Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-22 / 93. szám
1980. április 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ES KÜLFÖLDRŐL Érelmeszesedés ellen papaya Megkezdődött az értékes pa- pain-enzim előállítása a Szovjet Tudományos Akadémia Gagra környéki botanikus kertjében, ahol laboratórium létesült e célra. Ebből a gyógyszerből már több mint száz kilogrammot küldtek az orvosoknak és a gyógyszertárakba. Az enzimet a lumbágó, a gége- és mandulagyulladás ellen alkalmazzák a gagrai szanatóriumban. A Tbilisziben levő Kutateladze Gyógyszerészeti Kutató Intézetben befejezés előtt állnak e növényi emzimet tartalmazó különféle gyógyszerfajták gyártásának előkészületei. A tudósok szerint már minimális papain-adag is javítja a konzer- vek ízét, növeli a gyümölcs, a sör, a bor tárolásának időtartamát. A papayának van egy érdekes tulajdonsága: a fán ejtett kis metszéseken keresztül tejszerű nedvcseppeket választ ki, s ez a folyadék gyógyító anyagokban gazdag. Megfigyelték azt is, hogy a papayafa gyümölcsével táplálkozó embereknél nem fejlődik ki érelmeszesedés. E növény leveit és kocsányait Kubában. az afrikai és a délkelet- ázs;ai országokban széles körben alkalmazza a népi orvos- tudomány. ízletes gyümölcse vitaminokban gazdag és serkenti az emésztést. Az Inidából származó növény most a Gagra környéki melegházban él. A szakemberek a kísérleti ültetvényen a fákat hozzászoktatták ahhoz, hogy ne csak 3—4. hanem 30 évig is gyümölcsöt hozzanak. A grúz botanikusok tervei szerint Gagrában létrehozzák a papaya ipari jellemű termelésének nversanyagbázisát. Minden hektárnvi üvegházi na- paya-ültetvény évenként mintegy 100 ezer rubel hasznot hajt. Víztározó a Bilinán Az észak-csehországi Bidi- na folyó vizét új mederbe terelik, hogy az épülőfélben lévő víztározó helyett egy másikat al'alkíthassanaik ki. A dri- movi tározámedencét ugyanis nem töltik fel vízzel, mert a talajban végzett geológiai vizsgálatok szerint itt jelentős, 40 millió tonnás barnaszén-készleteikre bukkantak. Gönc határa — a hegyvidékre jellemző szénaszántással. pülésre, de aztán ,,hü polgárainak s vendég népeinek” a bort elengedte. A következő század elején már mezőváros volt Gönc, mégpedig Kassa után a legnagyobb Abaúj megyében. Mátyás király vám- mentességet adományozva ,,oppi- dum nostrum”-nak, a ,,mi városunkénak nevezte. Száz évvel később, 1570-ben Abaúj megye székhelyét is oda helyezték, s ott gyűlésezett a megye nemessége 1640-ig. Ez idő alatt, a XVI. század végén volt Gönc papja Ká- roli Gáspár, aki először fordította magyarra a teljes bibliát, s több mint másfél évet töltött itt Szen- czi Molnár Albert is, a zsoltárok fordítója. Később a sárospataki iskolának is otthont adott egy időre Gönc. Ez az idő — a XVII. század vége — azonban sok viszontagsággal, hadi pusztulással járt. De Gönc kiheverte. S amikor 1772-ben Mária Terézia urbáriuma megszabta a szolgáltatásokat, Göncre évi ezer forintot vetettek ki, s egyebek között — ami számunkra érdekesebb — kötelezték szüretkor száz szedőt állítani és száz hordót lefuvarozni a Hegyaljára. A városka számos céhének mesterei a környező hegyek dongára való fájából készítették a híres gönci hordókat, amelyeknek űrtartalma országos mértékül is szolgált: a XVI. században 480, a XVIII. században 180, a múlt században pedig 160 budai icce volt — így fogyott 407,24-ról 135,75 literre. Akit érdekel a híres hordók kis- öccse, megtekintheti a múltjára sokat adó községben. Már sok éve ápolta e múltat egy kis falumúzeum a tanácsháznál. Azóta arról is értesülhettünk, hogy a hagyomány szerint huszita házak egyikét felújították. E régi polgárházak értékes emlékei Gönc múltjának, noha annak ezeknél jóval régebbi tanúi is vannak. Mindenekelőtt a templom, amelynek barokk jegyei a renováláskor elfedett gótikus épületet rejtik. Kívüle vár- és kolostormaradványok is vannak a község területén. Küzdelem a hallásért Lengyelországban több százezer hallássérült ember él. Valószínűleg sokukat visszavezetheti a teljes csend birodalomból a normális életbe az az új módszer, melyet először a lódzi katonaorvosi egyetemen alkalmaztak. A 28 éves férfinak, aki baleset következtében vesztette el hallását, belső fülébe platina mikro- elektródot operáltak, melynek kivezetése miniatűr erősítőhöz kapcsolódik. A készülék megszokásához szükséges idő elteltével a beteg ismét érzékelni kezdte a hanghullámokat. A beavatkozáshoz természetesen szükség van az elektronikusok együttműködésére, mégis, a legbonyolultabb feladat az operáló orvosra hárul, akinek a csontban számára láthatatlanul elhe’yezkedő. néhány négyzetmilliméter felületen kell dolgoznia. Néhány helyen gyémántfúróval igen kis üreget készítenek a csontban a 0,05—0,1 milliméter átmérőjű mikroelektró- dok számára. Az úi módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a hallóidegek egészségesek. így az úgynevezett Menier-betegség miatt bekövetkezett hallásvesztés, a véredényeknek a különböző antibiotikumok hatására bekövetkezett beszűkülése vagy eldugulása. valamint a balett vagy a zajártalom miatt létrejött süketség gyógyítható így. A baltikumi „trópus11 emlékei Ahol most a Balti-tenger hullámai csapkodják a partot, 50—60 millió évvel ezelőtt magnóliák nyíltak, a fenyveserdők mellett pálmafák és mirtuszok virágoztak. Ezeket az adatokat a litván tudósok a borostyán tanulmányozásával nyerték. A némely borostyánkőben fellelhető rovarok és növénymarad- ványök tanulmányozása révén ugyanis bizonyítást nyert, hogy sok millió évvel ezelőtt a vidék időjárása hirtelen felmelegedett. A kövekben számos éjjeli bogár látható, ami azt bizonyítja, hogy a fenyőfák gyantája sok illó- anyagot tartalmazott, így az éjszakánként is folyékony maradt. Tadasz Jankauszkász litván paleontológus szerint további értékes információ nyerhető a megkövesedett rovarok és a ma a trópusokon és a szubtrópusokon élő rovarok összehasonlításával. A litván borostyánmúzeumban rendkívül gazdag kollekciót őriznek, amelyben fellelhető a tudomány által ismert rovaroknak körülbelül egyharmada, többek között több mint száz hangyafajta. Indul az energia. (MTI Köiföldi Képszolgálat) Bélyeggyűjtés TTT T T T T T ▼ Bélyegmúzeum Április 28-án a Magyar Posta 1 forint névértékű bélyeg kibocsátásával emlékezik meg a Bélyegmúzeum fennállásának 50. évfordulójáról. A különleges alkalmat különleges bélyeg köszönti, amely a múzeum egyik kincsét. a „fordított Madonnát” ábrázolja. A tervrajzot Papp Gábor grafikusművész készítette, aki ezúttal először jelentkezik alkotásával bélyegen. A jubileumi bélyeget az Állami Nyomda készíti 412 300 fogazott és 5500 vágott példányban. A ..fordított Madonnát” 1925-ben fed zték fel. Az 5000 korona névértékű címletnek először a díszes keretét nyomtatták, majd újbóli gépbehelyezéssel a középrészt. 100 darab bélyeget tartalmazó ívet másodszorra fordítva tettek a gépbe. Így keletkezett a tévnyo- mat, amelyből 80 darabot a postán eladtak és csak ezután ismerték fel. Ma egy példány értéke megközelíti a 100 ezer forintot. Kétszerte is többre becsülik a pöttyös királyt. Az 1871. évi első magyar bélyeg készítése sok gondot okozott. Az átvételi bizottság több millió darab kész értékcikket megsemmisített, mert I. Ferenc József király arcképét himlőhelyeknek látszó festékfoltok éktelenítették. A selejt néhány példánya elkerülte sorsát, ezek kincsek lettek. 9 millió darab bélyeget őriz a múzeum, értékük felbecsülhetetlen. A készletből csak kis részt tudnak bemutatni, noha a világ csaknem valamennyi bélyege megtalálható a tárlókban. Az ismeretek gazdag tárháza a múzeum, filatéliai érdekességek bemutatásával a beavatottak tudását gyarapítja, ugyanakkor szórakozást nyújt a kívülállóknak is az érdekes ábrájú, színes bélyegekkel. Magyar—szovjet kiállítás A szövetség székházéban nagy sikerrel zajlott le a felszabadulás 35. évfordulója alkalmából rendezett magyar—szovjet bélyegbemutató. A megnyitó során I. Moro- szanov, a szovjet filatelista szervezet alelnöke, aki tevékenyen részt vett hazánk felszabadításában, kitüntető jelvényt adott át a hazai gyűjtők szövetségének. A bemutatott 19 szovjet gyűiteRÁDIÓ p»niiéinni»nn FILM 1980. április 22., kedd KOSSUTH RADIO 8,27: Tudomány és gyakorlat. — 8,57: 1870. április 22. Versek Leninről. — 9,07: Verbunkosok, nóták. — 9,44: Gyermekversek zenével. — 10,05: Iskolák — őrsök — barátok. — 10,35: Fischer Adám vezényel. — 11,39: Jókai Mór élete és kora. — 12,20: Ki nyer ma? — 12,35: Törvénykönyv. — 12,50: A rádió Dalszínháza. Házasodj Ausztria — zenés játék, Mikszáth Kálmán „Akii Miklós” című regényéből. — 14,26: Mozart: F-dur szonáta. K. 376. — 14,43: Arcképek a lengyel irodalomból. — 15,10: Zenekari muzsika. — 15,28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora. — 16,05: Az amatőr zenei mozgalom híradója. — 17,07: Fiatalok stúdiója. — 17,31: „Viruljon ki a tiszta hála”. Dalok Leninről. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hrí volt* hol nem volt... — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 19,15: Mindenki zeneiskolája. — 20,05: Második szakasz. A termelői árakról. — 20,35: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Tihanyi József népdalokat énekel. — 21,16: A hang. — 21,36: Bemutatjuk új felvételünket. Petrovics Emil: Fuvolaverseny. — 22,20: Indokína fél évszázada. VI. rész. — 22,30: Régi híres énekesek műsorából. Ric- cardo Stracciari operaáriákat énekel. — 22,57: Meditáció — az „empátiáról”. — 23,07: A Lengyel Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a varsói rádióban. PETŐFI RADIO 8,05: Lehr Edit népdalokat énekel, Mihály Sebestyén cite- rázik. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,33: Társalgó. — 10,33: Zenedélelőtt. — 12,25: Látószög. — 12,33: Melódiakoktél. — 13,22: Barkácsolóknak. — 13,27: Éneklő ifjúság. 14,00: Kettőtől hatig ... A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18,00: Tipp-topp parádé. — 18,33: Beszélni nehéz ... — 18,45: Kemenes Sarolta és Csőr József nótákat énekel. Ráduly Árpád gordon- kázik. — 19,20: Véleményem szerint. — 19,30: Csak fiataloknak! — 20,33: Mindenki könyvtára. — 21,06: Kapcsoljuk a 6- os stúdiót. Népszerű dallamok — esti hangverseny. — 22,06: A tegnap slágereiből; 3. MŰSOR 9,00: Iskolarádió. — 9,30: Dar- gomizsszkij: A kővendég. Há- romfelvonásos opera. — 11,05: Dzsesszfelvételekből. — n,40: Híres előadóművészek felvételeiből. — 13,07: Szimfonikus zene. — 14,23: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. József Attila. — 14,42: Elisabeth Schwarzkopf Mozart-áriákat énekel. — ú/'O: Az Iskolarádió matematikaszakköre. — 15,30: Az Amadeus vanósnégyes játszik. — 17,08: Mascagni és Leoncavallo operáiból. — 17,47: Mi a ^.véleményed? Politikai vitaműsor. — 18,07: Hangfelvételek felsőfokon. — 19,05: Az Ifjúsági Rádió műsora diákoknak, tanároknak és szülőknek. — 19,35: Harminc év múltán. Dokumentumműsor-sorozat. III. rész. — 20,15: Zene, korabeli hangszerekkel. —XIV/3. rész. — 21,20: A progresszív beat híres előadói. — 22,02: „Míg fölöttünk remegett a levegő”. Németh János mártírköltő és műfordító emlékére. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek, időjárás, lapszemle. — 17,05: Szűcs Judit és Joan Baez énekel. — 17,30: Nők műsora. Szerkesztő: Rózsavölgyi Erzsébet. (A tartalomból: Ház körüli tennivalók — A logopédus tanácsai — Levelekre válaszolunk — Nők könyvespolca.) — 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: A Délibáb együttes játszik, Joób Árpád vezetésével. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.) (sz). — 8,05: Iskolatévé. Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) — 9,05: Magyar irodalom (ált. isk. 2. oszt.) — 9,30: óvodások filmműsora.' Kisfilm-összeállítás: 1. Segíts, Nagyi! NSZK rajzfilmsorozat (sz) 4. rész: Repülő elefántok (ism). — 2. A kék bolygó. Csehszlovák bábfilm (ism). — 11,05: Élővilág (ált. isk. 7. oszt.) — 11,20: Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyerekeknek (ism). — 12,10: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) — 14,40: Iskolatévé. Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) (ism). — 15,15: Magyar irodalom (ált. isk. 2. oszt.) (ism). — 15,40: Élővilág (ism). (sz). — 15,55: Fizika (ism). — 16,30: Hírek. — 16,35: Gólyavári esték. Előadások az emberiség történetéből. XIII/2. rész: a római birodalom bukása (ism). (sz). — 17,05: Koreai mozaik. A Horizont-szerkesztőség műsora. — 17,30: Mindenki iskolája. Fizika. — 18,05: Matematika. Hasonlóság. — 18,35: Reklám. — 18,40: Egy nagy élet lapjai (Lenin). Dokumentumfilm. — 19,05: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz). — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tvhíradó (sz). — 20,00: Martin Luther King. Magyarul beszélő amerikai tévéfilmsorozat. III/l. rész (sz). — 21,35: Beszélgetés Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Hazafias Népfront főtitkárával, a közelgő választásokról (sz). — 22,15: Tv-híradó 3. (sz). 2. MŰSOR 20,00: A szép Antonio. Magyarul beszélő olasz—francia film. (14 éven felülieknek!) — 21,35: Tv-híradó (sz). — 21,55: A pillanat vezérel. NSZK riportfilm (sz). MOZIMŰSOR Krúdy mozi: VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT I—II. (14 év!, am.—ol.) E. k.: 16 és 19 óra! Béke mozi: A VASALARCOS FÉRFI (ang.) Móricz mozi: FUTÁRSZOLGALAT (sz.) Nyírbátor: KOPORTOS (14 év!, m.) Mátészalka: HOGYAN FELEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEGNAGYOBB SZERELMÉT (14 év!, m.) Kisvárda: AJÁNDÉK EZ A NAP (14 év!, tn.) Fehérgyarmat: KONVOJ (14 év!, am.) mény keresztmetszetét adta a Szovjetunióban folyó, magasszintű filatelista munkának. A tablókon 17 magyar gyűjtő anyaga is szerepelt, ezek 35 év politikai, gazdasági és társadalmi életéről számoltak be. Számos albumlapon elevenítették fel Lenin életét. Az összeállításokat időszerűvé teszi, hogy e hónapban ünnepeljük a szovjet állam alapítója születésének 110. évfordulóját. Bizonyára újabb bélyegeket is kibocsátanak, eddig 42 állam bélyege örökítette meg Lenint. A Magyar Posta emlékbélyegzőt használ a Budapesti Munkásmozgalmi- Múzeumban rendezett kiállítás postahivatalában. Újdonságok Híres emberek arckéDe díszíti a közös európai gondolatot kifejező bélyegpárt. A 130 őre névértékű bélyeg Karen Blixen (1885—1952) írónőre emlékeztet. 22 évesen jelent meg első regénye, majd közel 20 évig Kenyában élt a természet és a helyi lakosság varázsában. Később visszatért hazájába, de műveiben sokszor írta meg vágyódását Kenya iránt. — Az NSZK 3 bélyeget adott ki, felárukból a hazai sportmozgalmat támogatják. — Előzzük meg a baleseteket, int Luxemburg 2 és 6 frankos bélyege. Az első címlet a vasöntés, a második a forgó alkatrészek veszélyeire figyelmeztet. — A turistáknak nyújt segítséget Anglia, öt címleten művészi festmények alapjan bemutatja azokat a londoni épületeket, amit minden idegennek meg kell tekinteni. — „Az energia érték, nem szabad pazarolni” — e jelszóval hívják fel a közönséget Olaszországban a takarékosságra, ennek jegyében bélyegpárt adtak ki. A hordók mértékadója Gönc A gönci hordó évszázadokon át űrmértékűi szolgált országszerte, sőt még a határokon túl is — nem utolsósorban lengyel földön. De mért éppen a gönci hordó lett ilyen mértékadó? Annyi bizonyos, hogy a Hegyalja borának fontos szerepe volt ebben! Hegyalja ugyanannak a Zempléni hegyvidéknek a keleti, lépcsős szegélye, amelynek nyugati, a Hernád felé ereszkedő peremlépcsője a Dűlő. Ez utóbbi részen található Gönc, közel a szlovák határhoz. A XII. század közepén keletkezhetett, amikor az Abaúj- vártól délre eső vidékre németeket telepítettek, tíz falut alapítva, közöttük azt is, amelyik azután Gunch, Kunch — egy ízben Kun- czelsdorf, ami tán a Kunz, azaz Konrád névre utal —, Gwnch, Gwncz stb. névalakban tűnt fe) oklevelekben, tizedfizetési lajstromokban. Éspedig először 1219- ben egy per kapcsán, amikor is négy gönci lakost tüzesvaspróbá- ra Váradra idéztek. Kemény legények lehettek ezek a gönciek, mert kiállták a próbát, s ártatlannak találtattak! ^ Vára is volt valaha Göncnek, amely fontos helyen feküdt: a bortermő Hegyalját Kassával ösz- szekötő kereskedelmi úton. Ráadásul épp ott csatlakozott emebbe a Telkibánya felől érkező út. A vár alatt Nagy Lajos király kolostort s templomot alapított a pálos szerzeteseknek. Bizonyára volt mit a tejbe aprítaniuk a gönci polgároknak, hiszen Zsigmond király 1387-ben a minden ingó és ingatlan birtok hetedeként kivetett adó fejében ezer forintot és ötszáz hordó bort rótt ki a teleÁz energiaszállítás gondjai A világ energiagondjai között jelentős helyet foglal el a természeti erőforrások kimeríthetősége, az egy főre jutó fajlagos energiafelhasználás egyenlőtlensége, a biztos készletek egyenlőtlen területi elhelyezkedése és az a tény, hogy a hőenergia csak rossz hatásfokkal alakítható át mechanikai energiává. Hasonlóan nagy jelentőségű és fontos kérdés a meglevő energiakészleteknek a fogyasztókhoz való eljuttatása, azaz az energiaszállítás. A legrégebbi energiaszállltási mód az energiahordozók szállítása volt és ennek jelentősége azóta sem csökkent. Ugyancsak régóta ismert megoldás az energiaforrások mellé való település is; ilyenek például a vízimalmok. Ez a lehetőség ma is fennáll. Ipartelepek létesítésekor mindig számításba veszik a fellelhető energiaforrásokat és a települések helyének kiválasztásakor sokszor döntő tényező az a gazdasági összevetés, amely az -energiahordozók szállítási költségeit a nyersanyagok és a késztermékek szállítási költségeihez hasonlítja. A hőerőművek telepítésénél a fűtőanyag (szén. kőolaj, lignit), a víz (hűtő- és tápvízszükséglet) és az energiafogyasztók távolsága is szerepel az egyéb meghatározó tényezők (szélirány, a talaj teherbíró képessége, a terület kisa- játíthatósága) között. Az emberiség energiaigényét jelenleg 25—30 százalékban villamos energia formájában (10 százalék világítás, 15—20 százalék hajtóenergia) kell kielégíteni. Emellett a vlllamosenergia-elosztás a energiaellátás legrugalmasabb módja. A távolsági villamosenergia-át- vitel megvalósításában magyar elgondolások is testet öltöttek. Az egyik az ún. Thury-féle rendszer, amely lényegében egyenáramú soros erőátviteli rendszer. Ez állandó áram és változó nagyságú feszültség elve alapján épül fel. A másik ilyen megoldás a ma szinte egyeduralkodó váltakozó áramú erőátviteli rendszer. Kidolgozásában a Ganz-gyár és kiváló mérnökgárdája fejtett ki úttörő tevékenységet.
