Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 22. Matek az óvodában? Hasznos tapasztalatok a megyeszékhelyen SZÜLÖK KÖRÉBEN GYAKORI vitatéma, szükség van-e az óvodákban arra, hogy a 3—6 éves gyermekek az önfeledt játékon kívül „tanuljanak” is. Ilyesmit hall a szülő: környezetismereti és matematikai foglalkozás is van az óvodásoknak. Az ének-, zene-, mese- verstanulás inkább megszokott és elfogadott. Még a rajzolás, az ábrázolás is, de a „matek”. És munkára nevelés, cselekedtető ismeretszerzés ... Valójában a külföldi és hazai óvodai tapasztalatok, a lélektani és pedagógiai kutatások egyaránt azt igazolják: az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerek és eszközök segítségével a gyermekek már az iskoláskor előtt is alkalmasak, mélyebb tartalmú, elvont ismeretek elsajátítására, idegrendszerük különösebb megterhelése nélkül. Nem újkeletű tapasztalat az sem, hogy'az idegen nyelvek alapjainak elsajátítása is igen ereaményes lehet az óvodáskorban. Erre a korábbi években a megyeszékhelyen is működő német nyelvű ovodai kísérlet is jó tapasztalatokat szolgáltatott. Bárhogyan is van, lehetnek a szülőkben olykor kételyek — netán egyes óvodákban túlhaj tások is — az óvodáknak is haladni kell a korral, hisz’ rég nem csupán a gyermekmegőrző szerepet osztotta rájuk a társadalom, Három év gondos munkájával azt kell elérniük, hogy a családdal együttműködve testileg, pszichikailag és szociálisan érett gyermekek kerüljenek az iskolák első osztályaiba. Ezt a feladatot az óvodák a játék, a munka, az oktatás életkorhoz mért eszközeivel érik el, hogy a gyermekek gátlásoktól mentesen, keljő ŐHbizalommáí, jő közösségi magtartással, áz életkorúknak megfelelő ismeretekkel, zökkenők nélkül „lépjenek” át az iskolába. Ezekkel a tapasztalatokkal és a tennivalókkal foglalkozott a közelmúltban a pedagógusok nyíregyházi pártbizottsága. Elsősorban az óvoda iskolára előkészítő munkája és a hátrányos helyzetből induló gyermekek felzárkóztatása volt az elemzés tárgya. A megyeszékhelyen 18, a korszerű követelményeknek megfelelően épített óvodák száma, 3 korszerűsített, 4 pedig hagyományos épületben dolgozik. A 25 óvoda 156 csoportjába 5690 gyermek jár, 1500-zal több mint amennyi hely van számukra. Több mint 36 gyermek jut egy óvodai csoportra, ami nehezíti a gyermekekkel való egyéni foglalkozást. örvendetes viszont, hogy a 339 óvónő többsége, kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az óvodák gazdag szertári készlettel, megfelelő számú audiovizuális eszközzel és korszerű tornaszerekkel rendelkeznek, de a bútor-, játék-, textil- stb. állomány elhasználódása a magas létszám miatt gyors. Pótlásukra nincs mindig elegendő pénz. A zsúfoltság nagy, amelyen sokat javítanak az idén belépő új óvodák. MEGÁLLAPÍTOTTAK — a gondok ellenére — a megye- székhely óvodái többségében ellátják szerepkörüket. A játék, a munka, a'cselekedtető játékos ismeretszerzés, a séták, az üzemlátogatások, a kirándulások jól segítik az iskolai életre való előkészítést. Az iskolák visszajelzései szerint a természeti, társadalmi ismereteket, a problémamegoldó gondolkodás, az ábrázolókészség foka, az irodalom szeretete jó alapokat ad az iskoláknak az első lépcsőfokok kiépítésére. Javítani szükséges azonban az anyanyelvi nevelést, ezen belül is a beszédfegyelmet és kifej e- zéskészséget, amire nagy szüksége lesz később a kisiskolásnak. A nyíregyházi óvodai neveléssel foglalkozó elemzés felhívta a figyelmet: nagyobb gondot kell fordítani az óvodákba nem járó gyermekek iskolai előkészítésére, melyhez néhol hiányosak a tárgyi feltételek. Sok esetben megfelelő helyiséget séín kapnak erre-a célra, Iv-iuto i P. G. Keresett a borsó, bab, bélszínroló Mirelitek választéka Ma már a háziasszonyok többsége szívesen választja a gyors főzéshez a mirelit készítményeket. Mivel ezek a termékek megőrzik és egyben emlékeztetnek bennünket a nyár ízeire, elsősorban ősszel és télen fogyasztjuk. Hogy nyáron sem haszontalan a mirelitről beszélni, bizonyítja az a kereslet, amelyről Bódi Andrásné, a megyei tanács kereskedelmi főelőadója mutatott statisztikát. Alig tíz éve jelentek meg a boltokban az ízléses csomagolású, műanyag tasakba, vagy papírdobozba zárt zöldség-, gyümölcs-, körítés-, húsfélék, gyorsfagyasztott állapotban. Míg 1971-ben mindössze 78 tonna fogyott a megyében, 1978-ban már 328 tonnát forgalmazott a bolti kereskedelem, illetve ebből 82 tonnát használt fel a vendéglátóipar. Ekkor érkeztek a megyébe először a debreceni hűtőipari termékek. Tavaly már 363 tonnát vásárolhattak a fogyasztók, az idén is hasonló eladásra számítanak. Új készítmények Szinte nem múlik el egyetlen év sem, hogy valamilyen új készítménnyel ne jelentkezne a budapesti, vagy a debreceni hütőipar. A vásárlók hamarosan megkedvelik és rendszerint hiánycikké válik az új mirelit étel. A gyümölcsök között igen népszerű a cseresznye, a meggy a málna, a köszméte. A főzelékek közül az év minden szakában a zöldborsó és a zöldbab a legnépszerűbb, de megkedvelték- a vásárlók a sárgarépából, karfiolból és zöldborsóból álló vegyes főzeléket. a lecsót és mór a csecsemőknek is készítenek ételt k ' patajbőt. Körítésnek leggyakrabban''1 g' hh$ábbüf-s gonya járja, de hamar elfogy a galuska, nudli, dere- lye és a szilvás gombóc is. A húsos készítmények közül vezet a bélszínroló, de hasonlóan népszerű a töltött káposzta, és a paprika, a pirított sertésmáj. A sütemények választéka tovább bővült. A múlt évben kezdték gyártani a hajtogatott leveles vajas tésztát. Ugyancsak kedvelt a mákos linzer, nagy mennyiség fogy a gesztenyemasszából is. Csak tíz forint Az idei év első negyedében a boltokban 45 tonna mirelit fogyott, a vendéglátásban 130 tonnát használtak fel. A közétkeztetésben az utóbbi években mind nagyobb szerep jut .a mirelitféléknek, főként az Alföldi Vendéglátó Vállalat használja a gyermek- és üzemi étkeztetésben. Készítettek egy statisztikát, amely azt mutatja, hogy megyénk minden lakosa — beleértve a csecsemőt és az aggastyánt is — minden negyedéven 5950 forintot kcftt'élelmiszer- vásárlásra. Egy évben viszont mindössze tíz forintot ad ki minden megyebeli lakos mirelit árura! A nagyobb kereslet alapvető feltétele, hogy ma már az üzletek többsége rendelkezik az alapvető technikai háttérrel, a hűtőkapacitással. Ma már az 1146 élelmiszer- bolt közül 983-ban van valamilyen hűtő, ez 86 százalék. Hat éve még 68,3 százalékot tett ki ez az arány. Akkor még 33 mélyhűtő volt a kiskereskedelmi egységekben, ma már 159-et találni. Az 1 hűtőkamrával szemben ma öt '•tartósítja á romlandó’’ mite- "W^ükát.' . ' A ■''hűtőpultok száma 9-ről 143-ra emelkedett. A nyíregyházi malomban már az új termés fogadására készülődnek. Varga Lajosné próbaüzemelést végez a Valorigráf műszeren, mellyel a liszt minőségét határozzák meg. (Jávor László felvétele.) Terjed ,a gasztrofol A mirelit mellett már egy újabb típusú hűtött áru, a gasztrofol könnyíti a háziasszonyok második műszakját. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat készíti és a nagyobb ÉKV-üzletekben, a csemege boltjaiban, ABC-kben hozzák forgalomba. A gasztrofol ételek azért is praktikusak,., mert nem kell a vásárlás után azonnal szaladni haza, hogy tovább hütsük vagy főzzük az árut, hanem 24 órán át is tarthatjuk hűtés nélkül, úgysem olvad fel. A kereslet másik alapvető feltétele, hogy legyen megfelelő mennyiség az üzletekben. Egyelőre nem tudják felmérni a tényleges szükségletet, hiszen minden mennyiség órák alatt elfogy. A tárgyalóteremből Elsikkasztotta a szakszervezet pénzét Mi egy szakszervezeti bizottság gazdasági felelősének feladata? Többek között a tagsági bélyegek igénylése, a tagsági díjak beszedése a bizalmiaktól, a begyűjtött pénz szabályszerű könyvelése, a kapott értékkel való elszámolás, az üdülőjegyek nyilvántartása, más értékekkel történő gazdálkodás és elszámolás. Legalább ilyen pontosan tudta ezt Babolcsl Lászlóné Tóth Erzsébet 35 éves nyíregyházi lakos is, de munkájának csak felét végezte el: a pénzt beszedte, ám a pénztárnaplót és a banknaplót nem vezette, s a pénzzel nem számolt el. Babolcsiné 1966 óta dolgozott könyvelőként a Vetőmag Vállalat Kutató Központjában, s jó néhány éve a szakszervezeti bizottság gazdasági felelősévé választották. Jó munkájáért 1973- ban miniszteri dicséretben részesült, 1978-ban pedig a MEDOSZ tüntette ki kiváló szakszervezeti munkáért oklevéllel. Ettől az időtől kezdve Babolcsiné beteg lett, később le is százalékolták. ■<— de betegsége többek között májgyulladás — sem gátolta abban, hogy rendszeresen igyon. Erről tanúskodik volt férjének a válóperes tárgyaláson rögzített vallomása és az is, hogy tavaly november 6-án fegyelmit kellett adni, mert ittasan jelent meg munkahelyén. Babolcsinénak a szakszervezeti funkcióban végzett munkáját a szakszervezeti titkárnak, a szám- vizsgáló bizottságnak, valamint a MEDOSZ megyei bizottságnak kellett volna rendszeresen ellenőrizni, de 1977. decembere óta — ekkor volt az utolsó ellenőrzés — a gazdasági felelős ezt lehetetlenné tette. A nyilvántartásokat, a bizonylatokat, a bélyegeket és egyéb értékeket hazavitte a lakására, s hiába próbálták munkahelyére vitetni vele az iratokat, Babolcsiné betegségére hivatkozva sorozatosan keresztülhúzta az ellenőrzésre hivatottak szándékát. Tavaly december 14-én már nem volt kiút: Babolcsinénak be kellett vinni a nyilvántartásokat és rövid idő alatt kiderült, miért is próbált kibújni az ellenőrzés alól. 13 bizalmitól szedte be hónapról hónapra a bélyegek árát, de bélyeget nem adott, s a felszedett 27 ezer forintot elsikkasztotta. 81 tagkönyv volt évekig nála, s az ellenőrzéskor kiderült, hogy közel három -évig nem ragasztotta be a bélyegeket, csak a 15 ezer forintnál is nagyobb összeget szedte össze. Nem tudott elszámolni, több mint húszezer forint üdülési díjjal, 4700 forint értékű szolidaritási bélyeggel, s amikor az egészet összeszámolták, 75 790 forint eisikkasztására derült fény. Babolcsiné nem tagadta a tárgyaláson, hogy hozzányúlt a szakszervezeti pénzhez, csak a végösszeget sokallta. Elmondta, hogy többször vett el az otthon tartott kasszából, de sokszor visz- sza is tett bizonyos összeget, ám a nyilvántartást, a könyvelést úgy elhanyagolta, hogy ő sem ismerte ki magát benne. A bíróság nem méltányolta Babolcsiné védekezését, hiszen a pénztárnapló és a banknapló is az ő működése idején tűnt el, s ezzel az ellenőrzés is lehetetlenné vált, csak úgy tudták megállapítani a tényleges hiányt, hogy a MEDOSZ kimutatásait és a bankba befolyt ösz- szeget összehasonlították. A Nyíregyházi Járásbíróság Ba- bolcsi Lászlónét nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztásért 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre Ítélte, és kötelezte a 75 790 forint kár megtérítésére. A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között a vádlott megromlott egészségi állapotát, amely a büntetés elviselését megnehezíti számára. Súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy a társadalmi tulajdont hosszú időn át károsította, s hogy anyagilag nem volt rászorulva a pénz eisikkasztására. A ügyész súlyosabb, a vádlott és védője enyhébb büntetés kiszabását kérte. {b. j.) Időjárástól vagy pénztől f8gg? Belépőjegy és látogatók Körkép a strandokról A fürdővendégek elcsodálkoztak, amikor május 1-én már 15 forintot számoltak a pénztárosok a felnőtt-, nyolcat a gyermekjegyért. A sóstói strandon kívül a fehér- gyarmati, a mátészalkai, a nyírbátori is hasonló árakért használható, viszont Kisvárdán, ahol gyógyvízzé nyilvánították a fürdőt, 8 és 5 forintért árulják a belépőjegyet. Az áremelést követően a strandokat üzemeltető Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egy, lapunk hasábjain megjelent cikkben is indokolta a változtatást. Gyomorbántal- makra is jó A május 1-i nyitástól számítva eltelt a fürdési szezon egyharmada. Mi a helyzet a megye strandjain? Fehérgyarmaton szépen gondozott, rózsákkal teli park övezi ai egyetlen, Szer Köbméteres, meleg vizű medencét. Hétköznap délelőtt van, egy-két fürdőző lubickol a vízben. Június 15-én bonyolították le az eddigi legnagyobb forgalmat, azon a vasárnapon 630 fizető vendéget számoltak. — Igen nagy konkurrenciát jelent a tivadari Tisza-part, ahol kiépített strandot találnak a látogatók és ráadásul ingyen! — mondja Petőh József fürdővezető. — Mindösz- sze hét kilométerre van Fehérgyarmattól. így aztán hiába itt a hatalmas, 55 ezer négyzetméteres fürdő, sokan választják a természetes vizet. ( Pedjg a gy^ripaji .„víz sok éíSHyős türá^dönáaggál réH- delkezik. Negyvenhét fokos, ásványi anyagokban bővelkedő termálvíz folyik a kútból, amely kalciumkarbonát- és jódtartalma révén a reumatikus, a gyomor- és emésztési bántalmak orvossága lehet. Ivóvízkúrára is használják. Igaz, sok metángázzal jön a felszínre a víz, de a levegőztetőben ennek nagy része elmegy. Kivétel a kisváráai — Tavaly 480 ezer forintos bevételt terveztünk, ezzel szemben' J420 ezret értünk él. Az idén — a megemelt árak révén 570 ezer forintos bevételre számítunk, ez 30 ezer látogató a szezonban. Eddig csak háromezren keresték fel a fürdőnket — teszi hozzá Petőh József. Gyors számítás: eltelt a fürdési szezon egyharmada, megjelent a tervezett látogatók egytizede... A strandok költségvetésének negatívumait a sóstóin lehet javítani. Szabó Fereno fürdővezető nem tartja túlzottnak az áremelést. Ez a gyerek milyen ügyes ... — Nem azt nézik a vendégek, hogy mepnyi a belépő ara, hanem' Hogy kulturáltan pihenjenek, szórakozzanak. Hogy a viszonylag magas árak mellett se pártoljanak el a vendégek a strandoktól, a vállalat az idén először heti bérletet adott ki a felnőtteknek 70, a gyermekeknek 35 forintért. Ezzel egy héten át mindennap bemehet a strandra a tulajdonosa. A kockázat csupán az időjárás. •gyis veszteséges — Az áremelés előtt tanulmányoztuk a szomszéd megyék, Borsod, Hajdú é& Szol- inok, árait is — mondja a vállalat igazgatója, Jeszenszki István. — Borsod és Hajdú hasonló árakkal számol, esetenként többe kerül náluk a belépő. Mezőkövesd gyógyvizű strandján húszat fizetnek, Szoboszlón csak fél napra szól a belépő. Köztudomású, hogy az állami támogatást az ország gazdasági helyzete miatt mindenütt visszafogják. A vállalat a megyei tanácstól 10,5 millió forintot kapott erre az évre támogatásként. Ez az összeg viszont nem fedezi a 30 százalékkal megdrágult energia- és fűtőanyagköltségeket. Szabadáras kategóriába sorolták a strandokat, a támogatás korábban kiegyenlítette a kiadásainkat, ma már nem. Az üzemelés költségeinek csökkentésével és az áremeléssel próbáljuk egyenlegbe hozni a strandok rentabilitását. Nekünk minden belépőjegy 26,40 forintba kerül. Ez mind igaz, pontos gazdasági számításokon alapszik. Csak hát a fürdőzők nem azt nézik, hogy a vállalat hogy gazdálkodik: ha már többet fizetnek, szeretnének a pénzükért valami többet, jobbat, még színvonalasabbat kapni. Tóth Kornélia Túrricsén Munkahely száz nőnek Csaknem száz szatmári asszonynak, lánynak ad munka- lehetőséget az a könnyűipari üzem, amelynek kivitelezéséhez nem rég kezdett Túrricsén a csaholci Erdőhát Termelő-^ szövetkezet építőbrigádja. A szövetkezet már korábban megállapodott a debreceni nőiruhagyárral, miszerint a kis erdőháti községben telepet létesítenek a szövetkezet melléküzemágaként. A gazdaságban már volt egy betonvázas szín, amelyet kis munkával üzemcsarnokká érdemes alakítani — ezen dolgozik most a termelőszövetkezet építőbrigádja —, majd ezt követi az öltöző, a konyha, az ebédlő felépítése. Az összköltség alig haladja meg a hárommillió forintot. A hajdú-bihari megyeszékhely gyárának szakemberei június elején kezdték meg a csaholci művelődési házban az oktatást, amelyen jelenleg hatvan környékbeli asszony vesz részt. A különböző munkafolyamatok elsajátítása után az új üzemben még az idén megkezdődik a termelés.
