Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

1980. április 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 am Ünnepi hetek, versenyek, kiállítás Bőséggel akad levél a Gyer­mekpostában, hiszen • ezidő- tájt igen sok esemény törté­nik a gyerekek körében. Több helyen tartottak színes, izgal­mas rendezvényeket felsza­badulásunk évfordulója tisz­teletére, most ezek közül mu­tatunk be néhányat. (Minden levél közlésére sajnos, nincs elegendő helyünk ...) Kormány Andrea írja Fe­hérgyarmatról: „Már ősz óta izgatottan készültünk az áp­rilis 4. tiszteletére rendezett vetélkedőre. A mi őrsünk, a nyolcadikos Mókus őrs igen jól szerepelt. De előbb rövi­den beszámolok a vetélkedő eseményeiről. A Kossuth mo­ziban rendezték, s a sorszá­mok kihúzása után a napkö­zisek rövid műsort adtak. Ez­után szellemi totót töltöttünk ki, ezt követte a bemutatko­zás. Mi sorrendben a tizenha­todikok voltunk. Az őrs tiszt­ségviselőit minél viccesebben, tréfásabban kellett bemutat­ni. Ezután még két forduló volt, majd a zsűri visszavo­nult értékelni. Közben az őrsvezetőképzésben jól dol- dolgozókat megjutalmazták, s végül kihirdették az ered­ményt: elsők lettünk! Ez a nap mindig emlékezetes ma­rad számunkra, csak azt saj­náljuk, hogy idén már vég­zünk, s többé ugyanilyen ve­télkedőn nem veszünk részt...” A tornyospálcai gyerekek arról számoltak be, hogy is­kolájukban ünnepi ' hetek kezdődtek április 2-án. A ren­dezvények sora egész április­ban tart. Kiállítást nyitottak a „35 éve szabad hazánk” gyűjtőmunka eredményeiből. Április 5-től 15-ig az úttörő mezőgazdászok versengenek, 10. és 24. között pedig a ké- zilabdások és a focisok mér­hetik össze ügyességüket a Falszabadulási Kupán. Ápri­lis 11-én, József Attila szüle­tésnapján. ünnepséget tartot­tak, 14-én pedig a rajok ver­senyeznek egymással 35 esz­tendő történetéből. Menetdal­verseny, szavalóverseny, ta­vaszi nagytakarítás, részvétel a járási tűzolfóversenyen — és még több más érdekes prog­ram bővíti a tornyospálcaiak ünnepi heteit. ~ A kálmánházi iskolások közül négy első osztályos gye­rek írt igen kedves levelet a Gyermekpostának. Mint be­számolnak (Lakatos Pál, Po- tornai Mónika, Makra Zoltán, Nagy László) „Három nemze­dék napját” rendeztek nem­régiben. A leendő kisdobosok vállalták, hogy virágpalántá­kat szereznek — annyit, ahány évesek. A szülők ültet­ték el aztán a palántákat a virágtartókban. Az anyukák közül többen a tornaöltözőt tették rendbe, a Dobó István szocialista brigád tagjai pe­dig különféle javításokat vé­geztek. Munka után szavaló­verseny következett, ez is igen jól sikerült. Máriapócsról Csekk Erika számolt be egy izgalmas ver­senyről. Március végén az egészségházban vöröskeresz­tes versengést tartottak. „Pa­lásti Éva védőnő és Mikula Valéria körzeti ápolónő, va­lamint dr. Cserhalmi Sándor- né szakkörvezető segítségével tartottuk meg a vetélkedőt. A legjobban szereplő öt csapat községünket képviseli a járá­si versenyen!” Ugyancsak Máriapócsról írt Balázs Bri­gitta úttörőtitkár. Több ese­ményről is beszámol, az egyik érdekesség: a falugyűlésre gyűjtőmunkát végeztek, s össze is gyűjtöttek a gyerekek régi, valamint új kézimunká­kat — a régiek közt múlt szá­zadbeli is akad! A nyíregyházi ötös számú iskola életének eseményéről számol be levelében Balogh Mária. Igaz nem az iskolá­ban történt — mégis az „ötö­söknek” hozott sikert. A 9. számú iskolában rendezték ugyanis a városi technika: versenyt február 23-án. A csapatok fizikából és mű­szaki ismeretekből mérték össze tudásukat. A 14 há­rom-három tagú csapat kö­zül az első és a második he­lyet egyaránt az ötös iskolá­sok szerezték meg. A me­gyei versengésen tehát ők képviselik Nyíregyházát. Úttörőhét Barabáson Hagyomány már Barabá­son, hogy ilyenkor tavasszal egy hétig az úttörők körül fo­rog a világ. Hivatalosan út­törőhét az eseménysorozat neve, s ennek megfelelően az úttörőkké, a kisdobosoké a főszerep. Az idén május 9-én indul a hét, amelyre változa­tos programot állítottak ösz- sze a szervezők. Lesz itt töb­bek között nemzedékek talál­kozója — szülők, kiszesek, úttörők — gyűlnek majd ösz- sze az iskola falai között, ahol érdekes témákról cserélnek véleményt. De hogy a test is felfrissüljön, az-„eszmecsere” után társadalmi munkában parkosítják majd az iskola környékét. A hét közepén sport- és kulturális seregszemlére ke­rül sor, amelyen részt vesz­nek a környező községek ál­talános iskolásai is. Május 13- án lesz a rendezvénysorozat fénypontja, amikor egy teljes napra a gyerekek veszik át a. hatalmat az iskolában, ök in­tézik majd az iskola ügyeit, vezetik a foglalkozásokat, me­lyekre már javában készül­nek a gyerekek. Sarkantyus sármány A, véletlen, a nem céltudatos, csupán alkalmi kis kirándulások­nak sokszor jelentősebbek az eredményeik, mint a határozott, nagy ,,erőbedobással” szervezett megfigyelő túráké. Ezt támasztja alá az a’tény, hogy egy néhány perc alatt elhatározott, de mégis 10 km-es, sárban-vízben való gya­loglással, járó túra során a na­pokban egy hazánkban rendkívül ritkán megfigyelt téli madárven­dégünket sikerült távcsővégre kapni. E madárfaj a sarkantyús sár­mány, mely néhány alkalommal már megfigyelhető volt az orni­tológusok által hazánkban. Most. Tornyospálca község északnyuga­ti határában két hímet közelít­hettünk meg, melyek? mintegy 8— 10 méterre bejártak, tehát alapo­san szemügyre vehettük őket. A nem mindennapi madármegfigye­lés fontos adatát továbbítottuk a Magyar Madártani Egyesületnek. (a. s.) Hit olvashatunk a Kincskeresőben ? József Attila-fotók, -versek, -verselemzés és makói „iro­dalmi séta” idézi meg nagy költőnk emlékét az áprilisi Kincskeresőben. Azaz ... még valami, de ez maradjon — rejtvény, hisz a szerkesztők is annak szánták. Bő a választék szép versek­ből, és sok érdekes olvasni­valót kínál a próza is. A Via­dalok, csaták, kalandok soro­zat szerzője ezúttal Tóth Bé­la. A Lóra termett legényke című írás szívdobogtatóan ér­dekes, izgalmas, s a kaland mellett egy bontakozó ka­maszszerelemnek is tanúi le­letünk. „Ábris vagy Ibrahim” a címe Gyárfás Endre film­novellájának; a törökkori tör­ténet első részét olvasva, a filmnovella műfajával is megismerkedhetnek a gyere­kek. Sajátos humorú, érdekes elbeszélés Trencsényi László: Szabálytalan történet a világ rendjéről (vagy egyesek ren­detlenségéről?) Janikovszky Éva sziporká- zóan szellemes írását bizo­nyára nagy élvezettel olvassa majd minden diák, aki meg­rendező je — vagy szenvedő alanya — volt egy igazi ápri­lisi tréfának, diákcsínynek. Ugyanezt a vidám hangulatot sugározzák Gianni Rodari el­bűvölő, modern meséi: a He - li-napernyő és Kopter-nyug- ágy, a Kocavadász és a Tlan- tlen ország. Csutkajutka felöltözik Mezey Katalin: Örömmel figyeljük a hasz­nos madaraink téli etetésére kirakott etetőket, odúkat, me­lyek élő bizonyítékai a gya­korlati madárvédelemnek. Mindez azt bizonyítja: érdek­lődéssel várjuk és látjuk őket. Sajnos elvétve akadnak még olyanok is, akik nem ete­tővel, hanem csúzlival és lég­puskával fogadják a kertük­be, utcájukba tévedt tollas ál­latkákat. Sok esetben pedig még a nagyobb testű ragado­zó madarakat sem kímélik, no nem mintha a kisebbek pusz­títása bocsánatos bűn lenne. Annyi mindenesetre biztos, ezek az emberek többnyire tudatlanok, de még inkább felelőtlenek. így eshetett ál­dozatául sajnos ismeretlen csuzlizóknak egy erdei füles­bagoly is, mely a lövéstől szárnysérülést szenvedett és röpképtelenné vált. A Tornyospálcai Általános Iskola ifjú madárászai azon­ban nem hagyták elpusztulni a hozzájuk került állatot, ha­nem megfogadták, megmen­tik. Beosztották a heti felelőd söket, akik rendszeresen ápol­ták és etették. Volt olyan ta­nuló is, aki mikor elfogyott otthonukban a hús, a 10,— Ft zsebpénzből vásárolt számá­ra friss falatot. A gondozás eredményeként mintegy 4 hét múlva a felgyógyult madár elhagyhatta gondozóit, akik­nek feledhetetlen élményt nyújtott — e kedves tolifüles. Agárdy Sándor Nagy sikere volt Cégénydányádon annak a kiállításnak, me­lyet a kisdobosok és úttörők gyűjtőmunkájának eredménye­ként nyithattak meg a községi felszabadulási ünnepséggel egy időben. A pajtások a rajvezetők és Karácsony Márta csa­patvezető segítségével felkeresték a II. világháborús idők ta­núit, a település felszabadulás utáni vezetőit. Több régi, megfakult fénykép tanúskodik a hitelességről. A pajtások ezt a gyűjteményt az úttörőmozgalom 35. évfordulójára kibővít­ve, a járási kiállításon is szeretnék bemutatni. (M. K. felv.) Sérült madarak gondozása A városi-járási menctdalversenyek húsz legjobb csoportja mérte össze erejét április 3-án délelőtt Nyíregyházán. Az út­törők közül a fehérgyarmati 1364. sz. Petőfi Sándor Úttörő­csapat munkásőr-gárdistái kapták meg a megyei úttörőel­nökség serlegét. A képen: a győztes fehérgyarmatiak a me­gyeszékhely főterén. (M. K.) TÖRD A fEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő: a függ. 6., 15. sorokban szerepló írónk szülőfaluja (kilencedik négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 6. Kettőzve: gyermekek kedvelt édessége. 7. Lóeledel. 8. Tetőasztalos (második négy­zetben kétjegyű mássalhangzó). 9. össze­vissza les! 11. Vércsatornája. 12. Kortyol- nivaló. 14. Iluskám. 16. Köszönöm, diák­nyelven. 18. E napon. 20. Kecskeméti Tor­na Egylet rövidítése. 21. Csermely. 22. OKD. 24. ötvenkét. heti. 25. Gyermekien hiszékeny. 27. Az olajtermelő országok nemzetközi szervezetének ismert rövidíté­se. 28. Fémhuzal., 29. Az egész egy darab­ja. Függőleges: 1. Határozottan nem engedélyez. 2. Szám fele! 3. Lárma. 4. Egymást követő betűk az abc-ben. 5. Sarolta becézve. 6. Megfej­tendő, a függ. 15. folytatása. 10. Egyip­tom ismert rövidítése. 11. Elemérke. 13. Tol, de hirtelen. 14. Zamata. 15. Megfej­tendő: megyénkben született nagy ma­gyar realista író. 17. Satöbbi rövidítése. 19. Erősen szándékozik. 21. Esztendős. 23. Bájglitöltelék. 24. ÉPÉ. 26. Néma vita! 27. Orra fele! Megfejtendő: függőleges 15., 6., vízszin­tes 1. Múlt heti megfejtés: ÉLJEN FELSZABA­DULÁSUNK ünnepe! Könyvjutalom: Széles Ibolya Tunyogma- tolcs, Kállai Gábor Oros, Plósz László Ib- rány, Tóth Bettina Tiszavasvári, Mizsók Júlia Baktalórántháza, Kertész Tibor Ti- szanagyfalu, Lakatos Ernő Tiszakanyár, Nagy István Tiszalök, Póti Hajnalka Csen- ger, Bihari Sarolta Nagyar, Fülöp László Tunyogmatolcs, ifj. Papp László, Vadnay Zsófia, Miklós Zsolt és Miklós Sándor Nyíregyháza. GYERMEKVILÁG GYERHEKPOSTA □ kkor hát elmesélem nek­tek, hogyan öltözik fel Csutkajutka, amikor jó kedve van. És neki gyakran van jó kedve, Csutkajutka vidám kislány. Ha jó kedve van, Csutkajutka odaáll a szekrény elé, ledobja ha­rangvirágos hálóingét, gyor­san belebújik a maga mosta tiszta alsókba, aztán pedig sorba felveszi a szoknyáit. Pontosan öt fehér alsószok­nyát húz magára. Lehet, hogy ti nem is láttatok még olyan alsószoknyákat, amilyen a Csutkajutkáé. De Csutkajut­ka nem azért él a mesében, hogy mindenben pont olyan legyen, mint mi vagyunk. Mikor kislány voltam, én is olyan alsószoknyát szeret­tem volna viselni, mint ami­lyen Csutkajutkának van. Azóta szerettem volna, hogy láttam, miként öltözik fel va­sárnap délutáni ünneplőjébe egy öreg parasztasszony Bükkszéken. Azt hittem, ha majd nekem is olyan alsó­szoknyáim lesznek, mint ne­ki vannak, én leszek a ki­rálykisasszony. De azóta sem sikerült ilyen alsószoknyához jutnom. annál többet járok nadrágban. Csutkajutka vi­szont reggelente öt szép rán­cos. fehér alsószoknyába öl­tözik. Az öt szoknya alján öt sor fehér csipke hintázik és mindegyik más, mint a másik. A fehér szoknyák te­tejébe piros szoknyát vesz Jutka, annak a szélén pedig hímes szalag fut. Aztán a derekára simuló fehér ingecskéjébe is bele­bujik és a tetejébe piros réklit húz, ami épp olyan hímes sza­laggal van szegve, mint a szoknya alja. Ilyen egészen piros ruhába öltözködik Csut­kajutka, amikor jó kedve van. Amikor pedig rossz, ak­kor csak úgy hirtelen kapja magára a szoknyáját, ami az­tán soványan és szomorúan lóg a derekán. De ilyesmi csak ritkán fordul elő. Leg­többször jó a kedve, akár fe­ketén és hidegen, akár piros napsütéssel köszönt is rá a reggel. , Legtöbbször kereken pö­rög rajta a szoknya, ha a vil­lanytűzhelytől hirtelen a konyhaszekrényhez fordul, hogy cukrot tegyen öccse pá­rolgó kávéjába vagy a ma­gáéba. Mert Csutkajutka gyorsan felöltözik, és már szalad is reggelit készíteni a konyhába. Tejeskávét készít és vajas kenyeret ken. De hideg téli reggeleken rántottét szokott sütni a teához, a vastag. ho­mályosra kopott porcelán tá­nyérra borítja a sistergő kö­vér tojásfodrokat, vastag ka­réj kenyeret szel és bekiabál a szobába. — Kész a reggeli, Gyurka! Kelj fel! Tojást sütöttem. És Csutkagyurka akármi­lyen álmos, erre a varázsszó­ra kibúvik az ágyból, és azon borzosan odaül a reggeliasz­talhoz, hogy nővérével együtt bevillázza a rántottét. Ebből is láthatjátok, hogy Csutkajutka kislány létére már kész gazdaasszony.

Next

/
Thumbnails
Contents