Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

1980. április 23. KELET-MAG YARORSZÁG 7 Postabontás Egy szobában Levélírónk Nyíregyhá­za környéki tanyavilág egyik takaros házából jött a városba, három gyer­mekével, mert iszákos volt a férje, és magatartása el­viselhetetlenné tette az asszony és a gyerekek helyzetét. Nem is gondol­ta a fiatalasszony, amikor e lépésre szánta el magát, hogy milyen nehéz, görön­gyös utat vállalt. Előbb albérletet kere­sett, majd állást, a gyere­keket bölcsődébe, óvodába kellett elhelyezni. Szeren­csére gondjában nem volt egyedül, mindazok segí­tettek, akik az alig húsz­egynéhány éves asszony baját átérezték. Nehezen került albérlet, hiszen három gyermekkel nem fogadták szívesen se­hol sem, no meg a gyer­mekét egyedül nevelő anyának az sem volt mindegy, mennyiért is „vesztegetik” az albérle­tet. Egy gazdasági célra épült helyiséget viszonylag magas albérleti díjért .megkutatott vf>!|M*,, v de végül mégiscsak úgy dön­tött az asszonyka, hogy a rokonoknál meghúzódik. Most velük együtt egyet­len szobában élnek heten. A helyszínen sok min­den érthetővé válik. A család egyetlen szobában zsúfolódott össze. Itt főz­nek, mosnak, tisztálkod­nak, a vizet az utcáról hordják. Nem tud pihenni senki sem, mert minden percben történik valami. Sír az apró gyermek, a nagyobbak hajba kapnak, türelmetlenek a felnőttek. Érthetően. A lakás ned­ves, dohos, nem is nagyon fűthető rendesen. Eddig egy telet töltöttek itt, a gyermekeit féltő anya szo­rongva gondol a jövőre, az újabb őszre, télre. Ha itt környezettanul­mányt végeznének, nem volna nehéz a helyzetet felmérni: az édesanya sze­retettel gondoskodik a gyerekekről, ragaszkodik hozzájuk. Itt állami gon­dozásba vétel szóba sem jöhet. A rendszeres neve­lési segély bizonyára segí­tene rajtuk. Viszont is­mert, hogy a segély felté­tele: a lakáskörülmények tegyék lehetővé az egész­séges nevelést; a szülő és családban együtt élő sze­mélyek alkalmasak legye­nek a gyermek személyi­ségfejlődésének helyes ala­kítására; a gyermek és a szülők között a kívánatos családi légkör és érzelmi kapcsolat adott legyen. Tehát a segély akkor fo­lyósítható, ha a kiskorúak egészséges fejlődését a la­káskörülmények biztosít­ják. Levélírónk esetében ez a feltétel nincs meg. Beszélgettünk vele: nem kér nevelési segélyt. A háromgyermekes anya legnagyobb gondja tehát az, hogy nincs otthonuk, lakásuk. E család sorsát figyelemmel kísérők to­vábbra is azon vannak, hogy — bár rendkívül ne­héz megoldani — legalább egy jól fűtött szoba-kony- hás lakásba helyezzék el _őkeL----------------------------­Soltész Ágnes KENDE1LENSEG Valamennyien Nyíregyhá­zán. a Huszársor 5. szám alatti MÁV-bérház lakói va­gyunk és tiltakozunk a kör­nyékünkön uralkodó rendet­lenség ellen. Az Árpád és a Toldi utcai lakóházak építé­sével párhuzamosan egy új utat építettek az Északi körút folytatásaként, majdnem az almatárolóig. Ez az út azóta nem volt takarítva. Az épít­kezéshez szükséges szerkeze­teket és anyagokat szállító kocsik felhordták a sarat, s ebből száraz időben por ke­letkezik. Esős időben a sarat csapják a járművek az út szélén közlekedőkre, máskor meg olyan por van, hogy szel­lőztetni sem lehet, sőt a por bepréselődik a bérház csukott ablakain is. Többször szóvá tettük már e kellemetlensé­günket, de hiába. Balesetve­szélyes, egészségtelen környe­zetben élünk továbbra is. Nem hisszük, hogy ennek fel­tétlenül így kellene lenni, még ha építkezés is folyik a környéken. 52 MÁV-bérházi lakos TÖBBET A NYUGDÍJASOKÉRT Kicsit elkeserített a Debre­ceni MÁV Igazgatóság vála­sza, melyben a „Függöny” címmel megjelent Fórum­cikkre úgy reagált, hogy a szolgálati lakásukban lakó nyugdíjasaikat megkülönböz­tetik. Az ő lakásukban az el­kopott sötétítő függönyöket nem cserélik ki, csak az ak­tív dolgozók számíthatnak er­re. Miért? A nyugdíjas már nem érdemli meg? Vagy gon­dolják, neki több pénze van? Aligha! Nem szóval, hanem cselekedettel kellene a nyug­díjasok több évtizedes mun­káját elismerni. Olykor dicsé­rik őket, máskor meg tudtuk- ra adják: nem is olyan fonto­sak már, még egy függönyt is sajnálnak tőlük. Szerencsére nem ez az általános, és ahol „megkopottnak” is látszik a nyugdíjasok tisztelete, meg­becsülése, talán bízhatunk benne, hogy itt is csak pilla­natnyi feledékenységről van szó. Sz. B. nyugdíjas, Nyíregyháza SZEMÉTKUPACOK Aggasztó Üjfehértó nagy­község köztisztasága. Elegen­dő, ha a Fő téren vizsgáló­dunk. Régi, romos épületek, egyik-másik kerítés nélkül, piszkos, szemetes udvarokat lát az ember, másut meg a kerítések előtt gyűjtik kupa­cokba a szemetet. A kapuk előtt kiöntik a szennyvizet, s az csöndesen csorgadozik az út mentén és árt a környezet egészségének. Sajnos, a Vasút utca környékén sem különb a helyzet. Ezen változtatni le­hetne például úgy, ha meg­büntetnék a rendetlen házi­gazdákat. Bizonyára gyorsan rendet lehetne teremteni kö­zös összefogással is, társadal­mi munkában, egy tisztasági mozgalom keretében. Koczkás István, a közelmúltban Űjfehértón járt debreceni lakos PAZARLÁS Amikor napjainkban a nép­gazdaság minden ágára kiter­jedő takarékosságról oly sok szó esik, bizony jobban szem­betűnik, ha valahol vétenek ellene, netán ésszerűtlenül szervezik a dolgokat. Én az Űjfehértón tapasztaltakat említem: a Szamuely utcában a közvilágítási lámpák már 6 órakor égnek, s ez az új idő­számítás jóvoltából verőfé­nyes délutáni időpontnak fe­lel meg, amikor még javában süt a nap, de borús időben is még tökéletesen világos van. Ez a korai villanygyújtás bi­zony a régi időszámítás kor­szakában is pazarlás lenne, hát még most! Vájon itt Üj- fehértón mikor tapasztalhat­juk, hogy a közvilágításban is takarékoskodunk az áram­mal? D. N. P.-né újfehértói lakos PÉNZNYELŐ AUTOMATÁK Március 28-án, reggel 9,40- kor érkeztem a nyíregyházi MÁV-állomásra, s a pénzvál­tó automatába egy 10 forin­tost akartam kétforintosokra váltani. Bedobtam a 10 forin­tos érmét, de az automata csak három 2 forintost adott. Négy forintom tehát odave­szett. Szólni akartam az ügyeletes karbantartónak, de nem volt ott, az ajtó be volt zárva- Sokan részvéttel fi­gyelték szomorúságomat és „vigasztaltak”, hogy ők is így jártak, vagy még rosszabbúl, mert az automata csak el­nyelte a pénzt. Kérdésem: miért nincs ügyeletes kezelő­je az automatáknak? Buda­pesten ezt megoldják, ha itt esetleg nem lehet megtenni, akkor írják ki, hogy „a készü­lék nem működik”, így nem csapja be az embereket. Horsai Ede kéki lakos REKLÁM? Április 17-én, 17 órától di­vatbemutató volt a Centrum Áruházban. A legfrissebb nyári modellekben gyönyör­ködhettünk, és valamennyien kedvet kaptunk a vásárlás­hoz, hiszen a ruhák csinosak, szépek és ami szintén nem hanyagolható el: elfogadható áron kínálták őket. A bemu­tató után sokan az emeleti konfekcióosztályra rohantak vásárlási szándékkal, ugyan­is a bemutatón hangoztatták, hogy a ruhák azonnal megvá­sárolhatók. Sajnos, nem így volt. A bemutatón szereplő ruhákat hiába kerestük, nem volt belőlük. A szándék dicsé­retes, hogy a divatbemutató által a vásárlók ízlését kí­vánják formálni. Viszont a teljesség kedvéért a konfek­cióipar szállítását és a keres­kedelem jó szándékát jobban össze kellene hangolni. Kiss Péterné, Nyíregyháza, Arany János u. 56. sz. alatti lakos Szerkesztői üzenetek Farkas Lászlóné nyír­egyházi, Gáti Zoltánná nyírcsászári, Kövendi Sán­dor nyíregyházi, Kántor József kéki. Sztároszta Fe- rencné kölesei, Lakatos Jenő nyíregyházi, Jóni Mi- hályné nyírmadai, Vass András nyírbátori, Katri- nyák Miklósáé nyíregyhá­zi lakosoknak levélben vá­laszoltunk. Kosztyu József keme- csei, iff. Idrányi Gyula nyíregyházi, Jaskó Pálné nyíregyházi, Pásztor Já­nosáé nyíregyházi, Kiss Lászlóné tiszadadai, Hat­vani Ferencné nyírbátori, Hegedűs Antalné keme- csei, Stekler Györgyné kállósemjéni, Puzsár Jó­zsef nagykállói, Áros István mándoki, özv. Már­ton Béláné nyíregyházi, Gyulai Istvánná jánkmaj- tisi, id. Rozmann Gyula nyíregyházi, Mester Béla rakamazi, Fazekas János­áé fülpösdaróci, Czubor László jánkmajtisi olvasó­ink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Cselenyák Jánosné bá­torligeti, Csáki Pál urai, Kulcsár Imréné orosi, Tóth Lászlóné nagyszeke­resi és Szabó Sándor ti- szavasvári lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Némedi Varga Gyula nyíregyházi olvasónk ész­revételére a városi tanács műszaki osztálya közölte, hogy a Szántó Kovács Já­nos utca lezárását az épít­kezések idejére engedé­lyezte. Ez mindenképpen indokolt volt, mert az itt levő daru védőtávolsága — balesetvédelmi szem­pontból — ezt megkíván­ja. Burányi János nyíregy­házi lakost tájékoztatjuk, hogy a Dimitrov utcában a járdát az illetékesek hely­reállíttatják. K. Szabó Sándor tisza- vasvári olvasónk felesége után járó jövedelempótlé­kot a nyugdíjfolyósító igazgatóság — 1980. janu­ár 23-át követően — meg­állapította, és az összeget visszamenőleg is kiutalják. Az illetékes válaszol MÉRSÉKELT FŰTÉS „Bosszúságok” címmel meg­jelent cikkben — a március 26-i Fórum rovatban — szó­vá tették, hogy a Tárcái— Nyíregyháza között közleke­dő autóbuszok (vonatpótlók) hidegek, a fűtőberendezése­ket nem működtetik gépko­csivezetőink. Közöljük, hogy a kérdéses autóbuszok ter- málfűtésűek. Ha a hőmérsék­let fagypont alatt van, vagy nem sokkal felette, sajnos a termálfűtés nem ad kellő me­leget. Az utasteret hűti a le- és felszálláskor beáramló hi­deg levegő is, melyet a követ­kező megállóhelyig a fűtőbe­rendezés nem tud felmelegí­teni. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza GYORSABB, JOBB KISZOLGÁLÁS A közelmúltban „összkom­fortos bolt?” és „Jó szándék volt, de...” címen bíráló cikkek jelentek meg a Fórum rovatban. A zöldségboltjaink­ban bevezetett önkiszolgáló rendszer negatívumait említ­ve. El kell mondani, hogy az ország nagyvárosaiban már elterjedt és a vásárlók több­sége által megkedvelt árusí­tási formát valósítottuk meg Nyíregyháza zöldségboltjai­ban. Célunk: a boltok áteresz­tőképességének a növelése, a vásárlási idő lerövidítése és az előre csomagolt áruk köré­nek bővítése volt. Az önkivá­lasztással vevőink egyéni igé­nyeinek kívánunk eleget ten­ni. Mind a két vásárlói ész­revétel jelzi, hogy az átállás nem volt gondmentes. A fo­kozatosság elvét figyelembe véve továbbra is fenn kell tartanunk a hagyományos ki­szolgálást. Ezt vevőink kéré­sére biztosítjuk. Bízunk ben­ne, hogy a kezdeti nehézsé­gek ellenére, zöldségboltja­inkban is beválik a korszerű önkiszolgáló rendszer, és megnyeri a vásárlók tetszé­sét. Szabolcs-Szatmár megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat Jogászunk válaszol — A munkaviszony megszüntetése a gyes lejárta után — Tanulmányi szabadság szakközép­iskolai tanulmány esetén — A régi vagy az új tulajdonos fizeti-e a vízmű-hozzájárulást? — Kismamák jogai a gyes után Korpái Józsefné kisvárdai levélírónk gyermekgondozá­si szabadsága lejártát követően — óvoda hiányában — gyermekét szüleinél helyezte el, később azonban szülei sem tudták a gyermek gondozását vállalni. A munkáltató engedélyével az évi rendes szabadságának kiadását köve­tően sem tudta levélírónk munkahelyét elfoglalni. Munka­adója felszólította a munka felvételére, illetve távolmara­dásának igazolására, majd egy idő után a munkakönyvét „kilépett” bejegyzéssel címére megküldték. Olvasónk ezt az eljárást méltánytalannak tártja. Az 1980. január elsejével módosított munkaügyi mi­niszteri rendelet értelmében, ha a dolgozó 6 napot egybe­függően igazolatlanul távol1 van a munkahelyéről, a mun­káltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában töl­tött nappal a munkaviszonyt megszűntnek tekinti. Ha a dolgozó a mulasztást utólag kimenti, a munkaviszonyt helyre kell állítani. Levélírónk akkor járt volna el helyesen, ha a szabad­sága leteltét követően munkára jelentkezik és fizetés nél­küli szabadságot kér, aninaik megtagadása esetén kéri a munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszünteté­sét, ha ehhez a munkáltató nem járul hozzá, a munkavi­szonyát felmondással megszünteti. Szokol Éva kölesei levélírónk szakközépiskolában foly­tatja tanulmányait. Érdeklődik: mennyi tanulmányi sza­badság jár részére? A szakközépiskola esti tagozatán továbbtanulókat tan­évenként 10, a levelező tagozaton tanulóikat 15 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Ezen túlmenően az érett­ségi vizsgára való felkészüléshez 6 munkanap külön tanul­mányi szabadság jár. A szabadság kiadása tekintetében, a hét minden napja munkanap, attól függetlenül, hogy a dolgozónak a munkaidő-beosztás szerint munkát kell vé­geznie, vagy sem. Tehát a kéthetenkénti szabad szombatot is szabadságként kell elszámolni. A beszámítást azonban a rendes szabadságra, a tanulmányi szabadságra, a szabad­ságok különböző jogcímére nézve kül'ön-külön kell alkal­mazni. Ez azt jelenti, hogy ha olvasónk esti tagozaton tanul tovább, beszámításnak, illetve levonásnak helye nincs. De ha ebben az évben érettségizik, a 16 munkanapba egyet be kell számítani. Beszámításnak vagy levonásnak csak akkor van helye, ha a dolgozó részére járó szabadság jog­címenként a 12 munkanapot eléri. Féki András nyírlugosi lakos 1977-ben egy házingat­lant vásárolt, melyet felfüggesztett vízműtársulási hozzá­járulás terhelte, amit az előző tulajdonosnak 1970-től kel­lett volna fizetnie és mivel 1980-ban a halasztás lejár, a társulat most őt hívta fel a teljes összeg kifizetésére. Kö­telezhetik-e őt erre? — érdeklődik levélírónk. Értesítjük, hogy a társulat jogszerűen járt el, amikor a tulajdonostól ikéri a hozzájárulás megfizetését. A jog­szabály ugyanis úgy intézkedik, hogy az érdekeltségi terü­leten lévő ingatlan után, aninak tulajdonosa köteles a hoz­zájárulást megfizetni. A társulat nem vizsgálhatja a ko­rábbi és jelenlegi tulajdonos közötti — erre vonatkozó. — megállapodást, hanem a tényleges tulajdonossal áll jogvi­szonyban. A régi és az új tulajdonos e kérdést egymás kö­zött kell, hogy tisztázzák. Az ingatlant ugyanis e tartozás nem a szerződésnél vagy telekkönyvi teherként való be­jegyzésénél fogva, hanem törvényi intézkedés következté­ben terheli. Vass Andrásné nyíregyházi levélírónk gyermekgondo­zási segélye lejárt, munkahelyét azonban gyermeke beteg­sége miatt nem tudja elfoglalni. Kérdezi: milyen jogai vannak, és milyen járandóság illeti meg a munkahelyétől? A gyermek betegsége esetén, annak hatéves koráig ápolás címén évente harminc napra az orvos táppénzes állományba veheti. A táppénzes állományba vétel előfel­tétele a munkaviszony fennállása. A gyermek tízéves ko­ráig — betegsége esetén, ápolás céljára — a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. Ennek idő­tartamát a jogszabály nem korlátozza, a gyermek beteg­ségétől teszi függővé. A fizetés nélküli szabadság időtarta­mából azonban munkaviszonyban töltött időként csak 30 napot lehet figyelembe venni, bár a munkaviszony for­málisan ezt követően is fennáll. Ezen túlmenően a mun­káltatót más kötelezettség nem terheli. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs I

Next

/
Thumbnails
Contents