Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

1980, június 12, KELET-MAGYARORSZÁG 7 KISTERMELŐK- KISKERTEK Cseresznye, meggy, köszméte felvásárlása A múlt század ötvenes eszten­deiben még csak évi néhány száz kilogramm volt a világ alumíni­umtermelése. Napjainkban több mint 10 millió tonnát állítanak elő évenként ebből az ezüstszínű, könnyű fémből. Úgy néz ki, hogy a jövője is biztosítva van, hiszen a föld kérgében kétszer annyi alumínium található, mint vas. Az alumínium néhány iparágban pótolhatatlan szerepet tölt be. így például bizonyos, hogy az alumínium nélkül — mai fejlett­ségi szintjén — nem létezhetne a ■ repülőgépipar. Pedig a repülő- f gépiparban csupán fél évszázada használják e könnyű fémet. Ele­inte csak a fa alkatrészek mere- vítésére találták alkalmasnak. Nagy feltűnést keltett 50 évvel ezelőtt az első teljesen alumíni­umból készijlt repülőgép, a „Bre­men”; ezzel hajtották végre az Energiatakarékos épületek A könnyűszerkezetes építésmód elterjedésével mind nyilvánva­lóbbá válnak az új eljárás elő­nyei, amelyek között nemcsak a hagyományosnál jóyal gyorsabb építés, hanem az elemek előállí­tásához, összeszereléséhez, te­hát az épület létrehozásához szükséges energia lényeges csök­kentése is értékes hasznot hoz népgazdaságunknak. A betonele­mekből összeállított épület alap­területének előállításához mint­egy 400 000 kilokalória energia szükséges, az acélvázas, könnyű- szerkezetes épületeknél beépített anyagokra pedig négyzetméteren­ként mindössze 300 000 kilokalória energiát használnak fel. A kor­szerű módszerrel tehát az ener­gia mintegy 25 százaléka megta­karítható. Az energiafelhasználás csökken­tésének kézzelfogható lehetőségét adia az anyagok szállításánál elérhető megtakarítás. Hagyomá­nyos építésmód esetén az épület alapterületére számítva, négy­zetméterenként 1,2 tonna anyagot kell az építkezéshez fuvarozni, de a könnyűszerkezetes létesítmé­nyek esetében a négyzetméteren­ként szállított súly 0,15 tonnára, tehát kereken egynyolcadára csökken. Jóval kevesebb üzem­anyag szükséges tehát e szerke­zetek fuvarozásához. Ennélfogva a könnyűszerkezetes elemek, épületek költségeit még a nagy távolságú szállítások is alig ter­helik. s így az exportmegbízatá­sok teljesítése is kifizetődő. Ilyen vállalkozás alapján épí­tünk Irakban 2000 négyzetméter alapterületű ■ mezőgazdasági szakiskolát, a Székesfehérváron gyártott CLASP-rendszerű köny- nyűszerkezetes elemekből. Az egységes szerkezetek, elemek a tervezést is egyszerűsítették, s így a szakiskola ajánlati tervei mindössze öt nap alatt készültek el a tervezésfejlesztési és típuster­vező intézetben. Az emberi, alkotói energiákkal is takarékoskodni le­het az új módszer alapján. A tervezőnek csak az ajánlott terv­vázlatot kell hagyományosan — körzővel, vonalzóval — elkészíte­ni Ezt követően ugyanis a kü­lönböző elemek kódrendszere alapján a tervező számítógépre programozza a következő munka- folyamatokat. S a komputer a hozzákapcsolt rajzoló automatá­val nemcsak a terveket rajzolja meg. hanem ráíria mindazt, ami a gyártáshoz, illetve a szerelés­hez szükséges. A komplex könnyűszerkezetes központi fejlesztési program alapján az év végére fejeződnek be az új építésmódhoz szükséges termékek elemek ipari gyártó­bázisainak beruházásai, s így 1981-től évente másfél millió négy­zetméter alapterületen lehet ösz- szeszerelni könnyűszerkezetes épületet. Egy szovjet repülőgépgyár sze­relőcsarnoka, ' ahol egyszerre hat aluminiumtestet állítanak össze, első Berlin és New York közötti repülést. A repülőgépek mai nagyságrendjénél természetesen már csak teljesen fémből készült konstrukciók jöhetnek számítás­ba. A szállítandó hasznos súly és az energiaszükséglet kedvező arányát a könnyű alumínium nélkül nem lehetne elérni. Az alumínium ugyanis az acélnál há- roníiszor könnyebb, ugyanakkor egyes alumínium ötvözetek szi­lárdsági értékei megközelítik az acélét (a repülőgépipar egyéb­ként éppen e különleges ötvöze­teket igényli). Az alumínium mind szélesebb körű alkalmazása ellen csupán , egyetlen szempont szól: a fém előállításának igen nagy energiaigénye, ami napja­inkban kg-onként 15 kWó körül van (2 évtizeddel ezelőtt még több mint 20 kWó volt). Tulajdonkép­pen ez akadályozza az alumíni­umnál is kisebb fajsúlyú titán elterjedését is, annak előállításá­hoz ugyanis az alumíniumgyártás fajlagos energiafelhasználásának a többszöröse szükséges, így egyelőre csak az űrtechnika tart­hat rá igényt. Patikamúzeum Székes­fehérvárott Legrégebbi gyógyszertáraink egyike a székesfehérvári Fekete Sas patika. Barokk berendezését a város jezsuita faragóműhelyé­ben készítették 1758-ban. Páratlan szépségű bútorait és berendezé­seit az első tulajdonos, Walter Ferenc 1776-ban szállíttatta mai helyére. A patika 1971-ig műkö­dött. A restaurálás után a város egyik idegenforgalmi nevezetes­sége lett. A múzeummá alakított Officina szépen faragott bútorai, sas díszítésű kenőcsöstégelyei, a jezsuiták készítette fatégelyek, a gyógyszerészprés és a hozzá tar­tozó mozsár, valamint egyéb esz­közei sok látogatót vonzanak. Képünkön: a XIX. század első harmadában cserélték ki az ere­deti tárapultot a mai empire stí­lusú patkó alakú pulttal. (MTI fotó: Fehér József felvétele) Hajók — vasbetonból A kolumbiai halipari miniszté­rium nemrég négy kubai gyárt­mányú hajót vásárolt. A Matan- zas tartomány Cardenas városá­ban működő hajógyár, ahol ezek a halászhajók épültek, vasbeton hajókat készít. A hajóépítésnek ez a technológiája széles körben al­kalmazott a cardenasi hajógyár­ban. Az ebből az anyagból ké­szült, 40 tonna vízkiszorítású kis vízi járművek jól beváltak a ha­lászatban. A tartós, stabil, köny- nyen manőverező, megbízható és gazdaságos üzemelésű járművek halász- és hűtőhajóként és saját­ságos haltárolóként — az élő ten­geri zsákmány szállítására — egy­aránt felhasználhatók. Körülbelül 700 ilyen hajó van a kubai halászflotta állományában. A cardenasi hajógyár évente 160- at gyárt belőle. Gyümölcsérés idején gyakran okoz problémát a termelőknek a gyümölcsök értékesítése és mi­nősítése. Az Áfész-felvásárlók egységes szabvány szerint minő­sítik a terméseket, ezt ismerteti most velünk Király Attila, a Győrteleki Afész felvásárlója. Ezenkívül megtudhatjuk tőle a felvásárlásra alkalmas cseresz­nye-, meggy- és köszmétefajtá­kat is. Érdekesebb cseresznyefajták, ezek felvásárlásra is alkalma­sak: germendorfi óriás, jabulay, bigarreau, burlat. A cseresznye átvétele: jő íze és zamata legyen, szedését kéz­zel végezzék, a szár nélkülözhe­tetlen. Szállítás előtt gondosan el­lenőrizni kell, hogy éretlen ne legyen közte, egyöntetű, azonos fajtájú és színű, nyomódásmen- tes cseresznyéket vigyünk az át­vevőhelyre. Nagyság alapján: kis gyümöl- csűeknél 18 mm, közepes gyű- mölcsűeknél 22 mm. nagy gyü- mölcsűeknél 24 mm mérethatá­rok alatt nem veszünk át. Első osztályú ugyanaz mint a különleges, csak nagyságkedvez­mény van, kis gyümölcs 16 mm, középméret 20 mm, nagy gyü- mölcsűeknél 22 mm. Megengedett eltérés 5 százalék, amely a ko- csánynélküliségre és a cseresz­nyelégy fertőzésére vonatkozik. A szabvány még megkülönböztet másod-, illetve harmadosztályt, amelynél további nagyságenged­mények vannak rögzítve. Értékesítésre alkalmas meggy­fajták: Pándy úvegmeggy, érdi Először a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum fogadta be az ipar művészeti termékeit, 1964-ben. Akkor a város Hódiköt nevén ismert gyára munkáit — kötöttárukat — állítottak ki, vá­ratlanul nagy látogatottsággal, si­kerrel. Most Budapesten nyílt olyan kiállítás, mely előzmények nélküli. A Fényes Adolf-terem rangos kiállító fóruma festők­nek, szobrászoknak, iparművé­szeknek, de hogy játékokkal tölt­sék meg. erre nem volt példa. S még érdekesebbé teszi, hogy egy A mászó fák modellje. művész házaspár: Antoni Rozá­lia és Nádas László játékait mu­tatták be májusban. De nem sze­mélyekről, nem a kiállításról írunk. Ez a két név csupán ürügy arra, hogy a játék, a mű­vészet, az ipar kapcsolatáról be­széljünk. Hogy milyen nagy szerepe van a játéknak, nem csupán a gyer­mek életében, de az egész társa­daloméban, néhány példával je­lezném. Európában mintegy há­romszáz cég gyárt fajátékot. Vagy: a finn fajátékok negyven százalékát exportálják. Közben erre a kiállításra is gondolok, az északiak érdeklődésére. Jó né­hány éve profilírozták a gyárt­mányokat. A játék a csehszlová­koknak jutott. Ez a mesterséges besorolás szerencsére nem vált be. Az csináljon játékot, aki er­re alkalmas. Nem véletlen, hogy a pártkongresszus az alkalmas­ságra, a tehetségre hívta fel fi­gyelmünket. A játék: felkészülés az életre. Nem mindegy, hogy milyen játé­kot adunk gyermekeink kezébe. A finnek, mielőtt a játékot nagy szériában gyártanák, a formater­vezőkkel egyetértésben kipróbál­ják óvodákban, bölcsődékben, re­habilitációs intézményekben. Eze­ket a most kiállított játékokat bőtermő, meteor korai, újfehértói fürtös. A meggy átvétele: I. osztályú a közép és késői érésű fajtáknál legalább 20 mm-es átmérőnagy­ság, az érdi bőtermő fajtánál 17 mm.' 3 százalék pálhaleveles for­dulhat elő, 2 százalék kocsány nélküli, 2 százalék sérült, de nem romló, hibás, 5 százalék II. osz­tályút tartalmazhat. II. osztály: minőségi követel­mény azonos az I. osztályúval, színbeli eltérés 10 százalékos, megengedett. A késő érésű fajták legalább 17 mm nagyságúak, a koraiakat 15 mm nagysággal vesszük át. 10 százalék pálhale­veles fordulhat elő, 1 százalék cseresznyelégy-, illetve pajzste- tűfertőzés. Értékesítésre alkalmas köszmé­tefajták: zöld óriás, szentendrei fehér, gyöngyösi piros, pallagi óriás. Köszméte átvétele: I. osztályú, a bogyó száraz, teljesen ép, sé­rüléstől mentes, a zöld óriás faj­ta legalább 20 mm nagyságú, a többi 18 mm. II. osztályú: előfordulhat ben­ne más fajta is, a gyümölcs az I. osztályú minőségi követelmé­nyeknek megfelel, és legalább 15 mm hosszú. III. osztályú, ide tartozik az I. és II. osztályba nem sorolható áru, érett, de nem romlott. Az I. osztályú áru 10 százalék II. osztályút, a II. osztályú 10 százalék Hl. osztályút tartalmaz­hat. Gy. Sz. E. nálunk is bemutatták az óvodák­ban. A játék munkaeszköze a gyermeknek és ezért kiválónak kell lennie. Nézzünk körül játék­boltjainkban. A játékok többsé­ge selejtes, hitvány, hazug. Pedig a jól megtervezett játék nevel. A játék tervezőjét nagy felelős­ség terheli. Kevesen tudják, hogy nemzetközi rendelkezés ha­tározza meg a játékok biztonsá­gi szerepet. A felhasznált Tárrak például szilánkmentesnek kell lennie, a sarkításai nem lehet­nek élesek, kampósak. A játék az az ipari termék, mely megszámlálhatatlan sokszo­rosításban az egyetlen egyhez, a gyermekhez igazodva, mégis, mű-, vészi megformálásban születik. Mi benne a művészet, akkor, amikor alkalmazkodik tömérdek gyermek tömérdek igényéhez? A művészet a jó játékban éppen az, hogy megtalálja ennek a meg­számlálhatatlan igénynek egyete­mes, jelképes kifejezési formáját. A jó játék tartós, öröklődik. Kétszeresen is művészet. Megta­lálhatja benne alkotója saját ki­fejező formáját, a gyermek is művészi képzeletének eszközét, részeit, melyből új egészet for­mál. Figyeljük meg, melyik játék kerül a szemétbe, melyik él már évtizedek óta? Csak a klassziku­sokra emlékeztessünk: a malom­játékra, fejlettebb fokon a sakk­ra. a dominóra. Am művészet az is, ha egy hajó alapformáit úgy A rózsa védelme A sárga varródarázs (Arge ro- sae L.) jellegzetes kártételére több házikertben felfigyeltek az utóbbi években. A darázs tojása­it a rózsa hajtásaiba rakja, szú­rásnyomai hosszú sorokba ren­deződve láthatók és mivel a var­rógép öltéseire emlékeztetnek, illetve hasonlítanak, ezért nevez­ték el a kártevőt népiesen: var­ródarázsnak. A fertőzött hajtások a tojásra­kás következtében meggörbülnek. A lárvák 8—14 nap eltelte után kelnek ki a tojásokból. Kezdet­ben csak hámozgatnak, később a levéllemezt a szélétől kezdve ka- réjozzák. A kártevők táplálkozá­sa különösen az utolsó fejlődési fokozatban válik intenzívvé. Ilyenkor — ha nem védekezünk kellő időben — csak a levelek visszamaradt főerei meredeznek csupaszon az ég felé! A kifejlett, kilenc pár lábú ál- hernyók a 20 mm hosszúságot is elérhetik. Testük kékesszürke, fejtokjuk fekete, valamint a far­lemez oldalai is feketék, a testü­ket elborító szemölcsök hat hosszanti sorba rendeződtek. A lárvák lomha mozgásúak testü­ket gyakran tartják „S”-alakban, meggörbítve. Fejlődésük befejez­tével — sekélyen — a talajba vo­nulnak. Itt gubót szőnek, s elő- báb alakban telelnek át. A védekezésnek az az alapjá, kikelése előtt, le kell metszeni és el kell égetni. így vegyszerek használata nélkül is jelentős mértékben gyéríthetjük a kárte­vők egyedszámát. Szerencsére a fiatal álhernyók Igen érzékenyek a kemikáliákra, ezért az első fo­kozatú (L,—Lj) lárvák ellen vé­dekezzünk. Permetezésre 0,1%-os Unifosz 50 EC-t, vagy 0,1%-os Fe- kama Diclorphost használjunk. A DDVP készítmények gőzhatá­suk révén igen eredményesen pusztítják e rágó kártevőket, sőt ha levéltetű-fertőzés is van, úgy a tetveket is. A DDVP tartalmú szerek nagy előnye, hogy mun­ka-egészségügyi várakozási ide­jük csak három nap, így nem történhetnek fennakadások a ró­zsa ápolásánál. : , | 8am (ófcolo ölöac I Szükség esetén a védekezést J'. —10 nap múlva meg lehet ismé­telni. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba ipar ANTONI ROZALIA: Békabáb. tudjuk fogalmazni, hogy abba beleképzelhesse a gyermek a maga teremtő világának ezernyi formáját, művészet egy olyan kézzel mozgatható rongybékabáb is, amelyik ha kell béka, béka­formájú ember, vagy éppen em­berformájú béka. Ha ezt az egyetemes megfogalmazást a já­téktervezés megtalálta, akkor mű­vészet. Ha nem, mit sem ért a munkája. Koczogh Ákos Divat a görkorcsolya — a Duna Cipőgyárban kidolgozták a görkorcsolyacipők gyártásának technológiáját. A különleges cipő­ket hazai alapanyagból készítik és belőlük az év első felében már 50 000 párat exportálnak. Úgy tervezik, hogy néhány hónap múl­va már a hazai üzletekben is kapható lesz ez a sportszerújdonság. Dunaújvárosban, a Dunai Vasmfi oxigéngyárában elkészült a konverteres acélműhöz tartozó oxigéngyártó üzem első blokkja. Az óránként ötezer köbméter oxigént előállító berendezés próbái befejeződtek, átvizsgálás után folyamatosan áll munkába. (MTI fo­tó: Fehér József) Részlet a kiállításról. (Fotó: Nádas László) Rajzanak a gyümölcsmolyok! Almagyümölcsöseinkben a ter­més mennyiségét és minőségét veszélyeztető kártevők a gyü­mölcsmolyok. Az almamoly tojá­sait egyesével rakja a levelekre, ill. a gyümölcsökre. A kikelő lárva — miután a gyümölcsön vándorolva megfelelő helyet ke­res — befúrja magái az almába. Élete során több gyümölcsöt is tönkretehet. Évente két nemze­déke repül. Az áttelelt nemzedék lepkéinek tömeges rajzását — az AGROKER-nél vásárolt REAMOL szexferonom csapdák jelzései alapján —, valamint a lárvakeze­lés kezdetét e hét elején észlel­tük. A kártevő elleni védekezés most vált időszerűvé. A sodrómólyok közül a szatmá­ri tájegységben a kerti sodró­moly, a Nyírségben az almailon- ca a gyakoribb faj. Kétnemzedé- kes fajok. A fiatal lárva állapot­ban áttelelt egyedek a hajtást ká­rosítják. A nyári nemzedék lár­vái a fejlődő gyümölcsben tesz­nek kárt, felületi rágásokat okozva. Az áttelelt nemzedék lepkéi most kezdenek repülni. Rajzásukat a lombkoronában — 1,5 m magasan — elhelyezett al­macefre illatcsapdával (cefrével félig megtöltött vödör, vagy tál) megfigyelhetjük. A rajzáscsúcs idején kijuttatott Unifosz 50 EC (0,15%) a lepkék nagy részét el­pusztítja. A sodrómolyok tojása­ikat — csoportosan — az alma levelére rakják. A lárvakelés 10 —12 nap múlva kezdődik meg. Az almamoly és a sodrómoly lárvái ellen a Safidon- 40 WP (0,25%), a Bi 58 (0,10%), valamint a Sinoratox 40 EC (0,1%) ad megfelelő- védelmet: ^ I Hogy szüret idején megkímél­jük magunkat a válogatás bosz- szúságaitól, már most kell vé­dekezni a fent említett fajdk el­len! Molnár Józsefné dr. megyei növényvédelmi i 'és agrokémiai állomás Játék, művészet, ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents