Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

4

KELET-MAGYARORSZÄG

1980. április 18.

Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza!

Megkezdődtek

(Folytatás az 1. oldalról)

Pest megye 18. számú választókerületének lakosai a Csepel Autógyár művelődési központjában tartották meg jelölő gyűlésüket. A gyűlésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Mondok Pál, a megyei tanács elnöke is. Dé- kány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Raffai Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke szólt az ország, a megye és a járás fejlődésének eredményeiről, s a XII. kongresszus határozataiból adódó feladatokról. Ezután Barna Lajos, a HNF Pest megyei bizottságának élnöke javasolta a jelenlévőknek, hogy Gáspár Sándort jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. Több felszólalás után a gyűlés részve(Folytatás az 1. oldalról)

tartani az iskolákban a jelenlegi helyzetet, annak ellenére, hogy az eddigi legnagyobb létszámú korosztályok kezdenek iskolába járni. Várhatóan 900 millió forintot fordítanak a kórház rekonstrukciójának folytatására, átadják az új művelődési házat, a körútrendszert. Varga Gyula a továbbiakban a Hazafias Népfront választási pragram- jának támogatására hívta fel a nagygyűlés résztvevőit.

Ezt követően ismertette a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának jelölését: a 2. számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltjének Biszku Bélát, a Központi Bizottság tagját ajánlotta, aki már az előző ciklusban is a város ország- gyűlési képviselője volt.

A jelölő gyűlésen felszólalt Szilágyi Sándor, az 5-ös számú körzeti pártalaoszervezet titkára. Gergely Ferenc, a gumigyár igazgatója. Gulyás

Munkatársunk riportsorozata (3.)

Lengyelország napjainkban

Hasképpen gazdálkodni, de hogyan?

vői egyhangúlag elfogadták a javaslatot, Gáspár Sándor köszönetét mondott az iránta megnyilvánuló bizalomért.

Nógrád megye 2. számú országgyűlési választókerületének lakosai csütörtökön a Salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában tartották jelölő gyűlésüket. Jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Az ország és a szűkebb pátria — Nógrád illetve Salgótarján — felszabadulás utáni újjászületéséről. eredményeiről Géczi János szólt. Beszéde végén javasolta, hogv Brutyó Jánost jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. A javaslatot a hallgatóság tapssal fogadta és egyhangúlag megszavazta. Ezután Brutyó János kért szót és megköszönte a vá- lasztópolgárok bizalmát.

Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Timár István, a Dohányfermentáló Vállalat szb-titkára, Pásztor Györgyné, a gumigyár munkásnője, Bartha Dénes, a 107. számú ipari szakmunkásképző intézet igazgatója, akik támogatták Biszku Béla képviselő jelölését. Ezt követően a jelölő gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a nyíregyházi 2. számú választókerület országgyűlési képviselő- jelöltjének Biszku Bélát, aki ezután felszólalt a jelölő gyűlésen és köszönetét mondott a választók bizalmáért.

Ugyanezen a napon képviselői jelölő gyűlés volt a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán is, amelynek résztvevői csatlakoztak a gumigyári nagygyűlés javaslatához, támogatták Biszku Béla képviselői jelölését. Ma megyénkben tizenegy választó- kerületben tartanak képviselői jelölő gyűlést. Szombaton pedig Nagyecseden 19 órakor lesz jelölő gyűlés.

Lenin nyomában (1.)

Beszélgetés a szobrok között

Van az embereknek pénzük. Ezt nemcsak a szemlélő állapítja meg, hanem a statisztika is alátámasztja. A közelmúltban tartott VIII. pártkongresszuson az utóbbi tíz év eredményeit és gondjait tekintették át, s határozták meg a feladatokat. Eszerint az' átlagbérek 2300-ról 5300 zlotyra emelkedtek.

— A gondunk: a magasabb életszínvonalat nem követte az árubőség — fogalmazza meg Stanislaw Skraba, a lengyel szakszervezetek közgazdasági titkára. — A piaci nehézségek pedig rontják a lakosság közhangulatát.

Mindenekelőtt a> mezőgazdasági termékek bizonyos hiánya kíván nagy erőfeszítéseket. Mert a városi embernek keveset ér az olcsó hús, ha ritkán lehet kapni. A kétmillió kisgazdaság egy része pedig inkább önellátásra termel, keveset juttat a piacra. Ezért támogatják az árutermelés erősítését, legyen az állami gazdaság, termelőszövetkezet vagy magángazdaság. A hangsúly azon van, hogy a termőföldet minél jobban hasznosítsák. Közben szociális gond is akad. Ä kistulajdonosok egy része elöregedik. A falusi életforma nem vonzza a fiatalokat.

— Olyan helyzetbe került a

népgazdaságunk, hpgy a gazdasági irányítás gyökeres változtatása nélkül nem tudunk változtatni a megszokott formákon — fogalmaz a lengyel közgazdasági társaság egyik vezetője.

Nem véletlen, hogy a társaság főtitkárának, Rafal Krawczyknak a szobájában a vendéglátók többet kérdeznek, mint a vendégek. Érdekli őket a magyar gazdasági irányítás, valami hasonlót szeretnének bevezetni a sok tervutasítás helyett. A főtitkár így mondja:

— Közeledünk a magyar modellhez, ezért érdekel annak továbbfejlesztése, a mai viszonyokhoz való alkalmazása.

Két sikertelen próbálkozás után — először 1956—57-ben, majd 1972—73-ban akartak változtatni az irányításon — most hosszabb előkészítési szakaszt gondolnak, csak 1983 körül tervezik az új módszerek szerinti irányítást. A nehéz körülmények azok, amelyek meggondolásra késztetnek mindenkit. így többek között olyan külső körülmények, mint a fizetési mérlegben fellelhető egyensúlyi zavarok, s olyan belső gondok, mint az árak kérdése, a túlzott fogyasztói szemlélet felváltása.

Az ifjúsági szövetség

(Folytatás az 1. oldalról)

ti az ifjúsági mozgalom kongresszus utáni tevékenységét. Előbbre kell lépni — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága — a KISZ politikai feladatainak megvalósítását szolgáló ideológiai, tömegpolitikai munkában, az egyes ifjúsági rétegek helyzetének és igényeinek megfelelően kell fejleszteni a szervezet belső demokratizmusát, ösztönözni kell az öntevékenységet. növelni a KISZ minden szintjén a politikai érzékenységet, előtérbe kell állítani az élő, eleven mozgalmi életet.

Maróthy László a többi között hangsúlyozta:

— Amikor bekapcsolódunk a kongresszusi határozatok végrehajtásába, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a KISZ soron következő X. kongresszusát a párt kongresszusának szellemében készítsük elő, egységesen értelmezve, együttesen és felelősségteljesen gondolkodva további teendőinkről, biztosítva a széles körben kibontakozó egységes cselekvést.

Ezután Nagy Sándor, a KISZ KB titkára szólt a képviselő- és tanácstagválasztások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos KISZ- feladatokról. Rámutatott arra, hogy jelentős sikereket értünk el népünk nemzeti programja, a szocialista társadalom építésében. A Központi Bizottság felhívja a KISZ-szervezeteket, a KISZ tagjait, minden fiatalt, hogy támogassák a Hazafias Népfrontnak a párt XII. kongresszusán kialakított politikáján alapuló választási programját és jelöltjeit.

Végül a testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kovács Jenőnek, a KB titkárának a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetéről és a KISZ nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatóját.

— Az egyik kulcskérdés a pénzügyi rendszer, ami most változik — magyarázza dr. Roman Dolczewski, a Vegyipari Gazdasági Intézet igazgatója. — A nyereség felosztásának bonyolultságát akarjuk csökkenteni, hogy jobban érdekeltek legyenek benne a vállalatok.

A gazdasági viták látszólag szűk körben, az ezzel fog- I lalkozó kutatók, gyakorlati szakemberek között zajlanak, azonban összefüggnek a társadalmat leginkább aggasztó kérdésekkel. Ezért nehéz minden változtatás, ezért igyekeznek jó előkészítés után hozzáfogni azokhoz.

— A fő vita azon van, hogy lehet a központi vezetést és a vállalati önállóságot egyeztetni — jegyzi meg egyik kollegánk, Jerzy Dzieciolowski, a lengyel újságírók közgazda- sági klubjának vezetője.

Ehhez kapcsolódik Janusz Ostaszewski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja, a Tribuna Ludu rovatvezetője:

— Erősíteni szükséges a tervezést, s ezzel együtt a vállalati önállóságot.

Az iparnak ugyanis az az egyik gondja, hogy tulajdonképpeni kisvállalatok nincsenek. Mindegyik valamilyen iparági tröszthöz tartozik, így a döntések sok áttételen, nehezen érvényesülhetnek egyes esetekben. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ne legyenek jól működő vállalatok. Példa erre a kis Polskinak ismert személygépkocsi-gyár éppúgy, mint a közös magyar—lengyel vállalat, a HALDEX.

Lányi Botond

VÉGE

F

ehér asztalnál ülünk, s bár nem damaszt borítja. hanem — mintha lisztpor lepné — apró gipszszemcsékből képződött finom réteg vonja be. mégis könnyen megered mellette a szó. Fehér minden az Uszije- vics utcai műteremlakásban, ahol vésők, csiszolókorongok, öntőformák, minták, félkész szobrok vallanak az itt lakók foglalkozására. Moszkva két ismert szobrászművészének vendégei vagyunk. Apa és fia — az 53 éves Jurij Grigorie- vics Orehov és a 30 esztendős Jurij Jurievics Orehov — ugyanannál a tanárnál tanultak a Moszkvai Művészeti Főiskolán.

Másik közös jellemzőjük, hogy mindkettőjük munkássága jószerivel Lenin alakja köré fonódik. Műtermükből több köztéri Lenin-szobor került már ki. Egy Moszkvában látható, egy a rosztovi terület Azov városának főterén, egy pedig Kázányban, s ugyancsak oda, Lenin egyetemi tanulmányainak színhelyére kerül most az a hat méter átmérőjű kompozíció, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulója tiszteletére készített a két Orehov.

Az új szobron már csak néhány simítás van hátra, mégis szünetel most a munka, mert népes társasággal za- varkodunk Orehovéknál. Rajtunk, a nemzetközi újságíróküldöttség tagjain kívül — szerencsés véletlen — itt vannak a Vlagyimir Iljics nevét viselő villamossági gépgyárból is néhányan. Vezetőjük. Alekszej Baranov mondja:

— Moszkva másfél ezer üzeme közül a mi gyárunkat fűzi a legtöbb szál Leninhez, aki 1918-ban többször is részt vett nálunk munkásgyűléseken, önkéntes forradalmi csoportokat szervezett. Fontos szerepe volt ennek az 1847- ben alapított üzemnek a forradalom idején, hiszen fegyverjavító műhelyként jött létre — nálunk készültek a Nagy Honvédő Háború ka- tyusái is —, s majd csak 1947-től vált az elektrotechnikai ipar bázisává. Lenin emlékét nemcsak a gyár neve őrzi, hanem az üzem történeti múzeuma is, ahol számos Leninnel kapcsolatos dokumentum kapott helyet.

Mit jelent Lenin a mai szovjet ember számára? A kultikus méretet öltő tisztelet és hagyományápolás mindig csodálkozásra készteti a külföldieket.

— Tőlem is sok külföldi megkérdezte már — mondja az idősebbik Orehov —, mi ösztönzött arra, hogy Lenin alakjának megformálására fordítsam munkásságom java részét. Számukra ez a kérdés úgy vetődik fel. hogyan lehet Leninről annyi szobrot készíteni — számomra pedig úgy, miképpen lehetne még teljesebben kibontani a személyiségét. Ahogy minden népnek vannak kimeríthetetlen hősei, nekünk akár Puskin, akár Lenin az. Sokoldalúságuk, szellemi hatalmasságuk és elévülhetetlen örökségük nap mint nap csodálkozásra, tiszteletre késztet. Ha megpillantjuk egy-egy képét, ha elhaladunk valamelyik szobra előtt, ha műveit olvassuk, ez az érzés tovább erősödik bennünk, mert mindig újabb vonását fedezzük fel kimeríthetetlen gazdagságának. Lenin gondolataival, munkájával, távlatokat nyitó eszméivel, személyes példájának erejével szüntelenül jelen van a világtörténelemben. Napjaink hősét kell tehát megformálA fiatalabbik Orehov, Jurij kitüntetett szobrászművésze.

nőm benne. S nem hiszem, tíz köztéri szobor elkészítése után sem, hogy befejezettnek vélhetem ezt a munkát. Lenin nagysága nem a gránitban, gipszben, márványban, fémekben él tovább, hanem bennünk, emberekben, akik a magunk módján azt folytatjuk, azt a folyamatot teljesítjük ki, amit ő a proletariátus vezéreként, a marxizmus tanainak továbbfej lesz- tőjeként elkezdett.

Az „iljicsevecek’’ — így névezik magukat a villamos- sági gépgyár munkásai — egyetértőén bólogatnak. S ha már ilyen fordulatot vett a műalkotásokról folytatott beszélgetés, Alekszandr Szaha- rov, az üzem párttitkára hozzáteszi:

— Ha Leninről beszélünk, ne csak azt lássuk, ami önmagában véve is világtörténelmi jelentőségű, hogy megalapította a világ első szocialista államát, hogy megteremtette az új típusú marxista pártot, hogy mint teoretikus és gondolkodó szoros egységbe ötvözte az elméletet és a gyakorlatot, hogy az ellenforradalom és imperialista intervenció ellen küzdő fiatal szovjet köztársaság élén állt. hanem azt is, hogy ,a gondolkodásban mindig megelőzte korát, és előre megrajzolta azokat a változásokat, amelyeknek tanúi lehettünk és tanúi vagyunk, nemcsak nálunk, de szerte a világban.

Órákat beszélgetünk, lámpák gyulladnak a moszkvai műterémben, de észre sem vesszük az idő múlását. Ore- hovék teát. pirogot, gyümölcsöt hoznak a ..fehér” asztalra. A néma szobrok árnyékában sűrű cigarettafüst gomolyog. Amikor egy fiatal munkás, Nyikolaj Pavlovszkij arról beszél, hogy Lenin mint vezető mennyire emberi volt, hogy egy óriási államot vezetve sem feledkezett meg a látszólag apró ügyekről, hogy mennyire ostorozta a bürokráciát. a hanyagságot és a fegyelmezetlenséget, lengyel kollegám emlékeztető pillantást küld felém, mintha csak

Hazánk elismerte a Zimbabwe Köztársaságot és kifejezte készségét a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételére. Az erről szóló üzenetben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke jókívánságait fejezte ki a függetJurievics a Lenini Komszomol

tegnapi beszélgetésünkre célozna.

Riszard Swierkowski, a varsói Perspektywy munkatársa ugyanis azzal mutatkozott be útunk kezdetén, hogy elővette Gyurkó László Lenin, október című munkájának lengyelre fordított változatát, és azt mondta: „Ezt

tartom a Leninről szóló legkitűnőbb könyvnek, elsősorban a szemlélete, a megközelítése miatt. Ily módon kellene Lenint minden nyelven bemutatni.” Azt — szerénységből talán — már nem tette hozzá, hogy Lengyelországban ő törekszik erre, de később mégis kihozta a szó, hogy Leninről írott könyve megjelenésre vár, és bizonyára nagy vitát fog kiváltani, mert egy teljesebb, átfogóbb Lenin-kép kialakításáért pöröl benne az utókorral.

A műteremben eközben egy megtermett, kissé kopaszodó „iljicsevec” veszi át a szót:

— A mi brigádunk vállalta, hogy április 22-re, Lenin születésnapjára teljesítjük az ötéves tervet. A vállalás nem könnyű, feszített tempót követel, de megcsináljuk. Ez is a lenini ügy szolgálata. Hiszen jómagam és sok millió honfitársam neki köszönhetem, hogy mindaz, ami előbb csak ábránd, később elmélet, majd mozgalom volt, 1917 után társadalmi-gazdasági valósággá vált. A jólétet. A békét. Azt, hogy kedvemet lelem a munkában. Lenin tervek egész sorát dolgozta ki. Ez is az örökségéhez tartozik. A mi feladatunk, hogy megvalósítsuk.

Egyszerűen beszélt, keresetlen szavakkal, de annál meggyőzőbben. Föl akartam írni a nevét, a mellettem ülő munkáshoz fordultam segítségért.

— Nyikolaj Metyelkinnek hívják — mondta. — Kovács a foglalkozása. A szocialista munka hőse. Állami díjas brigádvezető. Küldött volt az SZKP XXV. kongresszusán.

Juhani Nagy János

lenség kikiáltása alkalmából Canaan Banane-nek, Zimbabwe államfőjének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Robert G. Mugabe-1 üdvözölte miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából.

Hazánk elismerte a Zimbabwe Köztársaságot