Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 10. A buchenwaldi emlékmű — Fritz Cremer szobrászművész alkotása. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) „ ... Esküszünk, hogy harcunkat mindaddig folytatjuk, ameddig az utolsó bűnös is a népek ítélőszéke elé kerül... Gyökerestül kiirtani a fasizmust — ez a mi jelszavunk! A béke és a szabadság új világának felépítése — ez a mi jelszavunk!” Az idézet a buchenwaldi esküből való, abból az ünnepélyes fogadalomból, amelyet a náci haláltábor ; életben maradt foglyai tettek szabaddá válásuk után. Buchenwald csak egy volt a hitleri Németország kon- | centrációs táborai közül. Nem is a legnagyobb — gondol- ■ : junk csupán Auschwitzra. Nem is a legelső, hiszen Dachau- ba például már 1933-ban deportálták a német munkás- : mozgalom résztvevőit. Csak egy volt abból a háromszáz- 1 ból, ahova a második világháború végéig 18 millió embert , hurcoltak 32 országból — köztük' majd 500 ezer magyart. : Ahol meggyilkoltak 56 ezer mártírt, megölték Ernst Thäl- : mannt, a német proletariátus vezetőjét. Csak egy, ahol az embertelenség, a gonoszság tombolt. Ahol éheztetéssel, gázkamrákkal, golyóval, kényszermunkával, akasztással, or- i vosi kísérletezgetéssel gyilkoltak le 11 millió ártatlan áldozatot. Ahol éveken keresztül füstölt a krematóriumok I kéménye. De Buchenwald felszabadulása mégis különbözik a I többi táborétól: foglyai maguk indultak rohamra őreik el- ; len. 1945. április 11-én a láger illegális ellenállási bizott- S ságának vezetői megadták a jelet a felkelésre, s mire az i amerikai hadsereg csapatai elértek hozzájuk, már megrohamozták az SS-őrség lőtornyait, áttörték a drótkerítése- ! két. Hősiességükre, szenvedésükre, s minden sorstársukra | j emlékezünk a mai évfordulón: április 11-ét az Ellenállók j Szövetségének kezdeményezésére a náci koncentrációs tá- j borok felszabadításának nemzetközi napjává nyilvánították. . Mert az emlékezésre szükség van — nagyobb, mint valaha. Halványodnak a világégés rémségei: egyre kevesebbet tudnak a múltról a fiatalabb generációk. Világméretű \ tiltakozás tudta csak megakadályozni, hogy az NSZK-ban elfogadják a háborús bűnök elévüléséről szóló törvényt. Pedig nem szabad feledni: a fasizmus tanulsága a mának, j s a holnapnak is szól. Ahogy a buchenwaldi áldozatok emlékművének avatásakor, a hajdani eskü felelevenítéseként , hirdették: „...fogadjuk, hívek maradunk az antifasiszta harc hagyományaihoz; fogadjuk, ugyanazzal a hősiesség- gél, amellyel baj társaink küzdöttek, harcolunk mindazok ellen, akik egy harmadik világháborút készítenek elő; fogadjuk, hogy együtt minden békeszerető emberrel, minden \ erőnkkel azon leszünk, hogy a világot megszabadítsuk az ‘ atomháború nyomasztó veszedelmétől...” Ma is, mi is hozzá kell, hogy tegyük: esküszünk! A túszügy újabb fejleményei Iráni diákok ultimátuma Irán érdekeit az Egyesült Államokban a továbbiakban Teherán kérésére Algéria képviseli — közölte szerdán az algériai hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva. Az Egyesült Államok viszont Svájcot kérte fel arra, hogy képviselje Amerikát Iránban. Bernben ezzel kapcsolatosan közölték: a svájci diplomatákra ezzel igen kényes feladat hárul, de a kormány fontolóra veszi az Egyesült Államok kérését, teljesítéséhez azonban feltétlenül szükség van Irán hozzájárulására. Az amerikai túszokat fogva tartó iráni diákok szerdán ultimátumot intéztek az amerikai kormányhoz: amennyiben az Egyesült Államok Iránnal szemben katonai lépéseket tesz, a túszokat ki- végzik. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter szerdán kijelentette: az Egyesült Államok aligha tudja hatékony tengeri blokád alá helyezni Iránt. Baniszadr államfő kedden Sorra hagyják el az Egyesült Államokat az iráni diplomaták. A képen Ali Agah iráni ügyvivő a Dulles nemzetközi repülőtéren. (Kelet-Magyar- ország telefotó) este rádióbeszédben jelentette be: parancsot adott a fegyveres erők egyesített operatív parancsnokságának felállítására, valamint arra, hogy a parancsnokság helyezze állandó készültségbe az iráni fegyveres testületeket. Sajtótájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A boltokban pedig megjelenik 20 ezer szovjet gyártmányú hordozható tv-készü- lék, 65 ezer porszívó, 100 ezer kerékpár, 28 ezer hűtőszekrény, 3,7 millió rubel értékben tranzisztoros rádió, s az idén megkezdődik — egyelőre szerényebb tételekben — a szovjet automata mosógépek importja. Lada személygépkocsiból 45 ezer érkezik az idén. A magyar exportlista is gazdag, sokféle termelőeszköz, autóbuszok, fogyasztási cikkek, gyógyszerek kiviteléről intézkedik, az olimpiára pedig korszerű híradástechnikai berendezéseket szállítunk, köztük több mint 6 millió rubel értékben eredményhirdető táblákat. Dél-Libanon Izraeli csapatok agressziója Szerdán izraeli csapategységek hatoltak be Dél-Libanon területére. Beiruti ENSZ- források szerint izraeli csapatmegmozdulásokat észleltek a jobboldali milíciák ellenőrizte határövezet középső szektorában, így Kounin, Sakra és Bét-Juhan községekben. A dél-libanoni katonai fejleményekről sürgős tárgyalások kezdődtek a libanoni hadsereg és a Dél-Liba- nonban állomásozó ENSZ- csapatok parancsnoksága között. A libanoni kormány szerdai ülésén élesen elítélte az ENSZ-csapatok ír kontingense ellen végrehajtott jobboldali támadást, melynek során egy katona megsebesült, kilencet pedig túszként fogva tartottak. Kreisky belgrádi megbeszélései Jugoszláviában tárgyal az osztrák kancellár. A képen Bruno Kreisky (jobbra) Vladimir Bakariccsal, a jugoszláv államelnökség tagjával. (Kelet-Magyarország telefotó) A hivatalos látogatáson Belgrádban tartózkodó Bruno Kreisky osztrák kancellár szerda délelőtt megbeszélést folytatott Vladimir Bakarics- csal, a jugoszláv állam- és pártelnökség tagjával. Ezt követően Lazar Kolisevszki, az államelnökség alelnöke foA felpödört bajuszú művész o A kortársak megítélésében az önmagát zseninek nevező ember nem finnyás. Henri Matisse-t „Moszatmesternek” nevezi és Wassily Kandinsz- ky „pompás inggombokat készített volna” szerinte. Dali bizonyos abban, hogy „csak a spanyoloknak, az itáliaiaknak és a hollandoknak van nagy művészi tehetségük”. A honfitársához, Pablo Pi- cassóhoz való viszonya is agyafúrt volt. A két spanyol 1927-ben ismerkedett meg Párizsban. A lázongó képző- művészeti tanulót éppen illetlen viselkedése miatt rúgták ki a Madridi Művészeti Akadémiáról, a francia fővárosba való megérkezése után először a bordélyba ment, majd mielőtt elzarándokolt volna a Louvre-ba, meglátogatta Picassót, a „kubizmus atyját”. Az két órán át mutatta neki a képeit. Akkor csodálta Dali a 23 évvel idősebb és már akkor híres kollégát. Elragadtatták a kubista képek. Később azonban cinikusan ítélte meg a honfitársát: „Túl sokat festett. Akárhová megy az ember, mindenhol Picassót lát.” A sors iróniája: Dali nagy életmű-kiállítását a George Pompidou Centrumban megelőzte Picasso párizsi kiállításának a megnyitása, amely minden rekordot megdöntött. 7000 látogató érkezett egy nap, hétvégeken még több. Bosszantó konkurrencia Dalinak. Megjegyezte: „Picasso emberi. Én az isteni Dali vagyok.” Az, hogy milyen emberi volt honfitársa, az megmutatkozott 1934-ben. Picasso akkor kifizette a vagyontalan fiatal kollégájának az Amerikába való átutazást. A hajójegy szerencsét hozott Dalinak, a hálátlannak. A korlátlan lehetőségek hazájában ugyanis híres lett mint szürrealista. A szürrealizmus, amely eredetileg tisztán irodalmi irányzat volt, az első világháború után fejlődött ki Párizsban. A vezető propagandistája André Breton és Louis Aragon francia költő volt, majd később összesereglettek a többiek is: Max Ernst festő, Giorgio Chirico. Man Ray, Marcel Duchamp és — 1929 óta — Salvadoré Dali. Rafi- náltan kötötte össze álomképeit a tárgyi-naturalista dolgokkal — sima hidegséggel festett, mely megérint, mert megborzongat. Egyedül a festéssel természetesen nem érte be a művész.* Majdnem gyakrabban ragadott tollat. Madridi barátjával, Luis Bunuellel közösen írta az „Andalúziái kutya” és az „Aranykor” forgatókönyvét. Mindkettő szürrealista film. Dali amerikai életrajzírója, Fleur Cowles „a valóság átváltozása az interpretáció szisztematikus megtévesztésével” írja le. Dali az 1964- ben megjelent „Egy zseni naplójában” a következőket mondja: „Ezt a módszert több, mint harminc évvel ezelőtt találtam ki, és gyakorlom azóta teljes sikerrel, bár a mai napig nem tudom, hogy miből áll.” Megtévesztés vagy becsületesség ez? A szürrealisták a közönséget mindig megzavarták és provokálták amikor csak tudták. A Bunuel/Dald film 1930-as párizsi ősbemutatójánál, az „Aranykornál” botrány tört ki. Az előcsarnokban kiállított képek közül néhányat, közöttük Max Ernst, Man Ray, Joan Miro és Salvadoré Dali képeit megrongálták. A csoporton belül is újra meg újra veszekedések, botrányok, dramatikus ki- és belépések történtek. Dali maga is olyan gyakran és szívesen provokálta a kollégáit, hogy 1934-ben kizárták. Alkalmat erre az Adolf Hitler iránti lelkesedése adott, és az, hogy nem szívlelte azt a kommunista irányt, amelyet a szürrealista csoport kemény magja követett. Annak, hogy miért tetszett a bajuszos festőnek a bajuszos diktátor inkább személyes, mint politikai okai voltak. Dali a következőket írja a naplójában: „Hitlert valódi mazochistának látom, akinek az a fixa ideája, hogy ok nélkül kirobbantson egy háborút, hogy azután heroikusán elveszítse. El voltam ragadtatva lágy, húsos hátától, amely oly feszesen be volt fűzve az egyenruhájába.” A szürrealistákkal való szakításnál egy igazi szürrealista tapasztalatokkal rendelkező asszony állt a művész oldalán: az orosz származású Elena Diaronova. Mielőtt Gala Dali lett, a német festőnek, Max Ernstnek volt a múzsája és a francia költőnek, Paul Eluardnak volt a felesége. 1929-ben ismerkedtek meg a Costa Braván Cada- quésben. Azóta elválaszthatatlanok. Gala az egocentrikus festő ideális felesége: metressz és anya, modell és manager. Él és kritizál, vigasztal és ösztönöz, szervez és kasszíroz. A művészet szupersztárja, aki egyébként más istent nem tűr meg maga mellett, a negyvenes évek óta két néven írja alá a képeit: Gala Salvadoré Dali vagy röviden Gáli. (— B —) Dráma az East Riveren BT Nem York-i Roosevelt-szigetet, ahol a város egyik f 4 * legkorszerűbb Lakótelepe található, tulajdonképpen * csak egy magas oszlopokon nyugvó drótkötélpálya és egy gyaloghíd köti össze Manhattannel, a belvárossal. (Van egy kis közúti hídja is, de a másik oldalon, és azon csak nagy-nagy kerülővel lehet eljutni a város központjába.) Nos ez a „lanovka” rendkívüli esemény színhelye lett a minap. Egyik kocsiját, amelyben ENSZ-diplomaták utaztak a családjukkal, hatalmába kerítette egy nemzetközi terrorszervezet és 70 méterrel az East River fölött túsznak nyilvánította az utasokat. Hogy mit követeltek a banditák foglyaik szabadon bocsátása fejében, azt magam sem tudom, mivel ezt már nem árulta el a film reklámfőnöke. Az imént leírt jelenet ugyanis csak a képzelet szülötte, nevezetesen a Héják c. kalandfilm forgatókönyvírójának a fantáziájában fogant. Viszont a valóságban is leforgatták. Természetesen az eredeti helyszínen. A drótkötélpálya éppen felújításra szorult. A gyártás- vezető megbeszélte az illetékesekkel, hogy a munkálatok napján, amikor a kocsik amúgy sem közlekednek, két órára rendelkezésükre bocsátják a pályát. Erre az időpontra megszerveztek két helikoptert és két hajót. A forgatókönyv szerint ugyanis a szupermen rendőr (alakítója Sylvester Stallone) egy helikopterről hirtelen a magasban himbálódzó kocsira ugrik, kiragad onnan egy beteg gyermeket, majd kötélen villámsebesen leereszkedik vele egy, az East Riveren úszó hajó fedélzetére. A másik helikopter és a hajó az operatőröké. Csakhogy „vannak még hibák”. A felújításhoz szükséges alkatrészek nem érkeztek meg időben Svájcból, ezért a drótkötélpálya leállításával és a felvételekkel várni kellett. A producer, Martin Poll a haját tépte. Ott állt a teljes stábbal tétlenül. Végül is megérkeztek az alkatrészek. A pályát leállították, a szükséges munkát elvégezték. Ekkor azönban a szeles időjárás húzta keresztül a filmesek számításait. A helikopteres jelenetet nem lehetett elkezdeni. Mivel azonban a felvételre minden készen állt, a forgalmat sem indították meg a pályán. Mire a „levegőben” minden elsimult, kiderült, hogy a kirendelt vontató nem képes manőverezni a 12 csomós sodorban. Űj vontatót hoztak. Már éppen indították volna a felvételt, amikor a segédrendező felfigyelt arra, hogy a közeli Quennsboro-hídról a bámészkodó közönség vidáman integet a kamerákba, ami pedig nem egészen passzol egy túszakció szemtanúihoz. Mire a nézőket „megszervezték”, bealkonyodott. . ásnap reggel a tengerről jövet két óriás tankhajó úszott be a képbe és — ami még nagyobb baj — elmozdulásra kényszerítette az operatőrök hajóját. Rájöttek, hogy „biztosítani” kell a folyamot. A felvétel végre megindult, de Sylvester Stallone — nem. A színésznek a legutolsó pillanatban elment a mer- sze attól, hogy egy szál kötélen csúszkáljon az East River fölött. Sürgősen dublőzt kellett beállítani. Az ötödik nap délutánján aztán húsz perc alatt felvették a jelenetet, amely a fölösleges állásidő miatt a producernek több százezer dollárjába, a Roosevelt-sziget lakóinak pedig iszonyú sok bosszúságába meg idejébe került, hiszen csaknem egy álló hétig csupán óriási kerülővel tudtak közlekedni. 'X.ule.wJ- Qitixcui IHII * . buchenwaldi I eskü r —------------—----------|--------------------gadta az osztrák miniszterelnököt. Mindkét találkozón a jugoszláv—osztrák kapcsolatok, valamint a nemzetközi helyzet néhány fontos, időszerű kérdését, tekintették át. Bruno Kreisky háromnapos hivatalos jugoszláviai látogatása csütörtökön fejeződik be. Salvadoré Dali
