Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. május 9. TÖBB KALÓRIA — KŐMŰVESEKNEK Tréningruhák Tiszátokról A tiszalöki Hódiköt fiatal szakmunkása. Takács Júlia munkája a tréningruhák elvárása. (Elek Emil (elvétele) A város dolgozószobája Sok érdekes felszólalás hangzott el Fehérgyarmaton, a képviselő-jelölő gyűlésen. Szóba kerültek gazdasági kérdések. a fejlődés eredményei, a foglalkoztatás égető gondjai. A művelődés ügye sem maradt ki. Márkus Zoltánná, a városi könyvtár dolgozója kért és kapott szót. Beszélt arról, hogy a városban ma már minden negyedik lakos tagja a könyvtárnak. Aztán így folytatta. „Szeretnénk elérni, hogy a könyvtár a város dolgozószobája legyen”. Felsorolta aztán, mi mindent kínál a könyvön kívül a bibliothéka. Folyóiratot, régi lapok szemléjét,- helytörténeti szakgyűjteményt, egy sor bibliográfiát — hogy csak futólag említsek néhányat. Egy sor olyan dolgot, ami valóban kelléke egy dolgozószobának, de amit egy-egy lelkes ember sem tud a saját számára megteremteni. Rendkívül jó érzés volt hallgatni szavait, még akkor is, ha ott bújkált mögöttük a panasz: szűk a hely. Ebben a gondban sűrűsödik ugyanis a legnagyobb eredmény. Szat- márban, egy városban, a hajdan elégségesnek bizonyult könyvtár olyan szűk, hogy ma már lassan a munka gátjává válik a kevés hely. Nem a könyvek, a folyóiratok szorították össze a termeket, szobákat. Az olvasók feszegetik a falak szilárd rendjét. Aligha tagadható, hogy a közművelődés egyik legfontosabb fellegvára a könyvtár. Találkozóhely kisdiáknak, öreg nyugdíjasnak, üzemben dolgozónak, kutató orvosnak vagy tanácsi tisztviselőnek. Sok hely kell ahhoz, hogy a bent olvasó, kutató kényelmesen és kultúráltan tudjon dolgozni. Aztán jó egy sarok is, ahol szünetekben megalakulnak a kis csoportok egy kis eszmecserére. Mind ennek a csirái már ki-kikelnek Fehérgyarmaton. A közérdekű felszólalásra, ha úgy tetszik bejelentésre kedvező volt az illetékes válasza. Nem ígértek gyors megoldást, de a szavakban ott rejlett az őszinte törekvés arra, hogy valóban dolgozó- szobává emeljék a gyarmati könyvtárat. Egy biztos, abban a városban, ahol a társadalmi munka ma már az életforma része, biztosan lesznek, akik a könyvtár alakításához, építéséhez is segítséget nyújtanak. A szatmári központ sokat feljlődött. Most itt is előtérbe kerül az intenzív időszak, amikor minden létrehozottat tökéletesíteni kell. A tsz-ben, a gyárakban, az iskolákban, az igazgatásban egyaránt. Ehhez mindenképpen kellenek a művelt emberfők, akik számára a könyvtár nélkülözhetetlenné válik. Egységbe forr — a dolgom logikája szerint — termelés és művelődés. Ez a felismerés késztette viharos tapsra a jelenlévőket. (bürget) „Üzlet“ a palackkal vevényen viszont kidörzsölte a dátumot és egy nappal korábbra javította. Ezután bement a szövetkezet központjába és azt hazudta, hogy a pénzt korábban befizette, így ezt az összeget vegyék be a készletbe, s ekkor csak 900 forint hiánya lett volna. A csel nem sikerült, mert a szövetkezet ellenőre megállapította, hogy a postai dátum nem egyezik Tátrainé csekkjének dátumával, így nem változtatták meg a hiány öszegét. Az az eset is augusztusban történt, amikor a Tigáz által kiszállított 407 palackból hat darabot nem terhelt magára, s ez mindjárt 18 ezer forintot jelentett neki. A szeptemberi leltárnál nem is volt csak 4200 forint hiánya. Rövid időn belül kiderült a csalás, így mindjárt 22 ezer forint fölé emelkedett a hiány. A szövetkezet megunta, hogy Tátrainéval állandóan bajok vannak, s a cseretelep átadásánál készített leltár újabb hiányra derített fényt. Tátrainé 25 366 forint kárt okozott és 12 ezer forint leltárhiánya volt. Tátrainét a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégely vári Imre tanácsa sikkasztásért, csalásért és magánokirathamisításért 1 évi szabadság- vesztésre ítélte és kötelezete a szövetkezetnek okozott 25 ezer forint kár megtérítésére. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. lakásépítő vállalata a saját dolgozóinak is segít a „lakás- szerzésben". Jövőre és 1982- ben kb. 20—20 dolgozó otthonteremtését támogatja a vállalat. Aki kis lakást épít, és legalább három gyermeke van, az 10—15 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kaphat a vállalattól. A mai árakat figyelembe véve nem sok a 10 ezer forint, de a bontott anyaggal és a kedvezményes fuvarral együtt már jócskán enyhül az építkező gondja. Épül kiselejtezett elemből Varga György műhelybizottsági titkár, illetve az új elnevezés szerint vezető bizalmi. Végigkísér a Tünde utcai telepen. Mutatja, hogy az év második felétől megépítésre kerülő felvonulási épületekben milyen „típus szociális létesítmények” kerülnek. Kényelmes, mozgatható a szerkezet, amely a jövőben nem fog hiányozni egyetlen felvonulási épületből sem. Egy régi, kissé kor- hadozó fabarakhoz érkezünk, amely szociális célokat szolgál. Már csak pár hétig, mert mellette épül az új. Egy jó ötlet nyomán, kiselejtezett házgyári elemekből épül — gyorsan — és olcsón. Az új lakatosüzemhez tartozó szociális épület szinte felbecsülhetetlen értéket jelent az ittenieknek. Pedig nincs is teljesen átadva, még néhány helyiség berendezésre vár. A telepen azonban a nehéz fizikai munka megkönnyítése sem váratott sokáig . magára. A betonozó géplánc és a soksok raklap mind a cipekedés- től kíméli az embert. Hasznos befektetés Szabó Gyula, a vállalati pártbizottság titkára találóan fogalmaz, amikor ezeket mondja: „A szociális ellátás befolyásolja a dolgozók közérzetét, a hűséget, a törzsgárda kialakítását. A megbecsülésnek is mércéje. Pártbizottságunk időnként beszámoltatja a szakszervezetet a szociálpolitikai munkáról. A jövőben is fontos politikai ügyként kezeljük a dolgozók ellátását, munkakörülményeinek javítását.” A szociális és a mnkakö- rülmények javítására fordított pénz kihat a törzsgárda- tagságra, közvetve a termelésre is. Az ilyen célokra kiadott pénz a jövőben is hasznos befektetésnek számít. És nemcsak a Száévnél. Nábrádi Lajos Elkészült a baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet új üzemháza. (E. E. felv.) Hetékes válaszol BLOKKOT KELL ADNI Majdnem két évig volt a Tiszalöki Áfész gázcseretelepének vezetője a 42 éves Tátrai Lászlóné Csépes Ernesz- tina tiszalöki lakos Feladatai közé tartozott többek között, hogy a gázpalack-kiutalást kapó emberektől a postai befizetést igazoló feladóvevényt átvegye, s elismervényt adjon róla. Tátrainé tavaly tíz tiszalöki lakostól vette át az egyenként 693 forintot és a befizetésről szóló csekket, de a pénzt nem küldte tovább a Tigáznak, hanem elköltötte. Tavaly augusztus utolsó napján nem egyezett a palackok száma ’ a könyv szerinti készlettel, emiatt vizsgálatot végeztek nála. Tátrai 4400 forinttal nem tudott elszámolni. Másnap postára adott 3500 forintot, a feladó„A VI. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖKET ÜGY KELL FELHASZNÁLNI, HOGY ÖSZTÖNÖZZÉK A TERMELÉST ÉS TEGYÉK LEHETŐVÉ A LEGFONTOSABB SZOCIÁLIS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT.” (A PÁRT XII. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAIBÓL.) A megyeszékhely szívében, a Vasgyár utcán az elmúlt év végéig a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igen fontos, de régen elavult üzemet működtetett. A zsúfolt, balesetveszélyes üzemben a legfontosabb szociális igényeket sem tudták kielégíteni. Fényképek, jegyzőkönyvek, panaszlevelek őrzik a lakatosüzem cseppet sem kedves emlékeit. Ez év elejétől a Tünde utcán magasodik az új üzemcsarnok, ugrásszerűen megjavult a lakatosok munka- és szociális körülménye. A megyén kívülre is kiterjedő nagyvállalatnál ezzel még nem vették le napirendről a szociálpolitikai munkát. „Utazik" az ebéd Sok-sok elképzelés megvalósításán serénykednek, hogy emberhez méltóan élhessenek, dolgozhassanak a vállalat munkásai. Kocsis József, a vállalat szb-titkára azt mondja: a szociálpolitikai munka javítása, ésszerűsítése a szakszervezetnek is elsődleges feladata. Hozzáteszi: az anyagi lehetőségek korlátozottak, a gazdasági és a szakszervezeti vezetők a legjobb akaratuk, a legoptimálisabb elképzelések figyelembevételével sem látnak a VI. ötéves terv végére. Any- nyi bizonyos, hogy a szociális ellátás a következő hónapokban, években is javul, ha nem is az igényeknek teljesen megfelelő mértékben. Az szb-titkár mutatja a Széchenyi utcai munkás- szálló és étterem konyháját. Itt főznek a Tünde utcai központi telep ötszáz dolgozójának is. Gépkocsival ..utaztatják” az ebédet nap mint nap. De már nem sokáig. A telepi étteremhez csatlakozó helyiségeket korszerűen berendezik, felszerelik, s ez év végétől 1200 embernek tudnak főzni a telepen. Több embernek többet, pontosabban, jobbat főznek. December 1- től egy-egy ebédnek 1300 kalóriát kell tartalmaznia. Az szb-titkár hangsúlyozta: „Az ebéd minősége javult, a dolgozók térítése azonban változatlan maradt.” Ez így valóban jobbulást, előbbrelé- pést jelent. Személyszállítási szabályzat De nem csak az ebéd javítása iránt van igény. A dolgozókat érintő „egyéb területek” változásairól is tájékoztat Kocsis József. Az idén új személyszállítási szabályzatot hoznak létre. Lényege az lesz, hogy kevés anyagi ráfordítással, vagy ráfordítás nélkül is gyorsan, ésszerűen jussanak el a dolgozók otthonukból, munkásszállójukról a munkahelyre és vissza. A Széchenyi utcai szállót éppen most toldozgatják, fes- tegetik. Hamarosan korszerűbb lesz a szállón működő üzemorvosi rendelő, nagyobb lesz az alapterület, amelyen a fárasztó munka után művelődni, szórakozni lehet. Az otthoniakra, a családtagokra is gondolt a szakszervezet. A szociális segélyeket nem aprózzák el, a jövőben minimum 500, maximum 1200 forintot adnak segélyezés címén. A nagycsaládosok támogatására a jövőben is 100—120 ezer forintot adnak évente. Megyénk legnagyobb Kidörzsölte a dátumot Mitől jó a közérzet? Április 16-án a Fórum rovatban vásárlóink szóvá tették, hogy a nyírbélteki ABC- áruházunkban nem mindig kapnak blokkot. A panasz jogos volt, ellenőrzés alkalmával is megállapítást nyert, hogy a pénztárnál esetenként nem adnak blokkot. Az egységvezetőt emiatt felelősségre vontuk, felhívtuk figyelmét rá, hogy a blokk kiadása a pénztárgép meghibásodása esetén^ is kötelező. Nyírbéltek és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet História Q z Onedin család hajói — A Duna-korzó regénye — Lakoma császárkori Rómában — néhány cím a múlt év derekán indult új folyóirat, a História első számából. A Magyar Történelmi Társulat negyedévenként megjelenő lapjának felelős szerkesztőjével, Glatz Ferenccel és történész munkatársaival, Benczédy Lászlóval, Juhász Gyulával találkoztak az érdeklődők 1980. május 6-án délután a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, ahol a folyóirat munkájáról beszélgettek. A társadalomtudományokat éltető közönséghez szólás igénye vezetett a lap megszületéséhez. Maguk a történészek foglalják össze a folyóirat oldalain egy-egy kérdésről véleményüket. A rövid, színes írások bizonyították: a mai történetírók derékhada tud sokszínűén szólni az emberiség múltjáról. A sokszínűség szerkesztési elv egyben: a folyóirat feladata, hogy a legkülönbözőbb korok mindennapjainak elevenségét mutassa be. Befolyásolni kívánja a tudomány szintjéről a történeti közgondolkodást. — Jelenleg 45 ezer História kerül ki számonként az újságárusokhoz. Azt tervezzük, hogy 1981TÍŐ1 kéthavonta jelenjen meg a folyóirat 60 ezres példányszámban — mondta kérdésünkre a főiskolai beszélgetést követően Glatz Ferenc. — Eljut-e valóban a szélesebb közönséghez a népszerűsítő lap? — Pontos adataink jelenleg még nincsenek az olvasóinkról. A „Családi fotóalbum” pályázatunkra beküldött fényképéit'mennyisége és az olvasói levelek mutatják, széles körű az érdeklődés, különböző foglalkozású, nem szellemi dolgozók is vásárolják a folyóiratot. — Hogyan kívánnak élő kapcsolatokat teremteni az olvasókkal? — A nyíregyházihoz hasonló találkozóra, beszélgetésre korábban még nem került sor, de jó alkalomnak tartjuk. Lapunk, munkánk iránt érdeklődőkkel közvetlenül megismertethetjük célkitűzéseinket, „műhelytitkainkat”. A másik kapcsolatforma a História-klub lehet. A fővárosban alakultak már ilyenek, melyek ígéretes közönség- kapcsolatok kezdeteit jelentik. Szerkesztőségünk kérésre közvetít előadókat, az adott történeti probléma avatott ismerőjét — válaszolta a História felelős szerkesztője. — Lehetségesnek tartja vidéki História-klubok alakítását is? — Évente néhány alkalommal összeülő „históriá- sok körét” hasznosnak tartanám: létük enyhítene a fővárosi és vidéki tudományos élet szétszakítottsá- gán. Megvalósítása csak a helyi szervezőkön múlik. Megtudtuk: a következő számokban megjelenik, miért lett öngyilkos Teleki László és Teleki Pál, hogyan halt meg István nádor. A moszkvai olimpia alkalmából pedig sporttörténeti külön számot jelentetnek meg szakértők írásaival. A mindannyiunknak készülő Históriáról még annyit: napokon belül kapható lesz ez évi második száma. Reszler Gábor
