Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 13. Kommentár Pislákoló gyertya „A rendszer mindenki számára rossz. A polgári lakosság gyűlöli, a tiszteket pedig korrumpálja és el- szemteleníti.” Kemény sza­vak ezek. Márpedig aki mondta, kétségtelenül tud­ja, mit beszél. A Newsweek január 28-i számában egy pakisztáni dandárparancs­nokot idézett. Tőle való a mondás, saját hazájáról vé­lekedett így. Arról az or­szágról, amelyet valameny- nyi ENSZ-statisztika egyér­telműen a világ legszegé­nyebb államai között tart nyilván. Azt a rendszert minősítette a katonatiszt, amely mostanában alaposan fölértékelődött, hála belpo­litikai helyzetének: Pakisz­tán Ziaul Hak táborngkkal az élen ma az Egyesült Ál­lamok legfontosabb bázisa az afgán ellenforradalmá­rok támogatásában. A tárgyilagos szemlélő számára Pakisztán igencsak gyenge láncszem a globális amerikai stratégiában. Ép­pen szerdán érkezett híre annak, hogy az országban magas rangú katonatiszte­ket vettek őrizetbe állam­csínykísérlet címén. Egy Londonban megjelenő ellen­zéki pakisztáni orgánum je­lentette a diktatúra elleni puccskísérlet hírét. Kétségtelen, hogy Hak tábornok rendszere rendkí­vül ingatag alapokon nyug­szik. Mégis mindazok, akik szívesen fogadják az afga­nisztáni szovjet segítség- nyújtás ürügyén a zavar­keltést, sietve fölsorakoztak Ziaul Hak mellett. Az Egye­sült Államok kezdte a sort, 400 millió dollár értékű rendkívüli katonai és gaz­dasági segély fölkínálásá­val. Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadó szemé­lyes látogatása alkalmából még ezt a tetemes keretet is megtoldotta (igaz, Hak azt is kévéséi te). Lord Car­rington brit külügyminisz­ter sem maradt távol Isla- mabadtól, sőt, ő is „kirán­dult” az afgán—pakisztáni határra. Nem érkezett üres kézzel: három teherszállító hajót ajándékozott Hak rendszerének. De megfor­dult a pakisztáni főváros­ban Huang Hua kínai kül­ügyminiszter, híven példáz­va, hogy a szovjetellenes demonstrációra Peking mindig kész. Kopogtatott az NSZK is, a korábbinál je­lentősebb anyagi támogatást helyezve kilátásba. , „A szabad világ apró égő gyertyája” . — így nevezte országát Hak tábornok —, most egyre inkább felsró­folja árfolyamát. Szeretné feledtetni, hogy az 1947 óta nyújtott ötmilliárd dollár értékű amerikai segély nem volt hiábavaló, nemkülön­ben azt a megsemmisítő ve­reséget, amelyet Bangla- deshben szenvedtek el a kilenc évvel ezelőtti hábo­rúban. A diktatúra már többször elhalasztotta a választáso­kat, s nemcsak a kivégzett Ali Bhutto híveit, hanem valamennyi ellenzéki erőt elnémította. Titokban a tá­bornok azon mesterkedik, hogy országát atomhatalom­má fejleszti. Emiatt Wa­shingtonban is aggódnak, mert úgy vélik: az USA és Pakisztán kapcsolata jelleg­zetes érdekházasság, amely előbb-utóbb fölbomolhat. Ami persze nem jelenti azt, hogy Ziaul Hak, az afgán ellenforradalmárok nagylel­kű .támogatója szerepében ne zsebelje be a különböző irányból számolatlanul ér­kező segélyeket. Gy. D. A politikai és katonai eny­hülés politikájának folytatá­sának szükségességét hangsú­lyozták kedden Bonnban tar­tott találkozójukon Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke és Fran­cois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára. Brandt és Mitterrand a Szó- I cialista Internacionáléval >' összefüggő, valamint a nem- jj zetközi kérdésekről tárgyal a nyugatnémet fővárosban. Ké- j! pünkön: Willy Brandt és jj Francois Mitterrand. (Kelet- j Magyarország telefotó) A teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszo­kat meglátogatta a forradal­mi tanács egyik tagja és úgy találta, hogy egészségi állapo­tuk kifogástalan — mondot­ta kedd esti televíziós nyilat­kozatában Chotbzadeh iráni külügyminiszter. Kijelentette, hogy az ENSZ- bizottság tagjai befejezhették volna teheráni missziójukat, ha „valamivel több türelmet tanúsítottak volna”. Ghotbzadeh derűlátónak mutatkozott abban a kérdés­ben, hogy a ténymegállapító bizottság Waldheim ENSZ- főtitkárral konzultálva a ké­sőbbiekben visszatérhet Te­heránba, és folytathatja mun­káját. Baniszadr elnök vi­szont kifejtette, hogy az ENSZ-misszió tagjai közmeg­becsülésnek örvendő, izig- vérig antiimperialista szemé­lyiségek, így missziójuk má­sodik részének elutasítása „elszigetelheti Iránt a nem- \ zetközi közvélemény és első­sorban a harmadik világ tá­mogatásától. A diákok ma­gatartásukkal akaratlanul is a bukott sah próféciáját iga­zolták, amely szerint az ENSZ-bizottság Teheránban nem járhat sikerrel” — mon­dotta az elnök a párizsi Le Monde-nak adott nyilatkoza­tában. Képünkön: az iráni túszügy fejleményeiről nyi­latkozott a sajtó képviselői­nek Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Washington­ban. (Kelet-Magyarország te­lefotó) (Folytatás az 1. oldalról) tagok aránya a munkásfiata­lok és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A KISZ Központi Bizottsá­ga megállapította, hogy a szervezettség fejlesztése csak a KISZ politikai hatásának, vonzerejének és tekintélyé­nek növelésével együtt, an­nak követelményeként való­sítható meg. A KlSZ-szerve- zeteknek ennek érdekében egész tevékenységükben, programjaikban jobban kell érvényesíteniük a fiatalok élet- és munkakörülményei­ből, gondolkodásmódjából, igényeiből, problémáiból adó­dó sajátosságokat. Fontos feladat, hogy a moz­galmi munka vonzerejét erő­sítve a KISZ-szervezetek tu­datosabban növeljék szerve­zettségüket. A munkahelyi, intézményi KlSZ-szerveze- tekben legyen tervszerűbb a tagfelvételi munka. Az ifjúsági szövetség rész­vétele a párttaggá nevelés­ben, illetve párttagajánló munkája egyenletesen fejlő­dik. Évről évre növekszik a pártba felvett fiatalok, ezen belül a KISZ-tagok száma. 1979-ben a pártba felvettek 57 százaléka KISZ-tag volt. A számszerű változások is jel­zik, hogy egyre inkább a KISZ jelenti a párt fő után­pótlási bázisát. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy a párthatáro­zatoknak megfelelően, a KISZ munkájának javításá­val is tovább kell növelni a pártba felvett munkás-, il­letve értelmiségi fiatalok, va­lamint az egyetemi és főisko­lai halgatók számát és ará- , nyát. A Központi Bizottság — ér-1 demei elismerése mellett, j más fontos beosztásba kerü- í lése miatt — felmentette az intéző bizottságban, a titkár­ságban és a Központi Bízott-' Ságban betöltött tagsága alól Hámori Csabát, majd Tarcsi Gyulát, a KISZ Budapesti Bi­zottságának első titkárát ko­optálta a Központi Bizottság tagjai sorába, s megválasztot- • ta az intéző bizottság és a titkárság tagjának. ISO éve született Helfy Ignác „Helfy neve nem egy személyt, hanem egész programot jelent” — írják 1895-ben, az országgyűlési képviselőkről szóló ismer­tetőben. Az országos füg­getlenségi és 48-as párt vezető politikusáról valló sorok a személyeket és programokat oly könnyen felejtő utókor számára ta­lán nem mondanak sokat, hiszen egy letüntnek vélt korszak inkább a felejtést, mint a felidézést sugallja. Az emlékezést szolgáló ürügy, hogy 1830. március 15-én — 150 éve — szüle­tett Szamosújvárott Helfy Ignác. Amiért érdemes visszaidézni életét, az nem születésének puszta dátu­ma, hanem életpályája, tettei, a nemzeti 'önren­delkezésért és a demokra­tikus célokért vívott buk­tatókat is bőven tartalma­zó küzdelme. A családi környezet nemigen valószínűsítette a politikussá válást. A Helfer-familia — akár­csak sok más zsidó család — a kereskedelemből tar­totta fenn magát. Nem él­tek túlzott jólétben, de arra volt elég anyagi ere­jük, hogy gyermeküket a társadalmi felemelkedést jelentő nagy károlyi, majd pápai iskolába járassák, majd a pesti és bécsi egyetem bölcsészeti elő­adásait hallgatja, tanár akar lenni. 48 márciusa Pesten találja és akárcsak sok más értelmiségivé váló fiatalember, ő is részt vesz a tüntetésekben. A nemzeti üggyel való ér­zelmi azonosulás tudatos­sá tételét elősegíti az, hogy Kossuth közvetlen kör­nyezetébe, irodájába ke­rül, hiszen képzettségére és nyelvismeretére az ön­védelmi háborúnak nagy szüksége van. Hivatali munkája mellett a sajtó­ban megjelenő cikkeivel is elkötelezi magát 1848/49 mellett. A bukás után az akkori törvények szerint .még csak nem is nagykorú*Hel- fyt Bécsbe internálják. A politikailag semmilyen al­ternatívát sem nyújtó lég­körben az időt tanulásra használja, majd 18f53-ban Itáliába költözik. Kiválóan megtanul olaszul, amit az is jelez, hogy alig egy év múlva a mantovai líceum irodalmat és bölcsészetet tanító tanárává nevezik ki. Az érzelmi és tudati azonosulás élményét és tartalmát nem feledve Pe­tőfit fordít olaszra. A ha­tóságok még ezt sem né­zik jó szemmel, s 1859-ben felszólítják, hogy hagyja el az osztrák fennhatóság alatt álló Mantovát. Az olasz egységért küzdő Piemont befogadja s Mi­lánóban letelepedve — élve az 1849 óta számára először megnyíló nyílt po- ; litizálási lehetőséggel — megalapítja „L’Alleanza” : címmel azt a lapot, mely : 1859 és 1867 közötti fenn- j állása alatt hangot ad a • Habsburg-hatalom ellen ’ küzdőknek. Kossuth, Türr, Klapka épp úgy megszó- ; lal a hasábokon, mint a ’ lengyel emigráció. A lap 1862. május 18-i számához a demokratikusai magyar gondolat nevezetes ) eseménye fűződik. E na- . pon jelent meg Kossuth ; neve alatt az emigráció jó y néhány tagjának közösen kimunkált nézetét is tűk- ; röző tervezet a Duna menti népek konföderációs együttélésről. A dunai szövetség a Habsburg-bi- í rodalom helyett az itt élő ) népek demokratikus kö­zösségét jelentette volna; olyan közösséget, amelyik nem egyszerűen hatalmi ellensúlyt képez a német­ség és a cári terjeszkedés s ellenében, hanem az itt élő f népek számára demokra­tikus és nemzeti igények egyidejű, egymással nem ellentétben álló kielégíté­sét jelenti. „Egység, egyet- ; értés, testvériség, magyar, szláv és román között? Inié ez a én legforróbb vá- * gyám, legőszintébb taná- < csőm! íme egy mosolygó ■; jövő valamennyiük szá- s mára!” — írja Kossuth. A dunai szövetség tervének f értékét nem homályosítja . el az a tény sem, hogy ' Kossuth — miután poli­tikai okoknál fogva az adott pillanatot nem ítélte , kedvezőnek a nyilvános­ságra hozatal szqpnpontjá- ból — csupán tájékozta­tásul küldte el Helfynek, aki azt, Kossuth tudta nél­kül közölte, ezzel súlyos kárt is okozva a terv va­lóra váltását szorgalma­zóknak. Helfy indiszkré­cióját menti az, hogy nem a tervezet hitelének le­rontása, hanem fokozása volt a célja. Az emigráció értékeit felvállaló Helfy az érle­lődő s 1867-ben bekövet­kező kiegyezést elutasí­totta. A maga eszközeivel — egy kiegyezést gúnyoló szatirikus lap kiadásával — emelt szót ellene. Kos­suth tanácsára 1870-ben már mint megválasztott országgyűlési képviselő ! tér vissza Magyar- j országra, ahol a 48-as j majd függetlenségi párt j képviselője s egyik veze- | tője marad egészen 1897- | ben bekövetkező haláláig. 5 Mint a parlament tag- .í ja, s mint a függetlenségi 1 ellenzék kiemelkedő po- jj litikusa szót emel az adott 2 rendszer liberális tovább- fejlesztéséért. Ugyanak- 1 kor — mint oly sokan — j ő is sokat veszít azokból g a demokratikus értékek- i bői, amelyek emigrációs ! éveiben jellemezték. Akárcsak a függetlenségi párt, Helfy is integrálódik ä a rendszerben. Potenciá­lisan azonban a liberális­demokratikus és a nemzeti igények együttesét kép­viseli egy olyan korszak- : ban, amelyik a demok- . rácia és a nemzeti önki­fejezés lehetőségét vég­letesen szembeállította egymással. Pályájának egésze a si- ' kér és a tragikum sajátos elegye. Élete végén meg­becsült ellenzéki vezér, a / képviselőház pénzügyi bi­zottságának éppen úgy tágja, akárcsak a Ganz- gyár igazgatóságának. Ez a siker azonban magában - rejti önnön tragikumát. Hiszen egy olyan rend- > szer parlamentjének kép-. „a* viselője, amely nem hogy a demokratikus, de még a liberális igényeknek sem / tud teljesen megfelelni; $ egy olyan párt tagja, % amely maga is annak a § konszolidációnak lett szer- j vés része, amelyet meg- § kérdőjelezni akart; egy olyan ország polgára, amely politikai rendszerét és saját területi integritá­sát úgy kötötte » össze, hogy nemzeti igényeit nem tudta kielégíteni az adott keretek között, viszont politikai rendszerének megváltoztatására csak a területi csonkítás lehető­ségét hagyta meg. A ki­egyezés tragikus sikere azonban már nem egy­szerűen Helfy Ignác prob­lémája, hanem egy egész korszak belső ellentmon­dásainak tragikusan si­kertelen feloldatlansága. Gero András TAVASZRA FRISSÍTSE FEL RUHATARÁT! A Zrínyi Ilona utcai MÉTERÄRUBOLT TAVASZI AJÁNLATA: — Zimony kabátszövet 150 cm széles 198,— Ft — Maroa kosztümszövet 150 cm széles 138,— Ft — Nantez nadrágszövet 150 cm széles 145,— Ft — Dzsinsz farmerszövet világoskék 150 cm széles 102,— Ft — Monty Olimpiai mintás szövet 150 cm széles 143,— Ft — Szedán nadrágszövet 150 cm széles 151,— Ft ÉS MÉG SOKFÉLE SZÖVET NAGY VÁLASZTÉKBAN! MINDEN CSÜTÖRTÖK HETI BEVÁSARLÓNAP Csütörtökön 18—20 óráig előzetes NYÍRFA-PÉNTEK! Camea rúzs Caola hajlakk Férfiingek és ingpulóverek Gyapjú- és nylonjerseyk Diolen anyagok Nyomottmintás asztalgarnítúrák Hanglemezek Opera luxus folyékony púder Sporttáskák és tréningfelsők Sötétítőfüggönyök Autóüléshuzatok autószőnyegek és visszapillantó tükrök. NAGY VÁLASZTÉKBAN 20% ENGEDMÉNNYEL! A JÖ VÁSÁRLÁS NYITJA NYÍRSÉGBEN A’NYÍRFA!

Next

/
Thumbnails
Contents