Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

4

KELET-MAGYARORSZÁG

1980. április 12.

Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg

Jobban kell élni a parlament ellenőrzési jogával

Apró Antal nyilatkozata

Az 1975-ben megválasztott országgyűlés, s a tanácsok megbízatása hamarosan lejár: az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-án általános választásokat tartanak hazánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusa értékelte társadalmunk helyzetét, az állami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét, meghatározva a soron következő feladatokat is. Ennek kapcsán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának:

— A demokrácia a szocialista társadalomban, így nálunk is, nem pusztán a közélet, az államirányítás eszköze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társadalmunk felépítésének lényegi vonása — mondotta. — Ahogy pártunk programnyilatkozata is leszögezi: szocialista társadalmunk fejlesztésének elsőrendű követelménye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. A dolgozók közvetve a választott testületek, a tömegszervezetek útján, s közvetlenül állampolgárokként is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közügyek vitelében.

— Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati tevékenységében?

— Parlamentünk fontos helyet foglal el és jelentős szerepet tölt be államszervezetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő valamennyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, ami azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz

— az állami mechanizmus az államhatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki országgyűlésünk működésének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyébként szintén csak a szocialista országokra jellemző —, a választók és a képviselők folyamatos kapcsolata, s a képviselői tevékenység választópolgári ellenőrzése jelenti. Szocialista alkotmányunk rögzíti a képviselői felelősség két alapintézményét: a választók előtti beszámolási kötelezettséget és “a visszahívás lehetőségét. Így válik lehetővé, hogy a választók befolyása a népképviseleti szervekben a szavazással ne szűnjék meg, hanem állandósuljon, s egyre sokrétűbbé váljon.

— Mi jellemezte ebben a ciklusban az országgyűlés törvényalkotó tevékenységét, s hogyan járult hozzá a parlament állami életünk fejlesztéséhez?

— Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány előterjesztése alapján 24 törvényt alkotott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikációs munkának a befejezéséhez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapelveit szem előtt tartva — rendeletek helyett döntően törvényekkel szabályozzuk az alapvető társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogokat és a kötelességeket, valamint az államszervezet felépítésének és működésének meghatározó elveit. A rendeletekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra.

— E ciklus törvényalkotásaiból kiemelkedik az V. ötéves tervről szóló törvény. A termelés és a gazdálkodás szervezeti rendjét és működési feltételeit fejleszti tovább az állami vállalatokról, valamint a pénzügyekről szóló törvény. A közművelődést, a környezetvédelmet, a belkereskedelmet, az élelmiszer-termelést és -forgalmazást átfogó új törvények az állampolgárok életét közvetlenül érintő, fontos területeken meghatározóak. A Polgári Törvénykönyv módosításával és az új Büntető Törvénykönyvvel az igazságszolgáltatás két alapdokumentumát fejlesztette tovább az országgyűlés. A legutóbbi ülésszakon az atomenergia békés célú felhasználásáról szóló törvényt alkotta meg parlamentünk.

— Milyen következtetések vonhatók le a törvény- tervezetek társadalmi vitáiból?

— A törvénytervezetek szélesebb körű, nyilvános vitája hazánkban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Pártunk útmutatásának megfelelően az elmúlt öt évben tovább erősítettük a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvitatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampolgárok, a társadalmi s a szakmai szervek észrevételeit és javaslatait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszögezhetjük, hogy a törvények előkészítésében is erősödött a demokratizmus. A társadalmi fórumok szervezésében és értékelésében tevékenyen részt vettek a Hazafias Népfront bizottságai és a szakszervezetek. A vitákba bekapcsolódtak a nők, az ifjúsági szervezetek, a tudományos, a gazdasági, a jogj és más értelmiségi szervezetek képviselői. Példaként ide kívánkozik, hogy a vállalati törvény tervezetét országosan, a megyékben és a vállalatoknál több mint l\etven fórumon vitatták meg. Az új Büntető Törvény- könyv tervezetének társadalmi vitájában különösen hasznos volt a lakosság különböző rétegeinek, köztük munkásoknak, szövetkezeti dolgozóknak, gazdasági vezetőknek, pedagógusoknak és orvosoknak a véleménye. A lakosság javaslatainak hasznosításán túl ezek a párbeszédek segítették a leendő törvény előzetes megismertetését, s kovácsolták az állampolgárok egyetértését is. Közvetlen hasznot hoztak a képviselőknek, az országgyűlésnek, hiszen a képviselőcsoportok és a bizottságok üléseiken már a társadalmi tapasztalatokra támaszkodhattak.

— Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az országgyűlésnek az állami szervek működését ellenőrző tevékenysége?

Elmondhatjuk, hogy ebben a fél évtizedes periódusban

— amelyben országgyűlésünk 19 beszámolót vitatott meg — még jobban érvényesült a parlament ellenőrző jogköre. A Minisztertanács elnöke rendszeresen beszámolt a kormány munkaprogramjáról, majd e program végrehajtásának időarányos teljesítéséről. Két alkalommal került az országgyűlés elé az Elnöki Tanácsnak, a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a beszámolója. A kormányzati munka számos fontos kérdéséről,’ a törvények végrehajtásáról adott számot a parlamentnek az egészségügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, a pénzügyminiszter, a munkaügyi, a nehézipari, az oktatási, valamint a külügyminiszter, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A beszámolókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kérdéseit

tárgyalta meg, s jóváhagyta a kormány külpolitikai tevékenységét. Ezek a tanácskozások — lévén az országgyűlés ülései nyilvánosak — jól szolgálták közvéleményünk tájékoztatását, s ezen keresztül az adott állami feladatok végrehajtásába a lakosság bevonását is. A parlamenti ellenőrzés sajátos eszközével, az interpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők, felhívva a figyelmet a törvények és más jogszabályok végrehajtásában fellelhető fogyatékosságokra.

— Hogyan töltötték be az állandó bizottságok az

' ülésszakokat előkészítő, a törvények végrehajtását ellenőrző alkotmányos szerepüket?

— Az állandó bizottságok segítették az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdították a parlament tárgyalásainak eredményességét. A bizottságok munkája tehát egyrészt közvetlenül kapcsolódott az országgyűlés plenáris üléseihez, másrészt az ülésszakok közötti időben, ellenőrző funkciójukat gyakorolva biztosították az ország- gyűlés működésének folyamatosságát. E tevékenységük során öt év alatt 310 ülést tartottak, több mint 400 napirendi témát vitatva meg. A bizottságok legfontosabb feladatukként készítették elő a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalását. Ezeken az üléseken számos képviselő fejtette ki a törvényjavaslatokhoz fűződő véleményét, s módosításaik a bizottság írásos előterjesztésében, illetve a megválasztott előadók révén kerültek az országgyűlés plénuma elé. Az ülésszakokon tárgyalt törvényjavaslatokhoz ebben a ciklusban a bizottságok több mint 100 módosító javaslatot nyújtottak be. A legfelsőbb népképviseleti testület bizottságainak alkotmányos kötelessége, hogy a törvényalkotás mellett ellenőrizzék is a törvények végrehajtását, s az így szerzett tapasztalatokkal segítsék a kormányzati munkát. A fontosabbak közül megemlíthető a bírósági, az élelmiszer-, a köz- művelődési és a külkereskedelmi törvény végrehajtásának bizottsági ellenőrzés. E testületek nagy gonddal vizsgáltak energiahelyzetünket, a mezőgazdaság fejlesztését, a beruházási tevékenység javítását, a szelektív iparfejlesztést, a szállítás, a hírközlés fejlesztését, a lakosság szociális, egészség- ügyi, kereskedelmi ellátását, az oktatás tárgyi és személyi feltételeit, valamint kulturális, tudományos életünk aktuális kérdéseit. Javaslataikat és ajánlásaikat rendszeresen eljuttatták az illetékes kormányzati szervekhez. Ez a szerteágazó tevékenység igazolja, hogy a bizottságok érdemben gyakorolták törvény-előkészítő, ellenőrző és javaslattevő jogkörüket.

— Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választókkal való közvetlen kapcsolat erősítésében, a választókerületi munkában?

— A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében, a néptől kapott felhatalmazás felelősségét átérezve teljesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választóikat az országos és a helyi politikai életben végzett munkájukról, ismertették az országgyűlés tevékenységét, az időszerű állami feladatokat. E kötelességüknek a képviselők önálló beszámolón, falugyűlésen, tsz-közgyűlésen, pártnapon, előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. Az előre meghirdetett fogadóórák mellett mind több képviselő rétegtalálkozón, falugyűlésen vagy üzemlátogatáson tart fogadónapot, de gyakran munkahelyükön vagy otthonukban is felkeresik őket a választópolgárok.

— A formák tehát változatosak, ám a hangsúly változatlanul a közvetlen kapcsolat kialakításán van. A képviselők választókerületi munkáját jól segítették a helyi politikai, állami és társadalmi szervezetek. A népfrontbizottságok — a HNF VI. kongresszusa útmutatásának megfelelően — részt vettek a beszámológyűlések, a fogadóórák szervezésében, a lakossági kapcsolat erősítésében. Jól látták el feladataikat a megyei képviselőcsoportok is, segítve tagjaik felkészülését az országgyűlési és a bizottsági ülésekre. Gazdagították a képviselőknek a választókerületük életét átfogó tájékozódását és tapasztalatszerzését is.

— A politikánkból eredő alapvető követelmények teljesítése mellett, — az elmúlt öt esztendő tapasztalatai alapján — mely területeken fejlesztheti munkáját az országgyűlés?

— Pártunk most lezajlott XII. koiigresszusa meghatározta feladatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az országgyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meghatározta a parlament működésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, hogy az országgyűlés az alkotmány előírásai" szerint végezte munkáját, „széles körű nyílt vitákra támaszkodva a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alkotott, folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tevékenységét”. A kongresszus határozata szerint „az országgyűlés a jövőben is számoltassa be a kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék tovább az ország- gyűlési bizottságok munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal...” A határozatnak ez a megfogalmazása a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatnánk tartalmi és módszerbeli fejlesztését jelenti. Az elmúlt, több mint egy évtizedes kiterjedt törvényalkotó tevékenységre támaszkodva az országgyűlésnek egyrészt még jobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos döntések ellenőrzésének jogával. Másrészt — még jobban egybekapcsolva — fejleszteni kell a képviselői munka három területét: az országgyűlés plénumain, a bizottságokban és a választókerületekben végzett munkát. A választópolgárok véleményének szélesebb körű kikérése hozzájárul ahhoz, hogy a parlament és a képviselők tevékenysége még demokratikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állásfoglalását. Mindez egybekapcsolva a törvénytervezetek előzetes társadalmi - vitájával végeredményben a közvetlen és a közvetett demokrácia együttes erősödését jelenti országgyűlésünk tevékenységében.

— Ügy gondolom, hogy a megválasztandó új országgyűlés az eddigi tapasztalatokra építve, s azokat továbbfejlesztve jól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XII. kong- resszusa határozatainak valóra váltását, állami és társadalmi életünk demokratikus vonásainak további erősítését — mondotta befejezésül Apró Antal.

Közlemény

is kifejeződő egyetértést a párt politikájával.

A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gyűlések, a választási gyűlések, a rétegtalálkozók és a lakóterületeken folyó politikai munka keretében országunk lakosságával folytatódjék a pártkongresz- szus előtt elkezdett széles körű eszmecsere szocialista építőmunkánkról, közös gondjainkról és tennivalóinkról. A választási kampány segítse elő az időszerű feladatok megoldását, különösen az 1980. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését, következő ötéves tervünk jó előkészítését.

★

★ ★

A Központi Bizottság bízik abban, hogy népünk a júniusi választásokon szavazataival is kifejezésre juttatja egyetértését a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált és a XII. kongresszuson megerősített politikájával, országépítő céljainkkal. (MTI)

Indira Gandhi indiai miniszterelnök Új-Delhiben fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert (jobbra).

íKplpf-MaorvürnrcTáir íplpfnfnl

Waldheim ENSZ-főtitkár hivatalosan felszólította Izraelt, hogy vonja ki csapatait Libanonból. Képünkön: ENSZ-ka- tonák figyelik az izraeli haderő dél-libanoni csapatmozdulatait. (Kelet-Magyarország telefotó)

(Folytatás az 1. oldalról)

a helyi kérdésekről, az ország- gyűlés és a képviselők, a tanácsok és a tanácstagok tevékenységéről. Észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék e testületek munkáját. Olyan személyeket tiszteljenek meg bizalmukkal, akik méltóan képviselik a választópolgárok érdekeit, a nép ügyét.

A Központi Bizottság meg- meggyőződése, hogy a Hazafias Népfront — politikai és közjogi szerepének megfelelően — biztosítja a választások jó előkészítését és lebonyolítását. Mindez hozzájárul a szocialista nemzeti egység további szilárdításához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez.

O

A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt tagjait, hogy támogassák a Hazafias Népfront választási programjával induló jelölteket. A XII. párt- kongresszus alapvető állás- foglalásainak széles körű megismertetésével erősítsék a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat, a tettekben

(Folytatás az 1. oldalról)

lett, aki alig több mint fél éve tért vissza 175 napos utazás után a világűrből. Alekszej Jeliszejev űrhajós, a földi irányító központ egyik vezetője, a szovjet televíziónak elmondta: valóban nem olyan elhatározás volt ez, amit előre tervbe vettek. Az expedíció eredetileg kijelölt fedélzeti mérnöke röviddel a rajt előtt azonban sportfoglalkozás közben kisebb sérülést szén-,- vedett, s nem tudott útra kelni. Rjumin önként jelentkezett a feladatra, s mivel az orvosok véleménye szerint a tartós űrutazás után teljesen egészséges volt, a szakemberek pedig egyöntetűen úgy vélték, hogy nála jobban senki sem ismeri a Szál jutót, végül is a program irányítói helyet adtak jelentkezésének.

A két űrhajós pénteken kezdte meg a rendszeres munkát, előbb azonban átestek az első orvosi vizsgálatokon is.

Tartalmas volt az első teljes munkanap a Szál jut—6 űrállomáson az új szovjet expedíció két tagja számára. Leonyid Popov és Valerij Rjumin elsőnek — a megérdemelt pihenő után — orvosi

vizsgálaton esett át. A tele- metrikus berendezések segítségével szerzett adatok szerint a két űrhajós jól van és szervezetük megkezdte az alkalmazkodást a tartós súlytalanság körülményeihez.

A két űrhajós fő feladata pénteken a Szaljut—6 űrállomás műszereinek, berendezéseinek üzembe helyezése és ellenőrzése volt. A többi között felülvizsgálták azokat a berendezéseket is, amelyek a normális életfeltételeket biztosítják: ezek az űrhajósok távollétében is működtek. A Szál jutón kellemes az idő: 20 fokos a meleg és a légnyomás csaknem azonos a földivel. A berendezések egy részét fokozatosan kicserélik majd. Ellenőrizték az energiaellátást, a hőszabályozókat és a megadott program ‘ szerint sorra kipróbálnak minden berendezést. Ugyanakkor elkezdték a Progressz teherűrhajó kirakodását is: elsőnek az élelmiszert és a vizet viszik át az űrállomásra.

Popov és Rjumin már az első nap hozzáfogott a tudományos vizsgálatok programjához is. Űrhajójukon biológiai kísérletek anyagát vitték magukkal és ezt is elhelyezték az űrállomáson.