Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-01 / 78. szám

1980. április 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 v!v!v!v.v.v.‘ »-•■ l.v.v.y.y.y.v.v., olvasóink leveleiből Postabontás Futószalag Levélírónk a gazda büszkeségével invitált bennünket abba az üzem­be, ahol dolgozik. „Nincs ennek párja — ajánlotta figyelmünkbe — úgy néz­zék meg! Gombnyomásra megy itt minden. A ter­méket futószalag hozza ki az üzemcsarnokból, gép csomagol, szállít. Egyszó­val óriási automatizálás történt nálunk. Itt igazán látni: mire képes a tech­nika, vagyis a létrehozója, az ember ...” Nem kisebb lelkesedés­sel ír a vállalati rekonst­rukcióról egy másik levél­írónk, akinek a munkahe­lyén a közelmúltban nagy változások történtek. A majd százéves épületek helyén hatalmas, világos üzemcsarnokok állnak, a régi masinákat gombnyo­másra működő gépsorok váltották fel, a színes gé­pek közt tiszta munkaru­hában — akár utcai ruhá­nak is nézhetné az ember — járnak kelnek a mun­kások, a gépek vigyázói. Megtudtuk a levélből azt is, hogy ebben a gyár­ban a rekonstrukció óta megkétszereződött a ter­melés és a minőség is lé­nyegesen javult. Bővült a választék. Ügy számolnak, néhány év alatt esetleg megtermelik a nagy be­fektetést. Sorolhatnák még né­hány levelet, melyekből újjászülető üzemekről ér­tesültünk. A nagy dicsére­tek, elismerések mellett azonban levélíróink azt sem titkolták el, hogy bizony vannak még apró hiányosságok. Például az első levélíró említi, hogy az üzemükben a futósza­lag még nem tökéletes, mert a beruházás végre­hajtásánál spórolni kel­lett; a vízvezeték többe került a tervezettnél, és valahol be kellett hozni az árát. A másik levélíró szin­tén említi, hogy az épít­kezés többe került, mint amennyire számítottak és elfogyott a pénz, az iroda­épületet nem tudták már felújítani, és elegendő raktárra sem futotta. Az előbbit még el lehet visel­ni, de a raktárhiány bi­zony gondot okoz. A fél­kész termék néha a sza­bad ég alatt van. Igaz, ponyvával védik, de így is romlik a minősége. Nem ismeretlen dolgok ezek. A beruházások oly­kor elhúzódnak, és a leg­több helyen már eleve számolnak vele, hogy a pénz nem tart ki. Ez a leggyakoribb oka annak, hogy valami lényeges do­log elmarad és csak ké­sőbb tudják pótolni, ami­kor pénz kerül rá. Ezt meg kell érteni, mert ez a kisebb baj. Sokkal na­gyobb baj az, ha a beru­házásoknál a hibákat a hozzá nem értés szüli. Manapság sokat beszé­lünk a takarékosságról, a népgazdaság minden ágát átfogó ésszerű takarékos­ságról, melyet figyelembe kell venni az automatizá­lásnál, a rekonstrukció­nál is. Soltész Ágnes LETIPORJÁK A FÜVET Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utcán — a fémipari szakközépiskolával szembeni — füves részt a gépkocsi-tu­lajdonosok letiporják. Itt parkíroznak, míg dolguk van az iskolában. Annyit beszé­lünk a környezetvédelemről, és íme, mégis mennyit ár­tunk a természetnek. Ez a kis zöld, füves övezet a kör­nyező bérházakban lakóknak igazán becses, nemcsak azért mert esztétikus, hanem mert a természetnek egy „darab­kája”. Szikora Zoltán jósavárosi lakos GYÓGYHARISNYA Szövőgyárban dolgoztam, több mint húsz évig. A lá­bam nagyon tönkrement, a közelmúltban súlyos trombó­zison mentem át. A fásli vi­selése kellemetlen, a vastag gumiharisnyát kezelőorvo­som nem engedélyezi. Egyet­len segítségem pillanatnyilag egy pár vékony szálú gyógy- harisnya lenne. Hallottam, hogy külföldön gyártanak ilyen harisnyanadrágot is. Meggyőződésem — és ezt mint szakember mondom —, hogy a mi textiliparunk is van olyan fejlett, mint bár­mely más országé, csak épp fel kellene hívni az illetéke­sek figyelmét arra, hogy az ilyen vékony szálú, de erős tartású gyógyharisnyát és hasonló harisnyanadrágot is gyártsanak. Majoros Károlync Nyíregyháza, Kun Béla utcai lakos RÁNK IS GONDOLNI KELLENE A 60—70 éves nőknek is szükségük van kabátra! A konfekcióipar azonban kizá­rólag fiatalokra gondol. Olyan színekben, fazonokban készülnek a kabátok, ame­lyekben mi csak nevetséges­sé válhatnánk. J. Miklósáé kisvárdai lakos SPORT GÁZFŐZO Igen praktikus, nemcsak a nyaralásnál, de azoknak is, akik a maguk számára keve­set főznék, a Sport gázfőző Évekig voltam szerencsés bir­tokosa ilyennek, de sajnos, most tönkrement, sehol nem kapok, pedig a palackját itt helyben tudnám cserélni. Ha valaki tudja, hol lehet ilyen főzőt kapni, kérem, értesít­sen. Kerezsi Mihályné nyírmadai lakos SZEMVÉDŐ, DE MINEK? „Örököltünk” a családból egy Chicco műanyag szem­védőt, amely állítólag megkí­méli gyermekeinket a hajmo­sáskor attól, hogy a hab a szemükbe kerüljön. Ez a „csoda” azonban sokkal in­kább a picik szemébe vezeti a szappanos vizet, s jobban üvöltenek, mint anélkül. Nem tudom, hogy most lehet-e ilyet kapni? Mindenesetre nekem az jutott az eszembe: vajon egyáltalán kipróbál­ták, mielőtt a drága valutát kiadták érte? Vajda Miklósné Mátészalka, Béke utcai lakos HOL VAGYTOK, ZEBRÁK? — Így talán észrevesznek minket is ...!! (Kiss Ernő rajza) A tél elmúltával, illetve a havas, jeges, csúszós utak megszűnésével felbátoro­dott, lüktetőbbé vált a gép­kocsiforgalom. Nem kivétel ez alól a város belterülete sem. Fokozódott a gyalogos járó­kelők veszélyeztetettsége. Kü­lönösen az útkereszteződé­seknél!, gyalogátkelőhelyek­nél nagyobb az izgalom. A tél ugyanis „elvitte” a zeb­rákat. Ennek hiányában egyik-másik gépkocsivezető valósággal riogatja a gyalo­gosokat, esetenként megállít­va őket, máskor centiméte­rekre hajtanak él mellettük. Különösen az idős, járóhibás embereket bosszantja ez a magatartás. Nagyon fontos volna tehát a zebrák újrafes­tése. A. B. nyíregyházi lakos CSAK LEHETNE KAPNI... A szőlőzsírt azok vásárol­ják, akik rúzst nem használ­nak, hogy a téli szeles idő­ben védjék ajkukat a kicse­repesedéstől. Ez a gyerekek­nek is jól bevált kozmeti­kum sokszor hónapokig nem kapható, illetve csak elvétve. Helyette szoktak egy másfaj­tát ajánlani: drágábbat és — szerintem — nem is olyan hatásosat. Szívesen maradnék a szőlőzsír mellett, csak le­hetne mindig kapni. Márki Józsefné nyíregyházi lakos KAMILLA A kamilla rendkívül fon­tos gyulladásgátló, gyulla­dást szüntető szer. Volt idő­szak, mikor nehezen lehetett hozzájutni, nem volt a gyógy­szertárakban, az üzletekben sem. Tudom, hogy a kamilla vadon terem, termesztésére csak most folynak kísérle­tek, s azt is tudom, ma már a múlté az a szegény gyerek, aki kis zsebpénzét gyógynö­vénygyűjtéssel kereste meg. De állítom, hogy úttörőfoglal­kozás keretében, kirándulás­sal összekötve, meg lehetne oldani a gyógynövénygyűj­tést. Bővülnének a gyerekek természettudományos isme­retei, játékosan végeznének hasznos munkát, a közös pénztár gyarapodna, a bete­gek pedig hozzájuthatnának a fontos szerhez. Smidt Leventéné Nyíregyháza, jósavárosi lakos KELLEMETLEN MEGLEPETÉS Két tubus majonézt vásá­roltam a közelmúltban. Itt­hon csalódottan tapasztaltam, hogy majonéz helyett csak étolaj csurgóit mindkettőből. Amint hallottam, szomszéd- asszonyom is így járt egy má­sik alkalommal. Szavatossági idejét nem tudtam megálla­pítani, de a tapasztaltakat csakis azzal tudom magya­rázni, hogy a minőségromlás, a szavatossági idő lejártával van összefüggésben. Berencsi Józsefné nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Kántor Sándor balsai, Pilling Józsefné kótaji, Bíró Elemér vasmegyeri, Almási Sándor vásárosna- ményi, Puzsár József nagykállói, Varga Sándor- né vásárosnaményi, Major József szabolcsbákai, Ba­kos Sándor kisvárdai, Kiss Árpád nyírpilisi, Fo­dor Károly nyírmadai, Gál Lászióné biri, Hor­váth Miklósné baktaló- rántházi, Lakatos Sándor kálmánházi, Pivnyik La­jos kemecsei, Csabai Mi­hály nyíregyházi, Páti Gyula szamosbecsi, Deák Lászlóné aranyosapáti, Zsurkai András nyírtassi, özv. Báthori Jánosné bal­sai, Kiss Gáborné tisza- eszlári lakosoknak le­vélben válaszoltunk. Ádám József nyírteleki, Biró Elekné nyírbogáti, Váradi Józsefné gyulahá­zé Csegei Károly szabol­csi, Szölősi Istvánná apa- gyi, Bagin Miklósné rét- közberencsi, Veress Já­nosné újdombrádí, Kul­csár Imréné orosi, Her- náczki Bertalan kölesei, Fülöp János nyírjákói, Tóth Miklós anarcsi, Har­mati Istvánná orosi. Mo- rauszki György nyíregy­házi, Lukács Barnáné győrteleki, Papcsák József demecseri, Takács László­né tiszavasvári, és Szabó Dezső sonkádi olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Cselenyák Jánosné bá­torligeti lakost a Nyírlu- gosi Állami Gazdaság egy bizonyos mennyiségű ta­karmánnyal kártalanítja. Magyart Jenő leninvá- rosi olvasónkat a Volán 5. sz. Vállalata értesítette, hogy a Nyíregyháza—Mis­kolc között megszüntetett autóbuszjáratokat nem tervezik ismét forgalomba állítani. A járatok meg­szüntetését a vállalat fel­ügyeleti szervének egyet­értésével, és jóváhagyásá­val hajtották végre. Molnár István nagykál­lói lakost értesítettük, hogy a levelében említett összeget a községi tanács közműfejlesztési hozzájá­rulás címén állapította meg, melyre levélírónk — anyagi helyzetére való te­kintettel — kamatmentes részletfizetési kedvez­ményt kérhet. FŰTENI FOGJÁK... „Szerelvény” címmel febru­ár 13-án szóvá tették, hogy a Mátészalka—Nagyecsed—Ág- erdőmajor között közlekedő személyvonat fűtése nem ki­elégítő. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a kar­bantartás és a fűtés nem minden esetben volt kifogás­talan. Emiatt az érdekelteket felelősségre vontuk és intéz­kedtünk a hiányosságok meg­szüntetésére. Megjegyezzük, hogy menet közben a kály­hákat a jegyvizsgálónak kel! kezelnie. Az okozott kelle­metlenségért az utasok szíves elnézését kérjük. MÁV Igazgatósága, Debrecen A FELSZÁLLÁS Lapjuk 1980. február 20-i számában „Nemcsak a ké­nyelem miatt” címmel meg­jelent cikkben kérték — az idős és mozgásukban korlá­tozott személyek érdekében —, hogy ne csak az első ajtó­nál helyezzünk el az autóbu­szokban jegyautomatákat. Közöljük, hogy az automaták alkalmazására a forgalom gyorsítására és a jegyváltás egyszerűsítése érdekében ke­rült sor. A beszerzésük és üzembe állításuk több mint egymillió forintba került. Az automaták importból szár­maznak, ezért beszerzési le­hetőségük korlátozott. Ennek figyelembevételével és a je­lentős költségek miatt a je­lenlegi felszállási renden nem kívánunk változtatni. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza II munkaidő szabályozásáról ]ár-e év végi részesedés? S. J. nyíregyházi levélírónk és társainak a munkálta­tója nem szabályozta a munkaidő-beosztásukat, ezért ese­tenként 16—24 órát is dolgoznak, amelyből 8 órát fizetnek, a másik 8 óra helyett szabad időt biztosítanak. Műszak-, vagy éjszakai pótlékban nem részesülnek. Kifogásolják, hogy a túlmunka helyett ugyanolyan mértékű szabad időt biztosítanak számukra. További kérdésük, hogy kiküldetési pótlékra mikor és milyen mértékben jogosultak, illetve szállást és étkezési hozzájárulást köteles-e a munkáltató téríteni? Munkakörük ellátásával együtt jár a maró sav­val való foglalkozás, veszélyességi pótlékban és védőital- ellátásban nem részesülnek. A munkaidő beosztását — törvényes keretek közt — a munkáltató határozza meg, ami lehet napi egyenlőtlen be­osztású is. Az így megállapított napi munkaidőn felül végzett munka lehet túlmunka, ügyelet vagy készenlét. A teljesített rendkívüli munkaidőért ellenszolgáltatás jár, ami történhet pénzbeni vagy természetbeni díjazással. A pénzbeni díjazás attól függően eltérő, hogy túlmunkáról, ügyeletről, vagy készenlétről van-e szó. A szabad idővel való megváltást pótlékolni nem lehet, illetve egy teljesített túlóráért egy óra szabad idő jár, az ügyeletért vagy készenlétért, ettől kevesebbet is megálla­píthat a kollektív szerződés. A kiküldetési díj mértéke általában 31 forint. Tartós kiküldetés esetén ez azonban a kiküldetés hosszától füg­gően kevesebb is lehet. Azt a dolgozót, aki kiküldetési díj­ban részesül, arra a napra étkezési hozzájárulás nem illeti meg. A felmerült szállás- és utazási költséget a munkálta­tó köteles megtéríteni. A munkáltató a működési körében felmerült munkákat köteles minősíteni és ennek megfe­lelően a dolgozókat besorolni. A munkák minősítésénél fi- gyelembe kell venni a munka nehézségi fokát, a munka- körülményeket és a munka ellátásával járó esetleges ár­talmakat. Amennyiben az ártalmakat a besorolásnál figye­lembe vették, úgy ilyen címen pótlék nem igényelhető Vé­dőital vagy védőétel a KÖJÁLL által előírt munkakörök­ben jár. Ennek megállapíttatása a munkáltató kötelessége. Pásztor Józsefné nyíregyházi olvasónk férjének a munkáltatója 43 nap fizetés nélküli szabadságot engedélye­zett és ezért a részére járó 1979. évi év végi részesedést teljes mértékben megvonta. A dolgozó részére egyébként járó év végi részesedés csökkentését vagy megvonását jogszabály által meghatá­rozott körben és keretek között a kollektív szerződés, ahol ilyen nincs, a munkaügyi szabályzat írja elő. Jogszabály, a kollektív szerződést vagy munkaügyi szabályzatot olyan lehetőséggel nem ruházza fel, mely sze­rint a fizetés nélküli szabadság alapján év végi részesedés csökkentését, vagy megvonását előírhatja. Ezért olvasónk férje kérelemmel forduljon a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz. Felhívjuk a figyelmét, hogy a munkáltató ál­tal kifogás bejelentésére előírt 8 napos határidő tévedésen alapul, mert a munkaviszonyból eredő igény három év alatt évül el. Kántor Sándor balsai olvasónk munkaviszonyát 1979. szeptember 15-vel felmondással megszüntette. Emiatt mun­káltatója részére év végi részesedést nem hajlandó fizetni, az eljárást sérelmezi, kérdése, hogyan lehet ezt orvosolni? A munkaügyi szabályzat tartalmazhat olyan előírást, mely szerint ahhoz, hogy a dolgozó a ledolgozott idővel arányos év végi részesedésben részesüljön, a tárgyév de­cember 31-én munkaviszonnyal kell rendelkezni. Olvasónk a költségvetési üzem munkaügyi szabályzatából győződ­het meg arról, hogy az tartalmaz-e ilyen előírást. Ameny- nyiben nem tartalmaz, de az egyéb feltételeknek megfelel, kérelemmel forduljon az üzem döntőbizottságához és kér­je a részére időarányosan járó részesedés kifizetését. Leve­lében írt munkáltatói tájékoztatás, mely szerint nyugdíjas dolgozó év végi részesedésben nem részesülhet — tévedé­sen alapul. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents