Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980, május 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG A ravasz sündisznó T örtént egyszer, hogy találkozott a nyúl a sündisznóval az erdő­ben. A nyúlnál egy szép nagy szál sárgarépa volt. Tüskés­hátú kérte, hogy neki is ad­jon belőle. A nyúl irigy volt és nem adott. így szólt: — Fussunk versenyt és ha te nyersz, neked adom az egészet, de ha én nyerek, ak­kor hozol nekem egy másik sárgarépát. A sün beleegyezett, noha tudta, hogy a nyúl sokkal jobb futó, mint ő. A nyúl el­ment lemérni a távolságot. Ezalatt a sündisznó találko­zott egy barátjával, aki ép­pen arra járt. Elmondta, hogy mibe fogadott a< nyúllal, az­után így okoskodott: — Te menj el a célba és mielőtt a nyúl odaér, gyere elő, s mond, hogy te már oda­értél. Ebben megállapodtak, a másik sün elment a célba. A nyúl a távolságméréssel végzett és visszajött. így szólt: — Felkészültél? Akkor raj­ta! — és már futott is, ahogy a lába bírta. A célnál látja ám, hogy a sün már ott van, pedig az csak tüskés hátú barátja volt. — Te már ide is értél? — kérdezte hüledezve. — Fus­sunk még egy versenyt, most vissza! — szólt és már loholt is az ellenkező irányba. Ott pedig sün koma várta. — Én már régen ide ér­tem! — mondta tapsifüles­nek. Az megint új futamot akart és már lódult is vissza. A célban ismét ott találta a sünt, illetve a barátját. — Jól van — lihegett a nyúl —, tiéd a sárgarépa, győztél. M egszégyenülve és kifá­radva eloldalgott. A két sünkoma pedig mindjárt hozzálátott a sárga­répa rágásához. Jóízűen fa­latozták az irigy nyúl vacso­ráját. Járdán Károlyné ÁLLATI A borz az oroszlánnak új frizurát készít. Borzasztó sörényét felborzolja égig. Unja már oroszlán s mert elég hiú ám, azt mondja a borznak: ne borzold oly torznak, mint egy torzonborznak! ★ Álmélkodik kiskutya, fülig tátja száját — Nem kutya a fakutya?! azt a kutyafáját.. . Ügy jóllakott, már csak kocog hazafelé dundi pocok. Selypén mondja: nocak, nocak nehéz ez a vacak pocak! Nyúlt feleltet Nyúl tanár úr, házikertek nyúltanábul. Legjobb jegy egy sárgarépa, téma — földrajz: Eurépa. Lefler György Tanuljunk csomósni (1.) Makraméiskola A makramé francia szó, magyarul csomózást jelent. Négy leckén ke­resztül megtanulhatjátok az alapvető csomózási módokat. Ezek variálásával változatos mintákat alakíthatunk ki. Mire is használható ez a tech­nika? Népművészetünkben kizá­rólag rojt kötésére használ­ták. Szövött anyagokat sok­szor díszes rojttal tettek még szebbé. A legváltozatosabban Mezőkövesden és a Sárköz­ben csomóztak. A rojt anya­gát a szövet kibontott széle ■ is adhatja, de készíthetünk „vendégrojtot” is. Ekkor a beszegett anyagszélben színes fonalat hurkolunk. A fonál anyaga és színe térítőnk hím­zéséhez illő legyen. Akik szívesen követik a di­vatot, csomózással készíthet­nek nyakláncot, övét, kendő- rojtot, faliképet és virágtar­tót is. Fontos, hogy minden munkához megfelelő vastag­ságú és minőségű fonalat vá­lasszunk. Legjobban az erő­sen sodrott, nem nyúló szálak felelnek meg a munkánkhoz. Övhöz felvető fonalat (kor- dinett), sodrott zsinórokat, vékony spárgát szerezzünk be. Szatyorhoz, tarisznyához vé­konyabb spárgát, esetleg sző­nyegfonalat vagy vékony makraméfonalat használjunk. Faliképhez, virágtartókhoz vastag szálra lesz szükségünk, ez lehet spárga vagy vastag pamutos makraméfonal. Le­hetőleg kerüljük a műszála­kat. A csomók közé díszíté­sül agyag-, porcelán, fa-, vagy üveggyöngyöket fűzhetünk szálakra, de gyöngyök nélkül is szép a csomózás! Lássunk hát munkához! Munkánk különösebb helyet és eszközt nem igényel. Két hosszú szálra' (spárga, sző­nyegfonál) lesz szükségünk, amelyeket egy rögzített har­madik szálra hurkolunk. Rög­zíthetjük rajztáblára, szék hátára stb---­A szálakat az 1. ábrán lát­ható módon felhurkoljuk. A két szálból így négy lesz, mi­vel félbe hajtottuk. Két lé­pésben láthatjuk az alsó hur- kolású csomót: 2A és 2B áb­ra; és a felső hurkolású cso­mót: 3A és 3B ábra. Ezeket felváltva kötve lapos csomó­sort kapunk: 4. ábra. Ha csak alsó vagy csak felső hurkolá­sú csomót kötünk, akkor cso­mósorunk spirálisan tekered- ni fog: 5. ábra. Sok türelem és gyakorlás szükséges ahhoz, hogy a szá­lakkal ügyesen, gyorsan, egyenletesen tudjunk dolgoz­ni. A következő leckét csak az érti meg, aki az elsőt meg­felelően begyakorolta. Jó ta­nulást ! ———-...... Fehér Anna Gyerekeknek — gyerekekről AZ ORR ÉS A NYELV Kátyának két szeme, két füle, két keze, két lába van, de nyelve is, meg orra is csak egy. — Mondd, nagymama — fordult hozzá Kátya —, mi­ért van nekem mindenből kettő, de nyelvem, meg or­rom csak egy? — Ez azért van így, drága kislányom, — magyarázza a nagymama —, hogy többet láss, többet hallj, többet tégy, többet járj, de kevesebbet fe­csegj, és pisze orrocskádat ne dugd oda, ahová nem kell. Ezért van hát mindenkinek csak egy nyelve és egy orra. MIRE VALÓ A KÉZ? Petya és a nagypapája jó barátok: mindenféléről elbe­szélgetnek. Azt kérdi egyszer a nagy­apa az unokájától: — Mondd, Petyenka, miért van kezük az embereknek? — Hogy labdázni tudjanak — válaszolta Petya. — Hát még miért? — kér­dezte a nagyapa. — Hogy a kanalat fogják. — Hát még? — Hogy a macskát simogas­sák. — Hát még? — Hogy kavicsot dobálja­nak a patakba . . . Egész este felelgetett Petya a nagyapa kérdéseire. És he­lyesen felelt. Csakhogy ő mindenkit a saját keze után ítélt meg, s nem a mama, a papa keze, nem a dolgos munkáskezek után, amelyek ezt az egész kerek világot tartják. HOGYAN LETT MÁSA NAGYLÁNY? A kis Mása nagyon de na­gyon szeretett volna megnő­ni. De, hogy ezt hogyan kell csinálni, nem tudta. Pedig, higgyétek el, mindent meg­próbált. Járt a mama cipőjé­ben. Felvette a nagymama kö­tényét. Olyan frizurát csinált, amilyen Kátya néninek van. A gyöngysort is felpróbálta. Az órát is felcsatolta a kar­jára. Mégsem lett nagylány. Csak nevettek rajta, csak tréfál­koztak vele. Történt egyszer, hogy Mása elhatározta: klsepri a szobát. Ki is seperte. Ráadásul olyan szépen kiseperte, hogy még a mama is megcsodálta. — Másenyka! Hát te csak­ugyan nagylány lettél? Amikor pedig szépen elmo­sogatott, s az edényt is szá­razra törölte, azt már nem­csak a mama. de a papa is megcsodálta. S nemcsak meg­csodálta, de amikor mindnyá­jan asztalhoz ültek, meg is mondta: — Eszre sem vettük, hogy megnőtt a mi Marijánk. Nemcsak sepreget, de már mosogat is. A kis Mását most már min­denki nagylánynak nevezi. S ő is felnőttnek érzi magát, pedig kis cipőcskéjében és rövidke ruhácskájában jár. Frizura nélkül. Gyöngysor nélkül. Óra nélkül. Úgy látszik, nem ezektől lesznek a kisgyerekek na­gyok. (Ford.: Antal Miklós) Taposóbajnokság Máriapócson Sorra jönnek még a levelek, melyekben a május elsejei ese­ményekről számolnak be a gye­rekek. Most a máriapócsi úttörők beszámolójából idézünk pár sort. „A nap egyik legnagyobb ese­ménye a kézilabdapálya avatása volt. Már egy éve elkezdtük az előkészítését a KISZ-esek, a szü­lők, a szocialista brigádok segít­ségével. Bekapcsolódott még a nyírbátori Bóni és a TITASZ is — ők a pálya világítását ol­dották meg. Ezt követően a kis- létaiak, a pócspetriek és a má- riapócsiak együttes felvonulása következett. Műsor is dőlt, erre nagy lelkesedéssel készültünk. (Képet is mellékeltek a levélhez a gyerekek, de az sajnos, nem sikerült kellőképpen.) E napon vízmüvet is avattunk a községben. A legérdekesebb esemény a „taposóbajnokság” volt. Ugyanis az új pályát le kellett taposni, mivel tanár—di­ák kézilabda-mérkőzéseket ren­deztünk ... Volt még aszfalt­rajzverseny is, mely igen jól sikerült — írja Balázs Brigitta. A nyírlövői könyvbarátszak- kör két tagja írt levelet a Gyermekpostának. Bartha Ilona és Andrejcsik Hona hatodikos kislányok írják: „Kirándulni mentünk múlt pénteken reggel. Fél hétkor indultunk otthonról, s Egerben jártunk. Láttuk az eg­ri várat, a kazamatákat. Ebéd után a bazilikában is jártunk. Délután továbbindultunk, a Hortobágyon láttuk a szép ki- lenclyukú hidat, s estére élmé­nyekkel teli, fáradtan értünk ha­za.” Úttörő-tűzoltók Á lángok ellen Kis tűzoltóautók sorakoztak a sóstói ifjúsági park bejárata előtt. A KISZ-vezetőképző tábor alakulóterét úttörő-tűzoltók né­pesítették be. Az úttörő-tűzoltók verseny előtti drukkja izzította át a levegőt. A megnyitót köve­tően elméleti feladatok megoldá­sához láttak hozzá Nyíregyháza járás és város 8—8 fős csapatai. A „vizes gyakorlat” színhelyén már rajtvonalhoz álltak a lá­nyok. Vezényszóra útjára indult a stopper mutatója is. Kísérőm — Pócsi József tűzoltó százados, a Nyíregyházi városi és járási Tűzoltóság parancsnoka — talán izgatottabb volt, mint a gyere­kek. — Egyetlen feladat vezérli az itt versenyző úttörő-tűzoltókat: minél gyorsabban leküzdeni a célt. Ezt csak kimondani ilyen könnyű, hat pajtás összehangolt, jól begyakorolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a percen­ként 800 liter vizet szivattyúzó kismotorfecskendő segítségével elegendő mennyiségű oltófolya­dékot présellenek át a cél 5 cen­timéter átmérőjű nyílásán. 80 másodpercnél megpihent a stopper mutatója, a célt leküz­dötték. Az időmérő tűzoltó kissé vizesen tér vissza a rajthelyhez. A lányok arcán először mosoly jelenik meg, majd jókedvű neve­téstől lesz hangos a környék. — Vesztettünk néhány másod­percet, de a tűzoltó bácsi lelo- csolása igazán nem volt szándé­kos — mondta egyikük nevet­ve ... — A gyerekekre büszkék va­gyunk! A nyírbogdányiak példá­ul országos versenyen is reme­kül szerepeltek. Ha igazi tűzke­resztségen még kevesen is estek át, azért felnőtteknek is dicsére­tére válik a 70—80 másodperc alatti szerelés. Ma, amikor a tűz­védelem egyre inkább társadal­mi üggyé kell, hogy váljon, mon­danom sem kell, milyen jelen­tősége van az úttörőgárdistáktól a községi és vállalati önkéntese­ken át a hivatásos, állami tűz­oltókig terjedő, egyre szélesedő mozgalomnak — mondta befeje­zésül Pócsi százados. (S. J.) Könyv gyerekeknek Libabuli A szerző, Tordon Ákos gyer­mekverskötete elsősorban a kis­iskolásoknak készült, azonban, akik szeretik a tréfát, a játékos­ságot. legyenek bár úttörők, re­méljük, ők is szívesen veszik ke­zükbe az utóbbi évek egyik leg­sikeresebb gyermekversköny­vét. Tordon Ákos neve nem isme­retlen a gyerekek előtt. Meséi, gyermekversei gyakran szerepel­nek a rádióban, a televízióban. Azt is tudtuk róla, hogy kiváló rímfaragó. A Libabuli-ban így ír könnyed, humoros hangvételben. — „Mi mindent csinálnak ezek a libák?” Figyeljetek! Példának okáért libabullt is csapnak, az­tán libavonatra szállnak, hogy világot lássanak. De ez még nem minden. Találunk libaboltot is. Estére aztán elfáradnak az egész napos „libaprogramban”. Alom­ra hajtják fejüket, és piros fű­ről, színes rétről álmodnak ...” Almodnak és cselekednek is, hiszen a verseskötet főszereplői a libák. S mi mindent tesznek! Ezt megtudhatjátok, ha Tordon Ákos gyermekverskötetét elol­vassátok, mely a Móra Kiadó gondozásában látott a közelmúlt­ban napvilágot. (budaházi) BÚ3ÓCSKA Aggódó arccal néz körül a kis majmok mamája a fán. Fiai játé­kos kedvükben jól elbújtak az őserdő fái kö­zött. Forgassátok meg alaposan a képet és mondjá­tok meg, hány majom és hol rejtőzik a képen. •pjeq-I5IB» u?iaj nép -IC qqof ág os|e ze Jtisgm B ‘ugiEp -io |Eq ág 0S[3J B ttiA'áa zb l].í jfnq UIOÍBUI SJM Igíl : s g j f a j á 3 rí TÖRD A TEJED! VÍZSZINTES: 1. Széthasadó, szétszakadó. 6. Csak fé­lig bírál! 7. Fogoly. 8. Vissza: bizonygató szócska. 9. RED. 11. Energia. 12. Funda­mentum. 14. Névelővel, szeszes, égetett ital. 16. Megfejtendő. 18. Európai nép. 20. Dorong. 21. Római 9. 22. Csen. 24. Hajtja, kergeti. 25. Nem áll biztosan a talpán. 27. Férfinév. 28. összevissza tart!!! 29. Hóhér. FÜGGŐLEGES: 1. Télisportot űz. 2. Csermely. 3. Kopasz. 4. Néma rab! 5. Megfejtendő. 6. Megfej­tendő. 10. Csökönyösség, ellenszegülés. 11. Vércsatornája. 13. Foszfor, hidrogén, bór vegyjele. 14. Női énekhangszín. 15. Meg­fejtendő. 17. Elektromos töltésű részecske. 19. Nem javít, sőt ellenkezőleg! 21. Za­matok. 23. Piszokféleség. 24. ÜLA. 26. Éget egynemű betűi. 27. Háziállat. Megfejtendő: latin-amerikai államok (vízszintes 16., függőleges 6., 5„ 15.). A megfejtéseket csak levelezőlapon fogad­juk el. A beküldési határidő: május 21. A lapra írjátok rá: TÖRD A FEJED! Múlt heti megfejtés: ÉLJEN MÁJUS ELSEJE. Könyvjutalom: Balogh Károly Nyíregy­háza, Maroda Ilona Sóstógyógyfürdő, Si­mon Csaba Nyíregyháza, Bétéri Katalin Gyűrtelek. Kádár Imre Rétközberencs, Magos Andrea Tyúkod, László Zoltán De- mecser, Tóth Ferenc Nagykálló, Varga Elek Géberjén Berezi Ilona Nyirparasz- nya, Csintalan Aranka Tiszatelek, Karczos Magdolna Ujdombrád, Török József Ara­nyosapáti, Viga László Papos, Illés Mó­nika Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents