Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

1980. április 26. KELET-MAGYARORSZÁG m 5 GYERMEKPOSTÁ ~ GYERMEKVILÁG LÁTOGATÓK A SZERKESZTŐSÉGBEN Kirándulások, tablók Kedves látogatókat fogadott a Gyermekposta nemrégiben la­punk szerkesztőségében. A nyír­egyházi 5. számú iskola honis­mereti szakkörének tagjai keres­ték fel a Kelet-Magyarország „műhelyét” egyik szakköri fog­lalkozásukon tanárnőjük, Bucil- la Andrásné vezetésével. Arra voltak kíváncsiak a gyerekek, miképpen születik az újság, kik készítik és hogyan, milyen kö­rülmények közepette. Végigjár­ták a szerkesztőséget, bekukkan­tottak az írógépkattogástól han­gos szobákba, megnézték a te­lexgépet, melyen a nagyvilág és az ország életének hírei jutnak el Nyíregyházára, s elbeszélgettek néhány fiatal újságíróval is. A legnagyobb élmény talán mégis az volt számukra, hogy egy kis időre fellapozhatták a Kelet-Ma­gyarország immár harmincöt év­folyamának néhány számát — a háború utániaktól kezdve a múlt éviig ... Tizenhat tagú a szakkör, mint elmondták — a „kirándulásra” tizenketten tudtak eljönni. Hete­dikesek, nyolcadikosok a szak­kör tagjai, s mint a beszélgetés során kiderült, mindannyian rendszeres olvasói lapunknak — ami öröm számunkra. Néhá- nyan megkérdezték azt is: ho­gyan lesz, hogyan lehet valaki­ből újságíró. A válasz nem lehe­tett más: sokat kell tanulni, hosszú évek szükségesek, hogy tollat fogjon valaki a kezébe . . . örültünk a látogatóknak, külö­nösen annak, hogy ők is beszá­moltak szakköri életük legemlé­kezetesebb eseményeiről. Jártak már kerékpártúrán a Sóstón, ahol megnézték — értő magya­rázat kíséretében — a múzeum­falut. Látták belülről a megye tanácsának épületét — a szép ré­gi folyosók, a nagy tanácsterem látványa mellett arra is jutott idejük, hogy (ha másképpen nem is, de tanárnőjük magyará­zata és a kirakott táblák alap­ján) megtudják, milyen osztá­lyok, szervek találhatók a Sza- bolcs-Szatmár életét irányító- szervező intézményben. Voltak szülővárosukat, Nyír­egyházát megismerő városnézé­sen: autóbusszal bejárták szélté- ben-hosszában a ma már 110 ez­res nagyvárost. Mert igaz, ami igaz, ha nyíregyháziak is, nem­igen jutottak még el a város tá­voli sarkaiba, például a Déli ipartelepre. A városnézés mód­szere sem megvetendő — sőt követésre méltó —, mivel úgy szervezték, hogy egy-egy gyerek fölkészült a megyeszékhely ré­szeiből, s ők magyarázták tár­saiknak, mit is láthatnak. Szer­veztek már országjáró kirándu­lást, melynek képeiből tablókat állítottak össze. Ezzel nemcsak megörökítették emlékeiket, ha- * nem az alsó tagozatos kisdiákok­nak segítséget is adnak a kör­nyezetismereti órákhoz. A tabló­kon szerepel persze a szőkébb környezet, a város, a Sóstó is. Nemcsak azért vetettük papírra e sorokat, hogy őket bemutassuk — azt várja a Gyermekposta, hogy ha minden hasonló kis közösség nem is tud személyesen eljutni a szerkesztőségbe, szá­moljanak be levélben munkájuk­ról, életükről! Bizonyára hasznos Ötleteket is találhatunk majd ezekben a beszámolókban — olyanokat, melyeket másutt örömmel felhasználnak! Várjuk tehát a leveleiteket. A cím: Ke­let-Magyarország szerkesztősége „Gyermekposta”, Nyíregyháza, pf.: 47. 4401. Tarnavölgyi György LÉGY SZEMFÜLES! Csak az tudja hibátlanul meg- meg alaposan a képet, s azután állapítani, hogy milyen furcsa- próbáljátok megállapítani, mi- ságok fordulnak elő a rajzon, aki lyen hiányosságok fordulnak elő jó megfigyelőképességgel ren- rajta. Segítségül eláruljuk: 8 delkezik. Éppen ezért nézzétek ilyen akad. ■so.íut’ ip leuoA jMQzog piped e sa |ej V •so.íueiq ej|jbj Bessern v •Biezejuiin sauiu ttauodp |eq v •etuitn e soAuem uasajogzsip osdpzog qop v 'uea afpjaAqop XSa 3|BS3 'aepp -IQUI3ZS leq E jpz/CuBiq v ‘ejbzs sauiu geuSeJlA giASa zb ueqezBA v -uba ejbASe a'üj jjesd iiButugjaia zv :spifaj3am Szakmákkal ismerkedtek Az „ípítők-pályázat" döntője A Szamuely Tibor Üttörőház április 25-én egész napos pálya- választási vetélkedőt rendezett a Száév, az Épszer, a Kemév és a pályaválasztási intézet közremű­ködésével. A Kelet-Magyarország Gyermekrovata 2—3 hetente rejt­vényben kérte a gyermekolvasók bekapcsolódását, s a legjobb megfejtők az úttörőháztól induló busszal építkezéseket tekintettek meg. Vas.betonszerelő, ács-állvá­nyozó, kőműves, asztalos* hideg- és melegburkoló szakmákkal, szakmunkásokkal ismerkedtek, s készítettek riportot a 10 csapat tagjai. Az úttörőházban délután vetélkedőn adtak számot a látot­takról, s mutatták be riportjai­kat. Az eredményekről jövő heti számunkban adunk tájékozta­tást. (mk) Cinegék a postaládában Pista egy szép, március végi reggelen az újságot vette ki a kertkapun levő levelesládából és csodálkozva látta, hogy egy cso­mó moha, lószőr és toll is hull a földre. Nem tudta mire vélni a dolgot. Szépen kitisztogatta a lá- dikát, gondosan becsukta az aj­taját, azután fogta a táskáját és iskolába indult. Meg is feledke­zett a dologról, a különös eset azonban másnap' reggel pontosan megismétlődött. Aznap csak ké­sőbb kellett menni az iskolába, így elhatározta, hogy végére jár a dolognak. Lesben állt a kamra ajtajában és csodálkozva látta, hogy egy széncinege száll a ke­rítésre. A kert felől érkezett és nagy csomó moha lógott a cső­rében. Körülpillantott, azután máris a levélszekrénynél termett és bebújt a nyíláson. Amikor né­hány másodperc múlva ismét ki­repült, a moha már nem volt a csőrében. Pista megvárta, míg eltűnik a fák között, azután lelkendezve szaladt a házba, hogy édesapjá­nak is elújságolja, mit látott. Édesapa mosolyogva bólogatott és megsimogatta a kisfiú szőke fejét. — Kevés ma már az öreg, od- vas fa, azért kényszerülnek a ci­negék . vascsőbe, méhkaptárba, vagy éppen levelesládába. Majd szólok a postás bácsinak, hogy egy darabig semmit ne tegyen a levélszekrénybe — tette hozzá. Ha tudtam volna, hogy cinegéink lesznek, már rég készítettem •-volna számukra egy igazi fészek- odút. — Hiszen még most is csinálhat egyet, édesapám! — kiáltotta Pista lelkesen. — A cinegék két­szer költenek és másodszorra biztosan az új odút választják majd. Ebben maradtak és délután, amikor édesapja hazajött a gyár­ból, Pista pedig az iskolából, be­vonultak a kamrába. Deszkát fű­részeltek, azután megint fűré­szeltek és végül egy csinos fé- szekodu kerekedett ki a kezük alól. Körülbelül akkora volt, mint a levelesláda, de szélesebb, a teteje leemelhető és elöl egy kerek röpnyílás volt rajta. Mind­járt ki is vitték a kertbe és együtt erősítették fel az öreg cse­resznyefa törzsére. — Elég nagy ez az odú, édes­apám? — kérdezte Pista kicsit elbizonytalankodva, mert ahogy távolabbról nézte, valahogy ki­sebbnek tűnt Számára. * Édesapa bólintott. — 30 cm magas, 17 széles, ez pontosan megfelel a cinegéknek. A röpnyílás átmérője 32 mm. Ebbe ugyan a veréb is bele tud' bújni, de azért erősítettük az odút alacsony fa törzsére, hogy távoltartsuk őket. A verebek óvatos madarak, inkább maga­sabban fészkelnek. — És ha macska jár erre? — kérdezte Pista egy kis aggoda­lommal a hangjában. — Majd tüskés ágakat kötünk a törzsre köröskörül az odú alatt — válaszolta édesapa. — Meg az­után Bodri is itt van az udvaron és gondoskodik arról, hogy a macskák messze elkerüljék. Pista mosolygott és megsimo­gatta a mellette álló fekete kutya kócos fejét. Azután a kiskapu felé pillantott, ahol a leveleslá­dába éppen akkor bujt be az egyik széncinege. Jókora tollat cipelt a csőrében. — Ha minden kiskertben lega­lább egy odút kitennének tavasz- szal az emberek, nyomban meg­oldódnának a cinegék lakásgond­jai — töprengett magában, és ke- zéyel tovább simogatta a farkát csóváló Bodri fejét. Darázsölyv és törpeegér Nem mindennapi madártani ér­dekességet hozott egy kirándulás, melyet a tornyospálcai madárvé­dő úttörők tettek a „Szénazsát” nevű terület környékére. A ta­nulók tavaszi kutatási területükül választották ezt a vizes, bokrok- rokkal benőtt legelőrészt. Két da­rab igen ritkán megfigyelhető, ér­dekes táplálkozásmódú madarat — darázsölyveket — vehettek szemügyre, távcsöveik segítségé­vel. E madárfaj érdekessége, hogy főképp darazsakkal, földi mé­hekkel táplálkozik, s csak ritkán „fanyalodik” kisebb emlősökre, gyíkokra. A nem mindennapi megfigyelés után végre, a sok eredménytelen csapdázás vigaszaként mégis mel­léjük‘állt a szerencse, s szabad kézzel sikerült egy virgonc törpe­egeret elcsípniük, s ezzel bizonyí­tani a faj előfordulását. Az ál­latkát a tanulók az iskola bioló­giai szertárába szállították. Szá­mos örvösgalambot is megfigyel­tek, valamint a nem túl gyakori hosszú lábú mocsári békát és a vörös hasú unkát is feljegyezhet- \ ték naplóikba. (agárdy) Elsősegélynyújtók, búcsúztatás Ifjú elsősegélynyújtók verse­nyét rendezték meg április 18-án Vásárosnaményban a város és a járás úttörői számára — kaptuk a híradást. — Tíz iskola gyerme­kei vettek részt a versengésen, és a vásárosnaményi 1. számú is­kola csapata szerezte meg az el­ső helyet. Minden résztvevő ok­levelet, a legjobbak pedig értékes jutalmakat kaptak. Kedves eseményről tudósította a Gyermekpostát Köleséről Sar- kadi István nyolcadikos gyerek. Április első napjaiban búcsúztat­ták iskolájuk szeretett Annuska nénijét, Fekete Lajosné hivatal- segédet, aki több évtizeden át gondozta az iskolát, a nebulókat. „Bizony, eszünkbe jutott, hogy sokszor okoztunk neki bosszúsá­got, írja Sarkadi Pista —, de tudjuk, hogy nagyon szeretett és szeret bennünket ma is. Ne­vünkben Kálmán Piroska adta át kis ajándékunkat Annuska néninek, az iskola ajándéka, egy mosógép mellett. Rajunk mellett a többi raj is megemlékezett a búcsúzásról. Egy másik érdekes eseményről is beszámolok. Elké­szült csapatzászlónk, melynek ér­dekessége, hogy minden őrs ka­pott egy két tenyérnyi kis da­rabot, melyre rárajzolhatta jel­képét. Mi Partizán őrs lévén, két puskát rajzoltunk, ám ez jól megfér például a kisdobosok békegalambja mellett...” Remélhetőleg a rossz idő sem akadályozza meg Tiszavasvári- ban azt a ma délutánra tervezett tornabemutatót, melyet a Lom­bik SE sporttelepén rendeznek négy órától. A rendezvényen részt vesznek az általános iskolások éppúgy, mint a szakmunkáskép­ző és a gimnázium tanulói. Sakkbajnokságot szerve­zett Fehérgyarmaton a váro­si-járási úttörőelnökség az elmúlt hét végén. A szép szá­mú résztvevő nagy csatákat vívott a hatvannégy mezőn, s a végső sorrend így alakult. A lányok közül Vékony Etel­ka nábrádi kislány lett a győztes, a második helyezést Balogh Judit szerezte meg ugyancsak Nábrádról, a har­madik pedig Ottmár Erzsé­bet milotai versenyző lett. A fiúk között a fehérgyarmati Hegyes Barna győzött, a sza- mossályi Badar Gyula lett a második, a harmadik helyen pedig Molnár Zoltán, Urr László (Fehérgyarmat), illet­ve Végh István (Nábrád) osz­tozkodott. Molnár Károly fel­vétele a versenyen készült. Kívánságfa Érdekes, nem mindennapi ösz- szeállítás látott napvilágot a kö­zelmúltban a Móra Kiadó gon­dozásában. Az 1952 áprilisában először megjelenő alsó tagozatos gyermekek lapja, a Kisdobos ak­kori olvasói ma már felnőtt, családos emberek, és bizony már nekik kell esténként mesét mon­dani gyermekeiknek. Kelemen Sándor, a Kisdobos akkori főszerkesztője most az el­múlt negyedszázad alatt a lap­ban megjelent legjobb írásokból, mesékből, versekből állított ösz- sze egy kötetnyit. A válogatás címadó meséjét Fekete Gyula ír­ta. Rajta kívül Rákos Sándor meghatóan szép története a két kis vadkörtefáról, Pákolitz István Aranytojás-a, Déry Tibor Az el­veszett betű-je, Tersánszky J.. Je­nő: Csuli Ferkó meg a mese és Sarkadi Imre: „Kossuth Lajos azt üzente .. .” című mesék, tör­ténetek a válogatás kiemelkedő darabjai. A versek közül igen sokat már ismerüilk, hisz tankönyvi anyag is. így Nagy László, Weöres Sán­dor, Zelk Zoltán verseit. Élmény­számba megy azonban Csanádi Imre hét versét olvasni. Ugyan­csak a felfedezés erejével hatnak Simon István, Demény Ottó, Kor­mos István, Szabó Lőrinc és Jé- kely Zoltán versei. Rajtuk kívül még igen sok értékes írás kapott helyet a válogatásban, de egy könyvismertetésen belül mindenki nevének felsorolására nem vállal­kozhatunk. összességében jól sikerültnek nevezhetjük a válogatást a Kis­dobos elmúlt negyedszázados anyagából. Reméljük, hogy rövi­desen minden gyermek köny­vespolcán megtalálható lesz a „Kívánságfa”. Budaházi István TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Kiemelitek. 6. Személyeitek. 7. Iboly­ka. 8. Helyrag. 9. Kézzel jelez. 11. AAK. 12. Fog, emel. 14. Atomerőmű épül itt. 16. Megfejtendő. 18. Római 51. 20. Ilus. 21. Nem be. 22. Község Csenger közelében. 24. Szeszes ital. 25. Nyakbavaló + A. 27. Fiatalabb testvér, kisfiú. 28. Pozitív elekt­ród. 29. Géza betűi keverve. Függőleges: 1. Megfejtendő. 2. Római 6. 3. Ilyen hal is van! 4. Téli sport. 5. Megfejtendő. 6. Címe, rangja, ismert idegen szóval. 10. Három oroszul. 11. Azonos magánhangzók. 13. Vissza: kézzel, fejjel jelez. 14. Itóka. 15. Megfejtendő. 17. Római 700. 19. Meg­fejtendő. 21. Szenny. 23. Névelps háziállat. 24. ...oltás (gümőkór ellen!) 26. Ajándé­koz. 27. ÖÉ. Megfejtendő: ázsiai államok (vízszintes 16., függőleges 1., 5., 15., 19.). A megfejté­seket csak levelezőlapon fogadjuk el. A lapra írjátok rá: Törd a fejed! A bekül­dési határidő: április 30. Múlt heti megfejtés: Bessenyei György; Tiszabercel. Könyvjutalom: Borbély Rudolf Vámos- oroszi, Vadász Júlia Tyúkod, Birgány Já­nos Fehérgyarmat, Leleszi Ágnes Szabolcs- veresmart, Balogh Tibor Dögé, Fecske András Fülesd, Pintye Zoltán Rozsály, Asztalos Tamás Nyíregyháza, Bucilla Ti­bor Nyíregyháza, Sándor Richárd Nyír­egyháza, Buga Csaba Tiszaszentmárton, Lakatos Ernő Tiszakanyár, Csimbók Er­vin Fényeslitke, Gödény Erzsébet Nyírbo­gát, Szántó Judit Nagyecsed. Birkózók. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents