Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 13. A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Phan Van Dong vietnami kormányfő indiai látogatása — Üjabb szovjet csapategységek kivonása- az NDK-ból KEDD: Az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal, fokozott washingtoni nyomás a szövetségesekre, hogy támogassák a Teherán-ellenes amerikai politikát — Kreisky Belgrádban SZERDA: Popovval és Rjurainnal a fedélzetén felbocsátják a Szo­juz—35 űrhajót — Salvadorban népi hadsereg alakul a junta terrorintézkedései elleni tiltakozásképpen — Szadat—Carter- tárgyalások Washingtonban CSÜTÖRTÖK: Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezlete sík- raszáll a madridi találkozó mellett, a kqzös piaci külügy­miniszterek, ugyancsak Lisszabonban, halasztó döntéssel válaszolnak az amerikai felhívásra PÉNTEK: Az SZKP elfogadja a lengyel—francia meghívást az euró­pai kommunista pártok értekezletére — Változatlanul si­kertelen kísérletek történnek Törökországban az elnök megválasztására — Jegyzék a havannai perui nagykövet­ségen tartózkodó kubaiak helyzetének rendezéséről — Az afgán külügyminiszter Szíriában SZOMBAT: Üjabb összetűzések Irak és Irán határán — Előkészüle­tek Tripoliban a Szilárdság Front értekezletére tott a portugál fővárosban. A főként tanácskozási, konzul­tatív jogkörrel rendelkező testület nyilatkozatait általá­ban nem kíséri túlzott figye­lem, de ezúttal mégis kivétel történt. Érthető érdeklődést váltott ki, hogy az Európa Tanács határozottan síkra- szállt a késő ősszel esedékes madridi Európa-találkozó mellett, mégpedig a feszültség érezhető emelkedése kapcsán, kontinensünk nyugati felében már jó néhányan „temették” az európai biztonság gondo­latát is. Természetesen alig­ha lehet illúziónk: a madridi Európa-találkozón nyilván heves viták lehetnek majd, azokkal is, akik most a talál-i nevezett palesztin autonómiai tárgyalások határnapjaként. Igazából a három fél egyi­ke sem lelkesedik a paleszti- nek jogaiért, a megbeszélések eleve nem az államalapítás lehetőségéről, vagy önrendel­kezésről, csupán egy homá­lyos, semmitmondó önkor­mányzatról szólnak. Nem szívügye ez Kairónak, mégis fel akar mutatni valami füge­falevelet az arab országok­nak, a különbéke takarására. Washington is taktikázik, azt szeretné bizonygatni, hogy az arabok barátja, miközben a közel-keleti válság és a pa- lesztínek ügye összekapcsoló­dott az olajjal és az energiá­val. Izrael viszont a „mindent vagy semmit”, illetve a „sem­mit” álláspontjára helyezke­dik. Fél a legcsekélyebb moz­gástól, még egy szalmaszállal sem hajlandó az egyiptomi vezetést támogatni ezirányú manővereiben. Szadat washingtoni útjával viszont legalább néhány lát­szatengedményt szeretett volna elérni, például olyan szerény kompromisszumot, hogy a tárgyalásokat május 26. után is folytatnak, de a megbeszélések ideje alatt Iz­rael felhagyna a megszállt Á hét hóronj kérdése O Mi áll az Irán-ellenes amerikai lépések hátte­rében? Tulajdonképpen kézenfek­vő lenne a válasz: Iránban amerikai diplomatákat tarta­nak túszként, s az amerikai kormány most ellenlépéseket tett. Ha azonban ez ilyen egy­szerű képlet lenne, nyilván világszerte egyetértés kísérné Washington intézkedéseit. Annál inkább, hiszen túszok ejtése s különösképpen dip­lomaták fogvatartása nem fo­gadható el, az ilyen módsze­rek rendkívül veszélyesek ál­talában a nemzetközi kapcso­latokat illetően. Mégsem véletlen, hogy a moszkvai iráni nagykövet — a héten tartott sajtóértekez­letén — tulajdonképpen ürügyként emlegette a túsz­ügyet, illetve amíak amerikai kezelését. Az oknyomozás nyilvánvalóan messzire me­het, egyrészt a bukott sah példátlan felkarolásával az Egyesült Államok szinte ki­provokálta az irániak szenve­délyes felzúdulását, másrészt az egész problémacsomag ösz- szefügg az amerikai és iráni belpolitikai csatározásokkal, valamint Washington feszült­ségkeltő akcióival. Ennek fé­nyében érthető meg, hogy az első amerikai válasz a fenye­getőzés volt, azután megkez­dődött az „udvarlás” korsza­ka, elsősorban azért szerették volna a túszügy gyors rende­zését, hogy Iránt csatlakoz­tathassák egy szovjetellenes arcvonalhoz, s az országban jobboldali. fordulat mehessen végbe. Az elmúlt napokban — az amerikai lapokat idézve — taktíkaváltás történt: újra a „bunkósbot” került előtér­be. Az Egyesült Államok meg­szakította diplomáciai kap­csolatait Iránnal (ezek gya­korlatilag amúgy is Szünetel­tek,), s teljes gazdasági em­bargót határozott el. Miután az amerikai—iráni kereske­delmi kapcsolatok sem voltak valamilyen magas szinten, ez önmagában aligha mondható hatásos fegyvernek. fgy került előtérbe a NATO- partnerek és más szövetsége­sek, elsősorban Japán maga­tartásának kérdése. Ezek ugyanis nemcsak fenntartot­ták, hanem az amerikaiak ki­esése után bizonyos értelem­ben még növelték is kapcso­lataikat az iráni gazdasággal. Főként Japán, de a Közös Pi­ac több országa is olajat im­portál, míg bevételeikben számolnak az iráni exportpi­accal. A washingtoni erőfi­togtatás és fenyegetés akkor lehet valójában eredményes, ha csatlakoznak a társak. A helyzetet bonyolítja, hogy egyes amerikai héják egy év­szakos akció lehetőségét sem vetik el (blokádintézkedések, az öböl bejáratát, a Hormu- zi-szoros ellenőrzésének le­hetséges módozatai kerültek emlegetésre), ez viszont ve­szélybe sodorhatná a világ legfontosabb olaj útvonalát, ahol évente 800 millió tonna „fekete arany” halad a fejlett tőkés országok felé. A kinos dilemmából, nem először és nem utoljára, a szövetségesek időhúzással próbálnak kikeveredni. Lisz- szabonban összeültek a ki- lencek külügyminiszterei s el­határozták, hogy nagykövete­ik útján felvilágosításokat kérnek Teherántól a túszügy­ben, csak ezután fontolják meg az érdemi cselekvést. Láthatólag sem elutasítani, sem igazán elfogadni nem akarják, és talán nem is tud­ják az amerikai kívánságokat. Ezzel azonban még semmi sem oldódott meg, a nehéz játszma folytatódik. © Mi a jelentősége az Európával kapcsolatos új fejleményeknek? A többségében nyugat-euró­pai országokat tömörítő Eu­rópa Tanács a héten külügy­miniszteri értekezletet tar­Jugoszláviai tárgyalásai befejeztével Bruno Kreisky osztrák kancellár sajtóértekezletet tartott Belgrádban. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Az olasz rendőrség egy összehangolt akció során 29 terroris­tát tartóztatott le az ország különböző városaiban. Képün­kön: egy római lakásban talált lőszerek és automata fegy­verek. (Kelet-Magyarország telefotó) kozó mellett foglalnak állást. Mégis jelentősnek mondható, hogy Nyugat-Európában (s ez az Egyesült Államokra nem mindig mondható el ilyen határozottan) a többség he­lyesli olyan fórum biztosítá­sát, amely minden reálisan várható probléma ellenére, mégis a helsinki folytatásnak ad helyet. Folynak az előkészületek az európai kommunista pár­tok értekezletére is, amely a hónap végén ülne össze Pá­rizsban, mindenekelőtt a béke és a leszerelés kérdéseinek megtárgyalására. Olyan új fejlemények, mint az eurora- kéták, vagy a fegyverkezési verseny ismételt túlhajtása különösképpen indokolják ezt az összejövetelt. A lengyel— francia kezdeményezésre megindult folyamatot támo­gatja a kontinens kommunis­ta pártjainak többsége, a hé­ten az SZKP is bejelentette részvételi szándékát. Bizo­nyos, hogy a kommunista pár­tok közös állásfoglalása je­lentős emelő lesz az európai béke és biztonságr a leszere­lés ügyének előmozdításához. O Milyen eredményekkel járt Szadat Washing­tonban? Hat hét választ el már csu­pán május 26-tól, amelyet egyfajta kulcsdátumnak ne­veznek a Közel-Keleten. Az amerikai—egyiptomi—izraeli hármas alku ugyanis ezt az időpontot jelölte meg az úgy-. területeken új települések lé­tesítésével. Válasz még nem érkezett, Begint a következő napokban várják Washington­ba, esetleg újabb hármas ta­lálkozó, egy második Camp David is elképzelhető. Ebben a helyzetben külön­leges jelentőséggel bír a Szi­lárdság Frontjának a líbiai fővárosban összehívott kon­ferenciája, amelyen a haladó arab államok hivatottak meg­adni a választ a hármas el­képzelésekre. Köztük a PFSZ- ét, hiszen minden „autonó­miaalkudozás” a főszereplők, a palesztinok nélkül folyik ... Réti Ervin Újabb kudarc Etiópiái jelentés adta hírül, hogy az ország had­serege szétzúzta a betört Szomáliái egységeket, fog­lyokat ejtettek s nagy mennyiségű nyugati, kí­nai, egyiptomi fegyvert is zsákmányoltak. Emlékezetes, hogy jó két esztendővel ezelőtt, az ogadeni válság idején, a szomáli vezetés már pró­bálkozott kalandorakciók­kal, de csúfos vereséget szenvedett. Azóta viszony­lagosan nyugalom uralta Afrika szarvát, de a leg­újabb hírek tanúsítják a helyzet törékenységét. Vajon hány vereség szükséges még a szomáli vezetés kijózanodásához? VARSÓI LEVELÜNK Tavaszi izek A hosszan tartó, de korántsem kemény tél mínusz 18 —20 fokos éjszakákkal búcsúzott Lengyelországtól, A tavaszkezdetet pedig legfeljebb a naptár és á meghosszabbodott nappalok jelzik és az a készülődés, ami az igazi kikeletet megelőzi: a hegyvidéki utakon teljes gőz­zel aszfaltozzák a fagykikezdte szerpentineket, Varsó vá­sárcsarnokaiban már kaphatók a primőrök, s ez altkor is biztató, ha például az üvegházi retek aprócska csomója még 20 zlotyba kerül. A legnagyobb és legnépszerűbb varsói piacon, a Hala Mirowskán a boróka és Tátra-alji feketeribizli-lekvár és a kitűnő levesalapanyag, a kiürült vodkásüvegekbe töl­tött célklalé a sláger. A kora tavaszi vitaminpótlás úgy­szólván egészségvédelmi népmozgalom éppúgy, mint az állítólag leghatásosabb március—áprilisi napsugarák arc­bőrre gyűjtése. A napimádók már most lesben állnak a Lazienki-park egy-egy üres padjáért. A Tátrában, a Beszkidekben és a Szudétákban még jócskán van hó, de már-már búcsúzásra készülődnek a té­li sportok, a sí és a szánkó megszállottjai, akik akárcsak egy víkendre is képesek 6—700 kilométert utazni sportjuk érdekében. A Balti-tenger partvidéki városaiban egyre töb­ben hódolnak a jeges fürdőzés testet-lelket keményítő szenvedélyének. E klubok tagjai persze mia már megvető mosollyal mártózkodnak a számukra langyos tavaszi víz­be és nosztalgiával gondolnak azokra az igazi mínusz 22 fokos napokra. Szeretném rögtön megjegyezni, hogy ez a Balti-tenger a 30 fokos kánikulában is megfelelő „lelki ne­kifutást” igényel a Sóstóban vagy a Balatonban edződött magamfajtától... A lengyel tavasz divatját még csak jósolgatni lehet, hiszen a bundák a legjobb esetben is csak április közepén kerülnek nyári pihenőhelyükre. Az előrejelzésekből annyi máris biztos, hogy a szebb nem visszahozza a mini szoli­dabb változatait, állítólag a maxi teljes száműzetésbe vo­nul és a kissé térd fölött végződő szoknya egyenrangú lesz a minivel. A férfidivatban máris nyoma veszett a lezser formának és a „lópatának” becézett tömpeorrú, terepjáró cipőknek. Válltömés került a testvonalat követő zakókba, kétujjnyira vékonyodott a nyakkendő. Egyesegyedül a far­mer tartja magát és mindkét nem kedvence a mikrokord- pantalló. Mellesleg a bal parti Varsó híres ruhabazárában, a Rózyckin egy jó szabású fekete kordnadrág megfelelő (valódi?) márkajelzéssel ellátva 3500 zlotys áron kapható. Virágot éjjel-nappal és mindenütt lehet kapni Varsó­ban. Akinek például valamely tavaszi névnapon éppen ké­ső éjszaka jut eszébe kedves kötelessége, elmegy a Cent- ralny pályaudvar aluljárójába, s ha szerencséje van, az ál­lami kertészetnél 35—40 zlotyért, ha balszerencsés, akkor a maszek virágárusnál 100-ért vehet egy szál piros rózsát. A lengyel fővárostól alig 15 kilométernyire, a Zegr- zynski víztárolónál is megélénkül az élet. A legme­részebb víziemberek már túl vannak kajakjukkal, motorcsónakjukkal vagy vitorlásukkal a tavaszi próbafuta­mon. Egy hónap múlva pedig szerencsés, aki helyet talál gumimatraca számára a varsóiak kedvelt kirándulóhelyén. A tavasz első biztos jelei között tartják számon a var­sóiak a szabadtéri hangversenyprogramok megjelenését is. Márpedig városszerte hirdetik a plakátok Chopin szülőhá­zában, Zelazowa Wolában az első zongorakoncertet. Varsó, 1980. április. Szilágyi Szakaiéj Rakodás a világűrben Munkában az űrlakók Távközlési rendszerrel a Földre továbbított kép a szovjet űr­párosról. Képünkön: Rjumin (balra) és Popov űrhajósok. (Kelet-Magyarország telefotó) Másodszor köszönti a világ­űrben Valerij Rjumin az űr­hajózás napját. A Szojuz—35 és a Szaljut—6 fedélzeti mér­nöke ebben az időpontban a múlt évben is az űrhajón dol­gozott. Éppen azjinnepen mu­tatta be a szovjet televízió azt a dokumentumfilmet, amely Vlagyimir Ljahovvai végre­hajtott 175 napos űrutazásuk­ról készült, s amelynek össze­állításában természetesen Rjumin is részt vett. Szombaton a két űrhajós folytatta a megkezdett mun­kát: az űrállomás berendezé­seinek ellenőrzését, fokozatos üzembe helyezését, a teherha­jó kirakását és megkezdi a megfigyeléseket is. A tartós expedíció két tagja egyelőre még nem dolgozik teljes ter­heléssel: a programot úgy ál­lították össze, hogy szerveze­tük fokozatosan alkalmazkod­hasson a világűr körülngé- nyeihez. u rfA«Trfi-Ti

Next

/
Thumbnails
Contents