Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

1980. június 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Felelősséggel Levélírónk — özv. Bak- sán Györgyné nyírparasz- nyai lakos — a közelmúlt­ban panaszkodott, hogy az 1976-ban vásárolt hűtő- szekrénye végképp fel­mondta a szolgálatot. A mátészalkai szervizben már tavaly is javították, de most kijelentették, hogy a hűtő- szekrény már javíthatatlan, vásároljon egy másikat. Va­jon nem lehetne mégis megjavítani a régit? — kér­dezzük az illetékesektől, ta­lán egy kis akarat, erőfeszí­tés, netán leleményesség kellene hozzá és máris meg­takaríthatnának néhány ezer forintot. Igaz a forin­tokat panaszosunknak, de a szerviz, az illetékes szerelő dicséretére. Egy mátészalkai gépko­csivezetőnek — levélírónk­nak — sokáig voltak álmat­lan éjszakái, vagy baleset­ről álmodott, mert járműve nem volt biztonságos. „A szerelő a műhelyben csak ránézett, s a kocsi zörgött tovább” — olvastuk levelé­ben. Az üzemben a közel­múltban vezették be azt a módszert, hogy mindenki névjegyét elhelyezi a meg- j javított kocsiba, és aki ha­nyag munkát végez az rá­fizet. „A munka zsebbe vá­gó dolog lett nálunk — ír­ja a gépkocsivezető — azóta a kocsim olyan, mintha ki­cserélték volna.” E levelek a munkában nélkülözhetetlen egyéni fe­lelőségre utalnak. Kétség­telen: a szolgáltatások terü­lete olyan, ahol naponta összeütköznek a szolgálta­tók és a szolgáltatásra vá­rók. Éppen ezért itt lehetne és itt kellene általánossá válnia a minőségi munká­nak, itt volna igazán szük­ség arra, hogy ki-ki személy szerint felelősséget vállal­jon azért amit csinál. Az emberek nagy része kényes a nevére, a jó híré­re. Vagyis arra, hogy amit kiad az a munkadarab ki­fogástalan minőségű legyen. Odafigyel mit csinál, ha tudja azt, munkájáért egyé­ni felelősséggel tartozik, ha a munkadarabja nevét ma­gán viseli. Ez nagyon fontos dolog, különösen ott, ahol több százan dolgoznak, ahol a nagyszámú szakmáját szere­tő, becsülő és féltő ember mögött esetleg meghúzód­nak a lógósok, a munka könnyebbik végét keresők, akiknek a munka csak pénz- szerzési lehetőséget jelent, ott bizony nem árt, ha ki-ki nevét is adja munkájához, esetleg ráírja, megjegyzi azt a munkadarabot amit elké­szített. Napjainkban a munkában az egyéni felelősségvállalás­nak roppant nagy jelentő­sége van. A nemtörődöm, hanyag embereket a közös­ség egyre inkább kiveti. Megváltozott az a szemlélet is, amit korábban egyik­másik gazdasági vezető szívesen hangoztatott: a rosszul dolgozó is jobb, mint a semmilyen. Ma olyan emberekre van szükségük a gyáraknak, üzemeknek, vállalatoknak, hivataloknak vagyis min­den munkahelynek, akik munkájukhoz a nevüket is bátran adják. Felelősséggel1 dolgoznak. Soltész Ágnes KÖSZÖNET Az üzemi konyhák, a ven­déglátóipar szolgáltatásairól sok szó esik. Hol dicsérő, hol meg elmarasztaló véleményt hallani. Ügy gondolom, nem kell véka alá rejteni azt sem, ha valahol egy jól működő üzemi konyha van, mint a Kemév Vállalatnál, ahol a nyírtassi termelőszövetkezet kollektívája dolgozik. Mun­kájukat elismerés illeti. 1973 óta azonos színvonalat tud­nak produkálni, a konyha dol­gozói méltán érdemelték ki az ott étkezők elismerését. Köszönet a munkájukért, hi­szen ők is hozzájárulnak a dolgozók mindennapos jó munkahelyi közérzetéhez. Varga Ferenc, Nyíregyháza, Arany János utca 23. szám alatti lakos MEGSÜLLYEDT JÁRDA Nyíregyházán a Széchenyi utca — Árpád és a Toldi ut­ca közötti — járdaszakasza évekkel ezelőtt megsüllyedt. Nem kis része volt ebben a Száév irodaháza környékének rendezésében munkálkodó markoló- és egyéb nehézgé­peknek. Az említett szaka­szon a járda tehát jóval mé­lyebb szinten van és emiatt itt esős időben annyira meg­reked a víz, hogy ki kell ke­rülni, mert egyébként meg­merülne a cipője az ember­nek. Ezen a forgalmas útsza­kaszon a kerülgetés nem is veszélytelen, épp ezért jó len­ne, ha a járdát helyreállíta­nák, esetleg az a vállalat, amely „ludas” a rongálásban. Sz. I., Nyíregyháza, Petőfi utcai lakos EGYMÁSRA MÜTOGATÁS Szerencsés embernek mond­hatja magát az Tisza vaávári- ban, aki minden hónap 5-ig meg tudja vásárolni a helyi autóbuszjáraton az 1-es vo­nalra szóló bérletét. A dél­előttös gépkocsivezető azt ígéri, hogy a váltótársánál délután biztosan lesz, a dél- utános a délelőttösre hivatko­zik. Ez nap mint nap megis­métlődik. A Tiszavasvárihoz tartozó Szorgalmatos telepre szinte egyáltalán nem hoznak bérletet, azzal az indokkal, hogy a Volán csak korlátozott számban adja. Azt javasolták: szedjük össze a bérlet árát, utazzunk be Nyíregyházára és ott vásároljuk meg a bérletet. Próbálkoztunk ezzel is, viszont Nyíregyházán azt közölték, hogy nem tudnak Tiszavasvá- riba szóló helyi bérletet adni, a sofőrök elvitték, vegyük meg tőlük. Egyszóval valóság­gal vadásznunk kell a bérlet­re, holott Szorgalmatosról na­gyon sokan járnak az Alka­loidába dolgozni, iskolások pedig Tiszavasváriba tanulni, vagyis a bérlet mindennapos szükséglet és az egyetlen praktikus megoldás az uta­zásnál. Ki fog bennünket el­látni végre bérlettel? Bagdi Katalin és sokan mások Tiszavasváriból EGY KIS FIGYELMESSÉGET Május 22-én a menetrend szerint Záhonyba 11 órakor induló személyvonatra száll­tam fel. A nyíregyházi állo­máson a hangosbemondó je­lezte — mivel 11 óra már el­múlt —, hogy Szabolcs ex­pressz érkezik és átszállás után azonnal indul a sze­mélyvonat Kisvárda—Záhony irányába. Nem indult viszont, hanem bevártuk a záhonyi gyorsot és csak azután — 11 óra 25 perckor — indult a vo­natunk. Kéken háromnegyed 12-kor természetesen nem várt bennünket az autóbusz, hiszen a korábbi vonathoz kellett az utasokat kivinnie. Mi épp akkor értünk a híd­hoz, amikor a busz, de az nem fordult vissza, hogy a vonatkésés miatt csak akkor érkezett utasokat felvegye, így mintegy 50 kéki lakos — közöttük kisgyermekesek, öre­gek, betegek — mintegy 3—5 kilométert kénytelenek vol­tak gyalogolni. Jó lenne, ha a Volán vállalat rugalmasan megoldaná a csatlakozásokat, és olykor 5—6 percnyi elté­rést a menetrendtől ők is vál­lalnának. Már csak azért is, mert Demecserben amúgy is sokat várakozik az autóbusz. Horsai Ede, Kék, Köicsey utca 17. szám alatti lakos KÖSZÖNET A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár „Herbicid” szocialista brigádjának tagjai lillafüredi kirándulásra vitték a helybeli öregek napközi otthonának gondozottjait a közelmúltban. Amíg az idős emberek a parkok, a táj szép­ségében gyönyörködtek, a bri­gádtagok közreműködésével elkészült a finom gulyás, amit jóízűen elfogyasztottak vala­mennyiéit. Rémek volt a han­gulat, hazafelé az autóbusz­ban vidám éneklés „árulko­dott” mindenki jó közérzeté­ről, s arról, hogy ez a kirán­dulás valamennyi résztvevő­nek feledhetetlen emlék ma­rad. Az idős emberek ezúton is köszönik a brigád gondos­kodását, törődését. Nagy Lászlőné, a tiszavasvári öregek napközi otthonának a vezetője JÓL SIKERÜLT RENDEZVÉNYEK A nyíregyházi „Mécses” nyugdíjas pedagógusok klub­jának tagjai a közelmúltban jól sikerült kiránduláson is­merkedtek a Zemplén-hegység festői tájaival. A résztvevők vidáman, felüdülve tértek ha­za a kirándulásról. Köszönjük a Móricz Zsigmond Színház vezetőségének a kirándulás­hoz nyújtott segítségüket. A pedagógusnap alkalmából bensőséges ünnepség kereté­ben emlékeket idéztek fel pe­dagógusaink több évtizedes munkásságukból. Színes mű­sorral kedveskedett a Zrínyi Ilona Gimnázium KlSZ-szer- vezetének kultúrcsoportja. Közreműködésük emlékezetes maradt számunkra, köszönjük élményt nyújtó előadásukat. A Pedagógusok Szakszerveze­tének megyei bizottsága szin­tén köszöntötte a klub tag­ságát a pedagógusnap alkal­mából és a megyei bizottság vezetői azzal köszöntek el, hogy egy év múlva ismét ta­lálkozunk valamennyien. Horváth József kultúrfelelős SZEMETES UTCA Nyíregyházán a vásárcsar­nok építése miatt a baromfi­piacot a Pacsirta utcába he­lyezték át. Ennek szükséges­ségét nem vitatjuk. Viszont fájó pont nekünk az, hogy míg korábban utcánk mindig tiszta volt, most állandóan szemetes. Piac után csak rész­ben takarítják el a szeme­tet az utcaseprők. Mi, itt la­kók nem vállalhatjuk, hogy például a most is itt levő szalmakupacot, trágyát elta­karítsuk, és ezt rendszeresen megismételjük. Miért is ten­nénk, amikor erre külön em­bereket foglalkoztatnak, csak éppen munkájukat felülete­sen végzik el. Pacsirta utcai lakosok Szerkesztői üzenetek Rdcz Jánosné tiszajöki, Mikii Béláné tiszavasvári, B. Pócsi Józsefné jármi la­kosoknak levélben válaszol­tunk. Barcs Irén nyíregyházi, Erdélyi Elek nyíregyházi, Laub Gyula nyírszőlősi, Oláh Benjáminné lippői, Romasovszki Ferenc besz- tereci, Dankó József nyír­szőlőst, Varga József nyír­egyházi, Moravecz Ferencné nyíregyházi, özv. Zibák Sán- dorné aranyosapáti, Saláta Istvánná érpataki, Rácz Já­nosné tiszalöki, Chmellár Margit nyírbátori, özv. Ka­zár Mihályné nyíregyházi, id. Barabás Béláné tuzséri, Kovács Géza dombrádi, ifj. Goda Gábor nyírbogáti, Fazekas István mátészalkai, özv. Tóth Jánosné demecse- ri, Korponás József fehér- gyarmati és Turóczi And- rásné buji olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítségét kértük. Juhász Istvánná pátrohai és Baraksó László nagyha­lászi láköiok kedves köszö­nő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Tóth Lajosné nyírmihály- di olvasónk táppénzét mun­kahelye postán, időben el­küldte. Levélírónk reklamá­ciójára a pénzt a posta köz­reműködésével kerestetik. Nagy Ernőné tiszaadonyi lakost a megyei földhivatal határozatban értesítette. Gégény Béla ibrányi olva­sónkat a nyíregyházi gumi­gyárban, egészségi állapotá­nak megfelelő munkakörben fogják alkalmazni. Ormay László nyíregyházi levélírónk észrevételére a Debreceni MÁV Igazgatóság közölte, hogy a környezet- védelem érdekében a nyír­egyházi MÁV-állomás épü­leteiben — az 1980-as fűtési idény kezdetére — áttérnek a korszerű gázfűtésre. A. M.-né nyíregyházi le­vélírónkat kérjük, hogy kö­zölje szerkesztőségünkkel pontos címét, ugyanis ügyé­vel érdemben csak úgy tu­dunk foglalkozni, ha bizo­nyos okmányokat a rendel­kezésünkre bocsát. Az illetékes válaszol 1980. március 26-án „A la­kó érdeke” címmel megjelent cikkben foglaltakkal egyet­értünk, tárgyilagosan tartal­mazza a kialakult helyzetet. Viszont megjegyezzük, hogy Kisvárdán a Felszabadulás lakótelep 14/D jelű épületé­ben említett helyiség a mű­szaki leírásban szeméttároló- * ként szerepel, de erre a célra alkalmatlan. A lakásszövet-" kezet viszont évek óta helyi­ségproblémákkal küzd. Je­lentős mennyiségű iratanya­gunkat nem tudjuk megfe­lelő helyen tájolni, emiatt vettük igénybe a lakók ál­tal említett helyiséget, amely az igazgatósági döntés sze­rint: „A közös helyiségek — amelyek nincsenek kizáróla­gos személyi tulajdonban — a lakásszövetkezet tulajdonát képezi.” Ennek ellenére ke­ressük a megoldást arra, hogy a helyiséget átadjuk a lakók­nak. A városi tanácstól ígé­retet kaptunk, hogy helyet adnak a tervdokumentá­cióinknak. Ez év decemberé­ben pedig az új hivatali he­lyiségünkben is megoldjuk az irattározást. „Űj Város” Lakásépítő és Lakásfenntartó Szövetkezet Kisvárda A ki nem adott szabadságról Munkaviszony utáni táp­pénzről — Kit lőhet túlórára kötelezni Kovács Sándorné beregdaróci olvasónk munkaviszo­nyát a munkáltatója 1979. december 31-én felmondta. A több mint egyéves munkaviszony után járó szabadságát az­zal az indokkal nem adták ki részére, hogy a felmondási időt nem • dolgozta le, mert 1980. január 1-től új mun­kahelyét elfoglalta. Ezen túlmenően a munkáltatója hét­végeken rendszeresen túlóráztatta, amiért ellenszolgálta­tást nem kapott. Kérdése az, hogy a munkáltató eljárása mennyire tekinthető jogszerűnek? A dolgozó részére évenként 12, a munkaviszonyban töl­tött minden két év után egy nap pótszabadság jár. Ha a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel, a felmondási időn belül legalább 15 napra a munkavégzés alól új munkahely- keresés céljából fel kell menteni. Erre az időre a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Ha a dolgozó a felmentési idő le­telte előtt elhelyezkedik, a részére kifizetett átlagkeresetet visszakövetelni nem lehet. Amikor a munkaviszony meg­szűnését a munkáltató kezdeményezi, és a dolgozó a fel­mondási idő alatt új munkahelyet talál, a felmondási időt ledolgozni nem köteles. A le nem dolgozott időre azonban nem illeti meg az átlagkeresete. Munkaviszony megszűné­sét követően a dolgozó részére járó szabadságot pénzben kell megváltani. Ugyancsak pénzben kell kifizetni a teljesí­tett túlmunkáért járó díjazást is. Olvasónk tehát kérelmé­vel forduljon a volt munkáltatója mellett működő munka­ügyi döntőbizottsághoz, kérje a ki nem adott szabadság pónzbeni megváltását, illetve a túlmunkáért járó díjazás kifizetését. Kiss Menyhértné nyíregyházi lakos határozatlan időre létesített munkaviszonyát felmondással . megszüntette. A felmondási idő alatt táppénzes állományba került. Kérdé­se: ez a körülmény mennyiben befolyásolja a munkavi­szonyának megszüntetését, illetve munkaviszonyának meg­szűnését követően jogosult-e táppénzre? Azt is szeretné tudni: milyen hátrányos következményekkel jár, ha a két munkaviszony között kiesés lesz? Olvasónk munkaviszonya a felmondási idő lejártával megszűnik. Ezen a körülményen az sem változtat, hogy időközben táppénzes állományba került, mert a munkavi­szonyának megszüntetését olvasónk kezdeményezte. Mun­kaviszonyának szüneteltetése munkajogi hátrányokkal nem jár. A táppénzfolyósítás mértékét tekintve azonban eltérés van. Ha a dolgozó biztosítása-megszakítás nélkül két év óta fennáll, a táppénz a napi átlagkereset 75 százaléka, egyéb esetben 65 százalék. A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a heti pihenőnap és a munkaszü­neti nap kivételével egynapi megszakítás sincs. Molnár Ferencné nyíregyházi levélírónk hétéves kis­fiát egyedül neveli. A munkáltatója rendszeresen túlóráz- tatja, esetenként este 11—12 óráig is. Kérdése az, hogy mi­lyen rendelkezések, illetve korlátozások vonatkoznak a tűl- munkavégzésre ? A dolgozó rendkívüli esetben munkaidőn felül is köte­les munkát végezni. Ez azonban csak olyan mértékű lehet, amely a dolgozó egészségét és testi épségét nem veszélyez­teti, ill. személyi, családi körülményeire tekintettel arány­talan megterhelést nem jelent. A dolgozó részére napi mun­kájának befejezése és a másnapi munkakezdés között egybe­függő legalább 11 óra pihenőt kell biztosítani. Ezen túlme­nően a kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat to­vábbi korlátokat írhat elő és a naponta, havonta elrendel­hető túlmunkát meg kell határozza. Olvasónk esetében te­hát a túlmunka elrendelésének mértékét csupán a pihenő­időre vonatkozó jogszabály korlátozza. Amennyiben levél­írónk számára a két napi munkaidő között a 11 óra pihe­nőidőt nem biztosítják, másnapi munkára csak ezt köve­tően köteles jelentkezni, ez azonban nem érinti a munka­béréhez való jogát. Nagy Zsigmondné jármi lakos levelében kérdezi, hogy a bedolgozó részére jár-e szülési szabadság, illetve gyer­mekgondozási segély? A bedolgozókat akkor illeti meg a szülési szabadság, ha 270, illetve 180 nap biztosítással rendelkeznek. A bedolgozó biztosítása akkor áll fenn, ha a szülést megelőzően a kere­sete eléri a napi 20,— forintot, illetve a havi 500,— forin­tot. Gyermekgondozási segély azonban a bedolgozókat nem illeti meg. A gyermekgondozási segély folyósításának elő­feltétele a gyermekgondozási szabadság, ez azonban a be­dolgozókat nem illeti meg. Nagy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa 4H| :::&r MET %%‘íííí - 1 — '* _ :£ _ ' — ?? XXX1, >XX Qr^ J J SAWiJÍW WWOW«'} yO<A}®v»y«igw XX O,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents