Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

fM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. június 15. o 13 SIAILIAIDMCITITIHICIN » Öreg fá nehéz átültetni Zsófi néni mindig nagyon vá­gyott a városba. Falun született, ott is élt. Férje haláláig mind­ketten a helybeli termelőszövet­kezetben dolgoztak. Gyermekeiket a fővárosban ta­níttatták, kollégiumban lakott mind a három fiú. Ok már vá­rosi életben nőttek fel, ott is dolgoztak, kettő onnan nősült, a harmadik falubeli leányt vett el feleségül. Ok beszélték rá Zsófi nénit: adja el a kis házát, föld­jét és költözzön fel hozzájuk, há­romszobás lakótelepi lakásukba. Kevésszer járt eddig Zsófi né­ni a fővárosban, érthető hát, mi­lyen izgalommal készült a nagy útra. A VIII. emeleti lakás először sok csábítót, izgalmasat nyújtott neki (de félt lenézni az ablak­ból az utcára!). A lift, amelyik gombnyomásra jött le, ment fel, mindenfelé a sok villanykapcso­ló, automata nyomógomb, a boj­ler, a fűtőtest, ami meleget adott ugyan, de a tüzet seholsem lát­ta, az angol WC, a beépített konyha és szekrények ... A végnélküli csodálkozás, az ismerkedés öröme lassan elmúlt. Közeledett a tavasz (ezt csak a naptárból tudta, nem úgy mint otthon!) és Zsófi néninek egy­szer csak kezdett szűk lenni az 58 négyzetméter. Hiányzott a kert, ahova csak úgy kiszaladhatott, ha mozoghatnékja volt, hiányzott a természet hangja, a csendbe be­leszóló tavaszi hangverseny, a madárfütty, a darázszümmögés, a hajnali kakaskukorékolás. Bör­tönnek érezte a szép lakás fa­lait, amelyek közül ha ki is lé­pett. nem botlott lépten-nyomon Ismerőseibe, mint odahaza, nem állhatott meg egy jóízű tereferé- re, hiszen itt nem ismerik, nem is köszöntik egymást az emberek, még a legközelebbi szomszédok sem. Fia, aki matematikus, menye, aki vegyész, reggeltől estig dol­gozott, sokat volt egyedül. Meg­főzött nekik, rendben tartotta a lakást, de nagyon, nagyon ma­gányosnak érezte magát. Hiába kedveskedtek neki a gyerekek finom, hűtött gyümölcs­Egy amerikai intézet, ame­lyik az emlékezettel kapcso­latos problémákkal foglalko­zik („International Study Group on the Pharmacology of Memory Disorders”) azt ajánlja, hogy minél több le- citint, lipidet, és foszfor-ami- nákat fogyasszunk. Ezek az anyagok a leggyakrabban a tojássárgájában, a tejben és a tejes hal tejében fordul­nak elő. Ezeknek a termé­csel. ő csak visszasírta a kútba leengedett görögdinnye hidegét. Sokat gondolt az otthoni, meg­szokott életére és tavasszal meg nyáron egyre jobban vágyott vissza a régi „szabadságába" — ahogyan ő mondta, majd bána­tosan hozzátette: „Hiába, öreg fát nehéz átültetni!” A szocializmus építésének egyik fontos célkitűzése a falu és a város közötti különbség meg­szüntetése. Valami különbség mindig lesz, ezt Zsófi néni honvágyat tükrö­ző siránkozásaiból tudom: amit a természet, az emberek egymás­hoz való közelsége ad, azt nem pótolja a nagyváros kultúrájá­val, mozgalmasságával sem. Ezt a megállapításomat két fia­tal erősítette meg, akik — Zsófi nénivel ellentétben — a főváros­ból indultak el falura, nagyon félve, telve szorongással: vajon hogyan tudnak beilleszkedni a merőben új életformába ők, akik tősgyökeres városiak. Zoltán volt a tanítványom. Ag- ronómus lett. Menyasszonya gép- és gyorsíróiskolát végzett. Mind­ketten állást kaptak vidéken egy kisebb termelőszövetkezetben, és természetesen lakást, így össze­házasodhattak. Nemrég voltak nálam, öröm volt nézni napsütötte, barnára cserzett arcukat és hallgatni él­ménnyel teli, megelégedett, vi­dám beszámolójukat. Márta ház körüli kiskertjét szereti, és most érti csak, miért vásárolnak a városiak hétvégi házat és ker­tet, hogy szombat-vasárnapra odameneküljenek. Nekik ez meg­van helyben. Zoltán a csendnek örül Jobban. Nagyokat alszanak, korán és frissen ébrednek. Szerettem volna, ha sok fiatal hallhatta volna Márta és Zoltán beszámolóját: gyógyszerész, or­vosjelölt, pedagógus, olyanok, akik félnek a falusi élettől és tíz körömmel ragaszkodnak a városhoz. Pedig azzal, ha vállal­nák az új életformát, éppen ők segítenék a falu és a város kö­zötti különbség megszüntetését. Dr. Gergely Károlyné keknek a fogyasztása haté­kony gyógyszer lehet az em­lékezet gyöngülésének meg­akadályozására. A lecitinek ugyanis segítik a nagyagy ace- til-kolinjának szintézisét, az­által, hogy javítják a neuro- nok közötti kapcsolatot. A fentebb említett terménye­ken kívül jelentős mennyisé­gű lecitint tartalmaz a szója, és különösképpen a szója csi­rája. í .•<-*_ , r ■ - tűs-. - '•> .■ ’JÍLEit 2Í1Á1U A tojás és a tej fogyasztásával javíthatjuk emlékezetünket Mirelit - házilag Asztalunkra korán kerül és saj­nos, hamar el is tűnik a finom eper, málna. Pedig szívesen fo­gyasztanánk belőle később is. Akinek jégszekrénye van, vagy méginkább mélyhűtőgépe, az könnyen tud házi mirelitet ké­szíteni a következő módon. Az egészséges, ép, kemény hú­sú gyümölcsöt folyóvízben jól megmossuk, majd hagyjuk le­csurgatni. Utána vagy műanyag tálcára rakjuk, vagy pvc-zacskó- ba helyezzük (óvatosan, ne tör­jön nagyon össze), vagy mű­anyag dobozba rakjuk, cukorral megszórjuk és lezárva a mély­hűtő rekeszbe tesszük. Fogyasz­tás előtti napon a csomagot te­gyük a hűtőszekrény alsó polcá­ra és lassan hagyjuk felengedni. Ezt a módszert más gyümöl­csöknél is alkalmazhatjuk. BK. Tűvel és fonallal Prósz Veronika iparművész ki­állításán bemutatott játékokhoz nem kell más: egy kis maradék fonal, tű és egy kis ügyesség. Kötött, horgolt babák, állatfigu­rák, ruhadíszek, poháralátétek, szívek, övék. Olyan hulladékból, maradékból összeügyeskedett tárgyak és játékdk, ’■melyet a mamák gyorsan elkészíthetnek csemetéiknek. S amelynek a gye­rekek bizonyára Jobban örülnek, mint a drága, készen vett játék­nak. Hát még ha a készítés tit­kaiba is beavatjuk a kicsinye­ket. Mert Prósz Veronika arra is ad ötleteket, hogy a mamák, az az óvónők, a pedagógusok köny- nyű fogásokra, gyorsan megta­nulható fortélyokra tanítsák a gyerekeket. E módszerekkel az­tán a gyerekek is készíthetnek ajándékot szüleiknek, testvéreik­nek, egymásnak. A kiállításon a gyerekek szá­zait ismertette meg ügyes, ötle­tes szövőjátékával. Óvodások, kisiskolások egymás kezéből kapkodták ki a kis „szövőszé­ket”. Bújtatták a fonalat, csavartak, fontak, játszottak. A kiállított tárgyakat kézbe vehették, for­gathatták, lemásolhatták. Játsz­hattak és játszottak szívesen, ön­feledten. A legilletékesebbek, a gyere­kek körében osztatlan sikert aratott a fiatal iparművész. De érdeklődéssel figyelték munkáit a pedagógusok, a szülők is. Hi­szen alkotó, örömszerző játéko­kat tanultak meg itt. Olyan ügyességfejlesztő gyakorlatokat, amelyeknek haszna is van, amelyben a játék és a munka Is megtestesül. Hogy önök is kipróbálhassák, elmondjuk, hogy készül a szövő­játék: Kartonpapírból vagy hajlékony fárostleftriétből könnyedén ké­szíthetünk mini szövőszéket. Az ábra szerint vágjuk ki az alsó, felső szélén szabályosan Ismét­lődő, fonaltartó nyílásokkal ellá­tott szövőlapot. Az alapterület mérete néhány centiméterrel nö­velhető, a túl széles kereten azonban nehezebb dolgozni. A keresztirányú szálak befűzése, a szövés nem válhat fárasztó meg­terheléssé a kis kezek részére. A megadott méretű szövőlapon már 3—5 éves gyerekek is eredmé­nyesen tudnak alkotni. A szövés elindításához szükségünk van még egy vastag, tompa végű, nagy lyukú merkelőtűre, vastag (lehetőleg lekoptatott végű) kö­tőtűre, rossz filctollburkolatra. Vastagabb fonalmaradék minden háztartásban akad, kiválogathat­juk a csomómentes, sima sodrá­sú darabokat. 1. A fonalvégződésre csomót kötünk és szorosan az alsó fo­nalvágatba illesztjük. A fonalat a szövőkeret munkafelületén vé­gigfektetjük, majd a felső szé­len, a két fonalvágat közötti tüs­ke alatt átvezetve, folyamatosan, egyszer fentről lefelé haladva, egyszer lentről felfelé haladva, hosszirányú szálakat helyezünk a szövőkeretre. Az utolsó fonal­vágatba ismét elcsomózott fonal­végződést illesztünk. 2. A szálemelővé kinevezett vastag kötőtűt minden második szál alatt átbújtatva felemeljük a megfelezett sort, majd a mer- kelőtüvel a fonalat ezen áthúz­zuk. A kezdőszélen 1—2 cm hosszú fonalnyúlvány marad, melyet a munkadarab elkészülé­se után vékony horgolótű segít­ségével a következő sorba visz- szabújtatunk. A tanulódarabok­nál a fonalat — különösen, ha 10—15 cm hosszú. szálakat is fel­használtunk — vlsszabújtatás nélkül, 2—3 mm ráhagyással visszavágjuk. 3. A szálemelővel, az első sor alsó szálai alatt átbújva, a sort felemeljük, majd a fonalat át­húzzuk. Az új sor kezdésénél, a szálemelővel a már befűzött sort kissé feltoljuk, helyreigazítjuk. 4. A folyamatos haladásnál, a sorvégeken a szélhajtás kissé la­zán marad, így a készítendő munkadarab egyenletes oldalszé­lekkel formázódik. A már né­hány centis kész szőttest vastag filctollal feltámasztjuk, így könnyebb a folyamatos munka. Szőjünk tarsolyt. Szövőlapon készült a 24,5x9 cm nagyságú la­pocska. Igazi sikerélmény az eb­ből hajtogatott és esetleg az anyuka segítségével összevarrt nyakba akasztható kulcstartó­tarsoly. Az oldalrészt 9 cm ma­gasan visszahajtjuk, s a dupla szélvonal szélközeibe öltve ösz- szevarrjuk, majd a tarsolyt ki­fordítjuk a jobb oldalára. A varrásvégződésekhez 4 szál ösz- szefogásával készített sodrott zsinórt varrunk. K. M. A tokaji aszú legendái A tokaji bor a világ egyik leg­finomabb, legkülönlegesebb itala, melyet évszázadok óta Ismernek az egész világon. Istvánffy Mik­lós 1724-ben Kölnben kiadót! könyvében a tokaji bort nagy el­ismeréssel említi és eredetét 1494- re teszi. Sokáig nem tartozott a legjobb borok közé. így pl. Oláh Miklós püspök 1557-ben írt kró­nikájában úgy szerepel, mint kö­zepes minőségű bor. Mátyás ki­rály humanistái, Bonfini, Galeot- to Marzlo és Ransanus, még nem a tokaji, hanem a szerémségi, soproni és egyéb borokért lelke­sedtek. A tokaji borok csak ak­kor lettek világhírűek, amikor a tridenti zsinaton, 1562-ben a ma­gyar küldöttség vezetője, Drasko- vich György pécsi püspök, később kalocsai érsek afféle jó tállyai borral kínálta meg III. Gyula pá­pát, aki lelkesen mondta, hogy ez jobb minden más bornál és ez illik csak igazán a pápai asztal­ra. A zsinaton résztvevő főpapok pedig elvitték magukkal a tokaji bor hírét. A tokaji aszubor talán először azon a leltári jegyzéken szere­pel, melyet 1635-ben a sárospata­ki Rákóczi-vár pincéjében vettek fel és melyben hét hordó aszubor is szerepel. Másik feljegyzés sze­rint az aszubort legelőször Szepsi Laczkó Máté ref. prédikátor, I. Rákóczi Ferenc fejedelem „udva­ri szónoka” készítette, (1650-ben) és ezt Lorántffy Zsuzsánna feje­delemasszonynak húsvéti borként ajándékozta. Valószínű, hogy kétféle aszuborról volt szó. egyik felfedezése a másiktól függetle­nül történt. A tokaji borokat főleg az ide látogató lengyel és orosz kereske­dők tették hazájukban, illetve a fejede’mi udvarokon keresztül egész Európában ismertté. Az orosz cárnak szinte állandó vá­sárlója járta a Tokaj vidéket, míg a lengyelek kettesével jöttek. Egyikük borszakértő volt, a má­sik pedig a vásárláshoz szüksé­ges pénzt hozta magával. Amikor a szakértő tételesen vizsgálgatta a hordókat és valamelyikre azt mondta: „cos”, ez azt jelentette, hogy megfelelő és a társ azonnal arannyal fizette ki a bor árát. A papok voltak hazánkban az igazi borszakértők, hiszen az egy­háznak voltak a legnagyobb sző­lőbirtokai és ott működtek a leg­jobb szakemberek. Véleményük szerint „a bor akkor jó minősé­gű, ha ragyogó a színe, finom az illata és zamata”. A tokaji aszúnak nagy ára volt, II. Rákóczi Ferenc tokaji aszút küldött XIV. Lajosnak és Nagy Péter cárnak, mert királyi aján­déknak számított már több száz évvel ezelőtt is a tokaji aszubor. Mária Terézia is tállyai bort küldött ajándékba XIV. Benedek pápának, aki áldottnak nevezte a bort, de azt is, aki küldte, sőt azt is, aki ilyen bort ihatott. . . II. Rákóczi Ferencről feljegyez­ték, hogy 1705-ben összehívta Szécsénybe az országgyűlést., majd megvendégelte a t. Karokat és Rendeket és részükre 326 fo­gást tálaltatott fel. Hogy a köz­nép se maradjon ki a mulatság­ból. nekik a főtéren ökröket süt- tetett és legjobb borait egy me­dencébe töltötte, ahonnan min­denki annyit meríthetett, ameny- nyit akart. (Tehette, hiszen Hegyalja legnagyobb szőlősgaz­dája volt __) XIV. Lajos udvarában rendsze­resen ittak tokaji bort. Innen származik a mondás, mely egy­úttal a tokaji aszúnak is cégére lett az egész világon, hogy „a ki­rályok bora, a borok királya”. R. J. A izővőjáték modellje TAVASZI -HCSROLAD. Hozzá /alók 4 személynek: l zöldpap- ■lka, 10 dkg ementáli sajt, fél kf iarált marhahús, 1 tojás, 2 evő­kanál zsemlemorzsa, 2 hagyma 3 kávéskanál mustár, só, bors paprika. 3 evőkanál olaj. A megtisztított paprikát és i sajtot kis kockákra vágjuk, é húst tojással, zsemlemorzsával apróra vágott hagymával, mus cárral és a paprika- és sajtda- rabkákkal összedolgozzuk. Sóval borssal, paprikával fűszerezzük Á húsmasszából 8 rudacskát for- Átázunk. Az olajat felforrósítjul és a húsrudacskákat mindkét ol­dalán 10—10 percig sütjük. Só: burgonyát adunk mellé körítés­nek. TÖLTÖTT UBORKA. Hozzá valók 6 személynek: 1 hosszt uborka (körülbelül 30 cm), 21 dkg sonka, 10 dkg túró. l köze­pes paradicsom, 2 evőkanálny citromlé, őrölt fekete bors. Mossuk meg és hámozzuk meg az uborkát. Vágjuk 3 részre, é: felezzük el mind a három dara­bot. Szedjük ki a magos köze­pét óvatosan kis kanállal. Vág­juk apróra a sonkaszeleteket, ke­verjük hozzá a túrót és öntsül hozzá a citromlevet. Fűszerezzük Vágjuk 4 felé a paradicsomot szedjük ki a magos belsejét é- vágjuk apróra a húsát. Keverjül a túrós keverékhez. Majd ezt i tölteléket töltsük bele az uborka- ,.hajócskákba”. Salátalevéler tálaljuk, tetejére petrezselyme teszünk díszítésnek. ízletes elő­étel. HCSOS BURGONYA. Hozzá valók 4 személynek: fél kg ser­téslapocka, fél kg hagyma, dkg olaj, porpaprika (édes), kö­mény, majoránna, fokhagyma, : liter húslé (húsleveskockából) fél kg hámozott burgonya, 7 dkg paradicsompüré, 2 evőkanál tej­fel, só, 1 csomag petrezselyem. A húst kockákra vágjuk és i hagymakarikákkal együtt ké részletben megsütjük. Fűszerez­zük és a húslével felöntjük. 4( percig fedő alatt főzzük. A fel­darabolt burgonyát hozzáadjuk és tovább főzzük körülbelül 2( percig. Végül hozzáöntjük a pa radicsompürét és a tejfelt. íze­sítjük és finomra vágott petre­zselyemmel megszórjuk. MÁJ TAVASZIASAN, Hozzá­valók 4 személynek: 2 evőkaná olaj, 2 fej hagyma, 1 gerezd fok­hagyma, fél kg sertésmáj, só bors, 25 dkg paradicsom, 50 dkg dobozos zöldborsó, 1,5 dl víz, 1 evőkanál paradicsompüré, 1 ká­véskanál húsleves. Az olajat felforrósítjuk és £ hagymakarikákat, az összenyo­mott fokhagymát az olajban meg­pároljuk. Á májat csíkokra vág juk. hozzátesszük és megsütjük A lehámozott paradicsomokat ‘ részre vágjuk és a borsóvá együtt a májhoz adjuk. Fűszerez zük. Vizet, paradicsompürét é: húslét öntünk hozzá és körűibe lül 5 percig felfőzzük. .Ha szük­séges. még megízesítjük; Rizs- és paradicsomsaláta igen jó hozz; körítésnek. Étel­receptek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents