Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

1980. március 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Házügy M. J.-né nyíregyházi la­kos panaszolta levelében: a városszélen levő házát, kerttel együtt hamarosan kisajátítják, mert szüksé­ge van a városnak erre a helyre, üzem fog épülni oda. Elmondta azt is az egyedül élő idős asszony, hogy a pénzből — amit a kisajátítás révén kap majd — szintén családi házat szeretne venni kerttel, ahol gazdálkodhat, mert nyugdíját addig is a kert­ben termett és eladott zöldségfélékből, virágok­ból, gyümölcsökből pótol­ta. Amiért sírás folytogatja torkát: már érdeklődött, járt-kelt a város hasonló körzeteiben, ahol szintén békés kis családi házak húzódnak, melyeket egye­lőre a szanálás veszélye sem fenyeget, de ezekért olyan összeget kérnek, amit az ő házáért kapott pénzből nem tudna kifi­zetni. Spórolt pénze pedig nincs, miből is lenne, hi­szen özvegyen él, már 30 éve. Most mit csináljon? — kérte tanácsunkat és elsősorban azt: járjuk ki, hogy házát ne bontsák le, maradhasson abban élete végéig. Tudjuk, hogy a kertes családi házak tulajdono­sai részére rendszerint ko­moly megrázkódtatás, ha ingatlanuk kisajátításra kerül. Legtöbbje nem örül az életforma-változásnak, különösen ha kora, egész­ségi állapota és a kártala­nítás összege nem teszi le­hetővé a régihez hasonló otthon megteremtését. Így van ezzel panaszosunk is, akinek a háza, helyén rö­videsen valóban egy üzem fog épülni, csak arra vár a beruházó, hogy a terület szabaddá váljék. Ez pedig húzódik, mert M. J.-né ra­gaszkodik a régihez, a megszokotthoz, vagy lega- alábbis egy hozzá hasonlót szeretne vásárolni, de az meghaladja anyagi erejét. A kisajátító vállalat vi­szont nem tud többet ad­ni. mint amennyit az in­gatlan ér, s amit a bíróság is mar jóváhagyott. A lakásügyi és kisajátí­tási rendelkezéseink sza­bályként írják elő, hogy lakást megszüntetni csak úgy lehet, ha helyette újabb lakást építenek, il­letve adnak. Aki reálisan gondolkodik, beletörődik a helyzetbe és lakás helyett lakást kér. Ha kis kerese­tű. akkor tanácsi bérlakást, aminek fejében levonják addigi lakasa értékének 40 százalékát. Ezt felajánlot­ták M. J.-nénak is. Csak­hogy ő is úgy gondolkodik: sok évi munkával, jó­reszt saját kezével épített magának szép otthoni, csak nem fogad el helyet­te akármit. Nem vitatjuk, nehéz len­ne egyenlóségi jelet tenni egy lakótelepi. sokadik emeleti lakás és egy, a város külső kerületében levő saját kertes ház kö­zé. Viszont fejlődő me­gyénkben, városainkban számolni kell azzal, hogy ha a közérdek, a település- fejlesztés úgy kívánja, le kell mondani. Soltész Ágnes NŐNAPI KÖSZÖNTÉS Az idős emberekről való társadalmi gondoskodásnak szép példáival gyakorta ta­lálkozunk, de egy-egy jubi­leum, ünnep különösen jó al­kalom ezek kifejezésére. Ti- szadadán az öregek napközi otthonában a nők napja al­kalmából a Tiszalöki Áfész, a helyi Kossuth Termelőszö­vetkezet, valamint az általá­nos iskola vezetőinek és az is­kola diákjainak jóvoltából érezhették az idős emberek a megbecsülést, a tiszteletet és a törődést. Virággal és aján­dékkal, és igen tartalmas mű­sorral köszöntötték a nőket, és természetesen vendégül látták az otthon gondozása alatt álló férfiakat is. Az idős emberek nevében ezúton is köszönjük a megemléke­zést, a gyakorta megnyilvá­nuló gondoskodást. Giricsi Jánosné és Bíró Jánosné gondozónők BEVÁSÁRLÓNAPI „MEGLEPETÉS” A Kelet-Magyarország már­cius 6-i számában megjelent hirdetésből értesültem, hogy a Kelet Áruház műszaki osz­tályán azon a napon este 18 és 20 óra között harminc szá­zalékkal olcsóbban vásárol­ható meg a Zsiguli, Skoda, Zastawa és Moszkvics ülés­huzatok. A hirdetésben jelölt időpontban pontosan ott vol­tam az áruház műszaki osz­tályán, de közölték, hogy már nincs üléshuzat, korábban el­fogyott. Próbáltak mentege­tőzni, hogy félreértés történt, hogy rosszul jár az órám stb. Ez valóban „bevásárlónapi meglepetés” volt, rossz érte­lemben. Kinek volt ez jó? A vásárlóknak semmiképpen sem — volt, aki 100 kilomé­tert tó utazott, mint én is, a kedvező vásárlás reményében —, de az áruháznak sem, a be nem váltott ígéret rontja hitelüket. Baráth Gusztáv Ilk, Lenin Utca 39. szám alatti lakos KÖSZÖNET AZ AUTÓBUSZVEZETŐNEK Gyakran utazom a 12-es autóbusszal. Figyelmes „piló­tája” — Szalay Pál — mindig lenyűgöz. A közelmúltban történt: megállt a víztorony­nál, s alig indult el, .mikor újra megállt, mert egy há­zaspár ronant, és még felvet­te őket is. Szerdai napon min­dig zsúfolt az autóbusz, sok kellemetlenkedő utas, tolon­gás, gorombáskodás is előfor­dul ilyenkor. A kocsi vezetője nyugtatni próbálja az utaso­kat: „Nem érdemes, nincs elég gond, baj?” A múltkor a konzervgyárhoz közeled­tünk és ő tréfásan jelentette be a megállóhelyet. Erre fel- derült; még a legzordabb utas is, volt aki jót nevetett, és jókedvűen szállt le, köszönt­ve az autóbuszvezetőt. Már­cius harmadikén ismét jó ér­zéssel utaztam a 12-es — Szalay Pál által vezetett — autóbuszon. Köszöntötte az utasokat, a vasútállomásnál elköszönt a vidékiektől, majd így szólt: „tisztelettel kérem a kedves utasokat, adjanak helyet a kismamáknak ” Min­denki tudta a kötelességét, helyet kapott a kismama kar­ján lévő gyermekével. Tanul­hatunk mindannyian az em­berbarát autóbuszvezetőtől! Vikár Sándorné Nyíregyháza, Toldi u. 95. szám alatti lakos A „LELEMÉNYESSÉG” — Na ez egy autós szódabetyár! (Kiss Ernő rajza) Március 2-án férjem lovas kocsival szódavizet áruli a Jósajvárosban. Amint lassan haladt, egy vadonatúj ho­mokszínű Zsiguli mellé lo­pakodott, vezetője az ablakot lehúzta és a hátsó rekeszből egy szódasüveget kiemelt, s mint aki dolgát jól végezte, beLetaposott a gázba és gyor­san eltűnt. Nem is gondolta, hogy a környező házak abla­kából hányán látták, és ítél­ték el cselekedetéért. A szem­tanúk felháborodása, meg­botránkozása abból is jól ér­zékelhető, hogy sokan a ko­csi rendszámát feljegyezve siettek férjem segítségére. In­nen tudjuk, hogy a PK 89—41 rendszámú kocsi vezetőjének már csak egy ingyen szerzett üveg szódavízre volt szüksé­ge a vadonatúj kocsija mellé. Gunyecz Ferencné Nyíregyháza. Öz köz 9. szám alatti lakos FIGYELMESSÉG A nyíregyházi — a város déli részén tevékenykedő — XV/A nyugdíjasok pártalap­szervezetének férfi tagjai a nemzetközi nőnap alkalmából sajátos kedvességgel köszön­tötték az alapszervezethez tartozó nőket. Nemcsak meg­vásárolták a gyengébb ne­met köszöntő virágokat, ha­nem azokat otthonainkban, baráti beszélgetés közepette adták át. Figyelmességükért a lap hasábjain szeretnénk hálás köszönetét mondani. ^ A pártalapszervezet nőtagjai BALESETVESZÉLY Rakamazon a piactéri so­rompó térségében rendkívül sötét van. A szülők — a korai sötétedés idején — állandóan rettegésben vannak, hiszen gyermekeik az iskolából e vasúti kereszteződésen át jut­nak haza, és ez a rossz látá­si viszonyok miatt balesetve­szélyes. Megvilágítása nem jelentene nagy ráfordítást, ha a közeli két villanyoszlopot (melyek az elbontott házak előtt már feleslegesek) 10 méterrel odébb — a sorompó melletti domboldalba — he­lyeznék Horváth Imre Rakamaz CSÚNYA BESZÉD Hallom az utcán, autóbu­szon, mondhatnám elég gyak­ran, nagy divat lett a csúnya beszéd. Nem győzi az ember kapkodni a fejét a zsargo­nok, a jassznyelv és a félváll­ról odavetett mondatok hal­latán. A legsúlyosabb, hogy az iskolában és a családban is elterjedtek a trágár, ocs- mány kifejezések. Meddig fa­julhat még? M. J. nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek özv. Gonda Józsefné aranyosapáti, Balogh Ist­vánná ibrányi, Pokol Ernő győröoskei, ifj. Koncsár András székelyi, Bíró Ele­mér vasmegyeri, Svelta Miklósné magyi, Horváth Sándorné nyíregyházi, Ba­kos István győrteléki, Papp György vásárosna- ményi, Fekete István nyí- egyházi, Szabad Ernőné mátészalkai, Lengyel Mi­hály panyolai, Tóth Jó­zsefné nyíregyházi, Dara Ferencné vajai, Hegyes Já­nos mátészalkai, Kiss Fe­rencné vásárosnaményi, Kozák Lászlóné myíribro- nyi, Varga Dénesné győr- teleki, Gál Lászlóné nyir- pazonyi, Nagy József nyír- bogdányi, Moráng Géza nyírpazonyi ' lakosoknak levélben válaszoltunk. Búcsú Árpád záhonyi, Balogh Illés petaeházi,_ Orosz Lajos aranyosapáti, Tóth József kisvárdai, Csobolya István újkenézi, H. Orgován Józsefné ara­nyosapáti, Szopkó István­ná tiszadobi, Bakó István tiiszavidi, Magocsa László kisvárdai, Szappanos Jó­zsefné gégényi, Kovács Pálné nyírteleki, Tarján Dezső nyíregyházi, Pável Sándor nyírbogát!, Stekler Györgyné kállósemjéni, Sebők László batetalóránt- házi, Szikszai György nagycserkesz!, Apáti Mik­lósné ópólyi, D. Mihály nyíregyházi és Báthori Jánosné baűsad olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Balázs Józsefné petne- házi, Furkó Béla gacsályi, Varga Ferencné géberjé- ni és Oxi Sándorné kislé- tai lakosok kedves köszö­nő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Berki Péter bakonyi ol­vasónk, amennyiben az építési telek tulajdonjogát megszerzi, a községi ta­nács támogatni fogja az építési kölcsön .igényüése- bent Gyureskó Andrásné nyír­egyházi olvasónkat a ter­melőszövetkezetek terüle­ti szövetsége többek közt arról is tájékoztatta, hogy a fizetett szabadnapokkal kapcsolatban semmilyen jogszabály nem ad lehető­séget az időarányosság al­kalmazására, mint ez a fizetett szabadságnál van. Ál illetékes váláiíi! TÖRMELÉK A fehruár 6-d Fórum ro­vatban N, K. kótaji lakos „Törmelék” címmel szóvá tette, hogy a községiben a Kossuth utcára nyíló és az állomásig vezető út felújítá­sa szükségessé vált, és úgy véli, hogy ez a MÁV felada­ta. Ez a megállapítás csak részben helytálló. A községi tanács kéréssel fordult a MÁV-hoz, hogy az említett utat töltsük fel, és vállalták a kiszállított anyag elegyenge- tését. A MÁV Nyíregyházi Pályafenntartási Főnökség 1979 őszén szállította ki Kótaj községbe a törmelékanyagot. A téli hideg beállta akadá­lyozta, hogy a kiszállított anyagot elegyengessék. Magyar Államvasutak Pályafenntartási Főnöksége, Nyíregyháza Jogászunk válaszol Adókedvezmény — Jövedelempót­lék sorkatonai szolgálat ideje alatt — Munkahelyi rehabilitáció — A végrehajtási eljárásról — Adás­vételi illeték özv. Éliás Andrasne érpataki levélírónk érdeklődik, hogy idős korára való ^tekintettel kérhet-e adómentessé­get?- Az érvényben levő rendelkezések olyat nem írnak elő, hogy egy bizonyos életkor betöltése után, az adófizetési köte­lezettség megszűnik. Megvan viszont a lehetőség arra, hogy ha valaki a 65. életevét betöltötte —• kérelmére —, adóked ­vezményben részesítsék, sőt az illetékes pénzügyi hatóság teljes adókedvezményt is ad. Levélírónknak tehát az Űjfe­hértói Nagyközségi Tanács szakigazgatási szervéhez keli for­dulnia, hogy részesítsék adókedvezményben, és míg ebben döntés nem született, kérheti, hogy addig függesszék fel a már elrendelt végrehajtást K, L. apagyi lakos jelenleg sorkatonai szolgálatot telje­sít, érdeklődik, hogy jövedelemkiegészítés megilleti-e? Az a személy, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, munka­bérben nem részesül és munkaviszonya is szünetel. A tör­vényi rendelkezésnek megfelelően azonban a leszerelő katonát az egykori munkahely köteles munkába állítani Éppen azért, mert levélírónk — mint sorkatonai szolgála­tot teljesítő katona — munkabérben nem részesül, bérki­egészítésre sem jogosult. Amennyiben levélírónk családos, katonai családi segély ügyében keressék meg az illetékes községi tanácsot. özv. Hódi Mihályné kótaji levélírónk követelését a bíró­ság jogerős ítélettel megítélte, de panaszából kitűnően, az összeget a mai napig sem kapta meg. Mi a teendője? — kérdezi levélírónk. A végrehajtásnak megvannak a törvényben előírt sza­bályai, amit a bírósági végrehajtó is köteles betartani. E konkrét esetben az adós televízióját a végrehajtó lefoglal­ta, és ha az adós ennek ellenére az előírt határidőre nem fizeti ki a bíróság által megítélt tőkét, kamatokat és költ­ségeket, ebben az esetben a végrehajtó a Bizományi Áru­ház útján értékesíteni fogja a tévét, a befolyt összegből le­vonja az államot megillető Összeget és a többit levélírónknak kifizeti. Ha a befolyt vételár nem fedezné levélírónk köve­telését, a végrehajtási eljárást folytatni kell. Beiinszky Ferenc dögéi olvasónk kérdezi, hogy az 1979 novemberében vásárolt minigarzon lakás után miért vetet­tek ki 17 százalék illetéket, mikor tudomása szerint janu­ártól csak 7 százalék az illeték? Levélírónk tévedésben van, az adásvételi illeték kulcsa ugyanis nem változott, az továbbra is 17 százalék. Az 53/1979. sz. PM. rendelet 1. §-a lakáscsere esetén — ami­kor a tulajdonjogú lakást, tanácsi bérlakásra cserélik — írja elő a 7 százalékos vagyonátruházási illetéket, de ezt is csak 1980. január 1-től, vagyis ez az előírás az 1979-ben megkötött szerződésre nem vonatkozik. N. J. nyírbogdányi lakos — egészségi állapotának rom­lása következtében — munkaképessége 50 százalékkal csök­kent. Állapotának kialakulását követően az orvos az ere­deti foglalkozásától eltiltotta, illetve állapotának megfelelő munkakörben való foglalkoztatását írta elő. Az áthelyezés következtében levélírónk, jövedelme csökkent. Kérdése köteles-e a munkáltató a munkabérét kiegészíteni és mi­lyen mértékben ? A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének ren­dezését a többször módosított és kiegészített 1/1967. (XI 22.) Mü. M—Eü M—PM sz. együttes rendelet szabályozza. Ennek megfelelően a munkáltató a nála egészségi romlás­ból eredő munkaképességében csökkent dolgozót rehabili­tálni köteles Olvasónk eredetileg gyümölcstermesztésben, segédmunkásként volt foglalkoztatva, most közös megegye­zés alapján éjjeliőri beosztásba helyezték át. Azokat az egészségi romlásból eredő csökkent munkaképességű dol­gozókat, akiket rehabilitálásuk érdekében áthelyeznek, il­letve betanításban vagy szakképzésben részesítenek, a be­tanítás vagy szakképzés idejére akkor illeti meg kereset­kiegészítés, ha a munkaképesség csökkenése az 50 száza­lékot eléri, vagy meghaladja. A keresetkiegészítés mértéke a munkaképesség-csökkenés előtti átlagkereset 80 száza­lékáig terjed. Miután levélírónkat az áthelyezés következ­tében betanítani, vagy más szakmára kiképezni nem kel­lett, így keresetkiegészítés nem illeti meg. iftii

Next

/
Thumbnails
Contents