Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. május 25. TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK FILMJÉGYZET Házmestermúzeum 1877-ben a Népszava „Szervezkedjünk” című felhívása alapján több munkásszakegylet kezd­te el működését. Ebben az időben alakult meg a Budapesti Házfelügyelők Egyesülete is, amely kezdetben különböző helyeken, majd az Erzsébet (ma Lenin) körút 36. sz. alatti helyiségében működött 1939-ig. A szervezett munkásság e korai rétegének életét ismerhetjük meg a mú­zeumban. Képünkön: házmester régen és házfelügyelő ma. A kiállításon helyet kapott minden fellelhető régi dokumentum, fénykép, újságkivágás, la­kónyilvántartó könyv, amely a házmesterek munkájával kapcsolatban állott. Sőt! Össze­gyűjtötték a kerület mai házfelügyelői azokat a háztartási eszközöket is, amelyek a bérház­ban közös használatban voltau egykoron. Így került ide többek között az 1870-ben készült mosókonyhai mángorló is. Budapesti Házfelügyelők Lgyesütetéuck hivatalos lapja, Fvif.los szerkesztő és kiadó Fridrich Boldizsár. Jubileumi évünk tanulságai A házfelügyelői szakma jelentős múltját ta­núsítja az is, hogy külön lapjuk jelent meg 1923-ban. Ezután havonként ebből tájéko­zódhattak mindazokról a követelményekről, amelyeket a közegészségügy, a közrendészet és a közigazgatás várt el tőlük. Győri Lajos képriportja A szakmában dolgozók múltját hitelesíti az a konyha- és szo­baberendezés, amely Énok Rudolfné hagyatéka. Férje halála után, aki az első világháborúban esett el, az Erzsébet körút 38-ban viceházmesterként kezdett dolgozni. Volt lakásától nincs messze a mai múzeum, amelyet a VII. kerületben, a Dohány utca és az Akácfa utca sarkán álló épületben talál­nak meg az érdeklődők. Ugyanitt áll az a varrógép, amely a szerény házmesteri jövedelem kiegészítője volt. Ha éppen nem kellett a lép­csőházat, a folyosókat vagy a ház előtti járdaszakaszt taka­rítani, akkor volt ideje rá, hogy olcsó ruhadarabokat varrjon a házbélieknek. Az 1978. május 31-én megnyitott múzeum har­madik termében a sze­rényen berendezett vice- házmesteri lakás szobá­ját láthatjuk. Szinte min­den ugyanúgy maradt, mint ahogyan tulajdono­sa hagyta ránk. Veszélyes játékok A magyar filmművészeket nagyon sokan „felszólították” már arra — társadalmi meg­rendelésről van szó, ezért az idézőjel —, hogy szövetkez­zenek gyakrabban és oko­sabban más országok alko­tóival. Az eddigi koproduk­ciók ugyanis meglehetősen esetlegesek voltak. Emlékez­zünk — vagy inkább ne em­lékezzünk — a felszabadulás utáni kulisszahasogató gics- csére, a magyar—francia szí­nekben forgatott Fekete szem éjszakájára; az amerikaiak­kal közösen készített bohóság, Az aranyfej sem tartozik az időtálló értékek közé; nem sokkal több jót mondhatunk a szocialista országok filme­seivel együttesen megvalósí­tott terveinkről sem. A kö­zös filmtörténet lapjaira — noha elsősorban a baráti nemzetek maguk is szorgal­mazzák az efféle vállalkozá­sokat — még alig írtunk. Talán fölösleges hangsú­lyozni, mégis megemlítem, hogy aki kipipálandó kam­pányfeladatnak tekinti a nemzetközi filmbarátságot: téved. Azért van értelme a jól megtervezett s megfele­lően előkészített együttes munkának, mert a történel- mi-társadalmi-kulturális élet számos szférája összefűzi egymással a népeket, tehát meglehetősen gyakori az „üzenetek” meghatványozó- dásának lehetősége. Egyál­talán nem mellékes körül­mény, hogy a gyártási költ­ségek is megoszthatók. Cso­da-e, ha virágzik a kopro­dukció? És ugye nem csoda, hogy mi is feltesszük a kér­dést: mi vajon miért nem állunk be jobban a sorba? Gondjaink közé tartozik, hogy a kicsikről — főkép­pen az iskolásko.rűakról — nem gondoskodunk megfelelő következetességgel a mozi­műsorok megtervezésekor. Noha tudván tudjuk: e kor­osztályok képviselői napjain- ban, a negatív látogatottsá­gi robbanás idején is nagy előszeretettel látogatják a ve­títéseket, aránytalanul kevés filmmel kedveskedünk csak nekik. Ami a magyar ifjú­sági filmet illeti, minőségi és mennyiségi eredményeivel csöppet sem kérkedhetünk. A „behozatal” sem mindig szín­vonalas. Egy szó mint száz: a jelen és a jövő nézőire — meg igényeik kielégítésere — a mostaninál sakkal nagyobb gondot illenék fordítani. Most mutatták be Fejér Tamás Veszélyes játékok cí­mű alkotását. Jellegében mindkét követelménynek megfelel, melyről fentebb szóltunk. Koprodukció (a MAFILM Budapest Stúdiója és a DEFA „kettesben” fi­nanszírozta, tehát magyar— NDK film). Elsősorban a gye­rekeknek szóló történet. A Veszélyes játékok stábja előtt — az ötletért, de csakis az ötletért — megemeljük a kalapot, ám ettől függetle­nül ki kell mondanunk a fáj­dalmas igazságot a hazai filmkudarcok száma eggyel megint szaporodóit. Hazai, írom, s legfeljebb annyiban szükséges pontosítanom a jel­zőt, hogy — mondjuk — jó háromnegyedrészben a mie­ink felelősek a fiaskóért, s talán csak a maradó negyed­részért NDK-partnereink. Hi­szen a legfontosabb tevékeny­ségi területeknek magyar volt a gazdája. A rendező Fejér Tamás. Az operatőr Jankura Péter.. A zeneszerző Fényes Szabolcs. A forgatókönyvet viszont ketten jegyzik: Rolf Richter és Janikovszky Éva. A főszerepeket német színé­szek — illetve gyerekek — játszák. A balsikernek egyszerű a magyarázata — s ezúttal, ki­vételesen, mindezt már a for­gatókönyv, a leendő film vá­za is sejteni engedte —, A veszélyes játékokban túlten­genék a sablonok. A tizen­évesekhez beszél, de valahogy minden olyan „felnőttes” benne. Nem eléggé kalandos, s még a korosztály csökken­tett igényeihez képest is fel­tűnően szimpla. Amit mond, megfellebezhetettlen. Ahogy mondja, átélhetetlen. A harmincas évek közepén vagyunk — Hitler Németor­szágában. A felnőttek — osztályhelyzetüktől, világné­zetüktől, bátorságuktól füg­gően — igent vagy nemet mondanak a nemzeti szo­cialista politikára. A kicsik között is kialakulnak a fron­tok. A történet gyermek­hőse, Péter proletárszárma­zású — s ez a körülmény eleve meghatározza élmény­világát és kötöttségeit. Mun­kanélküli apját, aki kommu­nista, letartóztatják. Egyre nehezebbé válik a kis család élete. A veszélyes játékokban a kiszolgáltatottság helyze­tei elevenednek meg — több­nyire az illusztráció, kisebb mértékben a kalandosság, nagynéha pedig a korfestés szintjén. Péter kutyája is sze­repet játszik a mesében (hi­ába no: egy derék állat hasz­nos szolgálatokat tehet egy ifjúsági filmben). Talán nem bélyegez senki poéngyilkos­nak, ha elárulom: a kisfiút a munkásszolidarítás külföld­re segíti s úgy válhatunk el tőle, hogy bizonyára átvészeli a még csak azután következő nehéz esztendők vérzivatarát. Mitől jó — ha igazán jó — a kisdobos és úttörőnemzedék számára készített filmalko­tás ? Mindenekelőtt érdekes­nek és fordulatosnak kell lennie. A veszélyes játékok nem igazán érdekes, nem iga­zán fordulatos. Figurái — felnőttek és gyerekek — igazi karakterek s ne papirosfigu- * rák legyenek. A veszélyes játékokban személyiségek cselekvései helyett sémák elő­re programozott lépései adják meg az álmosító ritmust. Marad a kétségkívül politi­kus eszmei mondanivaló, s ez sem lenne kevés, csak az a baj, hogy gondolati summa elválik a mű építményétől. Dirk Schöhbergerrel — meg a többi szereplővel — szíve­sen találkoznánk kvalitáso- sabb filmben. Akár kopro­dukcióban is. Mert hogy el ne felejtsem: sem az NDK-val való filmes szövetkezést, sem az ifjúsági filmek gyártását nem szabad abbahagyni. A ri­asztó eredménytelenséget mi­hamarabb el kellene feled­tetni. Veress József A bukovinai székely nép­mesék korántsem ismeretle­nek az olvasok előtt. A kuta­tók (Benedek Elektől Forrai Ibolyáig) nagyon sok epikus alkotását gyűjtötték fel és közölték ennek a gazdag nép- költészetnek. A bukovinai Andrásfalváról Dél-Dunántúlra (Kakasd, Aparhant, Hidas, Tabód) me­nekült székelyek mesekincsé­nek összegyűjtésében sem Se­bestyén Ádám volt az első. Az Űj Magyar Népköltési Gyűj­temény sorozatában a Kakas- di Népmesék két kötete már jóval korábban megjelent. Ezek a kötetek azonban csak a töredékét nyújtották annak a mesekincsnek, amelyet az andrásfalvi székelyek erede­tileg ismertek. A székelyek hazánkban nem élnek nemze­tiségi létben, mégis erősebb a folklóröntudatuk, mint azok­nak a magyar népcsoportok­nak, amelyek nem voltak kénytelenek elmozdulni év­századok által lakott falvaik­ból. Az összes mesét négy kötet­ben tervezik közreadni. Íme az első, amely egyetlen me­semondó, Fábián Ágostonná Bukovinai székely népmesék 1. Györfi Mária (immár a Nép­művészet Mestere) meséit tartalmazza, szám szerint ki­lencvenet. Az összegyűjtött anyag mintegy 350 szöveg. Fábiánná több meséje mintha a Kriza gyűjtötte daraboknak (Vadrózsák) lenne a „remv- niszcenciája”, noha szívét lát­hatóan Benedek Elek Magyar mese- és mondavilága gyö­nyörködtette legjobban. Be­nedek Elek hatalmas gyűjte­ményének (több mint 500 me­se) néhány kötete Bukovinába is eljutott. A mesemondó abba a ha­misítatlan szépségű csodavi­lágba visz el bennünket, ahol még nincs jele annak, hogy majdan a műfaj romlásával- átalakulásával elsápadnak, el­tűnnek a táltosok, tündérek és boszorkányok. Fábiánná sze­lektál a hozzá eljutott mesék között, ízlése szerinti reperto­árt alakít ki. A meséhez való viszonya aktív, nem elégszik meg annak mechanikus repro­dukálásával. Átalakító művé­szetében a műfaj mindenha­tójának tűnik, ugyanakkor olyan belső megélőnek is, akit a mese magával sodor. Egy alkotásnak (a közönség életkorához idomítva) nem egyszer három változatát is megteremti. Rövidet és nevet- tetőt mesél a kicsinyeknek, gondolkodtatóbbat a nagyob­baknak, humorosat és na­gyobb erkölcsi stabilitást igénylőt a felnőtteknek. Fá- biánné a mesét lényegi részei­re bontja, hogy aztán ezekre új, külön életet élő meséket építsen. Az átalakítás sorsára jutnak a csak töredékesen felelevenedő történetek is. Te­hetségét dicséri, hogy az il­lesztések varratait lehetetlen vagy roppant nehéz kielemez­ni. A második kötetben kap­juk meg az alkotó mesemondó egyéniségének vizsgálatát. A hazai magyar dialektusoktól nagyon elütő bukovinai nyelv­járás megértéséhez feltétlenül szükség van Rónai Béla szó­tárára. összefoglalja és megmagya­rázza ennek a nyelvjárásnak azon jelenségeit, amelyek a kötet meséiben föllelhetők. A jegyzeteket R. Kovács Ágnes írta. Itt nézhetünk utána a mesék származásának és a ve­lük kapcsolatos tudományos eredményeknek. Már nem a Berze Nagy-féle, hanem a nemzetközi Aame—Thomson- féle katalógussal határozza meg a meséket. Sebestyén Ádám elsődleges feladatot lá­tott el ebben a munkában: regisztrálta a nép ajkán el­hangzott hagyományt. Elégedettségünk sokáig el­időz a kötetnél és várakozást kelt bennünk. A gyűjtemény további értékes köteteket fel­tételez. (Szekszárd, 1979.) Erdei Sándor gokkal l*«i »1 mindazok«'. ajik lárgylfaiktj szemmel Hgytjcmmcl kísérték a* n%y tóli*vJ alatti működését Hmvannak a mai egyesület tagjai a negyven év előtti ..liauemchtír" . ki,,', hrtl vannak a mai megoldást ,t kerülő problémák a nég, m év előtti egyesület problémaüiil ? A ma birlelőgYetötV intelli­gens. a tudorhány, a technika és • közigazgatás berkeiben egy­aránt tárlat Uhgmeddig kongat- gatísi ember, akinek a hatóság közegészségügy:. lútrendc,/.ti, kődisrlavg. (i közrendé»/» ti ki vénáim amak egyaránt meg kell tudni felelnie. 15« .íotvjligenciát és tabut t.~ .... , lei- k . < 'el v-'ile ,«i h .)<«-«- ír­lénf tóiétll?.MgV 3lzteV.-Cei.tf, tilt .XgLill dern b,<»teiiigy«lüjíví. At idő rohan, a technika ha­lad, a kóaegÍMWgogy. a kór- rendészet, a küziga/galas, a kul­túra mérlö’des estimákban halad előre és ,/iotc „I sem tudjuk képzelni, hogy iiiabh n.gyvcoév Hiúba mive fog fejlődni a inat bár hitigye ló. A ha/fv ügyelőnek ha!» ma kell a kot óval, mert erre kénys/.vntí ól aiia'a esnem kevévbbé a bérlők é-, hátiul»)- dountok íukosotiab!) kívánalmai «gyárink ültük, hogy kedélyes cstme- .<erét folytassanak a kis családi iL egyéni ügyeikről, niegbesiél- j*. hogy mint lehetne séde- IcrV.tt a vásott ulcagyermekek, vagy »ussier in .sóit csi'iy tevései ellen. Akkor míg nem voltak gazdasági problémák és mtgis innen kezdve kell figyelembe sülét lagiaira gyakorolt és gya­korol léte/c..e óta most is. A kulturális fejlődésben, u isszetattás érzésének ápolásában nagy része volt egyesületünknek. Oktatott, védett és pártfogolt az első pillanattól kezdve, ahogy aegalakult. Minden egyes Ing­át támogat)», hogy sikeresen ing tudja állni «helyét az egyre MM VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents