Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 25. Tizenegy hazai és külföldi alkotó a sóstói művész- telepen Hat külföldi — szovjet, lengyel, bolgár, csehszlovák, NDK-belí és román — és öl magyar éremművész kezdte meg alkotó tevékenységét az április 14-én megnyílt sóstói éremművészeti táborban. A sóstói napközis úttörőtáborban elhelyezett éremművészek május végéig maradnak együtt. Az éremművészeti tábor sajátossága, hogy az elkészült negatív munkákat nem küldik fővárosi öntőműhelybe, hanem helyben — öntőszakember részvételével — magúik a művészek is részeseivé válnak a technológiai, kivitelezési folyamatoknak. Ezzel együtt mód nyílik arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat. A művésztelepen kiállították a három éve itt készült legjobb alkotásokat is, amelyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a kis közösségben alkotó éremművészek még jobban megismerjék az eddigi alkotásokat, a telep rövid múltját. A tervek szerint a városi művelődésügyi szervek a Képzőművészeti Alap támogatásával szeptembertől decemberig alkotóházként szeretnék tovább működtetni a telepet,' ahol az ország különböző helyein élő éremművészek kapnának lehetőséget a zavartalan alkotó tevékenységire. A nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskola gyakurlókerljebcn 400 csomó hónapos retket termelnek előnövényként egy 300 négyzetméter területű fóliasátor alatt. Képünk a harmadik osztályos kertésztanulók piaci értékesítéshez készítik a retket. (Elek Emil felv.) Logopédus Fehérgyarmaton Gyógyítható pöszeség • Beszélni tanít • Együtt a szülővel • Eloszlik egy tévhit Múlt év szeptemberétől a fehérgyarmati járásban is sikerült logopédust alkalmazni. Matókné Kosa Ilonát^ a logopédia céljáról kérdeztük a fehérgyarmati iskolában. — Célja a beszédhibák megelőzése, megszüntetése. Ugyanis a gyermek gondolkodását is befolyásolják a beszédhibák: melyek közül a pöszeség vagy totaság a leggyakoribb. Ez megmutatkozik egy-egy hang kihagyásával: pl. szilva helyett ilvát mond a gyerek. Van olyan gyermek, aki csak 1—2 hangot mond rosszul: de olyan is, akinek 10—12 hangja is hibás. Ezeket javítjuk. — Mivel a gyermek nem képes a hangok differenciálására, ezért írásban is felcserélgeti a szavak hangjait. A kudarcok miatt nem szeret írni, olvasni, tanulni: nem érti meg, amit olvas. Speciális módszereikkel, a pedagógusok és szülők segítségével születhet eredmény. Számítunk a szülőkre a gyermek érdekében-. — Az indulásnál tévhitet ikony nyelv szerepel. Előfordul a finom hallási megkülönböztetés kicsiny zavara — ami nett) egyenlő a siketség- gel, vagy a nagyothallással. A dadogás is gyakori hiba. A beszédritmus megszakadásának oka a lelki izgalom, a félelem. Ha a dadogást és a következtében fellépő gátlásos, félénk személyiséget időben nem kezeljük, beszéd- neurózis alakul ki. A gyermek félni fog a beszéd-helyzetektől, félrevonuló, félénk lesz. A 40 tanítványból 9 gyógyultV/SSZi HANG Posta — már megint A Kelet-Magyarországban f. év március 18-án a „Posta — már megint” címmel megjelent cikkben foglaltakat Nyíregyháza 7. sz. (Jósaváros) postahivatalnál megvizsgáltam, mellyel kapcsolatban az alábbiak szeriint tájékoztatom az elvtársakat. A Debreceni Postaigazgatóság fejlesztési tervében Nyír- egyháza-Jósavárosban egy nagyobb méretű postahivatal építése szerepel, melyet a beruházási összeg biztosításától függően kb. a VI—VII. ötéves tervekben (1985—86-ban) tudunk csak megvalósítani. A megvalósítás időpontjáig, annak érdekében, hogy a lakóterületen a postai szolgáltatást addig is biztosítani tudjuk, 1977. május 2-án ideiglenes jelleggel a jelenlegi — de nem postahivatalnak épült — helyiségekben felvételi szolgálatot ellátó postahivatalt helyeztem üzembe. A használatban lévő helyiségek alapterülete szűk. Az objektív adottságok nem teszik lehetővé a hivatal további bővítését. így főleg csúcs- fongalmi időben az igényeket csak szerényen tudjuk kielégíteni. A helyiségek szűk volta miatt nem tudjuk az úgynevezett értesített küldemények (elsősorban csomagok) hivatalban való kézbesítését biztosítani. Ezért a hivatalnál csak felvételi szolgálatra van lehetőség, melyet az igénybe vevőik kérésére 1980. február 1-től az addig 10—17,30-ig való nyitvatartási időről 8— 19 óráig hosszabbítottam meg. Szombati napokon az 1. sz. postahivatal (nagyposta) igen nagy forgalmat bonyolít le, ezért a postás dolgozók szabad szombatjának kiadása érdekében munkaerő-átcsoportosítást kellett és kell végezni, mely szükségessé teszi a városi felvevő kishivatalok e napokon történő részbeni, vagy teljes becsukását. Ezért a szóban lévő 7. sz. (Jósavá- ros) postahivatalt 1977-ben már e szempontok figyelem- bevételével helyeztem üzembe. A hivatalnál a cikk megjelenése előtti napokban kisebb belső (munkahely-kialakítási, festési) munkálatokat végeztünk, s ez időre a falakon lévő tájékoztatókat, dekorációkat — így a dísztávirat- mintát is — leszedték. Megjegyezni kívánom, hogy egyes lakosok magatartásával kapcsolatban is sóik a kívánnivaló. A szolgálat befejeztével a hivatal közönségvárójában maghéj, papírdarabok és egyéb hulladékok, a közönségasztalon lévő vastag üveglapok összetörve, nyitva- tartásiidő-tábláik letépve, összefirkálva — ilyen látvány fogadja az embert. A hivatal előtti nyilvános távbeszélőfülkéből az odaláncolt telefonkönyvnek a lánc elvágásával „nyoma veszett”. Kérem, a t. szerkesztőséget, legyen segítségünkre és hívja fel a jósavárosi lakosság figyelmét arra, hogy a postai — és egyéb társadalmi — tulajdont képező értékeket sóikkal jobban becsüljék meg saját érdekükben is. Példaként említem meg a nyilvános távbeszélőfülke (készülék) megrongálását, mellyel egy esetleges életmentő segélykérést tehetnek lehetetlenné. Fentiek alapján — a jóindulatú észrevételek mellett — a szolgáltatásunkból adódó esetleges hiányosságokért a lakosság szíves megértését, s igényeiket maximálisan kielégítő postahivatal megépítéséig szíves türelmét 'kérem. A posta részéről fennálló problémák megszüntetésére, a hiányosságok felszámolására a szükséges intézkedést megtettem. Dr. Kiss Zoltán postaforgalmi igazgatóhelyettes kellett eloszlatnom. Sokan megbélyegzőinek tartották, hogy gyermekük hozzám járt. A rokonság azt hitte, hogy a gyereket értelmi fogyatékosnak tartjuk. Tapasztalatom, hogy maximális értelmi képességekkel rendelkező gyermek is lehet beszédhibás. Hiszen a beszédhibák leggyakoribb oikai között az ajak-, vagy szájpatíihasadék, a beszélő szervek izomzatának gyengesége, túl kicsi vagy túl nagy, túl vastag, vagy túl véről adhatok számot. Azonban a többieknél is megmutatkozik a heti kétszer 45 perces foglalkozás hatása. . A városban élő gyerekeken túl Szamosújlák, Szaimossá- lyi, Penyige, Kisszekeres, Nagyszekeres, Nábrád tanulói is rendszeres látogatók. Van növendék, akinek szülei közel 40 kim-ről (Tisztaberekről) biztosítják a képzésre való részvételt. Molnár Károly Kölcsönkocsin, ittasan Mellesleg: jogosítványa sem volt Két éve lopásért kapott felfüggesztett szabadságvesztést Istványi András 27 éves nyíregyházi lakos, tavaly őszszel pedig két rendbeli ittas vezetés miatt fizetett pénz- büntetést és egy évre elvették a jogosítványát is. Istványit nemigen zavarta, hogy nincs vezetői engedélye, december 18-án — két hónappal az előző büntetés után — egy ismerősétől kérte el a ikocsi- ját, s azt is ittasan vezette. Épp egy hét telt el a jogosítvány nélküli ittas vezetés után, Istványi ismét kocsiba ült, de ekkor már az előbbinél is több alkoholt találtak a vérében. A notóriusan ittasan vezető Istványit a Nyíregyházi Járásbíróság halmazati büntetésül hathónapi fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, ha pedig lejár az előző vezetéstől való eltiltása, akkor újabb három évig nem szerezhet jogosítványt. A bíróság elrendelte a két évvel korábban kiszabott 10 hónap szabadságvesztés végrehajtását is. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy Istványit korábban hasonló cselekményért már meg kellett büntetni, továbbá, hogy jogosítvány nélkül vezetett, s ittassága miatt veszélyeztette a közlekedésben részt vevők testi épségét. Az ítélet. nem jogerős. Váci emlékére Vers- és prózamondó pódium Nyíregyházán Május 2-án és 3-án rendezik meg az alföldi megyék és Budapest pedagógusainak részvételével a Váci Mihály- ról elnevezett II. vers- és prózamondó pódiumot, amelynek színhelye az idén a Nyíregyházi Fémipari Szak- középiskola lesz. A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetősége, megyei bizottsága, a Nyíregyházi Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a városi művelődési központ és a Népművelési Intézet rendezvénye május 2-án, 10 órakor a vers- és prózamondók meghallgatásával kezdődik, este 7 órakor kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre és a gálaműsorra. II Debreceni filharmonikusok hangversenye Április 23-án, szerdán este hangzott el az Országos Filharmónia ez évi utolsó bérleti nagyzenekari hangversenye a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar közreműködésével. Vezényelt Sza- latsy István. Első számként J. S. Bach: IV. brandenburgi versenyét hallottuk. Bach az úgynevezett brandenburgi koncerteket Christian Ludwig brandenburgi őrgróf megbízásából komponálta az udvari zenekar részére. Ezek a koncertek a concerto grosso műfajhoz tartoznak, ahol néhány szóló, koncertáló hangszer áU szemben a kísérő hangszerek csoportjával. A IV. vagy G- dúr brandenburgi koncert 3 tételében egy hegedű és két fuvola koncertál. A komcer- táló hegedűszólamot Kiss Vilmos Péter, a két fuvolát Ma- tuz István és Csetényi Gyula játszotta kitűnő felfogásban és nagy technikai készséggel. Második számként Mozart c-moll zongoraversenyét hallottuk 1 Fellegi Ádám előadásában. Mozart c-moll zongoraversenyének interpretálásában az egyéni koncepció irányította a zenét. Ebben az egyéni koncepcióban mindenekelőtt a formálás tudatossága játszott fontos szerepet. Valamennyi melodikus elem tágabb összefüggésekbe ágyazottan jelent meg, azaz világosan érzékelhető volt, hogy hol kezdődik és végződik egy frázis, mi tartozik egybe és mi nem. Utolsó' számként Beethoven VIII. szimfóniája hangzott el. A VIII. szimfóniát 1812-ben írta Beethoven, közvetlenül a VII. után. A két szimfónia minden különbözőségük dacára is ikerpár gyanánt kiegészítik egymást. Mindkettő az élet napfényes oldalát mutatja be. A VIII. szimfónia az egyszerű, naiv kedélyvilágot, a gondtalan mulatságok mindennapi kis örömét tolmácsolja, mint a második tétel, mely a Málzel-féle metronóm szabályos ketyegését parodizálja. A harmadik tétel valódi táncos menüett, míg a finálé a féktelen jókedv megtestesítője. A nagy múltú debreceni MÁV-együttes nemcsak nevében, hanem a valóságban is zenekar. A játékosok hangszeres készsége, fegyelme és egymásra figyelése igazi össz- játékot hozott létre. A megbízható fúvósgárda mellett az egységes játékstílusú vonóskarból a hegedűk tűntek ki, homogén, szép hangzásukkal. Szalatsy István karmester az előadást biztos kézzel irányította, kicsit talán túlságosan „látványos”, de célratörő és határozott vezényléssel. Mesterségbeli tudása és stílusbiztonsága mindig megtalálta a műhöz illő kifejezési formákat. Élményt adó szép hangverseny volt. Vikár Sándor Nyugdíjban a Nimród-érmes A kis ház távolról mesebelinek tűnik — piros tetejű, zöld.ablakú, körötte magasba nyúló fenyők ágaskodnak, mögötte erdő sötétlik ... Bent Toronyi Márton, a zömök, fehérlő hajú házigazda fogadott, s invitált szívesen, amikor beszélgetésre kértem. Nyugodt, megfontolt emberrel találkoztam. — Hatvanhat esztendős vagyok. Négy esztendeje mentem nyugdíjba, két évet ráhúztam még a hatvan után. A Fefag nyíregyházi erdészetének vezetője voltam. Igen-igen szerettem a munkámat — nem hiába ezt csináltam húszéves korom óta ... Toronyi Márton 1934 őszén állt munkába, mint erdészgyakornok — az egri érseki uradalomban. Húszéves volt. Erdőt, természetet, vadat — és persze vadászatot — szerető fiatalember. — A bátyámtól kaptam az indítást, ő igen nagy vadász volt... Az erdészgyakornoki idő után erdőőr lettem, persze, elvégeztem az iskolát előtte. Harmincnyolcban aztán elkerültem a hegyek közül — mert hiszen ott is nőttem föl, Nagytállyán születtem. Sarkadra mentem az Almássy grófok birtokára vezető erdésznek. Ott volt 1100 hold erdő, meg vagy tízezer hold vadászterület ... Nagyszerű vidék! Volt vadgazdaság is, ott kezdtem el a félvad fácán tenyésztését: évente másfél-kétezer fácánt neveltünk föl „mentett tojásból”. A Fekete-Körös mentén jártam az erdőt, jutott idő itt-ott egy kis horgászásra, halászásra is. Szép esztendők voltak ... Huszonhét éve jöttem erre a tájra. Erdészetvezető lettem, majd szakfelügyelő. Aztán újra „váltottam”, s 1968-ban a nyíregyházi erdészet élére álltam. — Évtizedek óta a bakta- lórántházi erdészeti vadásztársaság elnöke is egyben ... — 1957-ben alakult a társulatunk, azóta elnök vagyok. Akkoriban körülbelül harmincán voltunk — ma kétszerannyian. Toronyi Mártont április 4-én Nimród-éremmel tüntették ki. Szabolcsból mellette még hárman kapták meg a vadászkitüntetést: Helmeczi Pál rohodi, Ré- thy József tiszadobi és Vinnai Béla gávavencsel- lői vadász. Hogy bemutatásra Toronyi Mártont választottuk, azt az indokolja: a kitüntetettek között ő a legidősebb és legtapasztaltabb vadászember. T. Gy. „Mondd azt, hogy ...”
