Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-17 / 140. szám
1980. június 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Növekvő jövedelmezőség Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel a sertéstartásról Belföldi megrendelésre kilencezer darab iskola- és bevásárlótáskát készítenek a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben. Képünkön: a csomagoló brigád. (E. E. felv.) VÁLTOZTATNI AKARNAK Egyenlősdi a vasútnál Jó a több pénz, de hol a differenciálás? Összes húsfogyasztásunknak több mint felét, a tőkehús-forgalomnak pedig a háromnegyed részét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a sertéstenyésztés és -hizlalás alakulását. A mindannyiunkat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Hogyan alakul hazánkban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- ban 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertés-termelése. Ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstartással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére történő áruértékesítést. — A sertéstartás ösztönzésére az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15-től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdekében. Az átadási súlyhatár felemelés»-és az átadási idő bürokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kistermelők a számukra legkedvezőbbnek tartott időben és súlyban adják át az állatokat. — Nagy jelentőségűnek tartom, hogy erősítő tápokat hoztak forgalomba. így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban lehet hasznosítani, otthon belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltokból a tápot. Az előre csomagolt táp papírzsákjának ára is csökkent. Ezek az intézkedések elősegítik a kistermelők érdekeinek érvényesülését, amely —í és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni — teljesen egybeesik a népgazdasági érdekkel. — Vannak-e a kistermelésben is tartalékok, amelyek kihasználásával megvalósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legköltségesebb tényezője a takarmányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehetőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdaságos iá hizlalás. A jó takarmányértékesítő, gyorsan növő fehér hússertés 35—40 kilogrammal kevesebb takarmánnyal éri el a vágósúlyt, mint a Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kilogrammal több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy qni- nél több, a ház körül található, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5-ig le nem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hozzájuthatnak. A zöld lucernából és a fűfélékből naponta a kocáknak 4—6 kilogrammot, választott malacoknak 1/2—1 kilogrammot, hízósertéseknek 3—5 kilogrammot célszerű adni. Télen az étkezésre alkalmatlan vagy felesleges burgonyát etessék meg. Felfőzve kocáknak 5—6, hízóknak 2—5 kilogrammos napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kilogramm szemes abrak takarítható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a takarmányok értékesítését. Általában egy rész abrakhoz három rész savót célszerű elkeverni, de itatni is lehet. — Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányokhoz? — 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő takarmányok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pedig a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmányértékesítéssel foglalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az áfészek, a Zöldért-vállalatok, valamint a téeszek és az állami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának takarmányellátását. — A kistermelők takarmányszükségletük biztosítására, a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köthetnek. Jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőséggel. Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterük kicsi, azonban a takarmányellátás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint választékban is igazodik a kereslethez. A tehervonat Fényeslitkéről Záhonyon át Mátészalkára tart. A dízelmozdony vezetője, Karámos Ferenc elégedett: — Többet keresek ezer forinttal mint egy évvel korábban. A bérekről hasonlóan jó véleménnyel van társa, Her- czeg Benjámin vonatvezető: — A mi reszortunkban is több a fizetés. Négy évvel ezelőtt 1800 forint alappal kezdtem, ahhoz képest most egy hónapban három-négyezer forintot is lehet keresni. Mindenkinek egyformán Csakhogy a jó mellett is voltak és vannak eltérő vélemények. Az ok egyszerű: a béremelés központi intézkedésre történt, bizonyos szempontból hosszú évek jó törekvéseit számolta fel. Ugyanis a béremelés nem tett különbséget jól és kevésbé jól dolgozó vasutas között mindenkinek egyformán juttatott. — A műszakpótlék kiterjesztése, a szakmai alsó határra való beállás vitte el a pénz legnagyobb részét — adja a magyarázatot Kecskés Gábor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának műszaki és szociális fejlesztési osztály- vezetője. — Nehezítette a helyzetünket, hogy az igazgatóság területén tavaly 18 millió forintos bértúllépés volt. A vasutasoknál korábban viszonylag bonyolult volt a bérfizetési rendszer. A fizetés három nagyobb részből állt. Mindenkinek volt egy személyi alapbére, ehhez jött az eltöltött évek után néhány száz forint, valamint a vasúti rangfokozat után járó bér. Tavaly viszont egységes, más vállalatokhoz hasonló rendszert léptettek életbe. — Különböző feszültségek keletkeztek — folytatja az osztályvezető. — Nehéz megoldani például a kocsirendező és a tolatásvezető, a váltókezelő és a vezető váltókezelő közötti differenciálást, pedig az egyiknek lényegesen nagyobb a felelőssége, mint a másiknak, ugyanazon munka mellett. Csak több év után... Az elvek, amit az igazgatóság húszezer vasutasánál az idén követnek, a munka szerinti elosztásnak felel meg. Arra törekednek, hogy fizikai dolgozók bére jobban emelkedjen, hogy jobban vegyék figyelembe a nagyobb gyakorlatot és az iskolai végzettséget. Minderre közel húszmillió forint áll rendelkezésre. Csakhogy a nagy szám még nem biztos, hogy az egyes embernek is sokat jelent. A tervek szerint 2,34 százalékos az egy dolgozóra jutó bérfejlesztés. — Több évre van szükség, hogy a végzett munka meny- nyiségének és minőségének arányában jobban differenciáljunk — ismeri el Kecskés Gábor. Mindezt a vasutasok is látják a maguk munkahelyén. Herczeg Benjámin például arról' beszél, hogy az ő négyéves gyakorlatának megfelelő a fizetése," a régebbiek néhány száz forinttal többet keresnek. — Nálunk viszont előfordul, hogy az a mozdonyvezető, aki most ül a gépre, ugyanannyit keres, mint a régi vezető — említi Karámos Ferenc. — Márpedig itt a nagyobb gyakorlat általában magasabb tudást is jelent. Minderről megvan az egyes embereknek, de a testületeknek is a véleménye. A szakszervezet például a nagyobb következetességre hívja fel a figyelmet. — Az alapra való ráállás megszüntette a munka nehézségi foka szerinti, az évek folyamán kialakult, indokolt differenciálást — fogalmaz Verba Ferenc, a záhonyi körzeti szakszervezeti bizottság titkára. Csökkenő munkaerőgond A kialakult helyzet egyszerre örvendetes és ugyan- akkór változtatást kíván a vasutasoknál. Azzal, hogy a kúlcsfontosságú munkahelyeken sikerült a más vállalatoknál dolgozók fizetéseihez arányosítani kereseteket, elérték, hogy nincsenek olyan súlyos munkaerő gondok, mint korábban. Ám az egyes munkahelyeken belül továbbra is sürget a különbségtevés a jól és kevésbé jól dolgozók között. Egyes munkahelyeken — nyíregyházi és záhonyi példák is vannak erre — az egyenlő alapbért a magasabb prémiummal ellensúlyozzák. Másutt a besorolásoknál következetesebbek. — Az a törekvésünk — s ezt különösen a záhonyi átrakókörzetben lehet megvalósítani — hogy ahol csak lehet teljesítménybérben foglalkoztassuk az embereket — foglalja össze Kecskés Gábor. — Az üzemi demokrácia fórumai pedig segítik ennek a nézetnek az elterjesztését. Lányi Botond Egyperces interjú II meleg vízről M íg korábban egy hónapot vettek igénybe a melegvízvezetékek karbantartási munkálatai Nyíregyházán, tavaly ezt az időt sikerült két hétre csökkenteni. Az idén is várhatóan 14 nap alatt végzik el a feladatot. Erről kérdeztük Tóth Józsefet, az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat főmérnökét: — Mint minden évben, most is komoly munkát követel a távmelegvizes rendszer karbantartása. Ezt az egész város területén végezzük, a hőerőműtől kezdve a gerincvezetékekig mindent gondosan át kell vizsgálnunk. Feladatunk a kazánok és szivattyúk rendbe hozatala is. Nyíregyházán több mint hétezer családot érint a karbantartás, amely a tervek szerint június 23- tól előreláthatólag július 7-ig tart. Száz emberünk vállalta a nyújtott műsza- i kot, hegy 'fihlélőbb megindulhasson a melegvíz-szolgáltatás Nyíregyházán. (szaniszló) A MEZŐGÉP nagykállói gyáregysége is bekapcsolódott , 'az ' exportra termelőkbe: Az NDK részére’ készülő nehézfelépítmény'oldalfalát munkálja meg Kiss Ferenc, melyből műszakonként 25 darab készül. (Jávor László felv.) Villamosiparitermék-kiállitás Nyíregyházán Három napon át tartó kiállítást szervez Nyíregyházán a legújabb termékekből a Villamossági és Szerelmi Cikkeket Értékesítő és ,á Sza- bolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A korszerű villamos termékek bemutatóját a Vasvári Pát utca 6. szám alatti KISZ- klubban rendezik meg június 18-tól június 20-ig, s naponta 10-től 16 óráig lehet megtekinteni. A megnyitó június 18-án, 10 órakor lesz, amelyet filmvetítéssel kísért előadások követnek. Előadás hangzik el a korszerű szerelési anyagokról, a legújabb, energiatakarékos hő- és feszültségszabályozó készülékekről, ismertetik a villamos iparban használatos erősáramú félvezetőket, valamint az új típusú hegesztőberendezéseket is. Sz. A. A gulyás A vadkörtefák átláthatatlan lombkoronát növeltek. Magánosán állnak az istvándi határban. A vadkörtékhez hasonlóan magánosán áll egy kunyhó is a határban, de a gulya és a gémeskút már messziről elárulja, lakója is van. Varga András tanyája ez, aki száz . tehenet őriz. A szatmárcsekei születésű, de Túrist- vándiban lakó alig huszonnégy esztendős fiatalember életének pont felét töltötte már az állatok között. — Apám falusi kondás volt — mondja a szőke hajú gulyás. — Amikor megbetegedett, én akkor léptein a tizeníkettedik évembe, s így én jártam a kondával apám helyett. Már akkor is nagyon szerettem az állatokat, hiszen nálunk ez a mesterség apáról fiúra száll. Már nagyapám is ezzel foglalkozott. A kondát később felváltottam a gulyával, majd tehenész lettem, de visz- szahúzott a szívem a szabad levegőre. A kihajtástól kezdve, május elejétől minden reggel hat órakor csördít egyet karikás ostorával az oly nevezetes Túristvándi vízimalomnál. Erre megjelennek a tehenek, a vezér nyakában a kolómppal, s elindulnak a Rókásra. — Nem olyanok ezek a tehenek, mint a közösben. Azok vágynak a legelőre, míg a háztájiak inkább haza vágynak. Amelyiknek borja van. alig lehet itt tartani, mindig el akar szökni. Nem könnyű mesterség a gulyásé. Az tévhit csak, hogy reggel kicsapja az állatokat legelni, este pedig behajtja őket. Mindig velük kell lenni, menni a tehenek után, a vályú pedig sohasem száradhat ki. — Ebbe a vasvályúba — mutatja Varga András — egyszerre’ száz vedér víz fér. Naponta tíz-tizenkét vályúra valló vizet karolok fel a gémeskútból. Délben azért jut egy kis időm a kunyhóban szunyókálásra. A tehenek delelőn vannak, kérődznek. A táskarádiómat azt mindig magamnál tartom, de vettem egy furulyát is. Így változatosabb. Mit ér egy jó, vagy akár a legjobb gulyás is kutya nélkül? Nem sokat. Természetesen a túristvándi gulyásnak is van kutyája. Nem is egy, hanem kettő. Krojsz, a fekete puli a maga öt évével már meggondolt, jó őrző. Mackó mégcsak féléves és most tanulja a „szakmát”. Nagyon szeretem az állatokat, szeretem amit csinálok. Nekem ez a munka jelenti a szabadságot. Olyan jó érzés kint lenni ezen az erdős, ligetes tájon. Mindig van új, amit felfedezek magamnak. Persze várom már az estét, otthon engem is várnak. Három lányom van. Sipos Béla
