Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

1980. június 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Növekvő jövedelmezőség Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel a sertéstartásról Belföldi megrendelésre kilencezer darab iskola- és bevásárlótáskát készíte­nek a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben. Képünkön: a csomagoló brigád. (E. E. felv.) VÁLTOZTATNI AKARNAK Egyenlősdi a vasútnál Jó a több pénz, de hol a differenciálás? Összes húsfogyasztásunk­nak több mint felét, a tőke­hús-forgalomnak pedig a há­romnegyed részét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figye­lemmel kíséri a sertéste­nyésztés és -hizlalás alakulá­sát. A mindannyiunkat ér­deklő kérdésekről beszélget­tünk Lakatos Tibor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettessel. — Hogyan alakul ha­zánkban a vágóállat-terme­lés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kister­melők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világ- ranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979- ban 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertés-ter­melése. Ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertéstar­tással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére tör­ténő áruértékesítést. — A sertéstartás ösztönzé­sére az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15-től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdeké­ben. Az átadási súlyhatár fel­emelés»-és az átadási idő bü­rokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kistermelők a szá­mukra legkedvezőbbnek tar­tott időben és súlyban adják át az állatokat. — Nagy jelentőségűnek tartom, hogy erősítő tápokat hoztak forgalomba. így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban lehet hasznosítani, otthon beleke­verni. A vevők saját zsákban is elvihetik a boltokból a tá­pot. Az előre csomagolt táp papírzsákjának ára is csök­kent. Ezek az intézkedések elősegítik a kistermelők érde­keinek érvényesülését, amely —í és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni — teljesen egy­beesik a népgazdasági érdek­kel. — Vannak-e a kisterme­lésben is tartalékok, ame­lyek kihasználásával meg­valósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legköltsé­gesebb tényezője a takarmá­nyozás. Ebből adódóan a leg­több megtakarítási lehetősé­get ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdasá­gos iá hizlalás. A jó takar­mányértékesítő, gyorsan növő fehér hússertés 35—40 kilo­grammal kevesebb takar­mánnyal éri el a vágósúlyt, mint a Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kilo­grammal több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy qni- nél több, a ház körül talál­ható, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, té­len pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdono­sok által június 5-ig le nem kaszált füvet bárki ingyen be­takaríthatja, tehát a kister­melők ehhez az olcsó takar­mányhoz könnyen hozzájut­hatnak. A zöld lucernából és a fűfélékből naponta a ko­cáknak 4—6 kilogrammot, vá­lasztott malacoknak 1/2—1 ki­logrammot, hízósertéseknek 3—5 kilogrammot célszerű adni. Télen az étkezésre al­kalmatlan vagy felesleges burgonyát etessék meg. Fel­főzve kocáknak 5—6, hízók­nak 2—5 kilogrammos napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kilo­gramm szemes abrak takarít­ható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a ta­karmányok értékesítését. Ál­talában egy rész abrakhoz há­rom rész savót célszerű elke­verni, de itatni is lehet. — Hozzájutnak-e a kis­termelők a tartáshoz és hiz­laláshoz szükséges takarmá­nyokhoz? — 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskereskedelmi forgalom­ba kerülő takarmányok mint­egy 90 százalékát a gabona­ipar, 10 százalékát pedig a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmányértékesítéssel fog­lalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az áfészek, a Zöldért-vállalatok, valamint a téeszek és az ál­lami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának takarmányellátását. — A kistermelők takar­mányszükségletük biztosítá­sára, a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köthetnek. Jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőség­gel. Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, rak­tárterük kicsi, azonban a ta­karmányellátás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint választék­ban is igazodik a kereslethez. A tehervonat Fényeslitkéről Záhonyon át Mátészalkára tart. A dízelmozdony vezető­je, Karámos Ferenc elége­dett: — Többet keresek ezer fo­rinttal mint egy évvel koráb­ban. A bérekről hasonlóan jó véleménnyel van társa, Her- czeg Benjámin vonatvezető: — A mi reszortunkban is több a fizetés. Négy évvel ez­előtt 1800 forint alappal kezdtem, ahhoz képest most egy hónapban három-négy­ezer forintot is lehet keresni. Mindenkinek egyformán Csakhogy a jó mellett is voltak és vannak eltérő véle­mények. Az ok egyszerű: a béremelés központi intézke­désre történt, bizonyos szem­pontból hosszú évek jó tö­rekvéseit számolta fel. Ugyan­is a béremelés nem tett kü­lönbséget jól és kevésbé jól dolgozó vasutas között min­denkinek egyformán jutta­tott. — A műszakpótlék kiter­jesztése, a szakmai alsó ha­tárra való beállás vitte el a pénz legnagyobb részét — ad­ja a magyarázatot Kecskés Gábor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának műszaki és szociális fejlesztési osztály- vezetője. — Nehezítette a helyzetünket, hogy az igaz­gatóság területén tavaly 18 millió forintos bértúllépés volt. A vasutasoknál korábban viszonylag bonyolult volt a bérfizetési rendszer. A fizetés három nagyobb részből állt. Mindenkinek volt egy szemé­lyi alapbére, ehhez jött az el­töltött évek után néhány száz forint, valamint a vasúti rangfokozat után járó bér. Tavaly viszont egységes, más vállalatokhoz hasonló rend­szert léptettek életbe. — Különböző feszültségek keletkeztek — folytatja az osztályvezető. — Nehéz meg­oldani például a kocsirende­ző és a tolatásvezető, a vál­tókezelő és a vezető váltóke­zelő közötti differenciálást, pedig az egyiknek lényegesen nagyobb a felelőssége, mint a másiknak, ugyanazon mun­ka mellett. Csak több év után... Az elvek, amit az igazga­tóság húszezer vasutasánál az idén követnek, a munka szerinti elosztásnak felel meg. Arra törekednek, hogy fizikai dolgozók bére jobban emel­kedjen, hogy jobban vegyék figyelembe a nagyobb gya­korlatot és az iskolai végzett­séget. Minderre közel húsz­millió forint áll rendelkezés­re. Csakhogy a nagy szám még nem biztos, hogy az egyes embernek is sokat je­lent. A tervek szerint 2,34 százalékos az egy dolgozóra jutó bérfejlesztés. — Több évre van szükség, hogy a végzett munka meny- nyiségének és minőségének arányában jobban differenci­áljunk — ismeri el Kecskés Gábor. Mindezt a vasutasok is lát­ják a maguk munkahelyén. Herczeg Benjámin például arról' beszél, hogy az ő négy­éves gyakorlatának megfele­lő a fizetése," a régebbiek néhány száz forinttal többet keresnek. — Nálunk viszont előfor­dul, hogy az a mozdonyveze­tő, aki most ül a gépre, ugyanannyit keres, mint a régi vezető — említi Karámos Ferenc. — Márpedig itt a nagyobb gyakorlat általában magasabb tudást is jelent. Minderről megvan az egyes embereknek, de a tes­tületeknek is a véleménye. A szakszervezet például a na­gyobb következetességre hív­ja fel a figyelmet. — Az alapra való ráállás megszüntette a munka nehéz­ségi foka szerinti, az évek fo­lyamán kialakult, indokolt differenciálást — fogalmaz Verba Ferenc, a záhonyi kör­zeti szakszervezeti bizottság titkára. Csökkenő munkaerőgond A kialakult helyzet egy­szerre örvendetes és ugyan- akkór változtatást kíván a vasutasoknál. Azzal, hogy a kúlcsfontosságú munkahelye­ken sikerült a más vállala­toknál dolgozók fizetéseihez arányosítani kereseteket, el­érték, hogy nincsenek olyan súlyos munkaerő gondok, mint korábban. Ám az egyes munkahelyeken belül tovább­ra is sürget a különbségtevés a jól és kevésbé jól dolgo­zók között. Egyes munkahe­lyeken — nyíregyházi és zá­honyi példák is vannak erre — az egyenlő alapbért a ma­gasabb prémiummal ellensú­lyozzák. Másutt a besorolá­soknál következetesebbek. — Az a törekvésünk — s ezt különösen a záhonyi át­rakókörzetben lehet megvaló­sítani — hogy ahol csak le­het teljesítménybérben fog­lalkoztassuk az embereket — foglalja össze Kecskés Gá­bor. — Az üzemi demokrácia fórumai pedig segítik ennek a nézetnek az elterjesztését. Lányi Botond Egyperces interjú II meleg vízről M íg korábban egy hó­napot vettek igény­be a melegvízvezeté­kek karbantartási munká­latai Nyíregyházán, tavaly ezt az időt sikerült két hétre csökkenteni. Az idén is várhatóan 14 nap alatt végzik el a feladatot. Erről kérdeztük Tóth Józsefet, az Ingatlankezelő és Szol­gáltató Vállalat főmérnö­két: — Mint minden évben, most is komoly munkát követel a távmelegvizes rendszer karbantartása. Ezt az egész város terüle­tén végezzük, a hőerőmű­től kezdve a gerincvezeté­kekig mindent gondosan át kell vizsgálnunk. Felada­tunk a kazánok és szi­vattyúk rendbe hozatala is. Nyíregyházán több mint hétezer családot érint a karbantartás, amely a tervek szerint június 23- tól előreláthatólag július 7-ig tart. Száz emberünk vállalta a nyújtott műsza- i kot, hegy 'fihlélőbb megin­dulhasson a melegvíz-szol­gáltatás Nyíregyházán. (szaniszló) A MEZŐGÉP nagykállói gyáregysége is bekapcsolódott , 'az ' exportra termelőkbe: Az NDK részére’ készülő nehéz­felépítmény'oldalfalát mun­kálja meg Kiss Ferenc, mely­ből műszakonként 25 darab készül. (Jávor László felv.) Villamosipari­termék-kiállitás Nyíregyházán Három napon át tartó ki­állítást szervez Nyíregyházán a legújabb termékekből a Villamossági és Szerelmi Cik­keket Értékesítő és ,á Sza- bolcs-Szatmár megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat. A korszerű villamos ter­mékek bemutatóját a Vasvári Pát utca 6. szám alatti KISZ- klubban rendezik meg június 18-tól június 20-ig, s naponta 10-től 16 óráig lehet megte­kinteni. A megnyitó június 18-án, 10 órakor lesz, amelyet filmvetítéssel kísért előadások követnek. Előadás hangzik el a korszerű szerelési anyagok­ról, a legújabb, energiataka­rékos hő- és feszültségszabá­lyozó készülékekről, ismerte­tik a villamos iparban hasz­nálatos erősáramú félvezető­ket, valamint az új típusú he­gesztőberendezéseket is. Sz. A. A gulyás A vadkörtefák átláthatatlan lombko­ronát növeltek. Magánosán állnak az istvándi határban. A vadkör­tékhez hasonlóan magánosán áll egy kuny­hó is a határban, de a gulya és a gémeskút már messziről elárulja, lakója is van. Var­ga András tanyája ez, aki száz . tehenet őriz. A szatmárcsekei születésű, de Túrist- vándiban lakó alig huszonnégy esztendős fiatalember életének pont felét töltötte már az állatok között. — Apám falusi kondás volt — mondja a szőke hajú gulyás. — Amikor megbete­gedett, én akkor léptein a tizeníkettedik évembe, s így én jártam a kondával apám helyett. Már akkor is nagyon szerettem az állatokat, hiszen nálunk ez a mesterség apáról fiúra száll. Már nagyapám is ezzel foglalkozott. A kondát később felváltottam a gulyával, majd tehenész lettem, de visz- szahúzott a szívem a szabad levegőre. A kihajtástól kezdve, május elejétől minden reggel hat órakor csördít egyet ka­rikás ostorával az oly nevezetes Túristvándi vízimalomnál. Erre megjelennek a tehe­nek, a vezér nyakában a kolómppal, s el­indulnak a Rókásra. — Nem olyanok ezek a tehenek, mint a közösben. Azok vágynak a legelőre, míg a háztájiak inkább haza vágynak. Ame­lyiknek borja van. alig lehet itt tartani, mindig el akar szökni. Nem könnyű mesterség a gulyásé. Az tévhit csak, hogy reggel kicsapja az állato­kat legelni, este pedig behajtja őket. Min­dig velük kell lenni, menni a tehenek után, a vályú pedig sohasem száradhat ki. — Ebbe a vasvályúba — mutatja Varga András — egyszerre’ száz vedér víz fér. Naponta tíz-tizenkét vályúra valló vizet ka­rolok fel a gémeskútból. Délben azért jut egy kis időm a kunyhóban szunyókálásra. A tehenek delelőn vannak, kérődznek. A táskarádiómat azt mindig magamnál tar­tom, de vettem egy furulyát is. Így válto­zatosabb. Mit ér egy jó, vagy akár a legjobb gu­lyás is kutya nélkül? Nem sokat. Termé­szetesen a túristvándi gulyásnak is van ku­tyája. Nem is egy, hanem kettő. Krojsz, a fekete puli a maga öt évével már meggon­dolt, jó őrző. Mackó mégcsak féléves és most tanulja a „szakmát”. Nagyon szeretem az állatokat, szeretem amit csinálok. Nekem ez a munka jelenti a szabadságot. Olyan jó érzés kint lenni ezen az erdős, ligetes tájon. Mindig van új, amit felfedezek magamnak. Persze várom már az estét, otthon engem is várnak. Há­rom lányom van. Sipos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents