Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-23 / 94. szám
1980. április 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Erőforrásunk a tudás, a cselekvés Romany Pál nyilatkozata Világszerte növekszik az élelmiszer-termelés jelentősége. Társadalmunk fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy miképpen élünk hazánk természeti adottságaival és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Agrártermelésünk helyzetéről és aktuális feladatairól Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott. A népgazdasági egyensúly javításában kiemelt szerepe van az agrártermelésnek. Képes-e az ágazat az árualapok további növelésére és ennek melyek a feltételei? A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdaság képes feljebb lépni, több árut adni mind a belföldnek, mind a íkiülföldi vevőknek. Természetesen a különféle termékek előállításához hosszabb-rövidebb felkészülési időre és kellő feltételekre van szüikség. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az új helyzetben egyrészt mire képes az ágazat, másrészt mire van kereslet. Egyértelmű ma már, hogy az igényeket csakis a többi népgazdasági ágazattal együttesen tervszerű keretek között lehet kielégíteni. Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítette: elsődleges feladat a hazai lakosság egyre jobb, színvonalasabb ellátása. A közelmúlt ünnepi napjaiban is mindenki tapasztalhatta, hogy az élelmiszer- ellátás megfelelő és a választók is mind teljesebb körű. A továbbiakban, a belföldi ellátás színvonalának fenntartása mellett növelnünk kell az élelmiszerek exportját. Ehhez azonban javítani kell az exportra kerülő termékek minőségét és választékát, nagyobb gondot kell fordítani a külső megjelenési formára, a csomagolás korszerűsítésére — a konzerviparban és máshol — és- termékeink jobb propagálására. Igényes kereskedelmi munkával is elő kell segíteni termékeink gazdaságosabb értékesítését, a kedvezőbb árakat. Az élelmiszerek a világpiacon mind élesebb versenyben vannak. Ebben a helyzetben csakis az a termelő érhet el megfelelő exportsikereket, aki nemcsak követi a kereslet rezdüléseit, hanem „elébe is megy” a várható változásoknak. Jelentősen emelkedett az energiahordozók — a nyersanyagok — és a ter- melőberendezések ára. Mezőgazdaságunk egyre nagyobb arányban használja fel ezeket. Mindez nem okoz-e megtorpanást agrártermelésünk eddigi »a lendületes fejlődésében? A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árának emelkedése tartós tendencia. A műtrágyák és a növényvédő szerek ára az utóbbi tíz évben több mint 50 százalékkal, az üzemanyagoké pedig mintegy kétszeresére emelkedett. Az üvegházak fűtésének költsége például az utóbbi évtizedben megsokszorozódott. A költségeket alapvetően az anyagi ráfordítások határozzák meg, korszerű ipar nélkül nincs korszerű mezőgazdaság. A munkabér is számít természetesen, de a még mindig viszonylag kézimunka-igényes állattenyésztésben is az összes költségnek alig 10 százalékát teszik ki a munkabérek és egyéb költségek. Megtorpanásról azért sem lehet szó, mert a termelőüzemek a gazdálkodásban lépést tartanak a változó világgal. Mind több olyan tartalékot tárnáik fék amely lehetővé teszi, hogy olcsóbban, magasabb értéket állítsanak elő. Ezt segítettük többek között azzal is, hogy 68 olyan típustervet és számos indokolatlan költségtöbbletet okozó hatósági előírást helyeztünk hatályon kívül, amely akadályozta a jobb megoldások elterjedését. Egy tehénférőhely építésének a költsége ma — az áremelkedések ellenére — mintegy 60 százaléka csak a néhány év előttinek, mert egyszerűbb, gazdaságosabb megoldásokat alkalmaznak. Hogyan fogadták a mezőgazdasági üzemek a gazdálkodás feltételeinek szigorítását? Mint minden újat, kezdetben, ezt is különbözőképpen: voltak ellenvélemények és félreértések is. Vass Istvánnal, a Dadmandi Állami Gazdaság állami díjas igazgatójával értek egyet, aki a gödöllői tanácskozásunkon egyebek között hangsúlyozta, hogy a •megváltozott feltételek „kikényszerítik a magasabb technológiai és pénzügyi fegyelmet, valamint mindazt, amivel a szükséges eredmények elérhetők”. Meggyőződésem, hogy üzemeinkben még sok helyi lehetőség van a mai gazdasági gondok eloszlatására, csökkentésére. Ezek kulcsa, legfőbb forrása az emberekben van. Ezért fontos az is, hogy a szakember-ellátottságban tapasztalható aránytalanságok, a felkészültségben, indokolatlan különbségek mielőbb megszűmjenék. Az encsi járásban például mindössze 135 szakember dolgozik, a területhez képest fele annyi, mint Borsod megye átlagában. A járásiból az idén mégis csak hat pályázatot juttattak el egyetemeinkhez, holott húsz álláshely betöltetlen. Ezeken a vidékeken' pedig, kedvezőtlen adottság esetén, miunkadíj-kiegészítést is adhat a megyei tanács. Az emberi tudás, az alkotó- és kezdeményezőkészség, a jó üzemi légkör elen .fedhetetlen feltétele a tartalékok jobb hasznosításán ak. Hogyan készült fel az ágazat az új gazdasági évre? Az agrártermelés megalapozottan, tervszerűen' indult. Rendelkezésre áll 1 millió 700 ezer tonna műtrágya^ 14 ezer kombájn, 57 ezer traktor és sok más nagyüzemi gép. A mezőgazdasági igényéket — pontosabban: a fizetőiképes keresletet — a kínálat helyenként meg is haladja. Ebben, az évben több gépet, szállítóeszközt vásárolhatnak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. A mezőgazdasági kistermelést szervező szer- , v^zetéK.sokat tettbe, akiért,. fogy sz árutermelési szerződés új feltételei ismertté váljanak. Nagyobb figyelmet érdemelnek azonban a kistermelőik azért is, mert körük széles, és azért is, mert könnyen lábra kaphatnak körükben megalapozatlan híresztelések. Ezért nem tartom megfelelőnek több helyen az állatforgalmi és húsipari vállalatok szerződés-előkészítő, tájékoztató munkáját. A kistermelők körülményeihez jobban, sok megértéssel kell igazodni. Éppen ezért utasítást adtam arra, hogy vizsgálják felül és egyszerűsítsék a szerződéses előírásokat. Nagyok a különbségek az üzemek között az anyagi forrásokban, a felkészülésben. Hitelpolitikai eszközökkel segítünk, de a pénzügyi lehetőségeik végesek. A gazdaságok építési és ültetvény-telepítési hozzájárulási igénye mintegy 40 százalékkal nagyobb annál, amennyivel a népgazdasági terv számolt. A tavasz száraz volt, de mégis kedvezően alakul a helyzetünk. Az őszi kalászosok állapota lényegesen jobb a tavalyinál, kétszer annyi a kedvező minősítésit kapott vetés, mint 1979-iben. A Ikései tavasz viszont torlódást akozott az időszerű munkákban. Meggyőződésem: mezőgazdaságunk dolgozói, az élelmiszeripar munkásai jól tudják, hogy milyen feladat vár rájuk. Megértették és munkájukkal támogatják azt az agrárpolitikát, amelyet! az MSZMP XII. kongresszusa jóváhagyott, megjelölt. A jelölt A zt éppen nem mondhatom, hogy magunk közt voltunk — ám azt sem, hogy zsúfolásig megtelt az iskolai ebédlőterem hétfőn este a tanácstagi jelölő gyűlésen. A nyíregyházi 64. számú választókörzetben lakókat hívták jelölő gyűlésre április 21-én — s akik eljöttek, azokról utóbb kiderült: valóban érdeklődésből ülnek a széksorokban. Sajátos körzete ez a megye- székhelynek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy itt található a legrégibb utcája, a Békés megyéből a 18. században idetelepült szarvasi szlovákok Szarvas utcája — és már üresek azok a területek a Makarenko utcán, melyeken az épülő Szamuely körúti vadonatúj lakótelep következő toronyházait húzzák föl. E két véglet — a szalmafedeles házikó és a készülő hatalmas épületek — között középkorú családi házak, viszonylag új bérház, iskola, óvodák, új művelődési ház, apró vegyesbolt és ABC-áruház egyaránt található. A gondok és örömök is épp ilyen széles skálán mozognak, mint a jelölő gyűlésen ez kiderült. A szokásos mederben zajlott az összejövetel, beszámolót hallgattak meg a résztvevők városuknak, körzetüknek az utóbbi hét esztendőben — a legutóbbi tanácsválasztások óta eltelt időben — végbement fejlődéséről, mai legsürgetőbb gondjairól, a tervekről. Aztán javaslatot tett az elnök a választókerület új tanácstagjának személyére: kerüljön fel a június 8-i tanácstagjelöltek közé Bácskái An- talné, a 12. számú iskola könyvtáros-tanára. „Tizenhat esztendeje vagyok tanácstag — csakhogy eddig egy másik körzetben: a Guszev-lakótelepen. Tudom, máris azt akarja mondani, hogy ez aztán nehéz terület... Így igaz, de távolról sem oly riasztó, mint sokan vélik. Ott is találtam jó segítőket, lelkes embereket, akik szívesen támogattak munkámban.” „Bácskái Antalnét igen régen ismerem, évek óta együtt dolgozunk, amióta a guszevi általános iskolából idekerült a mi iskolánkba ...” „Pártszervezetünkben régóta igen aktív munkát végez, megbízatásait lelkiismeretesen teljesíti...” „Bácskái Antalné körzeti népfrontmunkánkban évek óta részt vesz, már ez idáig is sok segítséget nyújtott munkánkhoz ...” Országos döntőn elsők a nagykállói diákok A jelképes kulcs Lassan már hagyományosnak tűnik, hogy a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő országos döntőjében a Nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium csapata képviseli megyénk színeit. S hogy nem is akármilyen szinten tette le névjegyét a nagyközség együttese az ország nyilvánossága előtt: négy éve tizedik, majd 1978-ban harmadik, tavaly második, az idén pedig már első helyezést értek el a nagykállói versenyzők. Évente új csapattal A hónapok óta tartó felkészülés rendszerint az esti órákra maradt. Azt hihetnénk, hogy négy jó barát ösz- szeült és közösen tanultak a vetélkedőre. — Nem így történt a versenyzők kiválasztása — szól a felkészítő tanár, Szilvási Ferenc. — A 270 tanulónk közül 70—80 jelentkezett erre a vetélkedőre! Közülük az iskolai selejtező négy legjobbja alkotta a csapatot. Időközben természetesen nagyon jól összebarátkoztak, pedig más évfolyamra, más osztályokba járnak. A korányis gimnazistákat már az eddigi eredmények is kötelezik az alapos felkészülésre. Az egyik csapattagnak, L őrinczi Zitának tavaly a bátyja szerepelt a gimnázium képviseletében az országos döntőn, Stekler Istvánnak két osztálytársa szintén a múlt évben volt tagja az akkori csapatnak. — Felosztottuk egymás közt a témaköröket, valamint a Szovjetunió folyóirat — amelyből a kérdések elhangzottak — lapszámait, és a legapróbb hírig mindent elolvastunk — mondja Dobó István. — Zita dupla munkát végzett, ő még ki is jegyzetelte a cikkeket — szól közbe Csordás Judit. „Magával ragadott a lelkesedésük" — Tulajdonképpen tanulni mentünk erre a versenyre — összegzi a véleményeket Lőrinczi Zita. — Hárman másodikosok vagyunk, csak Stekler Pista harmadikos. Nem is számítottunk különösebb eredményre, a megyei döntőig azért szerettünk volna eljutni. Kezdetben nem is gondoltunk arra, mi lesz, vagy lehet később, csak ta„Én magam nem ismerem az elvtársnőt személyesen, de az eddig elhangzottak alapján bízom abban: mindent megtesz a terület boldogulásáért. Ha megengedik elmondanék egy-két dolgot! Itt van például a kerületünk köztisztasága. Szerintem elképesztő, hogy néz ki rendszerint a Szarvas utca! Vagy a régi vitánk az Aranyszarvas étteremmel: igen zajosnak találjuk .. „A Vécsey utcai bölcsőde kéménye rettentően füstöl — és főleg: kormoz. Most olvastam, hogy valahol a megyében koromfogót tettek egy hasonló kéményre. Itt nem lehetne?” „A Makarenko utcán ott a sok üres telek. Egyesek máris szeméttárolónak használják. Sürgős intézkedésre volna szükség!” „... valóban, a körzetben a legtöbben személyesen nem nultunk. Otthon, itt az iskolai könyvtárban, aztán közös „edzéseket” tartottunk Szilvási tanár úrral. — Szerencsére a tanári irányítás igen kismértékben valósult meg — mondja Szilvási Ferenc. — A gyerekek olyan szorgalommal, odaadással készültek, hogy néhány tanácsra, módszertani segítségre volt szükségük. Engem is magával ragadott az ő lelkesedésük és a tanár—diák viszony már az elején megszűnt köztünk. Én is szinte csapattagnak éreztem magamat. A rádióban is hallhatjuk Minden évben új csapattal indul a Korányi, csak a felkészítő tanár személye változatlan. A négy év óta megszakítás nélkül országos döntős csapat eredménye Szilvási Ferencnek is érdeme. Két éve ezért a munkáért megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Az országos döntőt is beleértve eddig hat fordulóban 55 ezer óra a közösségért Szocialista brigádok vezetői tanácskoztak a napokban a Volán 5. számú Vállalatnál. Értékelték a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny elmúlt évi eredményeit, s megvitatták a termelést segítő idei legfontosabb tennivalóikat. Többek közt elhangzott, hogy a Volán szocialista brigádjai 1979-ben 55 ezer óra társadalmi munkát végeztek, s tevékenységük értéke megközelíti az 1 millió forintot. Szó esett az ez évi közös tennivalókról is. A legjelentősebb — amelynek eredményeként a sza- bolcs-szatmári közlekedés tervezésében, irányításában megjelenik a korszerű technika —, hogy ezentúl számítógép állítja majd össze például a menetrendet. A tanácskozáson bejelentették, hogy a mátészalkai Petőfi szocialista brigád elmúlt esztendei teljesítményei alapján elnyerte a Tröszt Kiváló Brigádja címet. (kz) ismernek, talán csak azok a szülők a kivételek, akik gyerekeit tanítom. Remélem viszont, hogy ha megválasztanak, szoros kapcsolatba kerülhetek minél több választómmal. Kérem és várom majd segítségüket — mint ahogyan valaki említette is itt: egymagám bizony kevés vagyok. Az előlegezett bizalmat köszönöm!” B ácskái Antalnét egyhangúlag jelölték a választásokra. „Szerettem a guszevi körzetemet, ott már szinte mindenkit ismertem. De mivel pár éve elköltöztünk onnan, egyre nehezebb volt a kapcsolatot tartani. Szeretem a tanácstagi munkát, ha sok is a vesződség, utánajárás — de sok az öröm is, ha sikerül valami! Remélem, itt is ugyanígy folytathatom.” Tarnavölgyi György versenyeztek a nagykállóiak. Egyhangúlag állítják: a megyei elődöntő volt a legküzdelmesebb, ötödikként kerültek be a megyei döntőbe. Onnan aztán már simán ment minden ... A versenyzők szép ajándékokkal tértek haza. Mindany- nyian részt vesznek egy tíznapos repülőgépes úton Szo- csiban, valamint átvették a bala ton herényi üdülőház jelképes kulcsát három évre. Ez azt jelenti, hogy a nyáron átadásra kerülő 24 személyes, háromszobás, összkomfortos üdülőházat ingyen használhatja a gimnázium ez idő alatt. A szép eredményről az ország nyilvánossága előtt is vallanak a csapat tagjai. A döntő után riportot készítettek velük az Ifjúsági rádió riporterei. A beszélgetés április 23-án, szerdán 17,30 órakor hangzik el a Petőfi rádió Ötödik sebesség című műsorában. Tóth Kornélia Egyetem és tsz kapcsolata Jönnek a diákok Messze van még az almaérés, de a gazdaságok jó előre igyekeznek lekötni a szedéshez szükséges munkaerőt. A napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviselőivel kötött megállapodást a Nyír- madai, a Kemecsei, a Nyírtassi Állami Gazdaság, valamint a rakamazi, nyírtassi, demecseri, nyír- meggyesi és a máriapócsi termelőszövetkezet. Az ELTE 3000 egyetemistája jön majd a fővárosból szabolcsi munkára. Április végéig más egyetemekkel, főiskolákkal is megkötik a munkáltatói, együttműködési szerződéseket a mezőgazdasági üzemek. Idén szeptember 1-től mintegy 15 ezer megyén kívüli diák szüreti munkájára számítanak. A diákokat tizenhat ifjúsági tábor fogadja majd. Első ízben a leveleki, demecseri termelőszövetkezetben szabolcsi középiskolások nyári diáktáborozását is tervezik. A tanulók júliustól augusztus 15- ig a szántóföldi zöldség- termesztésben kapnak majd munkát. Szervezik a megyei tanulóifjúság részvételét is a téli alma betakarításához. Már vannak hagyományos, évek óta tartó jó kapcsolatok, bevált az egy iskola, egy üzem együttműködési forma. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a munkát irányító pedagógusok, diákok helyismerete hozzájárul a minőségi munkavégzéshez. A gyümölcsöskertek most közepes, jó termést ígérnek. A győztes csapat és a felkészítő tanár.
