Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
1980. április 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Eduard Uszpenszkij: Mese a nagy fülű elefántról Élt egyszer az állatkertben egy elefánt. Közönséges afrikai elefánt volt, se jobb, se rosszabb, mint a többi. Egy szép napon emberek jöttek hozzá, méricskélték jobbról- balról, végül azt mondták: — Az összes állatkerti elefánt közül ennek van a legnagyobb füle. Az elefánt tüstént kérkedni kezdett: — Hallottátok, az összes állatkerti elefánt közül nekem van a legnagyobb fülem! És már követelte is, hogy az elefántistálló bejáratánál írják ezt ki egy nagy táblára. Attól kezdve mindig neki volt a legtöbb látogatója. Még az olyan hfres-nevezetes emberek is meg akartak ismerkedni vele, mint a miniszterei^ nagykövetek. Nem is csoda, hisz nem akármilyen elefánt volt: neki volt a legnagyobb füle! — Ide fülelj — mondták neki a barátai —, hogy nagy a füled, abban neked semmiféle külön érdemed nincs. Légy hát az ösz- szes állatkerti elefánt közül a legszerényebb és legkedvesebb! De hiába volt olyan nagy a füle, a világ minden kincséért sem hallgatta volna meg a barátai tanácsát. Hogyisne! Hisz nemhiába kapta a legjobb elefántistállót, nemhiába filmezték és nemhiába választotta tiszteletbeli tagjának a világ összes állatkertje! Sőt, mi több; egy szakembert is állítottak mellé, akinek csak az volt a dolga, hogy mindennap megfürössze őt és gondozza a fülét. Egyszer azonban ez az ember túlbuzgóságában annyira kimosta a fülét, hogy összement. Az emberek csodálkozni kezdtek: — Miért lakik ez az elefánt a legjobb elefántházban? — Mert neki volt a legnagyobb füle. — De hát csak volt... S az elefántot visszavitték a közös istállóba, régi barátaihoz. Az elefánt azonban nem akart együtt lakni barátaival. Túlságosan hozzászokott a hírnévhez. Szívesebben kóborolt a közeli mezőkön, hegyszorosokban. A kóbórló élet miatt azonban hamarosan leromlott, lesoványodott, s egyre inkább kezdett hasonlítani a tevéhez. Nem is tudni, mi lett volna a vége. ha újra emberek nem jönnek hozzá. Az emberek hosszan elbeszélgettek vele, s végül kijelentették: — Ez az elefánt a legostobább mindazok közül, amelyekkel életünkben találkoztunk! — Hallottátok — dicsekedett —, én vagyok a legostobább elefánt azok közül, amelyekkel az emberek életükben találkoztak! Visszament hát ismét az állatkertbe és újból megkapta a legjobb istállót. Azóta is ott él. Mindennel elégedett, csak egyvalami nyugtalanítja folyton: mi lesz, ha egyszer hirtelen megokosodik. (Ford.: Antal Miklós) József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából április 11-én városi szavalóversenyt rendeztek a Nyíregyházi 9-es számú Általános Iskola aulájában. Képriportunk a verseny néhány pillanatát örökítette meg. Képeinken: Béres Csilla versmondó és az ifjú közönség. (Császár Csaba felvételei) Sasok A Kelet-Magyarország hasábjain már többször olvastunk tudósítást a Szelkó-tó érdekes madárvilágáról. A tó által biztosított bő táplálék és viszonylagos háborítatlanság nemcsak a növény- és rovarevő madaraknak nyújt pihenőhelyet az elvonulásban, hanem a ragadozó madaraknak is, melyek ma már egyre kisebb számban találhatóak. Ezek közül is két rendkívül ritka fajtát, a halászsast és a rétisast figyeltük meg. A halászsas ölyv nagyságú, sas formájú madár. Feje fehér, széles, fekete szemfoltja van, tarkóján rövid toliakból álló üstök van. Sötét hátoldalával és fehér hasoldalával már messziről észrevehető, s ezek a kontrasztok megkönnyítik azonosítását. Tápláléka majdnem kizárólag hal, ezért élőhelye mindig víz közelében, nagyobb folyók, tavak mentén található. Magyarországon ritka fészkelő, védett, értéke 30 ezer forint. A rétisas a legnagyobb európai sasfaj. Széles szárnya szinte téglalap alakú, fehér ék alakú farka jellegzetes faji bélyeg épp úgy, mint tollatlan csűdje, hatalmas sárga csőre. Ezek a bélyegek az öreg példányokon találhatóak, míg a fiataloknak a feje csokoládészín, farka egyszínű barna, a csőrük sárga. Tápláléka főleg hal. amit alacsonyan repítve a víz felszínén kap el. Ezenkívül étlapján szerepelnek a vízi madarak, szárcsák, récék, sérült, beteg állatok és az állati dögök is, melyet előszeretettel fogyaszt. Ez utóbbival etetik télen a nemzeti parkok területén tömörülő sasokat. Szép Tibor Április 16-án a fehérgyarmati Május 14. téri iskolában tartották az úttörő-egészségőrök városi-járási versenyét. A 12 csapat fél tucat állomáson, szellemi és gyakorlati akadályok során döntötte el az április 24-i, megyei döntőre jutást. A KÖJÁLL szakemberei, a Vöröskereszt városi-járási szervezete, a mentőállomás dolgozói s a járási úttörőelnökség képviselőinek zsűrije előtt alakult ki a végső sorrend, melynek eredményeként a várost a 2. sz. általános iskola, a járást a Nagyszekeresi Általános Iskola versenyzői képviselik a megyei versenyen. (MK) MADÁR JÁNOS: ÜNNEP Aranyfényes napsugárka a kertembe költözött. Fogadják öt a virágok, mind tavaszba öltözött. Szirom-pille, hópehely, csillagszép virágkehely! Lomtalanítás Az elmúlt évben több, mint 20 ezer forint értékű hasznos anyagot juttattak a MÉH-te- lepre a fehérgyarmati úttörők a lomtalanítási napok során. A Hazafias Népfront városi bizottsága most szakaszosan mozgósította a lakosságot. Az úttörők most is segítenek. A felvétel az Ady Endre utcában készült, hulladékgyűjtés közben. (MK) BODNÁR ISTVÁN: Anya azt hajtogatja L iliékhez nem lehet átmenni ragacsos betegsége van csakhogy én megmosnám a kezem szappan használatával de anya egyre csak azt hajtogatja a lemenetelről szó sem lehet hát így állunk mondhatom a helyzet tragacs Képünkön: a győztes fehérgyarmati bábosok. Elöljáróban elnézést kérünk a tiszalöki általános iskola 1. a. osztályától: múlt heti gyermekpostánkban ugyanis közöltük . levelüket, ám tévesen — kálmánháziak- nak — neveztük a kis levélírókat. Reméljük, e kis baki nem vette el kedvüket a további levélírástól... Várjuk tudósításaikat! A nyírpilisi általános iskolából Karászi Csilla negyedik osztályos tanuló írt levelet. Beszámol bélyeggyűjtő szakkörük működéséről és érdekes kezdeményezéseikről. „Kiállítást nyitottunk, melynek címe: Szocialista építő-- munkánk 35 éve. Szakkörünk minden jelentős évfordulóra, eseményre kiállítást szokott készíteni! Céljaink közt szerepel még, hogy bemutatjuk legkedvesebb tantárgyainkat is — bélyegeken. Szakkörünk vezetője: Kiss Árpád tanár bácsi.” Tarpai Anikó a fehérgyarmati 1. számú iskolából írt. Március végén bábversenyen vettek részt Nyírbátorban, ahol három járás legjobb bábosai léptek a közönség és a zsűri elé. „Sok szép mesét láttunk-hallottunk, a mi bemutatónk is sikert aratott. A Máié Miska menyegzője című darabot 'mutattuk be. Utolsóként léptünk fel, a műsorunk végén nagy tapsot kaptunk. Az eredményhirdetés után még nagyobb lett örömünk, mivel elsők lettünk! Bejutottunk a megyei döntőre!” Papp Csaba jutalomból részt vehetett április 8. és 12. között a nemzetközi úttörő „Barátság” táborban, a fehérgyarmati járás küldötteként. Beszámol (a két szabolcsi fiú egyikeként) az ott történtekről. „Boldogan vettem tudomásul, hogy a világhírű úttörővárosba mehetek, Zánkára. Április 8-án hajnalban indultunk és délután ötre érkeztünk meg. Ezen a napon volt a rajzászló felvonása. Este minden raj bemutatkozót tartott. Este 10-kor volt a takarodó. Reggel 7 órakor keltünk fel, ezután reggeli torna következett. Fél nyolckor reggeliztünk és nyolc órától fél kilencig volt a szobarendezés, takarítás. A délelőtt további részében őrsi portya volt azzal a céllal, hogy megismerjük az úttörő várost. Az út nyolc állomásból állt, az erdei tomapálya feladatait is elvégeztük. Délután az úttörők országos szövetségéről beszélgettünk. Vacsora után különböző teszteket kellett kitölteni. Ezután az alakuló téren ünnepélyesen felvonták a magyar, szovjet és az ENSZ-zászlót. , Másnap reggeli után felkészülés volt a szellemi akadályversenyre. Minden őrsnek kijelölt útvonala volt úgy, hogy különböző színű szalagok voltak áz úton, s a mienk a sárga színű szalag volt. A téli táborból indultunk és ide is kellett visszaérkezni. Minden állomásnál valamilyen úttörőmunkával kapcsolatos kérdésre kellett válaszolni. Este a szabadban úttörő játékokat tanultunk, a foglalkoztatóban pedig népi táncot. Ezután a DlVSZ-ről, az úttörőparlamentről és a VIT-ekről beszélgettünk. A VIT-eknél megemlítettük az ott játszott játékokat, táncokat, és ezekből néhányat meg is tanultunk. Utolsó nap megnéztük az úttörőtörténeti múzeumot, amelyben megtalálhatók voltak a különböző országok úttörőinek egyenruhája. A moziban nagyon jó ismeret- terjesztő filmet láttunk Magyarországról. A zászlólevonás bizony már a táborozás végét jelentette. A színházteremben volt az úttörőbemutató, ahol mindenki bemutathatta, hogy mi a kedvenc időtöltése. A műsor programjában megtalálhatók voltak: zongora, hegedű, fuvola, gitár, trombita, énekszólók és szavalatok is. Korán reggel eljött az indulás órája. Mindenki arra gondolt, hogy de jó lenne még maradni ezen a szép helyen ...” TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő: a függ. 6. sorban szereplő író szülőfaluja, ahol szülőházában emlékszobát rendeztek be. (tizedik négyzetben két betű!). 6. Tág. 7. “-Elektromos töltésű részecske. 8. Egymást követő betűk az abc-ben. 9. Elemérke. 11. Káin testvére volt (utolsó négyzetben két betű). 12. Gyanít. 14. Agg. 16. Zamat. 18. Háziállat. 20. Eme helyen. 21. Rönk fele! 22. ...da (sokszorosító üzem), első négyzetben kétjegyű mássalhangzó. 24. Kopasz. 25. Elad betűi keverve. 27. Lobogó tűz. 28. Kortyolni- való. 29. Sógornő, népi alakja.. Függőleges: 1. Személyétől. 2. Télisport. 3. ... szó, panaszkodás. 4. Részben van! 5. Eme tárgyba. 6. Megfejtendő : a magyar felvilágosodás irodalmának jeles képviselője, megyénk szülötte (hatodik négyzetben kétjegyű mássalhangzó.) 10. Húros fegyvere. 11. Kereskedelmi értéke. 13. Három, oroszul. 14. ösz- szevissza töm! 15. Megfejtendő: a függ. 6. folytatása. 17. Ama helyen. 19. Üzlet. 21. Cím, beosztás, társadalmi poszt. 23. Nyomda fele! 24. Talán, népiesen. 26. Alumínium vegyjeíe. 27. Dúdoló szócska. Megfejtendő: Függőleges 6., 15., vízszintes 1. A megfejtéseket csak levelezőlapon fogadjuk el. A lapra írjátok rá: Törd a fejed! Beküldési határidő: április 23. Múlt heti megfejtés: MÓRICZ ZSIG- MOND — TISZACSÉCSE. Könyvjutalom: Szikszay' Agnes Gávavencsellő, Vadnay Zsófia Nyíregyháza, Varga Zoltán Szamostatárfalva, ifj. Szalma Péter Mátyus, Csombók Erzsébet Ópályi, Fekete Mihály Ibrány, Makay Anna Turistvándi, Nagy Béla Szamosszeg, Kádár András Záhony, Tisza Csaba Tu- nyogmatolcs, Lőrincz Ervin Mátészalka, Kristóf Katalin Mátészalka, Nagy Zita Ilk, Czinkóczi Zoltán Záhony, Daku Júlia Tiszabezdéd. VirágI ■■ ■■ m n koszonto TAVASZHlVOGATÖ virágköszöntőre invitált a plakát. Bár az idő még kifejezetten hűvös és ésős ^Vblt, amikor a március végi vasárnapon — a nyíregyházi városmajori művelődési házban — együtt játszottak és énekeltek néző és szereplő gyerekek, no meg a nemrég alakult DONGÓ együttes. Előadás után kerestük meg a műsor létrehozóit és szereplőit. — A 17. sz. általános iskola gyermekszínjátszóival való kapcsolatunk nem újkeletű. Igazán lelkes társaság jár ide hozzánk. Ezek a harmadikos gyerekek itt töltik a nap 'jelentős részét, ugyanis ők a mi termeinkben tanulnak. Ennélfogva szinte mindennapos vendégei 4500 kötetes könyvtárunknak, kultúrtermünknek. Az itt tanító nevelőkkel közösen .gondoskodunk zenei és prózai programokról. Műsorainkat bemutatjuk a szomszédos 14. sz. óvodában és az anyaiskolában — fejezi be ismertetőjét Machán Frigyesné könyvtáros, a gyerekek Kati nénije. A szó csakhamar a most látott ,,Virágköszöntő”-re terelődik. — Mindig is híve voltam a gyermekszínjátszásnak. Korábbi munkahelyemen a mostanitól nagyobb lélegzetű, egész estét betöltő mesedarabokat adtunk már elő — mondja Sólyom Béláné, a harmadikosok tanító nénije. — Ez a mostani próbálkozásunk, melynek magját Tarbay Ede darabja adta, jó lehetőséget biztosít az együtt játszásra. De erről már a műsorban szereplő gyerekek véleménye érdekel különösen. Valameny- nyien ügyesek, aranyosak voltak, a mondottakat átélve játszottak — á szó igazi értelmében. — Csöppet sem. láttam a drukkot az arcotokon, hogy lehet ez? — kérdezteln. Loós Gabi ragadja meg a válaszadás lehetőségét. — A legapróbb részleteket is figyelembe vevő próbát tartottunk. Volt, mikor már majdnem sírva is fakadtam, ipert nem sikerült úgy valami, ahogy szerettük volna. De soha nem adtuk fel! — SZÍVESEN JÁRTUNK VISZSZA a délutáni próbákra — veszi át a szót Palicz Hajnal. — Valamennyien örömmel veszünk részt ilyen jellegű műsorokban. No, és a minket követő DONGÓ együttes is nagyon tetszett, küfönösen az, hogy az ismert gyerekdalokal együtt énekelhettük velük ...- (S. J.) GYERMEKVILÁG Gyermekposta
