Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 28. (Folytatás a 3. oldalról) azon leszünk, hogy népünk akaratát teljesítve, irányító munkánkkal hozzájáruljunk pártunk politikájának valóra váltásához. Hogy az önök — a nép választott képviselőinek segítségével, valamint az újjáalakuló tanácsokra tá- moszkodva — megoldjuk azokat a feladatokat, amelyek a Hazafias Népfront programjából a kormányra hárulnak. Terveinkről ezúttal csak röviden szólok, mert az a szándékunk, hogy alkotmányos kötelezettségünknek megfelelően az országgyűlés legközelebbi ülésszakán beterjesztjük a kormány öt évre szóló, a társadalmi élet minden fő területét átfogó munkaprogram j át. Munkaprogramunk kidolgozásához a XII. kongresszus határozatait és azokat a cé- lókat vesszük alapul, amelyeket választási felhívásában a Hazafias Népfront megfogalmazott. Ezek szellemében kívánjuk továbbfejleszteni, a feladatok megoldására alkalmasabbá tennj a kormány irányító munkáját, javítani és egyszerűsíteni az államigazgatást, még teljesebben kibontakoztatni közéletünk éltető elemét, a szocialista demokráciát, erősíteni társadalmunk szocialista vonásait. Gazdasági programunk kidolgozásakor egyrészt számításba vesszük, hogy a szocialista építés évtizedeiben olyan fejlettségi szintre jutottunk, amely — a világgazdaság megváltozott értékrendjét is figyelembe véve — új, a korábbinál magasabb követelményeket állít elénk. Azt igényli, hogy megújítsuk, a mainál korszerűbb színvonalra emeljük és egyidejűleg gazdaságosabbá tegyük a termelést. A jelenlegi viszonyok között ez a feltétele elért vívmányaink megőrzésének, annak, hogy megjavítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és új erőforrásokat tárjunk fel a további fejlődés számára. Másrészt abból indulunk ki, hogy a múlthoz képest nemcsak a követelmények, de a lehetőségek is nagyobbak lettek. Rendelkezünk mindazokkal a szellemi erőkkel és anyagi alapokkal, amelyek a nehezebb feladatok megoldásához, egy új minőség eléréséhez szükségesek. A lehetőség adott, de ez önmagában még kevés. Meg kell keresnünk és meg is kell találnunk a módját annak, hogy a képességek teljesebb kibontakoztatásának ösztönzésével, jobb irányító és szervezőmunkával, a tudomány és a műszaki haladás nyújtotta lehetőségek okosabb használásával, a nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció előnyeinek teljesebb hasznosításával felszínre hozzuk szellemi és anyagi tartalékainkat. Úgy vélem, a kormánynak éppen az az egyik legfontosabb kötelessége, hogy ehhez megteremtse a szükséges feltételeket. Eközben azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy a magasabb követelmények kielégítésének legfontosabb tényezője maga az ember. Ezért a legnehezebb és a legbonyolultabb gazdasági feladatokat is úgy kell megoldanunk, hogy ne szenvedjen csorbát, ellenkezőleg, még teljesebben érvényre jusson szocialista társadalmunk humanizmusa, fejlődjön a tudomány és a kultúra. Gondoskodni kívánunk róla, hogy erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt a mainál még több megbecsülésben részesüljön, nagyobb rangot kapjon a tisztességgel dolgozó ember. Javuljanak az élet- és munkakörülmények és lehetőségeinkhez mérten előrehaladjunk a legégetőbb szociális problémák megoldásában. A közvetlenül előttünk álló feladatokról szólva most az a legfontosabb — ahogyan ezt pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülése is megállapította —, hogy ez évi tervünk sikeres végrehajtásával minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk a VI. ötéves terv megalapozásához és a zökkenőmentes átmenet biztosításához. Az elmúlt öt hónap eredményei — népünk erőfeszítéseinek köszönhetően — reményt keltőek. Folytatódott az elmúlt évi kedvező változások kibontakozása, a gazdasági egyensúly javulása. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a következő hónapokban is így legyen. Bízunk benne, hogy a gazdasági munka hatékonyságának növelésében, feladataink megoldásában továbbra is számíthatunk a szocialista munkaversenyben részt vevő milliók alkotó energiáira, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk tudására és szorgalmára. A kormány a mai, a korábbinál feszültebb nemzetközi helyzetben is azon kíván munkálkodni, hogy aktív külpolitikát folytatva, a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa szocialista építőmunkánkhoz, nemzeti céljaink eléréséhez. Ma, amikor a tőkés világ szélsőségesen reakciós körei megújuló támadást indítanak a szocializmus, a haladás erői ellen és hamis ürügyeket keresve mesterségesen szítják az enyhülés eredményeit veszélyeztető fegyverkezési versenyt, mi továbbra is a béke és a biztonság, a katonai leszerelés ügyéért szállunk síkra. Nemzeti érdekeinkkel összhangban még szorosabbra kívánjuk fűzni a barátság és az együttműködés szálait a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal, és becsülettel eleget kívánunk tenni szövetségesi kötelezettségeinknek. E szándékunknak adtunk hangot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének májusi és a KGST, közelmúltban megtartott XXXIV. ülésén is. Elvi politikánkat folytatva ugyanakkor tovább építjük kapcsolatainkat a gyarmati elnyomás alól felszabadult fejlődő országokkal, támogatjuk a nemzeti függetlenségükért küzdő népek harcát és kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszünk az erre kész tőkés államokkal is. Bizonyos, hogy az előttünk álló követelmények nem a könnyű élet ígéretét hordozzák magukban, hanem azt jelzik, hogy céljaink eléréséért keményen meg kell dolgoznunk. Feladataink eredményes megoldása mindany- nyiunktól a szocializmus, a nép ügye iránti elkötelezettséget. a munkában pedig a teljes odaadást követeli meg. Mi is, akik a kormányban dolgozunk ebben a szellemben kívánjuk végezni a ránk bízott tennivalókat. Számolunk vele, hogy a munkában nemcsak sikereink, hanem időnként nehézségeink is lesznek. De minden nehézségért kárpótol az a tudat, hogy nemes célokért: a fejlett szocialista társadalom építéséért, népünk boldogabb életéért fáradozunk. A kormány tagjai nevében még egyszer köszönöm a bizalmat, képviselőtársaimnak pedig erőt, egészséget, közéleti munkájukhoz sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Lázár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott zárszót. Megköszönte a kormány elnökének szavait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk alkalmával — üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. _Meggyőződésem, hogy az országgyűlés és bizottságai, a képviselőknek a választok, a köz érdekében végzett tevékenysége a kormány munkájához is sokirányú segítséget fog nyújtani — mondotta majd így folytatta: alakuló ülésünk napirendjével végeztünk, a Magyar Népköztársaság országgyűlését meg- alakultnak jelentem ki. Kérem képviselőtársaimat, adják át választóiknak pártunk Központi Bizottsága, az országgyűlés, az Elnöki Tanacs, a Minisztertanács üdvözletét és jókívánságait. Fejezzék ki köszönetüket azért az egységes támogatásért, amelyben pártunk, a Hazafias Népfront és kormányzatunk politikáját a választások alkalmából szavazatukkal részesítették. Fontos feladatnak tekintjük, hogy továbbra is állandó kapcsolatban legyünk a választókkal, hogy közös összefogással dolgozzunk szocialista társadalmunk építésén. Az országgyűlés elnöke végül minden jót, sok sikert kívánt a képviselőknek, és az ország egész népének a felelősségteljes feladatok elvégzéséhez, majd az ülést bezárta. Oz MSZMP KB határozata személyi, szervezeti kérdésekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Huszár István elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézeté7 nek főigazgatójává; Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos igazgatójává; Hoós János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fontos állami tisztségbe történő kinevezése miatt, érdemeinek elismerése mellett felmentette KB-osztályvezetői megbízatása alól; Ballai László elvtársat, a KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé; A KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagjai közül más irányú megbízatásuk miatt felmentette Hoós János, Huszár István és Szekér Gyula elvtársat, a bizottság tagjává választotta Ballai László és Hetényi István elvtársat: A KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagjává választotta Huszár István élvtársat. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Szekér Gyulát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé kinevezte. A Minisztertanács más munkakörbe helyezésükre tekintettel dr. Boros Sándor és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyetteseket, dr. Ga- ramvölgyi Károly, dr. Hanga Mária és Knopp András oktatási miniszterhelyetteseket, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettest, Drecin Józsefet, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesét, Palái Miklóst, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesét tisztségükből felmentette. Drecin Józsefet, dr. Hanga Máriát, Rátkai Ferencet és Tóth Dezsőt művelődési miniszterhelyettessé, Pulai Miklóst az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Marcali Lászlót kulturális miniszterhelyettesi tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Marcali Lászlónak, eredményes vezető munkájának elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Szabolcsi képviselők az ülésteremben. (Kelet-Magyarország telefoto) Dr. Faluvégi Lajos életrajza Dr. Faluvégi Lajos 1924-ben született Mátraderecskén, alkalmazotti családban. Iskoláit Budapesten végezte, 1943-ban felsőkereskedelmi érettségit tett, ezután jogi-államszámviteli tanulmányokat folytatott és közgazdasági képesítést szerzett. 1948 óta dolgozik a pénzügyi apparátusban. Vezette a minisztérium költség- vetési elvi osztályát, a gazdasági reform előkészítésének és bevezetésének időszakában a közgazdasági és költségvetési főosztályt irányította. Pénzügyminiszterhelyettessé 1968-ban, pénzügyminiszterré pedig 1971-ben nevezték ki. Tagja az Állami Tervbizottságnak, a tudománypolitikai bizottságnak, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának. 1975- ben az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagjává választották. Hosszú ideig részt vállalt a pénzügyi szakemberképzést szolgáló felsőfokú oktatásban, amihez szakirodalmi munkásságával is hozzájárult. Több tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban a pénzügyi politika és a gazdaságirányítás témakörében. Korábban a Pénzügyi Szemle felelős szerkesztője is volt. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaság választmányának. A munkásmozgalomban 1947 óta tevékenykedik, 1962-ben lett tagja az MSZMP-nek. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. E tisztségében a XII. párt- kongresszus megerősítette. A Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata és a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetések tulajdonosa. Dr. Hetényi István életrajza Dr. Hetényi István 1926-ban született Budapesten, értelmiségi családban. A műegyetem közgazdaságtudományi karán 1948-ban szerzett közgazdász oklevelet. 1949-ben a Gazdasági Főtanács, majd az Országos Tervhivatal előadója. Hosszabb ideig a nép- gazdasági mérlegekkel és a tervezés általános metodikájának kidolgozásával, majd a távlati tervezés kérdéseivel és a nép- gazdasági tervek nemzetközi koordinációjával foglalkozott. Az Országos Tervhivatalban osztály- vezető, főosztályvezető, majd elnökhelyettes lett, 1973-ban tervhivatali államtitkárrá nevezték ki. Tagja a tudománypolitikai bizottságnak és az Állami Tervbizottságnak. 1964-től a Magyar- Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság elnökhelyettese. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Több tudományos, illetve ismeretterjesztő közgazdasági szervezet tevékenységében vesz részt. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének tagja. 1977 óta elnökhelyettesi tisztet tölt be a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságában. A pártnak 1951 óta tagja. A Munka Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend és a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. Dr. Horváth István életrajza Munkáscsalád gyermekeként 1935-ben a Tolna megyei Pakson született. Középiskolai tanulmányait a budapesti József Attila Általános Gimnáziumban végezte, majd — mint népköztársasági ösztöndíjas — az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jog- tudományi karán szerzett diplomát. A középiskolai és az egyetemi évek alatt aktívan vett részt az ifjúsági mozgalomban. Éveken át a gimnáziumi DISZ-bi- zottság titkáraként, az egyetemen DISZ-titkárként, majd a joghallgatók tudományos egyesületének elnökeként tevékenykedett. Tanulmányai befejezése után 3 Bács-Kiskun megyei Tanács jogügyi előadójaként kezdte pályáját, majd a megyei bíróságra került. 1958-ban járásbírósági tanácsvezető bírónak nevezték ki. A Bács-Kiskun megyei pártbizottságon 1959-től politikai munkatársként, majd osztályvezetőként dolgozott. 1968-ban választották meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának. 1970 és 1973 között a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. 1970-től tagja az MSZMP Központi Bizottságának. 1973-ban lett a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkára. 1971—1975 között az Elnöki Tanács tagja és Borsod megye országgyűlési képviselője volt. 1956-ban lett a párt tagja. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Kitüntetések Váncsa Jenő életrajza A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége és eredményes vezetői munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Benkei András belügyminiszternek; a Legfelsőbb Bíróság vezetőjeként kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A kitüntetést pénteken Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Váncsa Jenő 1928-ban született Brassóban. Édesapja szabó kisiparos volt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1953-ban szerzett diplomát, majd a hatvanas évek elején mezőgazdasági mérnök-tanári oklevelet. Elvégezte a párt esti egyetemét is. Üzemegység-vezetőként kezdett dolgozni 1954-ben a Kömyei Állami Gazdaságban. 1957-től az Agárdi Állami Gazdaság főagro- nómusa lett, majd 1958-ban ugyanennek az állami gazdaságnak az igazgatójává nevezték ki. 1972 augusztusa óta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyetteseként dolgozott. Szakmai tudását az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács elnökeként és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagjaként is kamatoztatja. 1973- tól tölti be a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöki tisztét. Aktív részt vállalt a Magyar- Csehszlovák, a Magyar—Bolgár, valamint a Magyar—Román Műszaki-Tudományos és Gazdasági Együttműködési Bizottság tevékenységéből is. Az ország törvényhozó testületében Fejér megye országgyűlési képviselőjeként 1968-tól 1975-ig tevékenykedett. 1954 óta a párt tagja. A Munka Érdemrend arany fokozatát 1977-ben kapta meg. Dr. Szilbereky Jenő életrajza 1917-ben született értelmiségi család gyermekeként Lúgoson. Szegeden az állam- és jogtudományi egyetemen szerzett diplomát. Joggyakornokként a Tiszafüredi Járásbíróságon, majd a Szegedi Járásbíróságon dolgozott. 1948-ban lett a Szegedi Járásbíróságon bíró, majd 1950-től az Igazságügyi Minisztériumban főelőadó volt. 1953-ban részt vett a Legfőbb Ügyészség megszervezésében, ahol csoportvezető, - majd főosztályvezető-helyettes ügyész lett. 1962-ben tért vissza az Igazságügyi Minisztériumba, s abban az évben kinevezték igazságügyi miniszterhelyettessé. Az igazságügyi államtitkári teendőket 1978 óta látja el. 1960-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa lett, majd 1973-ban szerezte meg a tudományok doktora elmet. 1960-tól egyetemi tanárként is részt vállalt a szaktudomány műveléséből. Több jogi szakkönyve jelent meg. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület 1968-ban választotta elnökévé, s társelnöke a TIT Országos Jogi Választmányának. Alapító tagja a Közalkalmazottak Szakszervezetének, ahol éveken át különböző funkciókban dolgozott. A pártnak 1948 óta tagja. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. I
