Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

1980. június 1. O ti oh Napozókabátka /mb 90 cm/ Vékony, magas növésű lá­nyok részére divatos a derék­ban megkötött ujjatlan ka­bátka. De a csinos, áthajtásos megoldást minden kedves ol­vasónknak, kézimunkázni szerető asszonynak ajánljuk, mert ha a kabátszárnyat az oldálrészeken 1—1 gombbal rögzítjük, és a derékrésziin-' kön vékony övvel összefog­juk, kortalan és divatos nyá­ri ingkabátot köthetünk. A fonalvásárlásnál a jól mos­dató'Vénttóz tottMdf'ájShljüK^ 15 dkg piros (alsó rész), 5 dkg fehér (felső, vállrész), 2,5-es kötőtűvel kötve. MUNKAMENET: a szabás­mintát azonosítjuk a szüksé­ges méreteinkkel. A munkát derékrészen 6 sor lustakötés­sel kezdjük, majd a munka színén sima, a bal oldalon fordított szemeket kötünk. A vállrészen, az uj jaki vágás után, a szélrészeken fehér fonallal, soronként so.lr szem­mel a középrész felé haladva, vállrészt kezdünk. Az elké­szült munkadarabokat a fe­hér részen piros, a piros ré- sz^í'íehér:?otó?Eal’“-yirágf»Sí- tívumokkal kihímezzük, ösz- szeállítás után a szabadon maradó széleket piros fonal­lal, 2 rövidpálcasorral körbe- horgoljuk. ilyen keretbe csak tükröt kell tétetni, és máris felfüggeszt­hetjük az általunk elképzelt helyre. A HÁZASSÁG ISKOLÁJA Virágot a feleségnek Nagyon sok családban ta­pasztalható, ahogy múlnak a házasságban eltöltött évek — annál kevesebb virágot kap a feleség. Ez bizonyos mérvű érzelmi elszegényedést tük­röz. Valahogy „elkopik” a férjben az az igény, hogy vi­rággal örömet szerezzen a fe­leségének. Inkább előtérbe kerülnek az egyéb (sokszor a hasznos, gyakorlatias jellegű) ajándékok. Pedig h virág mindig aktuális, kedves meg­lepetés. Még akkor is szíve­sen fogadott figyelmesség, ha valamilyen nagyobb ajándék mellé adjuk. A virág fokozza az ajándékozás örömét. A virág a tapintatos „dip­lomata” szerepét is betölthe­ti, ha netán összezördülnek valamin a házastársak és a férj úgy érzi, ő volt a hibás. Néhány szál virág illata, pompázó színe szavak nélkül is „bocsánatot kér” az eset­leg elhamarkodott kijelenté­sekért. Feloldja á megbántás maradandóan rossz hangula­tát. A virág sokkal ékesszó- lóbban elmondja a férj he­lyett mindazt, amit sokszor dacból, vagy megmagyaráz­hatatlan okokból oly nehéz elmondani. Egy közismerten ideális há­zassági .kapcsolatban élő há­zaspártól megkérdeztem, mi'te titka irigylésre méltóan jó házasságuknak? Mindketten egymásra néztek és egymás­tól kérdezték: — Tényleg, mi is a titka? A feleség szólalt meg dŐS00r>:»nBS£xr/:i jwtoi — Nagyon sokrétű, bonyo­lult szövevény ez. Nem lehet erre egy-két mondatban fe­lelni. Egy biztos, nálunk is voltak és vannak kisebb-na- gyobb véleményeltérések. Mondjuk ki nyíltan: nézetel­térések. De... A rossz han­gulatot nem hagytuk soha­sem elhatalmasodni rajtunk, mert a harag olyan, mint a méreg. Megmérgezi a szép érzéseket, az egymás iránti szeretetet, ragaszkodást. Mi­nél tovább tart a harag, an­nál nagyobb rombolást vé­gez az érzelmi életben. Aztán már nehezebb újra összehan­golódni. — Ez a felismerés vezetett el bennünket addig, hogy fér­jemmel közösen megbeszél­tük, ha összezördülünk, a ha­ragot minél előbb fel kell oldani behnünk. De a békülés kezdeményezése mindig ne­héz. Mind a két félnek. Ezért közösen megegyeztünk abban is, hogy ilyen esetek után, aki hibásnak érzi magát, virágot vesz a másiknak. Ez olyan ki nem mondott „bocsánatkérés- féle”. Ezt el kell fogadni közeledésnek. Így feloldódik a vita utáni feszültség, és egyikünknek sem kell sokat magyarázkodnunk. Vigyen a férj néhány szál virágot „békítő követnek”, ha úgy érzi, megbántotta vala­mivel a feleségét. De nemcsak akkor... A névnapra, szüle­tésnapra, házassági évfordu­lóra és egyéb ünnepi alkal­makra kapott virág (az első hóvirág vagy ibolyacsokor) „virágnyelven” tolmácsolja a feleségnek a férj szeretetét, ragaszkodását Az illatozó vi­rágok' az'^ölth’krt keßemeseb- bé, hangulatosabbá teszik, dí­szítik a lakást. Jelenlétükkel azt is bizonyítják, hogy a férj szereti asszonyát, úgy, mint az udvarlás emlékezetes, szép időszakában. Egészségűnk védelméért A nemdohányzók dohányzása Dohányzás vagy egészség: vá­lasszon a jelszava az ez évi egészségügyi világnapnak. Sokat kifejező, tömör mondat. Egyér­telműen rámutat a dohányzás egészségkárosító hatására és ar­ra, hogy dohányozni nem mu­száj: az egészség is választható. De — mint általában a jelmon­datokba szorított megfogalmazá­sok — ez sem tökéletes. A vá­lasztás ugyanis csak az aktív dohányosok lehetősége, mindenki csak arról dönthet, hogy ő ma­ga dohányozzék-e vagy sem. A passzív dohányzás — kényszer. Miről is van szó? Passzív do­hányzóknak azokat nevezzük, akik maguk ugyan nem dohá­nyoznak, de „élvezni” kénysze­rülnek a dohányosok füstjét. Vagyis, tulajdonképpen minden­ki, legalábbis minden felnőtt ember. Lélegezni folyamatosan kell! Nem lehet elhalasztani akkorra, amikor az ember kijut a füstös helyiségből a tiszta levegőre. És a dohányfüst nem tesz különbsé­get, hogy szándékosan szívják-e be vagy kényszerből. Igaz, hogy a közvetlenül beszívott dohány­füst töményebb és ezáltal káro­sabb is, a levegőben felhigult füstből pedig kevesebb jut egy- egy légvételre, és ezáltal kisebb a megbetegítő hatása, a dolog mégsem ilyen egyszerű. Sok múlik azon, hogy milyen nagy a helyiség, hányán,, dohá­nyoznak benne, jó-e a szellőzé­se és mennyi ideig tartózkodik ott az ember, mert ez határozza meg a beszívott füst mennyisé­gét. Ha pl. rosszul szellőzött kis irodahelyiségben ketten erősen dohányoznak, megtörténhet, hogy a nemdohányzó harmadik annyi füstöt szív be, mintha ő maga is dohányozna. Nem mindegy továbbá, hogy a passzívan dohányzó egészséges vagy beteg. Egyes betegségek esetén a tűrőképesség erősen csökkent. A légzőszervi és szív- betegségek bizonyos formáiban szenvedőknek a kevés füst is nagyon árthat és sok kellemet­lenséget okozhat. És nem min­dig tudjuk, hogy a környeze­tünkben lévők között nincs-e be­teg ember is. ' De van még egy nagyon érzé­keny csoport: a gyerekek. Bizo­nyított, hogy dohányos szülők gyermekei nagyjából kétszer olyan gyakran betegszenek meg valamilyen légzőszervi betegség­ben, mint akiket a szülei a do­hányfüstjüktől megkímélnek. Passzív dohányzás az is, ha a dohányzó anya a vérével juttat­ja el a füst egyes alkotóelemeit a magzatba. Ezért több a do­hányzó nők koraszülése és ezért kisebb (sokszor) gyermekük szü­letési testsúlya. A nikotin az anyatejbe is bejut, így a cse­csemő is kap belőle. Amiről szóltunk, csak nagyjá­ból régtől ismert, sokban új fel­fedezései a tudománynak. Az utóbbi másfél évtizedben sokat gyarapodtak ismereteink. A do­hányzással kapcsolatos viselke­dési normák azonban előbb ala­kultak ki. Ez magyarázza a nagy ellentmondást, hogy egyébként jóérzésű emberek e téren nincse­nek tekintettel másokra. És a megoldás? A korunknak megfelelő dohányzási erkölcs ki­alakítása. Olyan erkölcsé, amely tudomásul veszi, hogy aki — tud­va, hogy egészsége ellen cselek­szik — mégis dohányozni kíván, az megtehesse, de amely egyér­telműen elítéli mások zavarását, passzív dohányzásra kényszeríté­sét. Ez nem utópia. Már most is sok helyütt tilos a dohányzás, és a dohányosok kibírják rágyúj­tás nélkül. Terjednek, ha nem is túl gyorsan a közös önkéntesség­gel vállalt dohányzási korlátozá­sok. Jó volna mielőbb elérni, hogy senki se füstöljön ott, ahol a jelenlévők valamelyike a füs­töt nem bírja vagy akár csak nem szereti. És higgyék el a nemdohányosok: nem illetlenség arra kérni valakit, hogy ne gyújtson rá. A gyermek (és a magzat) vé­delmét illetőleg tételezzük fel, hogy csak a tudatlanság akadá­lyozza. Nehéz ugyanis elképzel­ni olyan szülőt, aki tisztában van vele, hogy károsítja gyermeke egészségét és mégis dohányzik azokban a helyiségekben, ahol a gyermek is megfordul, ahelyett, hogy — ha más lehetőség nin­csen — kimenne a folyosóra vagy a ház elé. Nehéz probléma a dohányzás, túlságosan elterjedt szokás, túl sokan szeretnék hinni, hogy nem is olyan káros, mint mond­ják. Pedig nem kisebb tekinté­lyű szervezet állapította meg, mint az Egészségügyi Világszer­vezet, hogy a legsúlyosabb egész­ségkárosító tényezők egyike. Dr. Katona László Kerámia a lakásban Fürdőszoba-egységcsomagok — Divatigények CSEMPEMINTÁK Az építési kerámia egyik fő előállítója a Finomkerámiaipari Művek (FIM). Széles termékská­lájából a falburkoló csempék, a szaniter, Vagyis egészségügyi ke­rámiák, valamint a mázas és má- zatlan padlólapok tartoznak ebbe a kategóriába. A különböző dekorálási eljárá­sokkal készült termékek esztéti­kai és műszaki kivitelüket ille­tően megközelítik, sőt elérik a legfejlettebb ipari országok köve­telményszintjét. A úiáz alatti és a máz feletti dekoráció nagy va­riációs lehetőségeket kínál. Ha­zánkban mostaniban a virágmo­tívumok, a margaréta és rózsa díszítések a legkeresettebbek. Az évente gyártott szaniterke- rámia mennyisége az elmúlt év­tizedben gyakorlatilag nem vál­tozott, alapanyaguk viszont sok­kal jobb, tartósabb lett. A ma­gyar félporcelán a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is eleget tesz. A közeli jövőben pedig mennyiségi növekedés is várha­tó, az Alföldi Porcelángyár re­konstrukciójával ugyanis 81-re ötezer tonnával növelhető, s így 13 ezer tonnára emelkedhet a termelés. E beruházás segíti majd fürdő­szoba-kultúránk további fejlesz­tését és lehetővé teszi, hogy a vá­sárlók minden mellékhelyiség- keHéket egyszerre szerezhessenek be. A FIM ugyanis hamarosan ún. .fürdőszoba-egységcsomagot hoz forgalomba, amely minden általa gyártott, a mellékhelyisé­gek berendezéséhez szükséges terméket tartalmazni fog, még­hozzá formatervezők által össze­állított, egymáshoz illő minták­ban és árnyalatokban. A barnás árnyalatú csempék már viszonylag régóta uralják a hazai és a világpiacot, s ez már több puszta divathóbortnál. Va­lószínűnek tartható, hogy hosz- szabb ideig kedveltek lesznek a sötét színek. A falburkolatok mintázásánál pedig olyan eljárás dívik, amelynek eredményeként a motívum nem éles vonalként, hanem a mázba beleolvadva, el­mosódva jelenik meg. Kiválasztá­sukkal, egymáshoz illesztésükkel a csempén adott motívumok to­vább variálhatók. Újdonság, hogy a fal és a pad­ló burkolata azonos mintájú, s a csempe nem vállmagasságig ér, hanem a mennyezet kivételével az egész falat befedi. Kétségkí­vül ez az esztétikusabb, higiéni- kusabb megoldás. Természetesen minctenki ízlését, no meg pénztár­cáját ismerve követi vagy utasít­ja el ezt az irányzatot. A szanitertermékek kevésbé érzékenyek a divatra, sőt, néha kockázatos is eltérni a jól be­vált formáktól, méretektől. Gon­doljunk csak a sikertelen kime­netelű házgyári W. C.-program- ra, amelynek célja a szűkös mel­lékhelyiségek tágasabbá tétele volt, s ezt a kagyló méretének csökkentésével igyekeztek elérni. Az ötlet halva született, hiszen a W. C.-kagyló használati tárgy. És rá is kell ülni! Tehát a mosdók, kádak stb. esetéber* a gyártó cégek inkább az árnyalatokat variálják. E ter­mékek divatszínei napjainkban a mohazöld, a bahamabézs, a ka- mel, s egyre inkább előtérbe ke­rülnek az erős, kontrasztos szí­nek, ezeket nálunk csak a né­gerbarna képviseli. Ennek gyár­tására, a várható kereslet kielé­gítésére idejekorán berendezke­dett a FIM. De ... a szaniterkerámiák közül a kád nem a Finomkerámiaipari Művek profiljába tartozik. Ez még nem is lenne baj, hiszen a két vállalat a fogyasztói igénye­ket felmérve egyeztetheti terveit. A probléma ennél bonyolultabb: a nem fehér termékek esetében árnyalatnyi színeltérés mutatko­zik, mert a fürdőkádak más alapanyagból készülnek, s így festésük is más módszerrel törté­nik. E szépséghiba orvoslása, ép­pen ezért, valószínűleg még jó ideig várat magára. DIVATOS FÜRDŐSZOBA KM VASÁRNAPI MELLÉKÚT Tükrök a lakásban Nagyon sok háznál, leg­többször talán a padláson fe­lesleges lomként — akad ré­gi, díszes, faragott képkeret, vagy különleges keretbe fog­lalt értéktelen kép. Az ilyen keretet jód felhasználhatjuk fürdőszobába vagy előszobá­ba tükörrámának. Finom dörzspapírral csi­szoljuk le róla a régi festé­ket. Ha ez teljes mértékben sikerült, akkor vagy XILA- . DECOR-páccal bevonjuk, vagy tetszés szerinti színre befestjük, átlakkozzuk. Ha ezzel készen vagyunk, tetes­sünk bele jó minőségű tükröt az üvegesnél. Ma már alig látni, talán csak régi bútorzatú lakások­ban vagy képkeretezőnél ta­lálható ilyen ovális képkeret. • Ezek általában sötét meggy­farámák, amélyek önmaguk­ban is szépek, nem kívánnak egyéb színezést, díszítést. Az

Next

/
Thumbnails
Contents