Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

1980. június 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Ahol a bauxit regénye kezdődött Autót tervez a számítógép Aki nem sajnál néhány órás kirándulást, különös, valósággal holdbéli tájra juthat. A Vértes­hegység déli oldalát keresse föl! Mehet Bicskén és Csákváron át, vagy Tatabánya és Környe fe­löl, avagy Székesfehérvár vagy Mór irányából. Csákvártól észak­nyugatra a hegy gyönyörű erdői és tisztásai között kiágazik egy út nyugatra. Gántra vezet, s to­vább, Gánt-bányatelepen át Zá- moly, Székesfehérvár felé. Gánt neve talán nem hangzik ismeret­lenül az olvasónak. S talán rém­lik is, honnan ismerős: a „ma­gyar arany”, a bauxit regényé­nek fontos színhelye ez a kis falu. AZ ALUÉRC Hatvanegynéhány éve már an­nak, hogy megalakult az első nemzetközi nevű magyar bauxit­bányászó és bauxitfeldolgozó vállalat, az ALUÉRC, s hatvan éve kezdte meg a kutatást éppen itt: Gánt, Csákvár, Csákberény térségében. A gánti bauxitot Ba­lás Jenő bányamérnök fedezte föl, ő létesítette a bagolyhegyi kutatótárót. Ez ugyan már nem látható, de a közelében egy rész­ben szabadtéri, részben föld alat­ti bauxitbányászati kiállítás van, ott a kitermelt bauxitlencse he­lyén, illetve mellette. NÉHAI BAUXITTELEP Ha Gántról a bányatelep felé megyünk, egy kanyar előtt, az út jobb oldalán tűnik fel a múze­um, amelynek tágas parkolója van. Annak korlátjától lenézhe­tünk a mély bányahelyre, amely­nek oldalán kitünően láthatók a különböző kőaetrétegek, vetők, gyűrődések. Néhol szenes, fekete vonulatok ágyazódnak be, más­hol sárgásabb rétegek, de az uralkodó a vasas és timföldes talaj vöröses színe. A látogatót jól eligazítják a gondosan kitett feliratok, tájékoztatva a földtani képződmények jellegéről, létre­jöttéről. Aztán persze észrevesszük azt is, hogy egy táróbejáratként ki­képzett kapu fölött ott a Jó sze­rencsét felirat, előtte meg az egyik oldalon egy régi csörlő, a másikon egy csille, no meg a bányászokat szállító kis szerel­vény. E néhai bauxittelep tanulságos és érdekes, sőt — azt is mond­hatnánk — festői! Am ez nem minden. MELEGES A parkolónál tábla irányít egy másik kirándulásra, s a nyíl út­mutatását követve tényleg 10 percnyi sétával oda is érünk a Meleges Il-re. E kiterjedt bauxit- előfordulási terület a holdbéli táj! Mintha több emelet nagysá­gú ekék szántották volna föl! Itt is a vöröses talajszín uralkodik, de néha, esős idők után e lilás- vörös, néhol sárga foltokkal enyhített buckák közt kis türkiz­kék tavak csillognak. Ezen a mintegy 50 ezer négy­zetméternyi területen már lefej­tették a bauxitot. Ami megma­radt, az alatta levő fekű, egy karsztos, töbrös, dolomitos terü­let, amelyen váltakozó vastag­ságban és magasságban láthat­juk a széleken, a kiemelkedések peremén a különböző kőzetréteg- maradványokat. Néhol érdekes, szabályos vékony lemezekben el­választható, törékeny mészpalák torlódnak össze ferdén. Egykori földrengések nyomát őrzik a megdőlt, egymásba torlódott ré­tegek. Tobzódnak itt a színek és a formák . . . A.„ bauxit regénye korántsem ő^t*véget; ha e két gánti bánya­tér már csak múzeum is. A kö­zelben ma is dolgoznak, bányász­nak. N. F. A kitermelt bauxitlencse helyén feliratok segítik az eligazodást a jól megfigyelhető kőzetrétegek között. Az autóipar az Egyesült Álla­mokban új forradalmat él át: az energiatakarékosságra, a levegő- szennyezésre és a biztonságra vo­natkozó kormányzati előírások az autógyártókat arra kényszerítik, hogy teljesen átszervezzék típu­saikat. Az autógyárak 1985-ig kb. 60 milliárd dollárt költenek a fej­lesztésre, ez több mint az első ember Holdra küldésének a költ sége. A Ford-gyár 30 miilián-. dollárt tervez be, míg a Chrysler ötéves fejlesztési programba kez­dett, amely 7 milliárd dollárba kerül. Az autótervezők valóságos tech­nikai kihívással állnak szemben: egyidejűleg kell csökkenteniük az üzemanyag-fogyasztást, a környe­zetszennyezést, növelniük a biz­tonságot és mindezt úgy, hogy ne menjen a kényelem rovására. Az autóipar mindennek ellenére a legjobb úton halad, hogy meg­nyerje a játszmát, s mindez a számítástechnika nagymérvű fel- használásának köszönhető. A detroiti Chrysler igazgatója sze­rint számítástechnika nélkül ez a munka sohasem készülne el. Az autóipar óriásai ezért növelték számítástechnikai felkészültségü­ket; ennek legfőbb nyertesei az IBM és a Conto] Data. Tény, hogy a számítógépes autó­tervezés nélkülözhetetlen eszköz lett: a számítógép a képernyőn megjeleníti az első tervet, majd ezt különböző vizsgálatoknak ve­tik alá, melyek a terheléseket és feszültségeket szimulálják. Egy fénypont jelenik meg a képer­nyőn azokon a helyeken, ahol a * törési vagy a sérülési veszély a legnagyobb. Ezután már könnyű a modell hibáit kijavítani. A készülékkel meghatározzák 3z autó alkatrészeinek optimális alakját és segítenek kiválasztani az aíTcötoáftyagokat is: a Chrys­ler pl. jelezte, hogy egyik kísér­leti prototípusának alvázát, kor­mányszerkezetét, kerekét grafit­szálból építette fel. A grafit alko­tórészek ugyanolyan ellenállók, mint a titán, de háromszor köny- nyebbek. 1985-ben a futó típusok súlya 30 százalékkal kisebb lesz. Az időnyereség jelentős, a ter­vezés több fázisa átugorható; a tervezők sokkal inkább az alkotó munkával foglalkozhatnak, ame­lyek teljesen új megoldások ku­tatását jelentik. Kitói kapják nevüket az „űrtájak11? A Jupiteren és holdjain, az Ión, a Ganymedesen, a Calliston és az Európán levő vulkánok, kráterek, síkságok felfedezése újabb feladatot ró a névadókra. De vajon kitől kapják nevüket a világűrnek ezek a csodálatos ter­mészeti képződményei? Sokan úgy gondolják, hogy a kráterek, vulkánok csupán a véletlennek, vagy egy térképész szeszélyes fantáziájának köszönhetik nevü­ket. Valójában a keresztapa a Nemzetközi Csillagászati Szövet­ség, melynek nem kevesebb, mint 30 névadó bizottsága gyako­rolja ezt a szerepet. A naprend­szerben levő objektumok elneve­zésével — kivéve a Holdat — a 16-os számú bizottság foglalko­zik. íme néhány a tizenhatodik bizottság elé terjesztett nevek közül, melyeket a Jupiter hold­jainak képződményei viselnek majd: Pelé, a a hawai tűzisten- nő, Löki, Héphai'sztósz. * Á gyógyerejü édesgyökér Az ősi népi orvoslás tapaszta­latait hasznosíthatják ma a mon­golok, amikor feltérképezik az ország gyógynövénykészleteit és vizsgálják hatásukat, keresik al­kalmazási módjukat a modern orvostudományban és a gyógy­szeriparban. A régi mongolok több mint 400 fajta növény — füvek és gyöke­rek — gyógyerejét ismerték és használták különböző betegségek ellen. Jelenleg a szervezett és rendszeres gyógynövénybegyűj­tés mintegy 30 fajtára terjed ki. Egyes gyógyfüvek, például az édesgyökér, külföldön is kere­settek. Az édesgyökér tíz fajtája kö­zül Mongóliában az uráli honoso­dott meg. Ez a sivatagi és sztyep- pi övezetekben terem, mintegy 70 centiméter magas, évelő nö­vény. Levelei sötétzöldek, virágai aprók és lilás árnyalatúak. Gyö­kerében glicirizzin, likviriton, kalcium, magnéziumsó, keményí­tő, észterolaj és C-vitamin talál­ható. Az édesgyökeret a mongol és a tibeti népi orvostudomány mint­egy 150 gyógyszer összetételében alkalmazta szív-, vese-, tüdő-, ér­és idegbetegségek gyógyítására, valamint az emésztés javítására. Legújabban a gyökér bizonyos hatóanyagait mellüregi és fekély­betegségekre is javallják. A keleti orvostudomány egyéb­ként az édesgyökeret 294 recept­ben használta, míg a híres gin- zengyökereket csak 108-ban. A gyógynövényt manapság ke­nyérsütésnél, alkoholmentes sör gyártásánál, szappanfőzésnél, sőt hangszigetelő karton előállításá­nál is hasznosítják. 1980. június 3., kedd KOSSUTH RADIO 8,27: Urkaleidoszkóp. — 8,57: Nóták. — 9,44: Zenés képes­könyv. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: Zenekari muzsika. — 11,39: Az elmés, nemes Don Quijote de la Mancha. VIII. rész. — 12,35: Törvénykönyv.— 12,50: Éva. Lehár Ferenc ope­rettjének rádióváltozata. — 14,40: Mai román prózaírók. — 15,10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. — 15,20: Eisemann Mihály filmzenéjéből. — 15,28: Nyitnikék. — Kisiskolások "mű­sora. — 16,05: Irószobám. Bol­dizsár Ivánnal beszélget Mezei András. — 17,07: Francia szer­zők művei. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 19,15: Nép-' szerű Verdi-áriák. — 20,00: Gazdasági minifórum. — 20,30: Duga Ilona és a Vasas Művész- együttes Központi Kórusa nép­dalokat énekel. — 21,04: Tudo­mány és gyakorlat. — 21,34: Be­mutatjuk új felvételeinket. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Ernest Blanc operaáriá­kat énekel. — 22,53: Meditáció — a humortalanság gyökerei­ről. — 23,03: Legszebb stúdiófel­vételeinkből. PETŐFI RADIO 8,05: Keringők fúvószenekar­ra. — 8,20: Tíz perc külpoliti­ka. — 8,33: Társalgó. — 10,36: Zenedélelőtt. — 12,25: Látószög. — 12,33: Melódiakoktél. — 13,28: Éneklő ifjúság. — 14,00: Kettő­től hatig... — 18,00: Tipp-topp parádé. — 18,33: Beszélni ne­héz. — 18,45: Joel Grey, Rän­der: Kabaré című zenés játé­kából énekel. — 19,00: Máder László népzenei műsora. — 19,20: A Gondolat Kiadó új könyveiről. — 19,30: Csak fiata­loknak! — 20,33: Mindenki könyvtára. — 21,07: Barátság slágerexpressz. — 21,40: Bécs és Varsó után. — 22,00: Zenekö­zeiben a hallgató. — 23,15: Nép­dalok, néptáncok. 3. MŰSOR 9,00: Weiner: Csongor és Tün­de — szvit. — 9,32: Händel: Xerxes. Háromfelvonásos ope­ra. — Közben, 10,38: Emlékeim­ből. Kardos László akadémikus­sal beszélget Kerényi Mária. — 11,05: Az operaközvetítés foly­tatása. — 12,51: Balázs Árpád: Szerenád fúvósötösre. — 13,07: Magyar irodalmi arcképcsar­nok. — 13,27: Brahms: B-dúr szextett. — 14,00: Dzsesszfelvé- telekből. — 14,35: Zenekari mu­zsika. — 16,40: Mi a vélemé­nyed? Politikai vitaműsor. — 17,00: Kettős pöíríré. József At­tiláról — Keresztúry Dezső. — 17,46: Kari Ridderbusch opera­áriákat énekel. — 18,21: A csembalójáték művészete. — 19,05: Kilátó. — 19,50: Romanti­kus szerzők művei. — 21,00: A Guarneri vonósnégyes felvéte­leiből. — 22,10: „Vasárnap a Pó partján .. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek, Időjárás. Lap­szemle. — 17,05: Glória Caynor és Hollós Ilona énekel. — 17,30: Nők műsora. Szerkesztő-ripor­ter: Rózsavölgyi Erzsébet (A tartalomból: „Rám esett a vá­lasztás ...” — Kismamák klubja Nyíregyházán — Nők könyvespolca). — 18,00: Észak­tiszántúli krónika. — 18,15: II. országos zeneiskolai zongora- verseny Nyíregyházán. Részlet a gálaest műsorából. — 18,25— 18,30: Hírösszefoglaló. Műsor­előzetes. MAGYAR TV 9,55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.) (sz). — 10,00: Óvodások filmműsora. Kis- film-összeállítás. 1. Segíts, Na­gyi ! NSZK rajzfilmsorozat. 11. rész: Yetti, a havasi ember (ism.) (sz). — 12. rész: A Loch Ness-i szörny (ism.) (sz). — 2. Klári néni új kalapja. Cseh­szlovák rajzfilm (ism) (sz). — 10,20: Idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek (ism.) — 10,45: Kisfilm. — 12,10: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) Összefoglalás. — 15,55: Iskolatévé. Fizika (ism.) — 16,45: Hírek. — 16,50: Gólya­vári esték. Előadások az embe­riség történetéből. XIII/8. rész: Politika és kultúra az Osztrák —Magyar Monarchia alkonyán (ism.) (sz). — 17,30: Sakk­matt (sz). — 17,50: Kertünk — udvarunk. Riportműsor. — 18,10: Reklám. — 18,15: Szép életkor. A Horizont-szerkesztő­ség műsora (sz). — 18,40: Könyvsátor. Irószemmel. — 19,00: Reklám. — 19,10: Időseb­bek is elkezdhetik. Tévétorna (sz). — 19,15: Esti mese (sz).— 19,30: Tv-híradó (sz). — 20,00: A Saturnus együttes műsora (sz). — 20,25: Anna Karenina. Magyarul beszélő angol tévé­filmsorozat. X/5. rész (sz). — 21,20: Házigazda: Dr. Bartha Tibor református püspök. Do­kumentumfilm (sz). — 22,20: Tv-híradó 3. (sz). — 22,30: A 20. miskolci tévéfesztivál díj­nyertesei: Biszmillah. Riport­film (ism.) (sz). 2. MŰSOR 20,00: „Domaházi hegyek kö­zött .. ” Filmszociográfia. VI/ I. rész: „Domaházán végigmen­ni nem merek ...” — 20,45: Tv-híradó 2. (sz). — 21,05: Ca­mera Obscura. Svéd szórakoz­tató film (sz). — 21,50: Reklám. — 21,55: Az estély. Magyarul beszélő NSZK tévéfilm (sz). SZOVJET TV 17,00 Hamlet (balett). — 17,40: A munkadicsőség zászlóvivői. — 17,55: Marx Károly (tv-film, II. rész). — 19,00: Hírek. — 19,35: A Szovjetunió labdarúgó- bajnoksága: Torpedó—Dinamó. — Közben: A világ eseményei. — 21,20: A hét eseményei mol­dovai nyelven. SZLOVÁK TV 8,50: Hírek, — 8,55: A szovjet gyermekek életéről. — 9,15: A rendőrség nyomoz. — 9..20: Szo­katlan kora őszi napok — Ar­buzov művének tévéváltozata. (Ism.) — n,00: Természetfilm­sorozat 3» rész., — 1L25: Az^irá­nyításról — 5. rész. — 11,55: Hí­rek. — 16,40: Iskolatévé. — 17,10: Orosz társalgás. — 17,40: Az el­szabadult pokol — filmösszeál­lítás a földrengésekről. — 18,40: Magazinműsor. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Időjárás jelentés. — 19.30: Tv-híradó 1. — 20,00: Szökés — NDK film. — 21,35: Dokumentumműsor. — 22,00: Tv-híradó 2. — 22,30: Zongora­hangverseny. — 22,55: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: GOODBYE ÉS AMEN (14!, Ol.) Béke mozi: A NÉMA DOSZ- SZIÉ (m.) Móricz Zs. mozi: POKOLI TORONY I—II. (14!, am.) E. k.: 15,30 és 18,30 óra. Kisvárdai mozi: SZERELMI VALLOMÁS I—II. (sz.) Mátészalkai mozi: ÖRÜLT NŐK KETRECE (16!, fr.—ol.) Nyírbátori mozi: ASSZONY FÉRJ NÉLKÜL (14!, am.) Fehérgyarmati mozi: MUN­KAHELYI ROMÁNC I—II. (sz.) Hegeszt az automata A hegesztés megbízhatósága és alkalmazhatósági területe az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. A termelékenység növe­kedése, a kötésminőség javítása, a különleges anyagok és gyárt­mányok által támasztott követel­mények fokozódása együttesen és külön-külön erősen ösztönző hatást fejtettek ki a hegesztés­re. Megjelentek az új fizikai el­veken alapuló hegesztési eljárá­sok, s ezzel párhuzamosan a he- geszthetőség követelményeit job­ban kielégítő, különleges új alapanyagokat dolgoztak ki, s mindezek a hegesztett kötések mechanikai és metallurgiai tulaj­donságainak jelentős mérvű ja­vulását eredményezték. Már jó ideje alapvető célkitű­zés a hegesztési folyamatok komplex gépesítése. Ennek szük­ségességét nemcsak a nehéz fi­zikai munka kiküszöbölése indo­kolja, hanem mindazoknak az emberi tényezőknek a kizárása, amelyek a hegesztés eredményeit nem kis mértékben befolyásol­ják. Olyan berendezésekre, gé­pekre, automatákra van szükség, amelyek a legkorszerűbb mód­szerek alkalmazásával nemcsak a hegesztett szerkezetek alakvál­tozására reagálnak, hanem a megfelelő utasítást is megadják a technológia és a munkarend megváltoztatására. Ezek a beren­dezések a hegesztés technológiai adatait automatikusan szabályoz­zák a fémvastagságtól, a mére­tektől, a szélek megmunkálásá­tól, a fém felületi minőségétől stb. függően. A nem is olyan tá­voli jövő programvezérléses he­gesztő automatáit úgy képzelik el a szakemberek, hogy azok vizs­gáló, regisztráló berendezésekkel is el lesznek látva, amelyek nem­csak a hibákat konstatálják, ha­nem utasítást is adnak azok ki­javítására hegesztés közben. Áz aranyér elsorvasztása infravörös fénnyel Az aranyeret a véredények in­fravörös fénnyel történő felheví­tésével — koagulálásával — egy­szerű módon el lehet sorvaszta­ni. A Medical Tribune című fo­lyóirat tudósítása szerint az el­járást már 300, vérző belső arany­érben szenvedő páciens esetében sikeresen alkalmazták. Ezzel az eljárással hasonló eredményeket lehet elérni, mint a gyógyszeres kezeléssel; míg azonban a gyógy­szerrel történő elsorvasztás alka­lomszerűen a végbél nyálkahár­tyájának elhalálozásához vezet, az infravörös fénnyel történő koagu­láció során nem lépnek fel komp­likációk. A berni orvos, A. Neiger által alkalmazott infravörös koa- gulátor egy wolframhalogén-lám- pa infravörös fényét a kívánt helyre irányítja egy merev, kissé szögbe állított fényvezetőn ke­resztül. A nyálkahártyának azon a részén, ahová a fényvezető irá­nyul, három milliméter átmérő­jű területen rövid időn belül 80— 100 fok közötti hőmérséklet ke­letkezik, ezáltal a szövet elsorvad. Bélyeg­gyűjtés I I I MMM KAFFKA MARGIT Június 9-én a Magyar Posta l forint névértékű bélyeggel emlé­kezik meg Kaffka Margit születé­sének centenáriumáról. A jubi­leumi bélyeg az írónő arcvonása­it ábrázolja. Sikerét regényeinek (Színek és évek, Hangyaboly) kö­szönheti, de sok szép verset, no­vellát is írt. A magyar irodalom egyik legjelentősebb nőírója, akit a dzsentri társadalom pusztulása és a nők sorsa foglalkoztatott. Az új címletet Kass János grafikus- művész tervezte az írónő korában divatos szecessziós stílusban. A Pénzjegynyomda 4 103 300 fogazott és 4900 vágott bélyeget készít of­szet eljárással. A megjelenés napján első napi bélyegzés lesz mind a Kaffka-bé- lyegre, mind a korábban ismer­tetett és ugyancsak június 9-én megjelenő NORWEX-blokkra,. Olimpia-blokkra és -sorozatra. Az írónő eredeti fényképe alap­ján levelezőlapot hozott forga­lomba a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, így a gyűjtők car- te-maximumot is készíthetnek. MOTÍVUMKIALLÍTAS A leglátványosabb, a kívülálló­kat legjobban megfogó bemutató a motívumbélyegek kiállítása. A 6. országos bemutatónak Szent­endre ad otthont, a Pest megyei művelődési központban. A kiállí­tás tartama alatt (június 20—29. között) a helyszínen alkalmi postahivatal működik, amely em­lékbélyegzővel látja el a külde­ményeket. A megnyitás napján jelenik meg előreláthatólag a for­galmi sorozat új címlete, amely a város látképét ábrázolja. A fő­városi érdeklődők részére két al­kalommal külön autóbuszjárat in­dul az érdekes rendezvény meg­tekintésére. ÚJDONSÁGOK — RÖVID HÍREK Brazil újdonságokról ritkán ka­punk híreket. Az újdonságok tá­jékoztatnak a távoli ország éle­téről és sok itthon is ismerős problémáról. 4 cr névértékű bé­lyeg a széntermelés fokozására hív fel, egy másik ugyanilyen ér­tékű címlet jelképes rajza az ál­lami tv-hálózat 30 éves működé­sét köszönti. Háromértékű sorozat indián törzsek vallási maszkját mutatja be. A forgalmi sorozat két címlete a mezőgazdasági ter­melés növelését szolgálja kukori­cacső és kakaóbab ábrájával. A technikai nehézségek olyan dolgok, amelyekkel meg kell ta­nulnunk élni — hirdeti a Farer- szigetek postája körlevelében, ahol bejelenti, hogy a finnországi nyomda késedelme miatt a júni­usra tervezett bélyegpárt október­ben jelenteti meg. Ausztriában 6 Sch névértékű bélyeggel emlékeztek meg az Af- lenzben (Steiermark) épített táv­közlési állomás üzembe helyezé­séről. Az Intelsat műholdak útján távbeszélő és tv-összeköttetést biztosító állomás eddig közel 300 millió schillingbe került, de segít­ségével gyorsabb, egyszerűbb, biztosabb távközlési kapcsolat alakult ki a tengerentúli államok­kal. / Liechtenstein úgy döntött, hogy nem vesz részt az olimpián. Egy­idejűleg a már kinyomott olimpiai sorozatot — teljes mennyiségben — megsemmisítették. Védjük az állatokat és lakóhe­lyüket — e gondolatnak négy bé­lyeget szentel a Portugál Posta. A veszélyben levő állatok közül a bagoly (6,50 E), a róka (16), a farkas (19,50) és a sas (20) került a sorozatra. A Svéd Posta belföldi levelek bérmentesítésére kedvezményes áron ad bélyegeket. A csak ma­gánszemélyek által vásárolható füzetekben 10—10 bélyeget helyez­nek el, amelyeken értékjelzés nincs, de bármilyen tarifaemelés esetén érvényesek az eredeti szolgáltatás igénybevételére. KAFFKA MARGIT KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL RÁDIÓ FILM

Next

/
Thumbnails
Contents