Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

1980. június 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Közöny Egy középkorú asszony, levélírónk soraiból idé­zünk: „Nem vagyok pa- naszkodós, ha valami gon­dom van, megpróbálom egyedül elintézni. A sors most úgy hozta, hogy olyan problémám akadt, apiit magam elintézni nem tudok. Csak gyűlik, egyre sokasodik, sűrűsö­dik bennem a keserűség”. A levélből kitűnik: hosszú lenne leírni a ti­zenhat évi szenvedést, amit beteg édesanyjával átélt levélírónk, beteg, al­koholista apjának tűrhe­tetlen magatartása miatt. Februárban emiatt kel­lett elhagyniuk a házat. Tizenhat évi rettegésből elegük volt. Elegük volt a menekülésből, a késsel, vasvillával való fenyege­tésből. Levélírónk a helybeli tanács közreműködésével segítséget kapott. Az idős ember ügye a mátészalkai járási hivatal egészség- ügyi osztályára került, ott alkoholelvonó kezelésre javasolták. Az ügyirat azonban valahol elakadt. Még ma sincs nyugalom a családban. Már öt hónap­ja gondozatlanul, ápolat­lanul él a zavaros gondol­kodású öregember, és egy­re többet iszik. Uton-út- félen összeesik, kihasznál­ják lelketlen emberek, zsarolják. Levélírónk pedig még ilyen körülmények között is csak szerényen kéri: ne haragudjunk, hogy időn­ket, türelmünket igénybe vette, de valakinek el kel­lett mondania, idegennek, aki meghallgatja és talán segít... Pedig a középkorú asz- szony körül nagyon sokan élnek. Ám úgy látszik, köztük mégsem akad egy, aki meghallgatná. Igaz, mindenkinek megvan a maga gondja. Mivel le­hetne több pénzt keresni, hogyan lehetne jobban beosztani, a gyerekek, a munkahely, a kirándulás? Mennyi, de mennyi na­ponta megoldásra váró re­ális feladat! Tőlük sok­szor nem is érünk rá másra. Mindenki elfoglalt, mindenki rohan, rövid a nap. Nem valószínű azon­ban, hogy csak az időn múlik a segítség, mások gondjának, bajának át­vállalása. Egy-két órát bizonyára lehetne szakí­tani az együttérzésre is. Az igazság az, nem na­gyon érdekli az embere­ket mások problémája. Elintézik egy legyintéssel, kényelmesek, amit palás­tolnak azzal, hogy nem akarnak beleavatkozni mások életébe, s ezt han­goztatják is. Pedig akkor döbben rá az ember, mi­kor maga is bajba került, és akkor kezd kapaszkod­ni, keresni az emberi kap­csolatokat. Ilyenkor döb­benünk rá, milyen kicsi, erőtlen egymagában az ember. Levélírónk gondjára is egy kicsit jobban oda kel­lene figyelni. Elsősorban ott, ahol ügye elakadt az ügyintézés során. Hiszen egy beteg emberről van szó, akin panaszkodás nél­kül is segíteni kellene. # Soltész Ágnes A JÓL VÉGZETT MüNKA JUTALMA A tiszakóródi Béke Mg Tsz Petőfi Sándor Szocialis­ta Brigádja tagjai munkáját dicséri, hogy a 3 db SZK 25- ös kombájn készen áll az aratásra. Száz hektár repce, 70 hektár árpa, 230 hektár lucerna betakarítása jelenti a június végi, július eleji fel­adatot. A brigád tagjai tart­ják karban az RM—2-es ro­tációs gépet, a kazlazógépet, a rendrerakó gépet és a 2 db Gólyát is. A 16 tagú brigád június közepére elvégezte a munkát, s jó szokásukhoz hí­ven a családtagokkal közö­sen a Bukónál töltötték a jól végzett munka jutalma­ként a hét végét. Ezt követő­en ugyanis az aratás megin- dultával gépekre ülve, illet­ve ügyeleti készenlétben szeptemberig szinte megállás nélkül dolgoznak. Molnár Károly Fehérgyarmat NINCS SZEMÉTSZÁLLÍTÁS Másfél év immár, hogy tő­lünk a szemetet nem szállít­ják el, jóllehet a Katona ut­cában is rendszeres szemét- szállításnak kellene lennie, hiszen erre mi lakók is fel­készültünk. Megvettük a ku­kaedényeket, s az udvarban tároljuk, nyitott kapu mel­lett, ahogy ezt a tanácsi ren­deletben meghatározták. Mégis elkerülnek bennünket a köztisztasági alkalmazot­tak. Nem tudjuk, miért? Oláh Péter Nyíregyháza Katona utca 2. sz. alatti lakos JÁRDALAP KELLENE Még 1976 őszén hoztak jár­dalapokat* a Déli lakótelepre. Sajnos, nem jutott belőle minden ház elé. A Haladás és a Tímár utca kereszteződésé­ben szinte lehetetlen a köz­lekedés. annyira megsüllyedt már az út, hogy a gépkocsik sem merészkednek át rajta, esős, sáros időben. Szerettük volna, ha legalább nekünk gyalogosoknak könnyítik meg a helyzetünket. A 15-ös és a többi autóbuszjárathoz is ezen a szakaszon tudunk eljutni, erre van a bolt is, és nagyon sok bosszúságot okoz mindenkinek a bokáig érő sár. Körülbelül 80 méter hosszú járdaszakaszról van szó, ha járdalapokat kapnánk társadalmi munkában elké­szítenénk a járdát. Dajnics Béla Nyíregyháza Haladás út 44. szám alatti lakos PÉLDÁS MAGATARTÁS A minap bementem a Kos­suth téri csemege áruházba, primőr árut vásárolni. Kivá­lasztottam három paprikát, amit átnyújtottam az álta­lam ismeretlen eladónak. Ö meglepetésemre visszatette azokat a ládába, és gyorsan válogatni kezdett. Csak any- nyit mondott: „Ugye nem haragszik? Ezek szebbek.” Kértem még egy fél kiló cse­resznyét, a vásárlás végezté­vel, tudtam, hogy több pénz nincs nálam. Elpanaszoltam ugyan, hogy még paradicso­mot is szerettem volna ven­ni kéthónapos gyermekem­nek, de sehol sincs. Válasz helyett az eladónő elővett egy zacskót, lemérte — a már magának félretett paradicso­mot — mire én mondtam, hogy sajnos nincs nálam any- nyi pénz, így a cseresznyét nem kérem. „Sebaj — mond­ta — adok én magának 20 Ft-ot, majd meghozza hol­nap”. Bár élőbb szabadkoz­tam, majd elfogadtam az- ajánlatot, és természetesen egy fél óra múlva vittem is a tartozásomat. A válasz ez­úttal is meglepett: „Ráért volna, hisz emberség is van a világon.” Donka Miklós Nyíregyháza Bocskai u. 61/a. ZÁSZLÓK A közelmúltban — mond­hatnám hónapokon át — vá­rosunkat szinte egyfolytában zászlók díszítették a nemze­ti ünnepek, és más ünnepé­lyes alkalmak tiszteletére. Egy sajátos hangulata van ilyenkor a városnak, valóság­gal ünnepi díszben pompá­zik. Mint említettem, a gya­kori ünnepek. programok idején volt alkalmam megfi­gyelni, hogy bizony egyik­másik zászló igen megviselt, fakó. szakadozott. Egyszóval méltatlan az ünnepléshez, az ünnepi hangulathoz. Bízom benne, hogy a jövőben erre is figyelemmel lesznek, hi­szen a zászló szimbólum, le­gyen tehát mindegyik erre méltó." fjp B. F-né Nyíregyháza Zrínyi Ilona utcai lakos TELEFONKÖNYV­RONGÁLÓK A posta nemrég adta ki az új telefonkönyveket, mellyel ellátta a nyíregyházi telefon- fülkéket is. Sajnos, egyesek azzal szórakoznak, hogy e könyveket — melyek rendkí­vül fontosak és hasznosak — rongálják. Példa erre a Ta­nácsköztársaság téren lévő telefonfülkében elhelyezett könyv, mely rongyosan, té- petten lóg, és használhatósá­ga már-már kétségbe vonha­tó. Vajon kinek jó ez, ki és milyen céllal csinálta? Popovics Miklós Tiszarád, Széchenyi utca 61. sz. alatti lakos Szerkesztői üzenetek Puskás Ildikó nyíregy­házi, Marozsán Anna íy- fehértói, Varga Ilona györteleki, Répást János- né kéki, Nyicz László nyírmeggyest Fábián László nyíregyházi olva­sóinknak levélben vála­szoltunk. Mikii Béláné tiszavas- vári, Balogh József biri, Megyoláné Dienes Viola nyíregyházi, Fodor Mi­hály nyíregyházi, Balogh László vásárosnaményi, Erdei Ferenc eperjeskei, Medve Jánosné székelyi, özv. Ujj Andrásné nyír­egyházi, özv. Bényei Jó- zsefné buji, Vajda József nyíregyházi, Talpas Sán- dorné sóstói, Kranyik Istvánná újfehértói, Ko­zák Julianna hodászi, Ba­logh Józsefné fényeslitkei, Leszkoven János nyíregy­házi és Lipcsei János ti- szavidi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tóth Lajosné nyírmi- hálydi, Nyicz László nyíri : meggyes^ 'olvasóink ked,- vés köszönő sorait meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Puskás Ferenc hodászi lakost értesítettük, hogy az Úttörő utcában a rek­lamált villanyhálózat bő­vítését a községi tanács a TITÁSZ Vállalattól meg­rendelte. A kivitelezéssel kapcsolatos helyszíni be­járás már meg is történt Lippai István fényes­litkei olvasónkat tájékoz­tattuk, hogy a községi ta­nács jogosan állapította meg az útközműfejlesztési hozzájárulást, melyre an­nak idején részletfizetési kedvezményt kérhetett volna levélírónk is. Id. Tóth András sóstó­hegyi lakos panaszát az ingatlankezelő vállalat or­vosolja. Levélírónk által reklamált munkát rövid időn belül elvégzik. Id. Tóth Elekné fábi- ánházi olvasónk által szó- :Vá tett területet a terme­lőszövetkezeti, időközben felszántotta. A belterületi háztáji kertekben a mun­kát a termelőszövetkezet a jelentkezések sorrend­jében szokta elvégezni. Áz illetékes válaszol TÉVES IRÁNYÍTÁS ÉS ELHALLÁS A május 28-i Fórum ro­vatban „Késik a levél” cím­mel észrevétel jelent meg. A cikkben foglaltak vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kérdéses küldemény azért érkezett késve Kántorjánosi- ba. mert a továbbítószolgálat hibájából tévesen irányítot­ták. Az eset egyedinek te­kinthető, a lakosság és az érintett kézbesítő postahiva­taltól sem érkezett ilyen irá­nyú észrevétel. Megállapítot­tuk, hogy a távirat szövegé­nek megmásítását is kezelési hiba okozta, melyhez hozzá­járult a rossz érthetőség is, ugyanis Kántorjánosiban távbeszélőn történik a táv­iratok továbbítása. A hibát természetesen ki lehet küszö­bölni visszaolvasással, de fi­gyelmetlen kezelés, valamint hasonló hangzású szavak esetén is előfordulhat, hogy á szöveget nem rögzítik pon­tosan. Az érdekelt dolgozó­kat pontos munkavégzésre figyelmeztettem. Az előfor­dult kellemetlenségért a le­vélíró szíves elnézését kér­jük. Debreceni Postaigazgatóság A NYÍREGYHÁZI TÁRSADA­LOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓ­SÁG VÁLASZOL: — A GYERMEKÁPOLÁSI TÁP­PÉNZRŐL — AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJRÓL — A SZÜLÉSI SZABADSÁG MEGHOSSZABBÍ­TÁSÁRÓL Budai István nagykállói levélírónk felesége a közel­múltban kórházba került, s ez idő alatt a férjnek kellett otthon maradnia 15 hónapos gyermekükkel. Olvasónk ér­deklődik, hogy erre az időre körzeti orvosa miért nem ve­heti őt gyermekápolási táppénzre? Az 1975. évi II. Törvény 18. §-a sorolja fel, hogy ki az, akit keresőképtelennek kell tekinteni, a törvény következő paragrafusa pedig kimondja, hogy táppénz mennyi időre jár. Keresőképtelen az a személy, aki betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni, valamint az az anya, vagy egye­dülálló apa, aki hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként 60 napon át jár a táppénz, az éveket a gyermek születési évén belül kell számítani. Három éven felüli, de hat éven aluli beteg gyermek ápolása esetében évenként és gyer­mekenként 30 napon át jár a táppénz, az egyedülálló szü­lők esetében ez esetben is 60 napig jár a táppénz. Tekin­tettel arra, hogy levélírónk gyermeke nem beteg, így a körzeti orvos helyesen járt el, amikor az egyedülálló apát nem vette fel táppénzre, mert amint a jogszabály azt ki­hangsúlyozza, csak a beteg gyermek ápolása esetén jár a táppénz. Egyébként olvasónkat azért lehet egyedülállónak tekinteni, mert felesége kórházi ápolás alatt áll. Varga István mérki lakos levelében arról ír, hogy 20 éves kora óta dolgozott, ennek ellenére most is csak ter­melőszövetkezeti öregségi járadékot kap. Szeretné tudni, hogy a munkában töltött ideje után öregségi nyugdíjra nem lenne-e jogosult, ugyanis ennek a korhatárát már be­töltötte. öregségi nyugdíjra az a férfi jogosult, aki a 60. élet­évét betöltötte, s aki legalább 10 évi szolgálati időt szer­zett, melyben 5 évet meghaladó megszakítás nincs. Levél­írónk 1960. január 1-től 3 év 1 nap figyelembe vehető el­ismert szolgálati idővel rendelkezik. Az 1963. január 1-től termelőszövetkezeti idejét szolgálati időként nem lehet el­ismerni, mert 1963 augusztusától tsz-öregségi járadékban részesül jelenleg is, s mint ilyen, mentesül a kötelező nyugdíjjárulék fizetése alól, nyugdíjévét, szolgálati időt nem szerezhetett. Az 1929. január 1-től 1953. szeptember 30-ig terjedő időre hivatkozott munkaviszonyát és tsz-tag- ságát szolgálati időként elismerni nem lehet ötéves meg­szakítás miatt, mert a megszakítást követően újabb ötévi szolgálati időt nem szerzett. Levélírónk esetében tehát öregségi nyugdíj megállapítására törvényes lehetőség nincs. Kelemen Mihályné mátészalkai olvasónk rendellenes szülés miatt a szülési szabadság meghosszabbítását kérte. Érdeklődik: van-e erre lehetőség? A szülési szabadság időtartama 140 nap, húsz hét. A szülési szabadság rendellenes szülés címén akkor hosszab­bítható meg, ha a dolgozó nőnek — a szülés előtt igénybe vett szabadság folytán — a szülést követően igénybe vehe­tő szabadság 20 hétnél rövidebb. A szabadság a szülést kö­vető időtartama azonban a meghosszabbítással sem lehet 20 hétnél rövidebb. Ebből következik például, ha valaki a szülés előtt egyáltalán nem vett igénybe szülési szabadsá­got, mert a szülésig dolgozott, meghosszabbításról nem le­het szó, mert amennyiben a gyermek életben marad, úgy a szülés napjától mind a 140 napot (20 hetet) a szülést kö­vetően kaphatja meg. Ha azonban a szülés előtt a szülő nő a 28 nap (négy hét) szülési szabadságát igénybe vette és rendellenes szülés következik be, és a gyermek a 112 nap után is életben van, ebben az esetben a szülési szabadság 28 nappal, négy héttel meghosszabbítható, mert a szülést követően a 140 napot nem fogja meghaladni. Rendellenes szülés címén a szabadság meghosszabbítására akkor kerül­het sor, ha koraszülés történt. Koraszülésnek számít, ha a gyermek a szüléskor 2500 grammon aluli súllyal szüle­tett, vagy ikrek születtek és legalább az egyik életben van a 112 nap után is és a szülő nő a szülés előtt a 28 nap szülési szabadságot kivette, vagy ha nem teljes mértékben vette ki, úgy annyi napos meghosszabbításról lehet szó, ahány napot a szülés előtt igénybe vett. Ha nem vett igénybe a szülés előtt szülési szabadságot, úgy meghosz- szabbításróh nem lehet szó, mert a szülést követően mind a 140 napot megkapja. Meghosszabbítható még a szülési szabadság akkor is, ha az újszülött halva született, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghalt. Itt a szülési szabad­ság a szülő nő egészségi állapota miatt hosszabbítható meg. Ebben az esetben a szülési szabadság a szülést követő 42 nap, hat hét. A szülést követő 42 nap a szülési szabadság akkor is jár, ha az anya gyermekét állami gondozásba adja, ez utóbbi két esetben akkor lehet szó meghosszabbításról, ha a szülő nőnél lépett fel a szülés kapcsán olyan állapot, ami azt indokolttá teszi, ez esetben is csak 28 napi meghosz- szabbításról lehet szó, vagyis a szülést követően 10 hétig. Ilyen eset lehet: nagyobb vérveszteség utáni vérszegény­ség; a terhességi mérgezés súlyos alakjai; ha a gyermek­ágyban hosszabb ideig tartó lázas állapot volt; ha a szülés kapcsán sipoly keletkezett, vagy a gyermekágyban trombó­zis vagy embólia lépett fel; ha a szülő nő a szüléssel kap­csolatban súlyosbodott idült betegségben szenved. A szabadság meghosszabbítását a szülést ellátó gyógy­intézet, szülőotthon igazolása alapján legkésőbb, a szülési szabadság leteltét megelőző héten kell kérnie a dolgozó nőnek a vállalatától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents