Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

1980. április 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL Számítógép segíti a tűzoltást London, Párizs, Pompeji múzeumaiból Ha Glasgow-ban (Anglia) a kivonuló tűzoltókocsi a tűz he­lye felé tart, a bennülő tűzoltók már tudják, milyen az égő épü­let magassága, és nagysága, hol van a legközelebbi vízvezetéki csatlakozás és számos egyéb olyan információ birtokában vannak, amelyek jelentősen csökkenthetik az oltás előkészü­leteihez szükséges időt.. Az in­formációt menet közben továb­bítja a kocsiba — rádión — a tűzoltóközpontban felállított szá­mítógép. A komputer adattára egyelőre 4500 épület adatait tartalmazza, beleértve a tűzveszélyesség fo­kát és számos egyéb, az épület­re jellemző adatokat. A tárolt adatokat naponta helyesbítik, s a felmért épületek számát rövide­sen 10 000-re kívánják emelni. Az adatbank egyben ismertetést tá­rol mintegy 1000 különféle tűzve­szélyes anyagról, égési sajátossá­gairól, valamint oltási lehetősé­geiről. Rövid időn belül Glas­gow városnak 400 automatikus tűzriasztó állomását is csatlakoz­tatni fogják a komputerhez, amely jelzés esetén másodpercek alatt meg fogja állapítani a tűz­eset helyéhez vezető legrövidebb utat és a központ értesítésével párhuzamosan fog a legközelebbi tűzoltóállomásról kocsit irányíta­ni az égés helyére. A tűzoltóság reméli, hogy a költséges beren­dezés a mentési munka nagyobb hatékonysága révén röv d idő alatt kifizetődik. „Újraegyesítik11 a Fekete- és a Kaszpi-tengert Valamikor a Fekete- és a Kasz- pi-tenger, valamint az Aral-tó egyetlen, hatalmas óceán volt. A Fekete- és a Kaszpi-tengert szé­les szoros kötötte össze azon a helyen, ahol ma Manics találha­tó. Manics napjainkban két fo­lyó, és a különböző víztárolók világa. A két folyó, amelyek egyike a Fekete-tengerbe, mási­ka a Kaszpi-tengerbe ömlik, élő emléke az egykori szorosnak. Nevüket — „manics”, ami a török „manacs” (keserű) szóból ered — kesernyés, sós ízíL vizük­ről kapták, s a folyók után ne­vezik a környéket is így. A vi­dék négy mesterséges víztároló­ja első megvalósított láncszeme annak a tervnek, amelynek vég­ső célja a Fekete- és a Kaszpi- tenger „újraegyesítése”. Az építkezések csak 1932-ben kezdődtek meg, s négy év múl­tán már három víztároló készült el, amelyekhez a hatvanas évek végén csatlakozott a negyedik, a Csogradszkoje mesterséges ten­ger. Az építők természetesen még nem gondolhatnak pihenő­re, míg el nem készül az össze­függő víziót a Fekete- és a Kasz- pi-tenger közt a Manics völgyé­ben. Két éve Moszkvában új kezde­ményezés született: néhány ren­delőintézet gyermekorvosa úszó­tanfolyamokat nyitott csecsemők számára. A célja a csecsemők el­lenállóképességének növelése volt, teljes sikerrel járt. A tanfolyamon részt vevő 100 csecsemő közül mindössze 18 betegedett meg egy éven belül, s ők is csak könnyű lefolyású meg­fázásban. Ezzel szemben 82 meg­betegedés történt a párhuzamos kísérleti csoportban, ahol a ki­csinyeket távol tartották a me­dencétől, pontosabban a fürdő­kádtól. A kicsiket ugyanis a szülők tanítják meg úszni otthon, a fürdőszobában, azt követően, hogy előzőleg részt vesznek a rendelőintézeti „tanfolyamon”, amelyen most orvosok, ápolók vezetik be őket az oktatás rej­telmeibe és céljaiba. A Szovjetunió Egészségügyi Mi­nisztériuma hasznosnak ítélte a moszkvai gyermekorvosok kez­deményezését, és utasította a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Gyermekgyógyásza­ti Intézeztét a csecsemőkorban történő úszás hatásának tüzetes tanulmányozására, s tudomá­nyos megalapozására. A Soproni Szőnyeggyár a hagyományos ún. szőtt veiurszőnyeg (gépi perzsa) mellett tűzött szőnyegeket is gyárt. A termékük felét szőnyegpadlóként, elsősorban az építőiparnak készítik. 1980-ban három és fél millió négyzetméter szőnyeg gyártását tervezik. A gyár negyvennégy brigádja az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy három­millió forint értékű anyagot és energiát takarítanak meg. (MTI Foto: Hadas János) A vikingek mindennapjai Az ezredik év környékén a vi­kingek világa népesítette be Skandináviát, Észak-Európa nagy részét, Oroszországot egé­szen Kijevig, Izlandot, Grönlan- dot, a Brit-szigeteket, és termé­szetesen Normandiát. A vikin­gek nagy hőstettei a legendák sötétjében elszunnyadtak, a fe­ledés homályába tűntek. Ezeket az időket kívánja a lon­doni British Múzeum kiállításán felidézni, ahol 9 országból érke­zett, 500 tárgy segítségével mu­tatják be a bátor gyarmatosítók vallási, társadalmi, erkölcsi ha­gyományait, kereskedelmi és ha­jós tevékenységét, mindennapi életét. Viking hajómodellek, a híres sárkányfejjel, amely rémü­letben tartotta a parti lakosokat, lakóházaik rekonstruált változa­ta, amelyeket a Dániában (He- bedy városban) talált emlékek nyomán készítettek, konyhai üstök, felszerelések is láthatók, valamint játékok, pl. egy fara­gott sárkányfej, amelyet kis ha­jóként használtak a gyerekek. Dublinban és Yorkban készített érméket, ékszereket mutatnak be, amelyek fejlett civilizáció jeleit mutatják: nyakékek, bros­sok, függők, fülbevalók bronz­ból, ezüstből, aranyból. A bizsuk között található borostyánból ki­faragott élethű kis macska, ezüst kereszt, ami szintén tanúsítja, hogy a nomád vikingek megtele­pedtek a meghódított területeken és összeolvadtak a helyi lakos­sággal. PÁRIZS VIASZBAN A párizsi Grévin viaszmúzeum 100 éves fennállását ünnepli és a Fórum de Halles-ban állandó ki­állítást nyitott, melyben a „nagy idők”-nek állít emléket. kísérték az árnyékvilágba veze­tő hosszú útra használati tár­gyaik. Konzerváló hatású cso­dálatos borítását adta hozzá a természeti kiömlött láva formá­jában és formázta és alakította sokszor a fel nem ismerhetőségig. A tárgyak titka és csodája ab­ban rejlik, hogy a negatív for­májukat őrizte meg a sors. A pompeji múzeum „ereklye­tartó dobozai” megőrizték az emléktöredékeket. Miniatürizált jeleneteket ábrázolnak, paradox módon életképeket mutatnak be. A vitrinbe zárt „bálványok” el­kerülték az idő romboló hatását, jó állapotban maradtak meg. Vitrinbe helyezésük meglehető­sen szokatlan bemutatási forma. A halál gondolata lebeg a bemu­tatott „életképek” felett. Viking sárkányfej Az új bemutatóteremben a megelevenített Procop kávéház, a Moulin Rouge vagy a Garnier Palota dekorációi között sétál­gathatnak a látogatók és „lát­hatják” Verlafné-t, amint versét ír, Aristide Bruant, amint éne­kel, vagy Toulause-Lautrecet, amint az „ördögi” francia kán­kánt rajzolja. (Toulouse-Lautrec a képen.) POMPEJI SÍROK A pompeji kősírok különösen jól megőrizték a magukba zárt testeket. Nem a sírokban, az ut­cákon. az élet ellesett pillanatá­ban merevedtek szoborrá. A ter­mészet drámai módon helyette- sítete a sírt a Pompej esetében. A néző a pompejiek testét megkövesedve, rémült megme­revedésben láthatja, mozgás köz­ben, amely szinte összeegyeztet­hetetlen a halál megsemmisítő munkájával, a porrá válással. A konzerválódott testeket el­A testet és funkcióját sokszor csak sejtető tárgyrészletek elbű­völő hatást gyakorolnak a néző­re. A múltat idézik, és elkísér­múltat, elképzeljük a tárgyakat, még ha magát a tárgyat nem is látjuk. Másolat, kópia maradt meg belőlük. Minden vitrinben kiállított ma­radvány sejtet' valamit a múlt­ból. Az ember összegyűjti a „morzsáit” azoknak a dolgoknak, tárgyaknak, melyek nem re­konstruálhatók, helyrehozhatat­lan pusztítás áldozatai lettek. Mint ahogy az egyiptomiak bebalzsamozták azokat, akiket és amiket a halálnak adomá­nyoztak, embereket, tárgyakat, eszközöket, úgy őrizték meg az emlékezés számára a pompeji múzeum gyűjteményei a meg­maradt emberi és tárgyi marad­ványokat a jelen és a jövő szá­mára. K. E. Pompeji lelet ÁRVERÉS Április 20-án zajlott le a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövet­sége tavaszi árverése. Nagy ér­deklődés fogadta a klasszikus bélyegeket, leveleket gazdagon felsorakoztató kínálatot. "Számos tételt alaposan felvertek, többet az eredeti ár ötszörösére is. A kereslet általában felülmúlta a kínálatot, hibátlan tétel alig ma­radt eladatlanul. Viszonylag ke­vés modern anyagra lehetett ár­verezni, amelyeket egyes esetek­ben még az árjegyzéki árak fö­lé is felvertek. Mintegy 300 ezer forint értékű bélyeg cserélt gaz­dát. 20 MILLIÓ Árvereztek az USA-ban is. Ka­lapács alá került az 1856-ban ki­adott Brit Guayana 1 centes bé­lyeg, amiből csak egyetlen pél­dány létezéséről tudunk. A kez­detleges nyomású, hajót ábrázo­ló papírdarabot ismeretlen tulaj­donos bocsátotta áruba, aki mintegy tíz éve 284 ezer dollá­rért szerezte meg a világritkasá­got. Személyét homály fedi, de közzététette véleményét, amely szerint 1 millió dollárt kell kap­nia a bélyegért. Ebben csalódott, mert heves harc után 850 ezer dollárnál elfogyott az érdeklődők lelkesedése, talán pénze is. Az új birtokosnak (nevét nem is­merjük) az árverési díjjal együtt 20 millió forintnak megfelelő összeget kellett fizetnie. HÍREK Félmillió forintnak megfelelő jutalmat fizetnek annak, aki az amszterdami bélyegrabi ók nyo­mára vezet. A zsákmány 4 zsú­folásig megtöltött berakoi-önyv, amelyben egyetlen sorban elhe­lyezett bélyegek felérnek a kitű­zött díjjal (az első holland kiad­ványok négyesblokkja használat­lanul stb.). Magyar bélyegeket egyre gyak­rabban hirdetnek külföldön. Rendkívüli mértékben felfelé ível az 1967. évi Dunabizottság- sorozat, amelyért fogazva 30, vágottan 400 márkát is elkérnek. Közeledik Robert Stolz osztrák zeneszerző születésének 100. év­fordulója. Több helyütt bélyeg­gel emlékeznek meg róla, aki a muzsika mellett nagyon szerette a bélyeget. A filatéliát a legszebb szenvedélynek tartotta, amely 1980. április 29„ kedd KOSSUTH RÁDIÓ MAGYAR TV 8,27: Hiedelemvilág Magyaror­szágon. — 8,57: Lehár operett­jeiből. — 9,47: Nemzetközi me­sefesztivál. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: Romantikus szerzők kamarazenéjéből. — 11,37: Csi­be. — Móricz Zsigmond novellá­ja. — 12,35: Törvénykönyv. — 12,50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hangverseny délidőben. — 13,55: Nótacsokor, csárdáscsokor. — 14,42: Arcké­pek a lengyel irodalomból. — 15,10: Kórusainknak ajánljuk. — 15,25: Nyitnikék. — 16,05: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. — 16,18: Dvorzsák: IV. szimfó­nia. — 17,07: Társadalomterve­zés, művelődéstervezés. — 17,33: Amatőr zenei együttesek műso­rából. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 19,15: Hallgassuk együtt! Barokkopera. — Kroó György műsora. — 20,00: Pus­kák és rizsföldek. — Dokumen­tumműsor Indokínáról. — 20,30: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zene­kara játszik. — 21,05: Vendé­günk: Az Életünk. — 22,20: In­dokína fél évszázada. VII. rész. — 22,30: Elek Tihamér fuvolá- zik, Fábián Márta cimbalmon, Sztankovics Béla gitáron ját­szik. — 22,49: Meditáció. — 22,59: Zenekari muzsika. — 0,10: To­ronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Szatirikus dalok. — 8,33: Társalgó. — 10,33: Zenedélelőtt. — 12,25: Látószög. — Ifjúsági jegyzet. — 12,33: Melódiakoktél. — 13,30: Éneklő ifjúság. — 14,00: Kettőtől hatig ... — 18,00: Tipp­topp parádé. — 18,33: Régi ma­gyar dalok és táncok. — 18,55: Világhírű tenoristák könnyűze­nei felvételeiből. — 19,20: Feke­te elefántcsont. — Könyvismer­tető. — 19,30: Csak fiatalok­nak! — 20,33: Ez is házasság, az is házasság. Révész Tibor vidám krónikája. — 21,07: Örökzöld dallamok. — 21,47: Nóták. — 22,30: Nebáncsvirág. Részletek Hervé operettjéből. — 23,15: A dzsessz a 70-es években. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. — 9,30: Ope­rafinálék. — 10,35: A nagykani­zsai dzsesszhétvége felvételei­ből. — 11,05: Külpolitikai köny­vespolc. — 11,20: Zenekari mu­zsika. — 12,49: Olasz madrigá­lok. — 13,07: Magyar irodalmi arcképcsarnok. — 13,27: Sylvie Vartan felvételeiből. — 13,55: Híres előadóművészek lemezei­ből. — 15,03: Hándel-művek. — 16,00: Hamupipőke. Részletek Rossini operájából. — 16,51: La­birintus. — 17,06: A munkadal. — Békefi Antal műsora. — 17.30: Harminc perc alatt a Föld kö­rül. — 18,00: Szimfonikus zene. — 19,05: Nem tudom a leckét! — 19,35: Versek (Linka). — 19,40: Kapcsoljuk a Magyar Tu­dományos Akadémia kongresz- szusi termét. — A Magyar Rá­dió Schönberg—Webern ciklusa. — Közben: 20,25: Érdekes szige­tek. — 21,20: Operakettősök. — 22,00: Eszmecsere — memoárok­ról, naplókról (az április 23-i adás ismétlése). NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,05: Volt egyszer egy nagylemez (Bergendy- együttes: Hétfő.) — 17,30: Stú­dióklub. Generációk! Szerkesz­tő: Podráczki Zsuzsa. — 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: Szabolcs-szatmári álta­lános iskolai kórusok énekel­nek. — 18,25—18,30: Hírössze­foglaló. Műsorelőzetes. 8,00: Idősebbek is elkezdhe­tik. (sz.) — 8,05: Iskolatévé. — 13,50: Iskolatévé. — 16,30: Hírek. — 16,35: Gólyavári esték. XIII/3. rész. (sz.) — 17,05: Reklám. — 17,10: Mindenki iskolája. — 18,25: Mi újság a KGST-ben? (sz.) — 19,00: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik, (sz.) 19,15 * Esti mese. (sz.) — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — 20,00: Delta. — 20,20: Televíziós mesék fel­nőtteknek. (sz.) — 21,15: Fiata­lok órája. — 22,15: Tv-híradó 3. (sz.) — 22,25: Tv-tükör. (sz.) 2. MŰSOR 20,00: A Magyar Televízió III. nemzetközi karmesterversenye, (sz.) — 21,20: Tv-híradó 2. (sz.) — 21,40: A mi házunk. SZOVJET TV 17,00: Hangverseny. — 17,40: Tudományos együttműködés. — 17,55: Felkészülés a. vizsgára. (Film.) — 19,00: Híradó. — 19,35: Labdarúgás: Svédország —Szovjetunió. A szünetben: A világ eseményei. — 21,20: A hét eseményei, moldovai nyelven. SZLOVÁK TV 8,55: Hírek. — 9,00: Iskolaté­vé. — 9,20: A rendőrség nyo­moz. — 9,25: Az állatok világa. 4. rész. — 9,50: Senki földjén. Tv-film. — 11,05: Laboratórium. Tv-sorozat. — 12,10: Hírek. — 16,20: Hírek. — 16,25: Iskolaté­vé. — 16,55: Tudomány és tech­nika. — 17,45: Matematika min­denkinek. — 18,25: A segéd­rendőrök munkájáról. — 18,40: Autósok-motorosok. Magazin- műsor. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Tévétorna. — 19,30: Tv­híradó 1. — 20,00: Egész évben hétfő. Bolgár film. — 21.50: Hétvégi tipp. — 21,55: A hét könyvei. — 22,00: Tv-híradó 2. — 22,30: Peter Michalica hege­dűművész hangversenye. — 23,00: Hírek. ROMAN TV 16,30: Dalok. — 16,45: Hírek a szocialista országokból. — 17,15: Fiatalok klubja. — 18,00: Kér­désekre válaszolunk. — 18,25: Uttörőhíradó. — 18,50: A legki­sebbeknek. — 19,00: Tv-híradó. — 19,20: Riportfilm. — 19,55: Román színházi est. Hőfia Lo- vineszcu: A szétzúzott erők. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: EZÜSTNYEREG (ol.). Béke mozi: ÜZENET A ME- TEORITBAN (csehszl.). Ek.: 16 óra. A FACIPÖ FÁJA I—II. (14 év!) FBK-müsor, nyilv. ea. (ol). Móricz mozi: SZÖKEVÉNY (jug.). Nyírbátor: HOGYAN FE­LEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEG­NAGYOBB SZERELMÉT? (14 év!) (m.). Mátészalka: ISKOLAI VAL­CER (sz.). Kisvárda: GENGSZTEREK SO­FŐRJE (14 év!) (ang.). Fehérgyarmat: NÁLUNK CSEND VOLT (sz.). SÖSTOl KULTÜRPARK: ED­DA-koncert, május 1-én. BE- ATRICE-koncert, május 3-án. (522) „népek és nemzedékek között épít hidat”. Az Egyetemes Postaegyesület felkérte 150 tagállamát, hogy a jövőben bélyegeik mérete egyet­len oldalon se legyen kisebb 1,5 és nagyobb 5 centiméternél. ÜJDONSAGOK 480-ban született Norciában (Olaszország) Benedek, a róla elnevezett szerzetesrend megala­pítója. Születésének 1500. évfor­dulójára hazáján kívül Luxem­burg, San Marino, Franciaország és Ausztria bocsátott ki bélye­get. — Norvégiában a telefon be­vezetésének centenáriumát bé­lyegpárral köszöntik, ezeken a távközlés egykori (távbeszélő­hálózati oszlop felállítása) és mai (műhold földi állomása) módsze­rei láthatók. — Üj-Zéland négy­értékű sorozatáról kikötők lát­képét ismerhetjük me.t — Jugo­szlávia a híres embereket be­mutató közös témájú Európa so­rozatban Tito elnök arcvonásait állítja elénk. — Bélyegmúzeu­munk jubileumát néhány nap múlva követi Liechtenstein pos­tamúzeumának fél évszázados fennállása. Az ünnepre ott is ré­gebbi bélyeg reprodukálásával emlékeznek. 1930-ban kibocsá­tott 3 rp névértékű bélyegről a szőlőt szüretelő kisleány képét idézik fel újra 50 rp címleten. (50 éve 3 rappen ért annyit, mint most 80?) r • W •werw-www'V"' RÁDIÓ FILM i Bélyeg- 9 E gyűjtés 9 Új táplálékforrás? Világszerte az állati fehérje szűkében vagyunk. A tengerek halkészletét a modern halászat kimeríti, évről évre csökken a halászati produkció (jelenleg alig több mint százmillió tonna a világ halfogása.) A part menti vizekben a halászati lehetőségek a védelem, illetve a szennyező­dés miatt korlátozott, és tovább alig fokozható. így fordult a vi­lág a még kihasználatlan An­tarktisz tengervilágához. A bál­nák és fókák már régóta nem konkurrensei a halászatnak, mi­vel ezeknek a létszámát az em­ber alaposan megtizedelte. Uj táplálékforráshoz jutott vi­szont az ember a világító rákfai révén. A bálnarák vagy krill e lehetőség közül eddig a legna­gyobb testű. Ez a rákfaj a gar- nélára hasonlít. 2—4 cm hosszú, felül vörösesnarancs, alul zöldes, két fekete, kocsonyás nagy sze­me és 7 pár világító szerve van a testén végig eloszolva, öt pár járólába közül az első táplálék­szerző szűrőszervként szolgál. A déli 50. szélességi kör mentén az Antarktisz körül fordul elő: kü­lönösen az Afrika és Dél-Ameri- ka déli csücske és az Antarktisz közé eső tengerrészekben él tö­megesen. Egy-egy planktonháló húzásra 1—10 millió egyed nyer­hető itt. Becslés szerint 30 millió tonna rák lenne nyerhető emberi célra évente anélkül, hogy az veszé­lyeztetné az állományt. A vízi nagyemlősök 100 millió tonnát esznek meg; a vízimadarak és halak "igényét nehéz megbecsül­ni, de .mindezekkel együtt kb. 500 millió — 5 milliárd tonnára tehető az évi ráktömeg. A világ húsprodukciója (baromfi nélkül) 78 millió tonna, halból 70 millió tonna, gabonából 317 millió ton­na, a krill-rák 30 millió tonnás lehetősége tehát jelentős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents