Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
2 kelet-magyarorszAg 1980. május 27. A Kelet-Magyarország 1980. május 4-i számában „Brácsa- vásár” címmel megjelent glossza vállalatunk 31-es számú sport- és hangszerboltját érinti, s az ott felvetettekre válaszolni kívánunk. A hangszervásárlás előtti próbára a következő tájékoztatást ad- hatjuk: Vállalatunk több mint 22 éve foglalkozik különböző hangszerek forgalmazásával. A kialakult gyakorlat szerint a vásárló a vételt megelőzően kipróbálhat bármilyen billentyűs, fúvós, pengetés vagy ütőhangszert. A vonós hangszerek kipróbálása több okból nem lehetséges, melyekre a cikkben kifogásoltak sorrendjében térnénk ki: A próbához szükséges vonó gyantázását nem engedélyezzük, pedig a hangszert csak gyantázott vonóval lehet megszólaltatni. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy a hangszer és a vonó külön- külön is áru, a vásárló egymástól függetlenül is megvásárolhatja azokat. A vonó fogyasztói ára, minőségtől függően 1200—1500 forint. Gyantázott állapotban viszont az egyébként igen magas értéket képviselő vonó csak komoly árcsökkenéssel értékesíthető. Másodszor említette a glossza írója, hogy a próba során esetleg elszakadó húrok sem okozhatnak egy hangszerboltnak problémát, hiszen több fiók húrokkal , van teli, s a hangszer árához hozzá lehetne számítani a megrongálódott húrokat. Ehhez hozzátartozik, hogy abban az esetben, amikor az igénybe vevő vásárló a hangszert meg is veszi, ez a megoldás valóban nem jelenthetne problémát. De ez nem mindig így várt. Boltunkban SMWSSSMlSt A„ llOXgßlßV it!5i ■“» általában 5 féle minőségben találhatók brácsahúrok. A jelenlegi húrok minőségi különbségeire utal, hogy 1 darab fogyasztói ára 4,80 forinttól 340 forintig terjed. Harmadik helyen eladónknak azt a tájékoztatását kifogásolja a cikkíró, .miszerint a zeneiskola is kipróbálás nélkül veszi nálunk a hangszereket. Megemlítjük, hogy nemcsak a zeneiskola, hanem más nagy tételben vásárló intézmények és egyéni vásárlóink részéről sem jelentkezett ilyen igény soha. Tudják, hogy esetleges panaszaikkal a boltot felkereshetik. Érdeklődésünkre a TRIÁL Vállalat megerősített bennünket a vállalatunknál kialakult sokéves gyakorlat helyességéről. A hangszer kipróbálásától azért is zárkózunk el, mert a kipróbálás kizárólag úgy lehetséges, hogy a támasztóbakot be kell állítani, a húrokat meg kell feszíteni. E művelet során a hangszer eldeformálódhat, lakkozása megsérülhet. Sokéves ta- I pasztalatunk pedig az, hogy a vásárlók a hangszer kiválasztásakor esztétikai szempontokat is figyelembe vesznek. Tájékoztatásként még meg kívánjuk említeni, hogy a vonós hangszerekre garancia jár. Amennyiben tehát a megvásárlást követően általában egy éven belül, de jellemzően a bejátszás ideje » alatt rejtett hiba észlelhető, boltunk a vásárlót cserével kártalanítja. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Ivanov István . > igazgató ; Arany a kórusoknak Néptáncbemutató, népzenei fesztivál, kórustalálkozó Gazdag kulturális programok zajlottak megyénkben a hét végén. Kisvárdán rendezték meg a megye néptáncegyütteseinek versenyét és bemutatóját. Nyírbélteken a hangszeres és énekes szólisták és együttesek hagyományos megyei fesztiválját bonyolították le, Vásárosna- ményban pedig a középiskolai kórustalálkozót tartották. A néptáncosok versenyében két kategóriában hirdettek eredményt. Az utánpótlás csoportokkal rendelkező együttesek mezőnye a következőképpen alakult: 1. a Sza- bolcs-Volán, 2. a nagykállói Kállai kettős, 3. a mátészalkai Szatmár táncegyüttes. A második kategóriában 1. lett a nyíregyházi tanárképző főiskola, 2. a nyírteleki Csárdás, 3. pedig az ibrányi együttes. A menettáncot a nagykállóiak nyerték. Nyírbélteken a nagyközségi tanács nagydíját a bökönyi népdalkor nyerte, a második nagydíjat, a Ganz gyáregységének dfját pedig a nyíregyházi városmajori citerazene- kar. További három együttes kiemelkedő jutalomban részesült: iát túrisitvándi citera- zenekar, a pusztadobosi népdalkor és a nyírbélteki népdalkor. Még 11 együttesnek adtak át jutalmakat, a szólisták közül kilencen kaptak tárgyjutalmat. Közülük a legjobbnak a Mészáros Béla— Végh Csaba citera—furulyakettős bizonyult. Vásárosna- ményban tíz középiskolai kórus adott műsort. Ity adták át a korábbi versenyeken elért arany minősítést a legjobb énekkaroknak: a nyíregyházi Krúdy, a Zrínyi, a Vasvári (innen két kórus is arany fokozatot szerzett) a kisvárdai Bessenyei, a mátészalkai Esze Tamás, valamint az újfehértói Bajcsy-Zsilinszky középiskolák együtteseinek. Az amatőr együttesek szerepléséről a későbbiekben részletesen beszámolunk. MÁJUS 27: TEJVILÁGNAP Uj termékek, több bolt Ma már a háziasszonyok szívesen választanak a családi étkezésekhez több tejterméket, sajtot és készítenek ezekből ízletes ételeket. A gyerekek pedig az ízesített csemegéket, a krémtúrót, a Gervais-t, az ízesített joghurtot és mindezek előtt a Túró Rudit részesítik előnyben. Az utóbbi néhány évben érdekes változásra figyelhetünk fel: ahogy a megyében nőtt a tejfeldolgozó kapacitás, többféle terméket gyártottak és hoztak be más megyéből, úgy növekedett meg a tejtermékek iránti kereslet. Napi félmillió liter Látványos fejlesztést hajtott végre a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat a 70-es években. 1972-ben indult a nyíregyházi tejporgyár, 1976- ban már a mátészalkai is üzemelt, tavaly pedig Mátészalkán a túróüzemben kezdődött meg a termelés. így megszüntették az addig termelő kisüzemeket, a nyírmi- hálydit, a kisvárdait, a ga- csályit. Míg tíz éve napi 180 ezer liter tejet dolgoztak fel, ma már ez az érték félmillió literre növekedett. — A múlt évben az egy főre jutó tejfogyasztás a megyében — a vaj kivételével — 122,5 liter volt — lapozza a statisztikát Sztojka László kereskedelmi osztályvezető. — Ennek a mennyiségnek a felét, mint tejet fogyasztottuk, a többi feldolgozva került a lakosság asztalára. Ízesített termékek A tejipari vállalat a kapacitás növelése mellett a szakboltok hálózatát hozta létre. A megyében a nyolcvan szaküzlet mellett valamennyi állami és magánboltba szállítják a tejtermékeket. A rövid szavatossági idejű árukból, mint például a tej, túró, tejföl, naponta, a sajtfélékből hetente kétszer visznek friss árut. Hűtőszekrények, hűtőpultok révén ma már a legkisebb tanyán is vásárolhatnak naponta friss tejféléket. A tejtermékek fogyasztásában jelentős módosulást hozott az ízesített készítmények megjelenése. Rövid időn belül megkedvelték a fogyasztók a mazsolás és a vaníliás krémtúrót, közel két éve jelent meg az epres, meggyes és sárgabarackos ízesítésű Gervais. Három évvel ezelőtt kezdte gyártani a nyíregyházi üzem a kakaót, s a mátészalkai a Túró Rudit. Ez utóbbi termék futotta be a legnagyobb karriert: míg 1975-ben napi 30 ezer darabot gyártottak, tavaly 80 ezret, az idei év első felében mindennap 160 ezer kerül le a gépsorokról. Az egész országban szívesen vásárolják, a megyében 50—60 ezer talál gazdára. Tartalék a vendéglátásban A tejipari vállalatok — a nagyobb termelés érdekében — szakosodtak néhány tejtermékre. A megyében viszont kivétel nélkül valamennyiből lehet kapni, amit az országban gyártanak. Dunántúlról érkeznek a natúrsajtok, Miskolcról a Gervais, Mátészalkáról a Túró Rudi, Nyíregyházáról a Fincsi tejszínhab. A tejtermék iránti keresletet növelte, az is, hogy hosz- szabb szavatossági idejű termékeket kísérleteztek ki. A pudingot öt napig, az ízesített joghurtot, a lágy sajtokat, a tartós tejet is tovább lehet tárolni a hűtőszekrényekben. Így biztonságosabban szállíthatják a távolabbi településekre is. Május 27-én tejvilágnapot ünnepiünk. Az emelkedő kereslet ellenére is szólni kell arról, hogy a gyermekek és üzemi dolgozók étkeztetésében, a vendéglátóhelyek kínálatában még mindig tovább lehetne növelni a tejtermékek választékát. T. K. A fiatalok betétje: 227 millió Mind több azoknak a szabolcsi fiataloknak a száma, akik havonkénti, rendszeres takarékosságra kötnek megállapodást a takarék- pénztárral. Számuk csupán az első négy hónapban ezerrel nőtt. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg 24 600 fiatal gyűjti pénzét a közkedvelt ifjúsági takarékbetétben. Kimagaslóan nagy az érdeklődés az általános iskolák 8. osztályos tanulói körében. Nyíregyháza város és az OTP megyei igazgatóság területén működő iskolák 8. osztályos tanulói közül eddig 750-en kötöttek megállapodást, amelybői 560 számára már az első havi betétet is befizették. Az ifjúsági betétben összegyűjtött megtakarítás összege a megyében jelenleg 227 millió forint. Pénzért jött a rabló Leütötte az idős embert A bűncselekmény elkövetésének színhelyén. Nyírvasváriban tartott nyilvános tárgyalást a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Szuvák Gábor 24 éves helybeli lakos bűnügyében. A két éve lopásért, tavaly újból lopásért elítélt Szuvák az idén január 26-án szabadult a börtönből. Azóta időnként alkalmi munkát vállalt, de azt is csak annyit, hogy italra teljen belőle. Az idült alkoholista Szuvák április elsején Penészleken ivott néhány pohár bort, s amikor kijött az italboltból, megtetszett neki egy falhoz támasztott kerékpár. Nyergébe pattant és meg sem állt Nyírvasváriig, s ott eladta ezer forintért egy helybeli lakosnak. Amikor a vevő — egy idős, 75 éves ember — levéltárcájából kivette a kerékpár árát, Szuvák felfedezte, hogy maradt még pénz jócskán a tárcában. A kerékpár ára három napig volt elég Szuváknak, április 4-én üres zsebbel állított be az idős emberhez, hogy kölcsönkérjen tőle. Az istállóban találta meg, s mikor megtudta, hogy reménytelen a kérés, leütötte a 75 éves embert. Négyszer is sikerült felkelni az istálló földjéről, de ekkor Szuvák fenyegetőzni kezdett: „én vagyok Rózsa Sándor, és ha nem adsz pénzt, agyonverlek”! A megfélemlített sértett odaadta pénztárcáját, Szuvák kivett belőle 3700 forintot, ezret bennehagyott, majd rázárta az istállóajtót az idős emberre és elmenekült. Jó másfél óra múlva sikerült kiszabadulni a kirabolt embernek, s feljelentést tenni a rabló ellen. A helyszíni tárgyaláson mintegy száz nyírvasvári érdeklődő előtt a bíróság rablásért és lopásért ítélte el Szuvák Gábort, akire — mint különös és többszörös visszaesőre 4 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabtak ki, 5 évre eltiltották a közügyektől és elrendelték kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. A RADIO MELLETT Fontos témáról, a magyar szénbányászat fejlesztéséről hangzott ej a múlt héten műsor, két részben Modern széncsata címmel, A minden oldalról való megközelítés lehetőségének keretét teremtette meg a kétszer fél óra műsoridő, a kettéosztás pedig a hallgató figyelmének elfáradását előzte meg. Az viszont a- kérdés iránt érdeklődő hallgatókkal szembeni tapintatlanságnak is felfogható, hogy a második részt három órával előbb kezdték. Azok közül, akik első nap este meghallgatták az első részt, szinte egészen biztos, hogy kevesebben hallgatták másnap délután a másodikat. A műsor is több figyelmet érdemelt volna a műsorszerkesztőktől. Vitát, beszélgetést hallgattam amerikai filmekről, olyanokról, amelyek Vietnamról, a vietnami háborúról (is) szólnak. Húsz perc alatt sok mindent el lehet mondani, ha rendbe szedjük azt, amit közölni akarunk. Gazdaságos időkezelés, jó beosztás és főként: jó gondolatok kellenek hozzá. Ez utóbbiakban nem is volt hiány Az amerikai hármas című műsorban. Annál inkább hiányzott a gazdaságos időbeosztás, a partner gondolatai iránti kellő figyelem (többször is félbemaradtak mondatok, gondolatok, mert a másik közbevágott, sőt nem reagáltak rá), tehát a rend a közlésben. Vajor#í nem többet ért volna vele a hallgató, ha felolvasott filmbírálatból vagy egy kevesebb résztvevővel folyó beszélgetésből értesül az itt elhangzottakról? Érdemes-e húsz perc műsoridőt lényegében esztétikái kérdések — és három film — boncolgatására oly módon felbontani, hogy négy résztvevő osztozzon ezen az időn? Vannak helyzetek, amikor egy ember több maradandót képes közölni, mint három vagy négy okos ember ugyanannyi idő alatt. Nagyon jól sikerült összeállítást őriz a Diákkönyvtár hangszalagon Radnóti Miklós műveiből, Járkálj csak, halálraítélt címmel. Vágó Péter válogatta, dramaturgja Asperján György. Olyan verseket és prózai írásokat is felvettek ide, amelyek Radnóti-műsorok- ban nem, vagy igen elvétve szoktak szerepelni. Ez az igazi értéke ennek a műsornak, mert a hallgató a költőről így kap olyan teljesebb képet, amely mentes minden erőszakoltságtól, mentes az „antifasiszta mártír költő” megkövült sémájától. Seregi István M KÉPERNYŐ ELŐTT Galgóczi Erzsébet művei a falusi életformaváltásból adódó morális és szociáleti- kai, -pszichológiai kérdések kíméletlen, drámai erejű és hatású exponálásáról, az emberivé jobbult léttől elmaradt tudati tényezők, szokásrendszerek, társasviszonylatok múltba nyúló gyökereinek feltárásáról nevezetesek. Ilyen — a közel egy évtizedes — Kinek a törvénye? c. ismert novellája is, melyből a kiváló írónő által írt forgatókönyv alapján Szőnyi G. Sándor rendezett filmet a televízió és a Dialóg Stúdió közös produkciójában. (Ez utóbbira azért érdemes felhívni a figyelmet, mert bizony a filmre vitt történet — nyilván a moziforgalmazhatóság legalább másfél órás igényének betudhatóan — alaposan felhígult.) A tavalyi mozipremier után a múlt csütörtökön a tévében is bemutatott film az eredeti íráshoz képest csalódást keltett, mindenekelőtt epikusán kényelmes, lassúdad terjengőssége miatt. A cselekmény így elvesztette izgalmas, feszült drámaiságát. A Kinek a törvénye? voltaképpen a közösségi demokrácia hiányának következményeiről szólt, de a novellában legalább sejteni, érzékelni lehet a közösség (ha mégoly korrumpálható tagjai lehettek is!) erejét, a film viszont túlságosan naiv, mondhatnám békessé- gesre langyosított népábrázolással lepett meg. Lehet a csalódás oka az is, hogy manapság más akusztikája van a szocialista demokrácia megsértésének, mint a történet idejében: nehezen tudjuk olyan nyíltan kihívó egyértelműséggel elkövethetőnek elképzelni... Sin- kovits Imre visszafogott alakítása emberien árnyalttá tette a kiskirály tsz-el- nök figuráját, több szereplőre is (köztük a nyíregyházi származású Leviczky Klára f. h. bájos természetességére az elnök lánya szerepében, Balkai Géza f. h. kisrendőrére) elismeréssel emlékezhetünk vissza. Szombaton este ismét „nehéz” választás elé állította a műsorszerkesztés a tévénézőket, mikor azonos időpontban történő kezdéssel sugároztak szórakoztatónak ígérkező műsort az 1. és a 2. programban. (Pláne hagyományosan a szórakoztatásnak fenntartott fő műsoridőben!) Lehet, hogy a kettesen bemutatott Látatlanban c. tévéfilm jó, vagy ún. „rétegműsor” volt, esetleg — amire már nem egy példa volt — különlegesen gyenge produkció? Nem tudhatom, mert én az egyes programot választottam . . . Amit nem is bántam meg, mert Bednai Nándor és Kállai István közös műsora a Van egy fantasztikus ötlete? eddigi legjobb adását láthattam. Jó közönségötletek, profi feldolgozásban, kitűnő szereplőkkel. Érdemes tovább kísérletezni! Talán Gálvölgyi János kulturált konferálása mellett a remek nyugdíjasjelenetre, az önkiszolgáló szarkája villámtréfára és a képtelen találmányokra gondolok legszívesebben. Persze akadtak erőltetett, gyengécske számok is (pl. az energiatakarékosságról szóló) de egészében véve a nem nagy igényű műsor könnyedén, kellemessen szórakoztató volt. Merkovszky Pál Nyírbátori zenei napok '80 Négy előadás A hagyományoknak megfelelően, ebben az évben is megrendezik a nyírbátori zenei napokat. A rangos zenei rendezvény időpontjáról a napokban döntött a városi- járási művelődési központ. A XIV. nyírbátori zenei napok rendezvénysorozata ezúttal négy előadásból áll, s ezek időpontja augusztus 2. — szombat —, augusztus 16. és 17. — szombat-vasárnap —■ és augusztus 23. — szombat. A műsoron Bach-, Corelli-, Hacsaturján-, Händel-, Haydn-, Kodály- és Vivaldi- művek szerepelnek. A művek neves hazai művészegyüttesek, előadók és karmesterek közreműködésével hangzanak majd el. wsszfTfliP» BRÁCSAVÁSÁR
