Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Új határvízi egyezmény készül Kormánymeghatalmazotti tárgyalás Nyíregyházán A magyar—szovjet határ- vizi együttműködés kereté­ben kormánymeghatalmazotti tárgyalást tartanak május 5—7. között Nyíregyházán, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon. A mostani találkozó része annak a tárgyalássorozatnak, melynek keretében a felek új határvizi egyezményt készíte­nek elő az 1950-ben aláírt és elsősorban csak a vízkárelhá­rításra vonatkozó egyezmény helyett. A küldöttségeket K. Sz. Hilobocsenko szovjet, illetve dr. Breinich Miklós magyar meghatalmazott veze­ti. Részt vesznek a találkozón a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok vezetői is: szov­jet részről Sz. J. Pljuscs, ma­gyar részről dr. Szeifert Gyu­la. A résztvevőket a megyei pártbizottság nevében dr. Tar Imre köszöntötte, majd tá­jékoztatót adott megyénk gazdasági, társadalmi és kul­turális életéről. A többi kö­zött elmondta, hogy megyénk harmincezer kommunistája — közöttük a munkásőrök — példamutatóan veszik ki ré­szüket a termelő munkából és a közéletből. Ezekben a hónapokban különösen meg­élénkült a politikai munka. A kongresszust megelőző párt­választásokon, s a mostani, országgyűlési képviselőket és tanácstagokat jelölő gyűlése­ken minden eddiginél több munkást küldenek a különbö­ző színtű vezető testületekbe. Négy megye munkásőr egységparancsnokai számára rendez­nek továbbképzést Nyíregyházán. Képünkön: a résztvevők egy csoportja. Napirenden a tudomány és a gyakorlat kapcsolata Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Aczél György felszólalása Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia utóbbi 4 éves munkájáról be­számoló és tisztújító közgyű­lése. A sorrendben 140. köz­gyűlés megnyitásán részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Az Akadémia tagja­in kívül nagy számban vettek részt tudományos életünk leg­jelentősebb idei eseménysoro­zatának nyitányán a hazai tu­dományos élet ismert szemé­lyiségei, az akadémiai kutató intézetek vezetői, a szellemi műhelyek munkásai, egyete­mi tanárok, kutatók. A közgyűlést Szentágothai János akadémikus, -az MTA elnöke nyitotta meg. Köszön­tötte a tanácskozás résztvevő­it, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos be­számolójához. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani közgyűlésen az elnökség mellett a főtit­kár, a tudományos osztályok, a területi és az elnökségi bi­zottságok, valamint az Aka­démia néhány más szervezeti egységének képviselői is ösz- szefoglalóan, a visszatekintés igényével számolnak be az el­múlt négy év eredményeiről. A Magyar Tudományos Akadémia 1980. évi közgyűlé­sére készített elnökségi beszá­Országos pedagógiai tanács­kozás kezdődött megyénkben Hétfőn délelőtt országos pe­dagógiai tanácskozást tartot­tak Nyíregyházán a népfront megyei székházában, A Ma­gyar Pedagógiai Társaság ál­talános iskolai szakosztálya és a megyei tagozat közös meg­beszélésén az általános is­kolák korszerűsítésének idő­szerű kérdéseit vitatták meg. Részt vett az együttes ta­nácskozáson dr. Bakonyi Pál, az Országos Pedagógiai Inté­zet tanszékvezetője. Az or­szág megyéinek többsége képviseltette magát a tanács­kozáson, ahol Csermely Ti­bor, a tagozat megyei titkára köszöntötte a megjelenteket. A tanácskozáson dr. Kuk- ayó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott vitaindítót az általános iskolák helyzetéről, az utóbbi tíz év fejlődéséről és a tennivalókról. Elmondta, a tárgyi és személyi feltéte­lek Szabolcs-Szatmár megyé­ben is lehetővé teszik, hogy az általános iskolák mindin­kább felzárkózzanak az or­szágos átlaghoz. Foglalkozott az előadó az iskolaszervezés időszerű kér­déseivel, az optimális tanuló­létszámú iskolák kialakítá­sának problémáival, a szak- felügyeleti munka javítását segítő erőfeszítésekkel, az is­kolavezetés szerepével az egy­séges szemléletű értékelési­osztályozási gyakorlat erősíté­sében. Utalt a nevelők to­vábbképzésére, a pályaválasz­tás, a tehetséggondozás ten­nivalóira is. Az országos tanácskozás résztvevői a vita során össze­gezték tapasztalataikat, me­lyeket dr. Bakonyi Pál foglalt össze, majd a Magyar Peda­gógiai Társaság általános is­kolai szakosztálya baráti be­szélgetésen ismerkedett a sza­bolcsi tagozat munkájával. rriDló számot ad az 1976—80 közötti testületi munka főbb vonásairól. Az elmúlt évek­ben a tudománypolitika kö­vetkezetes alkalmazásának eredményeként tovább nőtt a tudomány szerepe a társadal­mi, politikai, gazdasági, kul­turális életben. A tudomá­nyos kutatások mind szoro­sabban kötődnek a szocialis­ta társadalom építésének fel­adataihoz. Ezt követően az Akadémia elnöke részletesen szólt a tu­dományos élet fejlesztésének intenzív szakaszával járó fel­adatokról, a tudomány és a (Folytatás a 4. oldalon) Választási gyűlések májusban Ülésezett a HNF megyei elnöksége Befejeződtek megyénkben az április 17-től április 30-ig szervezett országgyűlési kép­viselői és a helyi tanácstagok jelölő gyűlései, melyeknek ta­pasztalatait május 5-i ülésén vitatta meg a Hazafias Nép­front Szabolcs-Szatmár me­gyei Elnöksége. A képviselő­ket húsz választókerületben 56 jelölő gyűlésen mutatták be. Az itt megjelent 20 ezer 503 választópolgár közül 337- en kértek szót, főként a mun­káskollektívák, termelőszö­vetkezetek, intézmények és társadalmi szervezetek kép­viseletében. Az országgyűlési képviselők jelölésével vala­mennyi választókerületben egyetértettek és támogatták a népfront javaslatát. A húsz képviselőjelölt közül tízen eb­ben a ciklusban végezhetik ezt a fontos közéleti munkát először — ha bizalmat kap­nak a választóktól. A tanácstagokat 4661 vá­lasztókerület delegálja a he­lyi tanácsokba. Közülük 404- en városi tanácstagként tevé­kenykednek az elkövetkező öt évben. Ezeken a jelölő gyűléseken 163 ezer 615 ál­lampolgár vett részt, a válasz­tók közel 40 százaléka! A megye minden negyedik la­kosa elment ezekre a fóru­mokra. A községekben na­gyobb volt a megjelenők ará­nya, mint városon. Kedvező tapasztalat, hogy a tanácstagi jelölő gyűléseken több fiatal vett részt, mint az 1973-as választást megelőzően. A helyi tanácstagok közül 51,1 százalékukat jelölték is­mét erre a tisztségre. A je­löltek végzettsége, foglalko­zása tükrözi a megye társa­dalmának szerkezetében az elmúlt években bekövetkezett változásokat. így a nők ará­nya a korábbi 25,4-ről 31,7 százalékra emelkedett, a har­minc éven aluli fiatalok az eddigi 16,5 százalék helyett 21,7 százalékos arányt jelen­tenek majd a tanácsi testüle­tekben. A fizikai dolgozók 22,3, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tagjai 26,7, az értelmiségiek 19,9, az egyéb Munkásfir egységparancsnokok továbbképzése a megyeszékhelyen Békés, Hajdú-Bihar, Szol­nok és Szabolcs-Szatmár me­gye munkásőr egységparancs­nokainak és parancsnokhe­lyetteseinek egyhetes tovább­képző tanfolyama kezdődött hétfőn Nyíregyházán. A me­gyei tanács sóstói továbbkép­ző intézetében szervezet tan­folyam megnyitóján részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tisza László, a megyei ta­nács elnökhelyetese és Bal­lal István, a munkásőrség megyei parancsnoka. A megyei pártbizottság első titkára ezután Szabolcs-Szat­már megye terveiről szólt, majd eredményes munkát kí­vánt a munkásőr parancsno­koknak. Csodára? m ostanában néhány termelőhelyen, egy- egy vállalat kisebb részlegeiben ugyanis így várják a „nehéz idők el­múlását”. S az idő való­ban múlik. A baj, hogy úgy telnek a napok, a he­tek, mintha nem lenne semmi jelentőségük a ter­melésben, mintha az idő­tényező nem éppen nap­jainkban nőtt volna föl a a legfontosabb termelési hatóerők közé. Eltérő mértékben ugyan, de valamennyi tár­cánál erősödik a tapaszta­lat: bizonyos vállalatok, szövetkezetek még min­dig ott tartanak, hogy a gazdálkodás szigorúbb szabályai miatt panasz­kodnak. Panaszkodnak és várnak. Csodára, hirtelen támadt állami jószívűség­re, ki tudja, mire. Van ab­ban pozitívum, hogy az év első — a tavalyi, ha­sonló időszakhoz viszo­nyítva — negyedében mérséklődött az ipari ter­melés, hiszen a mennyi­ségi teljesítmények növe­lése csakis ott kívánatos, ahol a termék versenyké­pes, és megfelelő haszon­nal eladható. A termelés csökkenése, s még inkább a rendelésállomány ala­kulása azonban figyel­meztető jel is! Elsősorban arra inti az érintetteket, hogy sem a vállalatoknál, sem az ágazati irányítás egyes területein még nem sikerült új útra lépni, a régi úton pedig egyre ne­hezebb haladni. Tagadhatatlan: jó né­hány kollektíva számára ez az év is kemény pró­bákat tartogat. Sok he­lyen mégsem a megoldást kutatják lázas igyekezet­tel, hanem vélt és valódi gondjaikat panaszolják, mintha ettől bármelyik is könnyebb lenne! Határozottan különítet­te el az MSZMP XII. kongresszusa a cselekvő­kész és cselekvőképes ter­melői magatartást azoké- tól, akik még mindig a kivételekben, a fölmenté­sekben, az egyedi elbírá­lásokban bíznak. Kemény elveken nyugvó csoporto­sítás ez, ám szükségszerű, ha azt akarjuk, hogy a ta­valy megkezdődött folya­matok fölerősödjenek a népgazdaságban, ritmusuk gyorsuljon. B anki tapasztalat: a termelő vállalatok pénzügyi Helyzete, fizetőképessége szerényen, de általában javult. Álta­lában igen, ám egyre lát­hatóbban sűrűsödnek a gondok a termelők egy csoportjánál, ott, ahol évek óta ismétlődnek a fi­zetési nehézségek, azok­nál, akik más vállalatok sorát hozzák nehéz hely­zetbe a szerződéses és a fizetési fegyelem alapvető elemeinek be nem tartá­sával. Ezeknek a gazdál­kodó egységeknek csak a töredéke került valóban objektív okok miatt ne­héz helyzetbe. Legtöbb­jüknél a felügyeleti, pénz­ügyi vizsgálatok föl is tár­ták a fejlesztések elha­nyagolását, vagy éppen a rossz irányát, tehát a stra­tégia hiányát. II Magyarország 104. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. május 6., kedd f| 163 ezer résztvevő, 18 ezer felszólaló a jelöléseken foglalkozásúak 10,2 százalék­ban képviseltetik magukat a jelöltek között. Az iskolai végzettség arányában is szá­mottevő javulás következett be: nőtt az egyetemet, főis­kolát, középiskolát végzettek aránya. A választókerületek túlnyo­mó többségében egyetértettek a népfront jelöltjeivel, 26 helyen a jelenlévők még egy jelölt indulását támogatták. Akadt viszont negyvenhét olyan választókerület, ahol nem vették fel a listára a je­löltet, helyette a választók által jobban ismert, megbe­csült dolgozót állítottak. A jelölő gyűlések — mind az országgyűlési, mind a ta­nácstagi — jó politikai lég­körben zajlottak. Az előadók az országos gondok mellett nagy hangsúlyt fektettek a szűkebb körzet problémáinak, lehetőségeinek feltárására. összesen közel 18 ezer válasz­tó kért szót. A hozzászólások során 7843 közérdekű bejelen­tés és javaslat hangzott el, zömében már ismert, kommu^ nális hiányosságokat említet­tek. Szóltak az állampolgárok a kereskedelmi ellátásban mutatkozó aránytalanságok megszüntetéséről, a környe­zetvédelmet és a közbizton­ságot megszegők elleni hatá­sosabb fellépésről, az idős emberek szociális ellátásáról, a gyermekintézmények he­lyeinek gyarapításáról, a szol­gáltatások fejlesztéséről. A Hazafias Népfront vá­lasztási gyűléseket szervez májusban a képviselői vá­lasztói körzetekben, a na­gyobb üzemekben, intézmé­nyekben, termelőszövetkeze­tekben. Rétegtalálkozót tar­tanak a településeken, a vá­rosokban és valamennyi já­rásban. Negyvenegy üzemben, intézményben az először sza­vazó fiataloknak ünnepélyes gyűlés keretében az állam- polgári jogokról és kötelessé­gekről hangzik el előadás. A megyei választási nagygyűlést a nyíregyházi papírgyárban május 19-én tartják. Aczél György felszólalását mondja. (Kelet-Magyarorszag te- lefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents