Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

1980. május 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7-lóriim olvasóink leveleiből Postabontás Zsákutca Levélíróink panaszát már négy évvel ezelőtt is „körbejártuk". Mivel azonban akkor az ügyben perdöntő kisajátítási ügy államigazgatási úton befe­jeződött, s a bíróságon folytatódott, a továbbiak­ban már nem kísértük fi­gyelemmel a történteket. Négy év után, 1979 de­cemberében azonban is­mét panasszal fordultak hozzánk a Nyíregyháza, Császy László utcai lako­sok. Elmondták, négy éve tartó kálváriájukat. Ugyanis már évekkel ez­előtt kérték — és kaptak is ígéretet —, hogy a Csá­szy László utcát kössék össze a Derű utcával, hogy az előbbi utca zsákutca­jellege megszűnjön, és ezáltal a 35 érintett család kerülő nélkül juthasson el a közlekedési szempont­ból fontos Tiszavasvári út­ra. Jelenleg majd két kilo­méteres kerülővel érik el az autóbuszokat. Ez külö­nösen reggel jelent nagy gondot, mert időveszteség a munkába igyekvőknek. Az apró gyermekkei sie­tő szülőknek pedig fárad­ságot, míg a kerülőúton elérik a városközpontba, a munkahelyükig, óvodáig, bölcsődéig közlekedő au­tóbuszokat. A Császy László utcai lakosok óhajának valóra váltását az elhúzódó kisa­játítási ügy késleltette. Ahhoz ugyanis, hogy a gyalogosforgalom számá­ra a városi tanács a szük­séges utat biztosítsa, az útba eső magántelekből egy részt ki kellett sajátí­tani. Ehhez a ház-, illetve az ingatlantulajdonos nem akart hozzájárulni. Szinte minden fórumot megjárt az ügy négy év alatt. A Legfelsőbb Bíróságig ju­tott el. Az itt született döntés alapján a városi tanács a kisajátítási ösz- szeget átutalta az OTP- nek, melyet a telektulaj­donos még április 25-ig sem vett át. Emögött újabb nehézséget sejtet­tünk, és nem ok nélkül. A Császy László utca lakói ismét jelezték: az utca megnyitására még mindig nem került sor. A telek- tulajdonos még mindig nem adta át a már köz­tulajdont képező területet. (Egyébként néhány négy­szögölről van szó.) Mire számíthatnak ezek után panaszosaink? Erről érdeklődtünk a közel­múltban Kovács István­tól, a városi tanács mű­szaki osztályának a veze­tőjétől. Megtudtuk, hogy a jogerős bírósági ítéletnek a telektulajdonos valóban nem tett eleget. Ezért már felszólították. E hónap vé­gén ismét egy újabb bir­tokbaadás! eljárás során kötelezni fogják a terület átadására. Ez lesz immár a második felszólítás. Ha ez sem fog eredménnyel járni, a szabályok értel­mében a műszaki osztály kényszervégrehajtást fog érvényesíteni. Ezzel el fog hárulni az utca megnyitásának utol­só akadálya. A közérdek került tehát előtérbe. Soltész Agnes LÄMPA Naponta hosszú kocsiso­rok várakoznak a piros köz­lekedési lámpánál Nyíregy­házán, a Rákóczi utca és a körút találkozásánál. A Me­ző utca, illetve a körút felől egy-egy zöld jelzésnél a leg­jobb esetben is négy kocsi tud elmenni. Pedig a forgal­mi helyzet jelentősen válto­zott, amióta a Bethlen Gábor utcát lezárták. Ugyanis töb­ben erre utaznak, és mérge­lődnek. A buszok pedig ké­sésre panaszkodnak. Úgy tu­dom, hogy néhány perces munkával meg lehetne hosz- szabbítani a zöld jelzést — jó lenne, ha ezt a közlekedés irányítói valóra váltanák. Bertalan Imre Nyíregyháza ÜGYES MUNKASZERVEZÉS A napokban Csengerbe utaztam rokonomhoz. Késő délután meglepődve tapasz­taltuk, hogy a villany nem ég a lakásban sehol. Nem tudtuk, mi lehet a hiba? Je­lentettük a csengeri TITÁSZ kirendeltségén, ahol Molnár Miklós végtelen udvariasan fogadott. Azonnal adminiszt­rálta a bejelentést, majd kér­te, írjak alá. No — gondol­tam — írás ... írás ... mikor lesz ebből villanyfény? Kel­lemes csalódás ért. mert mi­re visszaérkeztem a lakás­hoz, a ház előtt egy teherau­tó állt, és néhány perc alatt kész volt a javítás. A két fiatalember Erdős Sándor és Bajnai István fürgén ugrot­tak be az autó ülésére és kedvesen integettek. A bá­mulattól szólni sem tudtam. Ilyen gyors szolgáltatás, csakis jó munkaszervezés eredménye lehet. Dicséret il­leti a csengeri TITÁSZ-t. Bilkay Gizella Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 13. szám alatti lakos MÁJUSI gondok Előkertjeinket. házaink előtt az utcát parkosítottuk, fáradságos munkával, nagy költséggel. Az íriszek már kezdenek virítani, az orgonák illatoznak. Most pedig ret­tegünk. hogy a fiatalok leta­rolják kertjeinket. Ilyenkor csapatokba verődve járják a környéket, és letépnek, té­vestől szaggatnak ki minden virágot, díszítés céljára. Nem nézik, hogy a kertek magán- tulajdont képeznek, hogy gazdáik fáradságos munká­ja, pénze fekszik benne. Na­gyon szépen kérek minden diákot, akik ünnepségre ké­szülnek: menjenek az erdő­be, rétekre, csak ne a mi ut­cánkba. Én is édesanya va­gyok és tanár, de nekem so­ha nem hoznak mástól ..szer­zett” virágot. Megtanítottam a magán- és a köztulajdon tiszteletére diákjaimat, hogy nem szereznek nekem örö­met, ha másnak bánatot, bosszúságot okoznak. Antalóczy Tiborné Nyíregyháza, Árpád utca 12 szám alatti lakos OLVASÓINKHOZ Tájékoztatjuk kedves ol­vasóinkat, hogy levelezési rovatunknál személyes pa­naszfelvétel minden ked­den és csütörtökön dél­előtt fél 9-től 12 óráig és szerdán, pénteken pedig délután fél 2-től fél 5-ig, illetve pénteken fél 4-ig van. CUMISÜVEG Hónapok óta járjuk az üz­leteket műanyag cumisüve­gért, de hiába, sehol nem kapható. Vagy csak nagyon ritkán, de engem még nem ért az a szerencse mostaná­ban, hogy hozzájussak egy műanyag cumisüveghez. Pe­dig fontos lenne számomra, mert kisfiam még gyakran üvegből teázik és hetente eltör egy üveget. Műanyag­ból készült nem törik el, te­hát célszerűbb, ha hozzájut­nék, pénzt takaríthatnék meg, és a többi hasonló gonddal küzdő kismama is. D. L-né nyíregyházi lakos VIZESEK AZ ÜLÉSEK Április 11-én, majd május 5-én is hasonló bosszúság érte az Arany János utcán 6,30-kor a 12-es autóbuszra felszálló utasokat. Az ülések kilencven százaléka vizes volt. Egyik-másik bőrülés mélyedéséből szinte ki kellett merni a vizet, s a többit is zsebkendővel törölték le az utasok, kik ülni akartak. Bi­zony néhány kismama, kis­gyermekkel utazó állva ma­radt, bosszankodva a felüle­tes. befejezetlen kocsitisztí­tás miatt. Rozmann Gyula Nyíregyháza, Toldi utca •j - 55, szám alatti lakos (Időközben megkérdeztük az 5. sz. Volán Vállalatot, hogyan történhetett meg. a levélírónk által említett eset. A következő tájékoztatást kaptuk: „Az említett autó­busz néhány ülése valóban vizes volt a kérdéses napo­kon. az autóbusz mosásakor nedvesedtek meg az ülések. A történtekért az utasok szíves elnézését kérjük és tájékoztatásul elmondjuk, hogy intézkedtünk az autó­buszok gondosabb takarítása érdekében. Gépkocsivezetőin­ket — szolgálati rendeletben — felszólítottuk, hogy indu­lás előtt minden esetben győződjenek meg az autóbu­szok tisztaságáról.) ELHANYAGOLT JÁRDA Van Mátészalkán egy ut­ca, ami mellett, és amin nem lehet szó nélkül elmenni. Ez az SZTK-hoz vezető út. Min­den beteg, kismama, kisgyer­mekes anya néhányszor vé­gigmegy rajta, több-keve­sebb sikerrel. Az út ugyanis nagyon rossz állapotban van, sáros, gödrös. Sok embert láttam már elesni rajta, fő­leg eső után. Tudom, hogy a városi tanács nagyon szűk keretből gazdálkodik, és ilyen fejlődési ütem mellett, — mint amit Szálkán látni — nem jut mindenre. Gon­dolom, hogy akad Mátészal­kán egy szocialista brigád, melynek tagjai társadalmi munkában rendbe tennék ezt a pár száz méteres járdasza­kaszt, hogy legalább két ba­bakocsi elférjen egymás mel­lett, s az idős betegeknek, kismamáknak se kelljen bo­torkálniuk. Berzeviczy Lászlóné Mátészalka, Árpád utca 24 a. sz. alatti lakos Szerkesztői üzenetek Szatmári Józsefné ibrá- nyi, Borbélyáé Teráz Zsu­zsanna nagyhalászi, Var­ga András nyírbogáti, Bá­lint Gézáné kemecsei, Kiss Lajosné fehérgyarmati, Antal István nyírmeggye­st, Körmendi Istvánná ke­mecsei, Varga Sándorné vásárosnaményi, Fogara- si Andrásné nyírderzsi, Kocsis Antal jánkmajtisi, Erdei Sándorné mátészal­kai, József Béla kisnamé- nyi, Zsurzsa Sándorné kál- lósemjéni, Kása Józsefné nyírbogáti, Nagyné Pornói Aranka újfehértói, Mora- uszki György nyíregyházi, Krajecz Józsefné nyíregy­házi olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. özv. Takács Sándorné mátészalkai, Snekszer Mi­hály nyírteleki, Gubacsi Gáborné tiszabecsi, Tóth Árpád csengersimai, Ro­tor Gyula kisvárdai, Tóth Lajosné nyírmihálydi, Kiss Ferenc urai, Herczku József nyíregyházi, Me- gallai Jánosné nyírtéti, Szántó Miklósné nagyecse- di, Czipa Mihályné apa- gyi, Rajtik Mihályné bal- kányi, Molnár József ra- mocsaházi, Tóth Jenöné kisvárdai, Lábas Gusztáv cégénydányádi, Juhász Fe- rencné csengerújfalui, Gaál Józsefné nyíregyhá­zi, Papp Ferencné nap­kori, Nagy Lajosné nagy­ecsedi, Vajones László nyírpilisi és Orosz Györgyné érpataki lako­sok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Dobos László fényeslit- kei lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Balogh István tiszavas­vári olvasónkat tájékoz­tatjuk, hogy a termelőszö­vetkezet szeszfőzdéjében dolgozók munkaszüneti és heti pihenőnapokon vég­zett munkájukért 50 szá­zalékos túlórapótlékot kapnak, a fizikai dolgozók éjszakai pótléka pedig 10 százalék. Dobos László fényeslit- kei lakost, a Munka Tör­vénykönyve végrehajtá­sáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT. számú rendelet alapján a 25 éves jubileu­mi jutalom megilleti. Csorna Józsefné nyír- kércsi olvasónkat a tár­sadalombiztosítási igaz­gatóság családipótlék-osz- tálya értesítette, hogy a 17/1975. MT. sz. rendelet alapján egy gyermek után 490,—, két gyermek után pedig 980,— Ft összegű családi pótlék jár. ENYHÜL A ZSÚFOLTSÁG " AZ ÖTÖSÖN Az 1980. április 16-i Fórum rovatban szóvá tették az 5-ös autóbusz zsúfoltságát. El­mondjuk, hogy az 1980 június 1-én életbe lépő helyi autóbuszmenetrend tervezé­séhez számítógépet alkalma­zunk. Ez lehetővé teszi, hogy az 5-ös autóbuszt az új me­netrend szerint a reggeli csúcsforgalmi időszakban 20 percenként közlekedtessük. A két kórház közötti közleke­dést javítja, hogy a 11-es au­tóbusz végállomását a Töl­gyes csárdához helyezzük át, így a Jósavárosból a kórház­ba utazók ezt is igénybe ve­hetik, ami feltehetően tovább enyhíti az 5-ös zsúfoltságát a legkritikusabb 7—7.15 óra kö­zötti időszakban. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS szerinti közvilágítás „Fényár délután?” címmel az április 26-i Fórum rovat­ban szóvá tették, hogy az új időszámítást, a közvilágítási lámpák bekapcsolásánál nem vesszük figyelembe. Tájékoz­tatásul elmondjuk, hogy Nyíregyháza közvilágításának nagy része alkonyatkapcsolós vezérléssel működik. Ennek pontosítását a nyári időszá­mítás bevezetése után — ^ közvilágítási naptárunknak megfelelően — éppen a cikk megjelenése időszakában vé­geztük el. rövidzárlat Az április 23-i Fórum ro­vatban „Pazarlás” címmel megjelent cikkben közölték, hogy Ujfehértón, a Szamuely utcában korai időpontban ég­tek a közvilágítási lámpák. A hibát rövidzárlat okozta, me­lyet szerelőink elhárítottak. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága — Az ingatlanátírásról — A bér­leti szerződésről — A meghiúsult adásvételről — A kisajátításról — Az elbirtoklásról Ignácz Antal tyukodi levélírónk panaszolja, hogy meg­vásárolt egy házhelyi ingatlant, amit nem tud a nevére íratni. Az illetékhivatal még az illetéket sem volt hajlan­dó kiszabni. A tanácson olvasónkkal’ azt közölték, hogy ezt az ingatlant nem írathatja a nevére, amit levélírónk sérel­mesnek tart. A megvásárolt ingatlan átírásának két akadálya van, Az egyik: az, hogy aki olvasónknak eladta az ingatlant, nem volt telekkönyvi tulajdonos, sőt még az a személy sem, akitől az eladó vásárolta. Ingatlan vonatkozásában csak az tekinthető tulajdonosnak, aki telekkönyvben be van jegyezve, mint tulajdonos. Ezért minden szerződésnél először a telekkönyvet kell tisztázni. A másik oka az ingat­lan átírása körüli nehézségeknek az, hogy olvasónk ezután a vétel után 1978-ban egy másik házasbelsőségi ingatlant vett, amit át is írtak a nevére, így ma már ezt az ingat­lant nem szerezheti meg, mert a hatályos törvények sze­rint, mindenkinek csak egy beltelki ingatlana lehet. Varga Józsefné fülpösdaróci olvasónk 1977-ben írás­ban bérleti szerződést kötött, melynek alapján bérbe vett egy egyszoba összkomfortos lakást, a hozzá tartozó telek­kel. Érdeklődik, hogy amennyiben a bérbeadó a konyhát nem adta birtokba, mit tegyen? A megkötött szerződésnek a szerződő felek mindenben kötelesek eleget tenni és amennyiben valamelyik fél meg­szegi a szerződést, a másik fél elállhat az ügylettől, vagy egyéb módon a kárát érvényesítheti. A bérleti szerződés szerint levélírónk a teljes egyszoba, összkomfortos lakást vette bérbe, ami természetesen a konyhát is magába fog­lalja. Ha a bérbeadó a szerződés ellenére azt nem adta bir­tokba. olvasónk felbonthatja a bérleti szerződést, vagy kér­heti a bérleti díj leszállítását. Szűcs János fábiánházi lakos 1979. májusában OTP- kölcsönnel lakást vásárolt, ötezer forint előleget adott. Az írásbeli szerződés elkészítése után azonban az eladó meg­gondolta magát, a további vételárat már nem vette fel, és az ingatlant sem adta birtokba. Levélírónk kérdezi, hogy milyen igénnyel léphet fel az eladóval szemben? Tájékoztatjuk, hogy ingatlanra vonatkozó szerződés akkor jön létre, amikor a felek a megállapodást írásba fog­lalták, és azt aláírták, önkényesen egyik fél sem állhat el a szerződéstől. Ezért olvasónk továbbra is ragaszkodhat az ügylethez, de ha tudomásul veszi, hogy az eladó elállt a jogügylettől, akkor kérheti a felvett előleg és egyéb kiadá­sainak a megtérítését, a jelen esetben a 6500,— Ft-ot. Ha az eladó nem hajlandó teljesíteni, pert kell ellene indítani. F. S. nyírbátori levélírónk közölte, hogy a telkükből az államigazgatási hatóság telekkialakítás céljára el akar venni. Van-e ehhez joga a hatóságnak, hová lehet for­dulni az ilyen eljárás ellen, és ha mégis elvesznek a terü­letből, hogyan alakul a tulajdonjog? Az államigazgatási hatóságnak jogában áll telekkiala­kítás céljából új mezsgyevonalat kijelölni. Az az állampol­gár, akinek a területe így gyarapodott, köteles megfizetni az ellenértékét a volt tulajdonosnak. Az így meghozott ha­tározat ellen jogorvoslatnak, vagyis panasznak van helye. Erről a meghozott határozatban ki is oktatják az állam­polgárt. A visszamaradt ingatlan tulajdoni arányában kü­lön megegyezés nélkül változás nem lesz, tehát ha a tulaj­donosok fele-fele arányban rendelkeznek a tulajdonjoggal, a csökkent területben is fele-fele arányban lesznek tulajdo­nosok. Ha az eljárás olyan területet érint, amelyiknek egy személy a kizárólagos tulajdonosa, természetesen csak az ő területe csökken. A használati megosztásnak nincs je­lentősége ebben a vonatkozásban. Jóni Mihályné nyírmadai olvasónk ingatlant vásárolt, és véleménye szerint nem annyit kapott birtokba, mint amennyi a szerződésben szerepel, mert a szomszéd mint­egy 100 négyszögölet elvett tőle. Levélírónk által megkül­dött bírósági iratokból megállapíthatóan a bíróság már 1977-ben megállapította, hogy olvasónk és társai, a szom­széd területből elbirtokoltak, azt ma már visszakövetelni nem lehet és a szomszéd ilyen igényét, a bíróság 1979-ben el is utasította. Ha a szomszéd továbbra is birtokba tartja a területet, az 1977-es ítélet alapján végrehajtást kell kér­ni, és nem új pert indítani. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents