Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

Emlékezés M a emlékeznek meg vi­lágszerte a palesztin menekültek napjáról. Az agresszió következtében hazátlanná lett palesztin nép elhúzódó tragédiájának csupán kis „darabját” jel­képezi a mai nap: 1948. áp­rilis 9-én Deir Jaszin nevű Palesztinái faluban 254 em­bert, köztük 145 nőt gyilkolt meg brutális módon egy cio­nista terrorista csoport. Amikor a palesztin me­nekültekkel szolidaritást vál­lalunk, tudjuk, hogy a pa­lesztin kérdés nem egysze­rűen menekültprobléma; csak átfogó rendezésével képzelhető el a zaklatott kö­zel-keleti térség tartós bé­kéje. A szocialista országok kezdettől fogva támogatták az igazi rendezés három leg­főbb feltételének teljesíté­séért küzdő erőket: követel­ték az izraeli kivonulást va­lamennyi megszállt arab te­rületről; a palesztin nép nemzeti jogainak elismeré­sét és szavatolását, beleért­ve az államalapítás jogát is, s a biztonság garantálását a h térség valamennyi állama számára. Az elmúlt évek során a szocialista országok állás­pontjához csatlakozott az el nem nem kötelezett államok népes csoportja és az ENSZ- tagállamok többsége. A leg­utóbbi fejlemények árra utalnak, hogy a palesztin követeléseket támogatók kö­zött már nyugati politikai vezetők is yannak. Kreisky, Brandt, Giscard d’Estaing francia államfő után Tokió­ban is jelentősen módosítot­ták a PFSZ-szel kapcsolatos álláspontokat. A palesztin nemzet nap­ján még nincs kézzelfogha­tó közelségben a közel-kele­ti rendezés. Ma is Izrael, az Egyesült Államok és a ve­lük különútra tért Egyip­tom vezetői azok, akik ezt megakadályozzák. Csúcspontján a teheráni túszdráma Diplomáciai szakítás az USA és Irán között A teheráni túszdráma min­den jel szerint újabb csúcs­pontot ért el. Amerikai rész­ről hivatalosan közölték: az Egyesült Államok megszakít­ja diplomáciai kapcsolatait Iránnal és felszólítja Tehe­rán Washingtonban akkredi­tált diplomatáit, hogy hagy­ják el az ország területét. A nemzetközi kapcsolatok év­századok során kialakult nor­mái szerint ez a lépés a há­borún kívül a lehető legko­molyabb diplomáciai döntés, amely a szó szoros értelmé­ben „a szakadék szélére” so­dorja két ország kapcsolatait. Az-immár marathoninak bi- zanyuló iráni—amerikai vál­ság tehát eljutott „a robba­nás előtti szakaszba”. A je­lenlegi kiélezett — és a Kö­zép-Keleten különösen zakla­tott — nemzetközi légkörben ez a fejlemény veszélyeseb­bé teszi gz egész térség hely­zetét, s vitathatatlanul növe­li az amúgy is kiszámíthatat­lan kockázatokat. (Folytatás a 4. oldalon) Üjabb szovjet csapategységet búcsúztattak hétfőn az NDK- ban, ezúttal a Lipcse környéki Oschatzban. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Üjabb szovjet alakulatok indultak haza hétfőn a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. A lipcsei körzetben levő Oschatz városban ünne­pélyesen búcsúztatták a né­metországi szovjet hadsereg­csoportnak azokat a katonáit, akiket — a Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­Magyar felszólalás a genfi leszerelési értekezleten Kedden ülést tartott a- gen­fi leszerelési bizottság. A ta­nácskozáson felszólalt dr. Kő­míves Imre, a genfi leszere­lési bizottságban a Magyar Népköztársaság képviselője, nagykövet, a bizottság mun­kájában részt vevő magyar küldöttség vezetője. Az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése és gyártása eltiltásának kérdésé­ről szólva a magyar képviselő hangsúlyozta, hogy az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kán, illetve az ENSZ-közgyű- lés soros ülésein az erről hozott határozatokkal össz­hangban a genfi leszerelési bizottság sürgető feladata a tudomány és a technika vív­mányai katonai célókra tör­ténő alkalmazásának, illetve az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének megakadályozása. Elenged­hetetlenül szükséges — mon­dotta —, hogy a bizottság ez­zel kapcsolatos tevékenységét minőségileg az eddiginél ma­gasabb szinten folytassa. Kőmíves nagykövet felszó­lalásában támogatásáról biz­tosította a kormányszakértői csoport létrehozására vonat­kozó szovjet javaslatot. A csoportnak az általános tilal­mat tartalmazó szerződés ki­dolgozása mellett az lenne a fő feladata, hogy javaslatot tegyen a bizottságnak egyes — azonosított — új típusú tömegpusztító fegyverfajták kifejlesztését és gyártását el­tiltó nemzetközi szerződések kimunkálására. ke által bejelentett egyolda­lú közép-európai szovjet csa­patcsökkentés keretében — fegyverzetükkel együtt — ki­vonnak az NDK-ból» A szov­jet államfő éppen fél éve, tavaly október 6-án közölte: a Szovjetunió — egyetértés­ben az NDK-val és a Varsói Szerződés többi tagállamával — az enyhülés és a leszerelés érdekében 1980. októberig húszezer szovjet katonát és ezer harckocsit kivon a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. A kezdeményezés végrehajtásaként először de­cember elején, majd febru­ár végén — március elején tér haza egy-egy szovjet ala­kulat korszerű fegyvereivel együtt a Szovjetunióba. A mostani újabb „forduló” alkalmából Vjecseszlav Gor- gyijanko altábornagy, a né­metországi szovjet hadsereg­csoport főparancsnokának első helyettese hangsúlyozta, „hogy további kontingensek a Szovjetunióba való hazaté­résével. a bonyolult nemzet­közi helyzet ellenére követ­kezetesen megvalósul a Szov­jetunió kormányának az egy­oldalú közép-európai haderő­csökkentésre hozott elhatá­rozása”. A szovjet egység búcsúz­tatásán és hazaindulásakor nagy számban ott voltak az NDK-ban működő külföldi tudósítók, köztük a NATO- tagországok különböző saj­tószerveit képviselő újságírók Elvetették az árpát Siirgfis a napraforgó vetése, a gyümölcsösök permetezése A vajai Rákó'czi Tsz földjén korszerű markológép segíti a trágyaszóró gépek rakodását. (Császár Csaba felvétele) A kedvezőtlen időjárás el­lenére megfelelő ütemben ha­lad megyénkben a tavasziak vetése. Az utóbbi napok hű­vös, csapadékos időjárása megakadályozta egy időre a földeken a munkát, de az ün­nepeken feltámadó szél so­kat segített. Szárította a ta­lajt, s a mélyebb fekvésű te­rületek kivételével már ismét elbírja a gépeket a föld.- A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályán kapott tájé­koztató alapján: Szabolcs­Szatmár gazdaságaiban gya­korlatilag befejeződött — 5400 hektáron — az árpa ve­tése. Földbe került a kétezer hektárra tervezett magborsó 90 százaléka, a lucernának pedig csaknem a fele. Tizennégyezer hektáron termesztenek ebben az évben burgonyát a szabolcsi mező- gazdasági nagyüzemek. Né­hány gazdaság már korábban megkezdte ezt a munkát — 1800 hektáron került földbe eddig a vetőgumó —, de a többi helyen is felkészültek már a következő naook egyik legfontosabb munkájára. Az előirányzottnál nagyobb területen termesztenek az idén cukorrépát Tomyospál- cán, Nagyecseden és Tisza- dobon. A megyében a tervek szerint egyébként 4280 hektá­ron vetik el hamarosan a cu­korrépa magvait, de az előb­bi három szövetkezetben, va­lamint a nagycserkeszi Kos­suth Tsz-ben már megkezd­ték a munkát. 1200 hektáron végeztek eddig a gazdaságok a zöldségmagvak vetésével. Legjobban a pátrohai Zöld Mező áll, de az eső az ő te­vékenységüket is megakasz­totta egy időre. Az idén tavasszal csaknem 200 ezer hektáron kell földbe juttatni megyénkben a mag­vakat, ami nagy igénybevé­telt jelent gépnek, embernek egyaránt. Szerencsére a felté­telek többsége adott: jól si­került ősszel a italajelőkészí- tés, időben felkészítették a gépeket a nagy munkára, s most már az embereken mú­lik szinte minden. Igaz, hogy az idén később tavaszodat!, később kezdődhettek így a tavaszi munkák is, de jól szer­vezetit tevékenységgel Aieg lehet szüntetni a nehézsége­ket. Most ismét kedvezőbbre fordult az időjárás, s minden percet ki kell használni. A tavaszi munkák dandárja még csak ezután következik. Néhány nap múlva meg le­het kezdeni — csaknem 16 ezer hektáron — a naprafor­gó vetését, s úgy kell szervez­ni a munkát, hogy a kukorica vetése közben ne legyenek gondok. Annál is inkább, mert a tavasziak közül éppen ez a növényfajta adja a legtöbb munkát, hiszen az idén is majdnem 95 ezer hektáron vetnek belőle. A szakembe­rek szerint gyorsítani kell a gyümölcsösök permetezését is, mert ezzel a munkával több gazdaság lemaradt, s lassan számolni lehet a különféle gombabetegségekkel is. (bg) Településfejlesztés összefogással A közérdekű bejelentések megvalósításáról tárgyalt a Yásárosnaményi Városi Tanács V. B. A városkörzeti tanácskozá­sok tapasztalatait együttes ülésen értékelte kedden Vá- sárosnaményban a városi ta­nács vb és a népfrontelnök­ség. A városfejlesztés ered­ményei mellett sok szó esett a gondokról, különösképpen a vitkad és gergelyiugornyai rész évek óta időszerű fej­lesztési elképzeléseiről. A vá­roskörzeti tanácskozások jel­lemzője volt, hogy szinte min­denütt számottevő társadalmi munkát ajánlott fel a lakos­ság a szűkebb lakókörnye­zet, munkahely szépítéséhez, gazdagításához. A közérdekű bejelentések, javaslatok és a panaszok in­tézését hosszabb távra szóló­an is áttekintette a végrehaj­tó bizottság. A legtöbb köz­érdekű javaslat a tanácstagi beszámolókon és a laikóbi- zottság-választásokon hang­zott el. A bejelentések, ja­vaslatok, panaszok nagy több­sége a legjelentősebb telepü­léspolitikai feladatokhoz kap­csolódik: út-, járdaépítés, a vízvezeték és csatornahálózat bővítése, a közlekedés és ke­reskedelem javítása, a köz­tisztaság hiányosságai. Figyelemre méltó, hogy a bejelentések számos olyan helyzetet tárnak fel, amelyek orvoslása alig kíván anyagi ráfordítást és azonnali intéz­kedéssel megoldhatók (útbur­kolati hibák javítása, forga­lomkorlátozások, vízszennye­zés bejelentése stb.). A kezde­ményezések számottevő része azonban jelentős anyagi erő­forrásokat igényel. Az 1979- ben és 80-ban elhangzott kö­zel ötszáz közérdekű bejelen­tés, javaslat és panasz egy­idejű megvalósításához, illet­ve a szükséges javításokhoz mintegy 150 millió forintra volna, szükség. Néhány olyan feladat megoldására is várni kell, amely megkezdett beru­házások folytatása lenne. A víz- és csatomaberuházások- ra még további 40 millió, az út- és járdaépítésekre 27 mil­lió, közlekedésfejlesztésre 12 millió forintra volna szük­ség a lakossági javaslatok tel­jes megvalósításához. Ezek­nél a feladatoknál tehát rang­sorolnak, s mint a tanács hosszabb távú feladatát tart­ják nyilván. Napirenden a munkaverseny A SZOVOSZ­elnökség ülése A fogyasztási szövetkezetek felső és középszintű vezetői­nek munkáját értékelte keddi ülésén a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsának elnöksége. Fontos eredmény, hogy az utóbbi években ja­vult a vezetők szervező és el­lenőrző munkája, s mindin­kább érzékelhető a szemlélet változása, ami a gazdálkod- dás ésszerűsítésének alapve­tő feltétele. Néhány további feladatra is felhívta a figyel­met a SZÖVOSZ elnöksége. Nagyobb gondot kell fordítani a vezetők továbbképzésére, s arra, hogy minél több ráter­mett fiatal váljék vezetővé. Az elnökség a szocialista munkaverseny eredményeit is értékelte. A szövetkezetek­nél eddig 4600 brigád nyerte el a szociálista címet. A kong­resszusi versenyben a vásár­lók és a szövetkezetek együt­tes hasznára javították mun­kájukat, s ugyanilyen céllal tovább folytatják felajánlá­saik teljesítését. A fogyasztá­si szövetkezetekben és a szö­vetkezeti vállalatoknál fel­lendült az újítómozgalom is. Tavaly 1227 technológiai, ter­vezési, munkavédelmi újítást nyújtottak be, s ebből 736-ot hasznosítottak. Az újítások csaknem 12 millió forint nye­reséget eredményeztek. Országos zeneiskolai zongoraverseny Nyíregyházán Háromévenként hagyomá­nyosan megrendezik az or­szágos zeneiskolai zongora- versenyt, melynek Nyíregy­háza ad otthont. Április 8-án reggel kezdődött a megyei művelődési központ, hangver­senytermében a második al­kalommal sorra kerülő zene­iskolai zongoraverseny a Kulturális Minisztérium, a megyei és a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács, a Zeneművész Szakszervezet és a megyei művelődési központ rendezé­sében. Az ország zeneiskoláiból érkezett versenyzőket — négy korcsoportban mintegy het­ven fiatalt — és a kísérő ze­nepedagógusokat, érdeklődő­ket Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte. Megnyitójábap utalt a rendezvény hagyományte­remtő jellegére és az itt sor­ra kerülő országos szakmai tanácskozás hasznára a zenei nevelésben. Kedden az elődöntőkre ke­rült sor, szerdán a döntő kö­vetkezik, szakmai értékelés­sel, díjkiosztással, majd a győztesek hangversenyt ad­nak. A zsűri elnöke Máthé Miklósné, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tanára. ■H Kelet­Ithgyarorsziig ■ ^ ARA: 1,20 FORINT 1980. á Üjabb szovjet csapatkivonás az NDK-ból

Next

/
Thumbnails
Contents