Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

Minőség B tmilliárd forint.. Ennyi pénzt „sikerült” elvesztegetni csak azért, mert úgy dolgozunk, ahogy; mert olyan a termé­kek minősége, amilyen. Mert cipőt már jó ideje, csak a néhány hónapig tar­tó szezonra vásárolhatunk, tovább úgysem bírja a még­oly’ kíméletes és szakszerű használatot. Mert az agyon­reklámozott nadrág legfel­jebb háztartási rongyként használható, hacsak nem békülünk meg azzal, hogy mindent, amihez csak kicsit nedvesen hozzáér, indigó­kékre festi. Mert korszerű­nek és kényelmesnek titu­lált új lakásainkat a beköl­tözés után légkésőbb öt év múlva, sok tízezer forint rá­fordításával renoválni kell. Mert ötször is meggondol­juk, hogy haladjunk-e a korral és a divattal, s ve­gyünk-e színes tévét, ami­kor ezrével állnak és várnak — például képcsőcserére — a Gelka műhelyeiben az alig másfél, kétéves, elrom­lott készülékek. Mert vál­tig tagadjuk, hogy nálunk semmi különbség nincs a „belföldi” és az „export” minőség között, s meglehet, épp ezért az exporttermé­kekben megtestesülő mun­kánkat egyre alacsonyabbra értékeli a világpiac. A kétmilliárd egyetlen esztendő — 1978 — minősé­gi kárait jelzi. Tartalmazza a minőségi kötbérek miatt kifizetett —egyébként elha­nyagolhatóan jelentéktelen — pénzeket, az úgynevezett „leminősítési értékvesztesé­get” (tehát amikor olcsób­ban kell adni azt, amit jó minőség esetén az eredeti áron is eladhatnánk), s ez már több mint egymilliárd forint, végül a minőségi en­gedmények és az egyéb okok miatti veszteségeket. Mondom: a kétmilliárdból a legkisebb — alig harminc­milliós — tételt a minőségi kötbérek jelentik. Érthető okok miatt. Mert, ha egy vállalat, mondjuk az alap­anyagok, vagy az alkatré­szek rossz minősége miatt nem átall a kötbér eszközé­hez nyúlni, akkor megnéz­heti magát... Ugyanis koo­perációs kapcsolatainkban az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elve uralkodik. Vagy­is ki-ki kénytelen berendez­kedni arra, hogy ha-egyál­talán dolgozni akar, akkor csak azzal dolgozhat amit kap. Mert ha kötözködik, és holmi kötbérekkel fenyege- tődzik, akkor még a minősé­gileg kétes értékűt sem kapja. Vagy csak késve kap­ja. E tények és adatok is­meretében pedig hadd emlékeztessek a ma­napság Sokat hallott és is­mételgetett takarékossági jelszóra. Mert van-e na­gyobb pazarlás, mint a cél­nak nem megfelelő, a hasz­navehetetlen termékek gyártása? Vajon mennyi energia, mennyi munkaerő, gép, anyag, pénz és szellemi erőfeszítés takarítható meg a minőség javításával? Ezt még senki, sehol nem szá­molta ki, de a végösszeg biztos, hogy sokszorosa an­nak, mint amennyit a taka­rékosságra buzdító reklá­mok sugallta módszerekkel nyerhetnénk. V. Cs. Számítanak a két főiskola hallgatóira is. Lehetőségeket teremtenek arra, hogy a hall­gatók Nyíregyházán és a környező községekben gya­korlati ismeretterjesztő mun­kát végezhessenek. Szó volt a megyei elnökség ülésén arról is: többet kell tenni annak érdekében, hogy az előadók megismerjék és szélesebb körben alkalmazzák a szem­léltetést. Ezért részükre az eszköz- és diatárt felhasznál­va, esetenként technikai be­mutatókat is tartanak. Az 1980—81-es évadról megállapították: a TIT me­gyei és a Műszaki Tudomá­nyos Egyesületek Szövetsége vezetői egyeztetik a tenniva­lókat, amely a két szervezet együttrriűködésében a jövő­ben jobb és tartalmasabb munkamegosztásra ad lehető­séget. A MEZŐGÉP VÁLLALAT ti- szavasvári gyár­egységében élel­miszeripari gyá­rak és üzemek részére készíte­nek SZC—125 F-tipusú szűrő- ciklont. Benyusz Jánosné a tisz­titófejekre vág menetet. (Csá­szár Csaba fel­vétele) KÖZLEMÉNY Napraforgóvetés alá készíti elő a talajt Török Árpád, a nyír- meggyesi Rákóczi Tsz traktorosa. (Gaál Béla felvétele) Sikeres manőver után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. április 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1980. április 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályveze­tői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, a Mi­nisztertanács tagjai, valamint a központi saj­tó vezetői. A Központi Bizottság megtárgyalta és el­fogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az 1980. évi or­szággyűlési és tanácsi választások politikai és szervezeti előkészítéséről szóló jelentést; jóváhagyta a párt választási politikai mun­kájának irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1980. június 8-ra kitű­zött országgyűlési képvise­lő- és tanácstagválasztások előkészítése tervszerűen fo­lyik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa elemezte a párt, az ország helyzetét, társadalmi viszo­nyainkat, és meghatározta a szocializmus építésének so­ron lévő feladatait. Szilárd alapokra, népünk nagy tör­ténelmi vívmányaira, pár­tunk és a tömegek összefo­gására, az erősödő szocialista nemzeti egységre támaszkod­va haladunk előre. Valóra váltjuk a XII. kongresszus­nak a népünk és szocialista hazánk gyarapodását szolgáló határozatait. A választásokra hazánk fel- szabadulásának 35. évében kerül sor. Az országgyűlési és tanácsi választás hazánk bel­politikai életének fontos ese­ménye, amelyben kifejeződik rendszerünk demokratizmusa és az, hogy a szocializmus épí­tése nemcsak a kommunis­ták ügye, hanem a Hazafias Népfrontba tömörült minden alkotó erő, valamenyi, az or­szág sorsáért felelősséget ér­ző állampolgár nemzeti prog­ramja. Mindazok, akik a Ha­zafias Népfront programját képviselő jelöltekre szavaz­nak, az ország javát, az egyén boldogulását előmoz­dító közös törekvéseink foly­tatása mellett foglalnak ál­lást. O A választásokon való aktív és felelős részvé­tel az állampolgároknak lehe­tőséget ad, hogy véleményt nyilvánítsanak az országos és (Folytatás a 4. oldalon) Összekapcsolva kering a Szojuz—35 űrhajó és a Szaljut—6 űrállomás „Minden úgy van, ahogy hagytuk” — ez volt Valerij Rjumin első megjegyzése csütörtökön, amikor a Szo­juz—35 űrhajó és az új szov­jet űrexpedíció fedélzeti mér­nöke átment az űrállomásra, amelyet augusztusban hagyott el. Az új szovjet űrhajó össze­kapcsolása a több mint 2 és fél év óta a Föld körül ke­ringő Szaljut—6 űrállomással a megszokott módon ment végbe, az automatikus beren­dezések, műszerek segítségé­vel. Az űrhajó „üldözőbe vet­te” az űrállomást, annak jel­zései alapján orientálódott a világűrben, fokozatosan haj­totta végre a megközelítést és lassan kapcsolódott össze az­zal. Az összekapcsolás egyet­len lényeges különbsége az volt, hogy ahhoz már koráb­ban felküldték a Progressz teherűrhajót, s ez valame­lyest megváltoztatta a dina­mikai tulajdonságokat. Ez azonban semmiféle problémát nem okozott, s az összekáp- csolás teljesen probléma- mentes volt. A berendezésék ellenőrzése után a két űrha­jós kinyitotta az összekötő nyílást, átment az űrállomás­ra, üzembe helyezte a legfon­tosabb berendezéseket, majd a megerőltető nap után meg­érdemelt hosszabb pihenőt kapott. Pénteki programjuk az űrállomás teljes üzembe helyezése, a berendezések el­lenőrzése és a Progressz te­herűrhajó kirakodásának megkezdése volt. Mint Konsztantyin Feok- tyisztov, az ismert űrhajós­tudós elmondotta, a program­ban most hosszabb időt szán­nak az űrállomás átvizsgálá­sára, felújítására, mert a Szaljut immár több mint két és fél év óta teljesíti felada­tát, s egyes berendezései meg­koptak, elavultak. Cserélik a híradóberendezéseket is. Világszerte nagy érdeklő­dést váltott ki az a tény, hogy az új űrexpedíció fedél­zeti mérnöke Valerij Rjumin (Folytatás a 4. oldalon) Gépkocsi-csomagtartó, hullámrugé Új termékek a VAGÉP-nél Közgazdászt, műszakit, mezőgazdászt, orvost várónk flz értelmiség az ismeretterjesztésben Ülést tartott a TIT megyei elnöksége Április lí-én délután Nyír­egyházán ülést tartott a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége. Tájékoztató hangzott el az or­szágos elnökség két legutóbbi üléséről, majd megvitatták az értelmiség részvételét a TIT tevékenységében. A feladatokról elmondták, hogy a megyében 1400 értel­miségi dolgozik a TIT külön­böző szakosztályaiban, s kö­zülük 700 szervezetileg is tag­ja a társulatnak. Fontos, hogy növekedjék az ismeret- terjesztésben a közgazdászok,- a műszakiak, a mezőgazdá­szok, az orvosok száma és aránya. Ezt úgy kívánják el­érni, hogy javítják a népgaz­dasági érdekeket jobban szol­gáló mezőgazdasági és köz- gazdasági ismeretterjesztő programok tartalmi tervezé­sét, a megyére kiterjedő kap­csolatokat. ÍJ Kelet­Régi igazság, hogy jelentős mértékben meghatározza egy gyár egész évi tevékenységét, hogyan dolgozott a kollektíva az év első negyedében. Ilyen­kor adódik általában a leg­több probléma, ezek sikeres megoldása biztosíték a követ­kező hónapokra. A tények azt . mutatják: a Nyíregyházi Vas- szerkezeti és Gépipari Szol­gáltató Vállalat (Vagép) si­kerrel teljesítette első ne­gyedéves tervét. Erre az idő­szakra 53 millió forintos ár­bevételi tervet határoztak meg, amit 59 millióra telje­sítettek. Eredményesnek bizonyult az év elején végrehajtott szer­vezési intézkedésük, amely­nek során a szervizüzemben szétválasztották a két műszak kollektíváját. . Bevezették a műszakvezetői rendszert, az önmeózást, s ez jobb munká­ra ösztönzi a dolgozókat. En­nek eredményeképpen nőtt a termelékenység, kevesebb lett a reklamáció. Egyik legfonto­sabb eredményük, hogy je­lentősen emelkedett az egy dolgozó által előállított ter­melési érték, 7 százalékkal haladja meg a legutóbbi idő­szak mutatóit. Idei árbevételi tervük 22 millió forinttal több, mint a tavalyi, s eléri a 214 millió forintot. A vállalat legfonto­sabb feladata a szolgáltatá­sok színvonalának emelése. Az idén 87 millió forint érté­kű szolgáltatást terveznek, s ezen belül újdonság, hogy a múlt év végén átvették a KPM-től a gépkocsik zárt technológiai vizsgáztatását. Ez nagyobb feladatot ró a ko­rábbiaknál a vállalatra, de a a szolgáltatást igénybe ve­vőknek kevesebb utánajárást jelent. Országos gond, hogy a sze­mélygépkocsi-tulajdonosok nagyon nehezen és drágán tudják beszerezni járművük­höz a csomagtartókat. A nyír­egyházi üzem már tárgyalá­sokat folytat a Mobillal, amely szerint ezentúl Nyír­egyházán készülnének majd a csomagtartók. Az új termék prototípusa már elkészült — egyébként többféle változa­tot terveznek — s a vállalat évente akár 15 ezer darab csomagtartó gyártására is ké­pes. Miskolcon rendeztek nem­rég különböző ipari vállalatok részvételével egy hiánycikk­börzét, amelyen részt vett a Vagép is. Itt került szóba a csomagtartók problémája, de a hullámrugók ügye is, ame­lyeket szintén a Vagép gyárt, évente 800 tonnát. Az utóbbi időben értékesítési gondokkal küzdöttek, hiszen a bútor­iparnak e termékből évente csak 400—500 tonna az igé­nye. A börzén azonban kide­rült, hogy több bútorgyártó üzem nem tud a nyíregyházi hullámrugókról, s ennél sok­kal drágább, de semmivel sem jobb alkatrészeket hasz­nál., Az ottani tárgyalások eredménye: már eddig ötven tonnával több hullámrugót rendeltek a bútoripari üze­mek a Vagéptől, mint a ko­rábbi időszakokban, ami nagymértékben segít készáru­termelésük eddigi gondjain. (bg) Számba vette az elnökség az 1979. évi ismeretterjesztő munka lényeges eredményeit és a tennivalókat. A megyé­ben egy év alatt 10 334 isme­retterjesztő foglalkozást tar­tottak — a hallgatósággal töl­tött órák száma meghaladja a 24 800-at. A TlT-rendezvé- nyeken egy év alatt 270 ezren vettek részt, ahol változatos ismeretszerzési lehetőségek között bővíthették tudásukat. A rendezvények egyedi elő­adások, tudományági soroza­tok, vegyes sorozatok, komp­lex sorozatok, szabadegyete­mi és nyári egyétemi foglal­kozások voltak. Az egyéb rendezvények sórában- a leg­kedveltebbek: országjárás, a tanulmányi séta, szakkör, ba­ráti kör, laboratóriumi gya­korlat, filmklub, tudományos Vetélkedő, távcsöves bemuta­tó, kiállítás, speciális témákat felölelő foglalkozás.

Next

/
Thumbnails
Contents