Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980- március 8. Ötvenhat tanácsi lakás építésén dolgoznak az ÉPSZER szakemberei Kisvárdán. (Elek Emil felvétele) NYÍRVÍZ TÁRSULAT Belterületi vízrendezés húsz településen 'Nyolcvanhat mezőgazdasá­gi nagyüzem és tanács a gaz­dája a Nyírségi Vízgazdálko­dási Társulatnak. A 320 dol­gozót foglalkoztató közös üzem az elmúlt esztendőben 49 mililió forint értékű mun­kát végzett a nyírségi tájegy­ségiben. Ennek csaknem a fe­n névjegy Láttam egy névjegyet, a fodrásztükör sarkába tűzve vettem észr®. Rajta a név, a foglalkozás, és a rövid szöveg, amiből kiderült, tu­lajdonosa, nagyon helye­sen, munkaidő után, bizo­nyos építőipari munkák el­végzésére készen áll. Minden rendben, hiszen ma, amikor egyes művele­tekre kevés a kisiparos, a nagy cégek pedig érthetően nem vállalják ezeket, égető­en szükségesek ezek az em­berek. Csakhogy, az ügynek — jelen esetünkben —, van egy szépséghibája is. Ugyan­is a névjegy bal alsó sar­kában ott látható egy tele­fonszám a mellékállomás­sal együtt. A vállalaté, ahol az iparos fő munkahelye van. És ez az egyetlen szép­séghibája a dolognak. Mert nem tudom eldönteni: saját munkaidejében üldögél-e a telefon mellett vállalkozó kedvű emberünk, avagy va­lamely ott dolgozó munka­társát bízza meg a feladat­tal? Munkaidő alatt szer­vezni a munkaidőn túli munkát, ez így nem túl­ságosan jó. (speidl) Korszerűsítik a film- színházakat Korszerűsödnek, technikai­lag fejlődnek idén a film­színházak Sziabolcs-Szatmár- bán — közölték a megyei moziiüzemí vállalatnál. Ter­vezik a nyíregyházi Krúdy Filmszínház fűtésrekonstruk­ciójának megkezdését, 3 millió forint költséggel. Vetí­tőgépek korszerűsítésere és újak vásárlására másfél mil­lió forint van előirányozva. Ilyet tervez a vállalat a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola házi mozijába, továbbá Ajak, Anarcs, Petneháza, Laskod, Tiszanagyfalu, Nyírcsászári, Aporliget, Nyíregyháza—Fel­sősima és Bátorliget helysé­gek filmszínházainak gép­termeiben. Hangszóróerősítőt kap idén a fehérgyarmati, tunyogma- tolcsi, demecseri, kántorjáno- si, hodászi, kemecsei és a nyíregyházi Béke mozi. A filmszínház épületének korszerűsítésére kerül sor Ti- szalökön, Űjfehórtón és Csen- gerben. Ugyancsák elvégzik idén a belső korszerűsítést a nyíregyházi Béke moziban. (ab) le nélkülözhetetlen belvíz­rendezés volt, 20 szabolcsi helységben. Többek közt je­lentős, 7,5 millió forint érté­kű munkát végzett a nyír­egyháza—orosi körzetben. A társadat idei prog­ramja kerek 50 milliós mun­kát ír elő. 18 millió forint ér­tékben meliorációs munkák­ra kerül sor az új fehértói Le­nin, a máriapócsá Rákóczi és a bökönyi Kossuth termelő- szövetkezetekben . Belterületi vízrendezést vé­gez idén a társulat 19 millió­ért. Ezek jelentősebb helysé­gei: Nagylkálló, Űjfehértó, Vaja és Geszteréd. A társulat 650 kilométer hosszúságot kitevő csatorna­rendszert tart kezelésében, amely a nyírségi tájegység szinte mindegyik helységét érinti. E hálózat rendszeres figyelmet, ellenőrzést köve­tel, hogy a vízfolyás minden­kor és mindentől akadály­mentes legyen. A gépesített szolgálat mellett elég gyak­ran sor kerül kézi munkára is. Az „egyéb feladatok” sorá­ban jelentős munkát végez idén a társulat, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet részére is. Itt hígtrágyakeze- lő-teleprendszer megépítésé­re kerül sor 4 és fél millió forint értékben. A megye- székhelyen, az úgynevezett 19-es' lakókörzetben osapa- dékvízelvezető rendszert épít meg a társulat, 2 millió fo­rintért Idén a Nyírvíz Társulat — tervelőirányzatoknak megfe­lelően — 500 ezer köbméter földmunkát végez el és 7 ezer köbméter betont épít be. A 25 millió forintot érő gépparkot üjabb 4 milliós vásárlással bővíti, korszerűsíti; minde­nekelőtt a járműparkot és a földkotró gépállományt fej­lesztik. ____________HELYI ÁRUK NYOMÁBAN (3.) Hová lett az áralku? A termelés területén a me­gyei tanács vb ipari osztá­lyának több lehetősége van a megyei ipar irányítására, egyebek között a helyi áru­alap bővítése érdekében is te­vékenykedik. Ennek során az esetek többségében közösen lépnek feLa megyei tanács vb kereskedelmi osztályával. Nem szívesség Sándor József, az ipari osz­tály vezetője: — Nyilvánvaló, a megyé­ben termelő iparnak van olyan kötelezettsége, hogy a megye lakosságának ellátásá­hoz hozzájáruljon. Ez termé­szetes az élelmiszeriparban, de az iparcikkeknél rendsze­rint újra és újra meg kell erősíteni a helyi ellátást szolgáló törekvéseket. Tud­juk azt, hogy a korábban példaként említett Rakamazi Cipőipari Szövetkezetnek a legfontosabb az 1—1,2 millió pár cipő exportja. Éppen ezért a kérdést úgy közelít­jük meg, hogy az exportköte­lezettségeken felül vállalja még néhány 10 ezer pár cipő belföldre történő gyártását is, választékbővítés céljából. Ez a teljes termelés 1—2 száza­léka, tehát reális pluszigény. A rendszeresen nagy tételben exportra dolgozó szövetkeze­tektől, vállalatoktól mindig ilyen megoldást kérünk, előre bocsájtva azt is, hogy ez ter­mészetesen nem szívesség. A termelő üzemek általában vállalják is ezt a feladatot. — Az eredményt tudjuk: mégis sokkal több helyi áru­ra lenne szükség. Ennek sze­rintem az a fő oka, hogy a két partner (termelés-keres­kedelem) nem jön össze. Ha a termelőnél vizsgáljuk a kérdést, szinte minden vá­lasz így kezdődik; „ .. .én ad­nám, de ..Ugyanez a ke­reskedelmi vállalatnál: „ ... én megrendelném, de ...” A felelősség tehát kölcsönös, létre kellene jönni a partne­ri kapcsolatoknak. Gyakran megfeneklik: sok a kényelmesség, esetenként kevés az ötlet, ma is egy­másfél évtizedes módszerek­kel akarnak érvényesülni sok helyen, ez pedig már nem megy. Teljesen kihasználat­lanok például azok a lehető­ségek, amelyek a megyébe települt textilgyáraknál van­nak: olcsón beszerzett anyag­ból olcsó ruhákat lehetne ké­szíteni — de évek óta nincs előrelépés, pedig a vásárló­nak is előnyös lenne. — Egy másik figyelemre­méltó tapasztalat: szinte mindenütt az a cél, hogy £ gyszer írtam egy humoros elbeszélést. Tizenkét oldal volt. Felutaztam Hó- belebanc váro­sába, ahol a Sa- va-borsa című szatirikus folyó­irat megjelenik. — Az ötlet jó — mondták a szer­kesztőségben. — De kissé hosszú. Nyirbálja le a sal­langokat. lényegé­re rövidítse. Hazatértem. So­káig ültem íróasz­talom mellett. Né­hány mondatot ki­húztam. Többet sehogy sem tud­tam — még ha megpukkadok is. Egy hét múlva megint odaálltam a Sava-borsa szer­kesztője elé. — Bátorkodom jelentkezni -*■ kö­zöltem humoro­san —, utasítását teljesítettem: az elbeszélés sallang­jait lenyírbáltam. A szerkesztő át­lapozta kézirato­mat ... Még három na­pig rövidítgettem az elbeszélést. Még három mondatot húztam ki. Több Yitalij Jenes: A lényeg azonban sehogy sem ment! Egy szó mint száz — megsértőd­tem és felhagytam az egész dologgal. Vagy három hó­nap telt el. Egy­szer a telefonhoz hívtak — Jó napot. Itt a Sava-borsa szer­kesztősége, Nos, mi újság? Lerövidí­tette az elbeszélé­sét? Igen? Remek! Éppen maradt egy kis hely a. lapban. Sürgősen nyom­dába kellene adni. Nyomtatványként küldi el? ... Túl ■sokáig tartana. Si­essen a postára, kérem, és távira­tilag továbbítsa a szöveget. Elmentem a pos­tára. — Ez az? ... — a távírásznő rám nézett. — Ezt az egészet akarja sürgönyileg kö­zölni? De hát tud­ja maga, mibe ke­rül ez? Fogtam a szöve­get és megint hoz­záláttam a rövidí­téshez Tizenkét oldal­ból mindössze ti­zenkét mondat ma­radt. . Másnap a szer­kesztő megint fel­hívott telefonon — Hát ez re­mek — dicsért. — Kitűnő humoreszk lett belőle! Gellért György fordítása A nyíregyházi Kelet Áruházban évente 250—300 ezer pár cipőt adnak el. Ebből 30—40 ezer készül a mi megyénk gyáraiban, szövetkezeteiben. (Elek Emii felvétele) „nyereséget” termeljenek. Szemléletváltás dolga, hogy ez másképpen hangozzék: „úgy termelni és igényt ki­elégíteni, hogy nyereségünk legyen”. A tízezer darabos szériákból a helyi kereskede­lem nem tud eleget venni, hiszen változatos árut keres. Mindenesetre egy bizonyos frissülést tapasztalunk, köze­ledett is az ipar a kereskede­lemhez, de nem elég élénk és kezdeményezőkész ez a kap­csolat. Szakítani az avulttal Dr. Hagymásy József, a kereskedelmi osztály vezető­je: — Lényeges változások ta­núi vagyunk ezekben az években, összességében nőtt a helyi áruk aránya az üzle­tekben, de kedvezőtlen jelek is vannak. Cipőből például megoldódott a gond: a me­gye cipőipara nagyjából any- nyi árút ad a megyei ellátás­ra, hogy az kellően gazdagít­ja a választékot. De például a Szabolcs Cipőgyár Fehér- gyarmaton és Vásárosna- ményban is felszámolta saját üzletét. Bútorból is sokkal jobban állunk, mint néhány éve. Igaz viszont, hogy egyet­len olyan nagy gyár, mint a mátészalkai (amellyel igen jó kapcsolatok alakultak ki a megyében is,) lényegesen be­folyásolhatja a helyzetet. — Érzékeltetésképpen né­hány számadat. A megye évi kereskedelmi forgalma 13,5 milliárd forint. A nagykeres­kedelmen kívüli beszerzés (a helyi árualapok számottevő része) 663 millió forint volt. Ez 4,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de ugyanez idő alatt az árufor­galom 12 százalékkal nőtt. Mindenesetre a 663 millió forint értékű áru több, mint a két nyíregyházi nagyáruház teljes forgalma. A helyi áru­alapok tavaly leginkább a ruházati szakmában nőttek, 12 százalékkal, holott az össz­forgalom csak 6,2 százalék­kal. Vannak tehát kiaknázat­lan lehetőségek; a ruházati szakmában is több év szerve­ző munkája érett be. De be­érett Biztatás szebbre, jobbra, ofcsóbb­tanács ipari és kereskedelmi osztálya. Nyilvánvaló azonban, hogy a feltételek sem azonosak az egyes cikkcsoportoknál. A ci­pőipar például jól fejlett, szé­lesedett a ruházati ipar is — ezek a területek tehát lénye­gesen jobbak a boltok válasz­tékát tekintve is. A vegyes­iparcikkeknek (amelyekre kü­lönösen nagy szükség lenne) sajnos nincs megfelelő ipari háttere (sem vállalati, sem ipari szövetkezeti). A termelőknél, a kereske­delemben, s az irányító szer­veknél folytatott beszélgeté­sekből azonban az is kitűnt, hogy mégis lehetne több he­lyi árú.. Ehhez azonban több kezdeményezésre volna szük­ség. A KISZÖV nagyobb se­gítségére például, bemutatók, ankétok szervezésében. Hi­ányzik egy szövetkezeti be­mutatóterem is. A Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat, vagy legnagyobb egy­sége, a Kelet Áruház az eredményei ellenére is tehet­ne többet, mégpedig a ter­melők és a szövetkezetek partnerként történő összeho­zásával. Ebben a helyi taná­csok is többet segíthetnének. Végül két vélemény, a me­gyei tanács vb két osztály- vezetőjétől. Sándor József: — Arra bíztatjuk a gazdasági vezetőket, hogy gyártsanak szebbet, praktikusabbat, ol­csóbban, s ebből érjenek el nagyobb forgalmat, a megyé­ben is. Dr. Hagymásy József: — Csak akkor érhetünk el jobb eredményeket, ha újra érték lesz a jó kereskedő, s a ke­reskedelmi vállalatok, szövet­kezetek szakemberei keve­sebb időt töltenek az íróasz­taloknál. Marik Sándor Ingázók A tárgyalóteremből Részegen vezette kocsiját ra A helyben, közelben ké­szült választékos áruk tehát nemcsak a vásárlókat foglal­koztatják. Többet szeretne beszerezni belőle a kereskedő is — hiszen az ilyen áru sokszor különösen kelendő ÉvrőL évre találkozókat, be­mutatókat szervez a megyei H hír egyetlen mondat: ingázók klubja nyílt Balkányban. Van ha­sonló a megyében, nem is egy, működtetnek ingázó­klubokat a vállalatok a vá­rosokban. Ugyanilyen klub azonban nincs Dankó Jó­zsef, a nagyközségi tanacs elnöke mondta el a klub születéséről: — A községből sokan járnak el dolgozni. Sehogyan sem fértünk ezek­hez az emberekhez. Haj­nalban utaznak, este haza­érnek. A felmérések azt mutatták, hogy az ingázók művelődési lehetőségei rosszak, kevesen tanulnak közülük. Nos, vagy száz ember utazik tőlünk rend­szeresen a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat­hoz. Mi megkerestük őket, hiszen a vállalatnak sem mindegy, hogyan élnek a dolgozói. Az egyszeri talál­kozóból rendszeres kapcso­lat lett. Próbáltuk ezt más, megyén belüli vállalatok­kal is elérni, de nem sike­rült. Hajdúban a vállalat szakszervezeti bizottsága lett a partnerünk. Megbeszélték, hogy mit tehetnének. Elkezdték, a műsorcseréket, évenként háromszor. Komplett bal- kányi brigádok dolgoznak ott. „Amikor kommunista mű­szakot szervezett, és ezek a brigádok is dolgoztak, eb­ből a pénzből segítették a kultúrházunkat.” Helyet ad­tak az ingázók klubjának, és programot is tudnak ad­ni. A vállalat harmincezer forintot juttatott a beren­dezéshez. Két szándék a megyeha­tárokon átlépve találkozott^ Talán az sem véletlen, hogy Hajdú-Biharban már híre van a Balkány—Debrecen- kapcsolatnak, és a közeljö­vőben ott a szakszervezetek megyei tanácsa az üzemek és községek kapcsolatáról ankétot rendez. Az ankét előadója a balkányi tanács­elnök lesz. □ hír a? ingázók klub­járól valóban egyet­len mondat, de ahhoz, hogy ezt leírjuk, Balkány­ban el kellett kezdeni, kö­vetkezetesen folytatni kel­lett valamit. Járt utat kel­lett építeni a ritkán jártból. Lehetett, és ez talán figyel­meztetés lehet a nagyüze­meinknek. Bartha Gábor szeptember 28-án délután Nyírbá­torban a 29 éves Bíró Lászlót, aki a városban motorozott, így őt 3000 forintra büntették és egy év­re eltiltották a járművezetéstől. Közepesen ittas állapotban mo­torozott október 8-án Nyírmi-- hálydiban Czakó János 39 éves helybeli lakos, s ezért a bíróság 3000 forintra büntette, mellékbün­tetésként pedig egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Négy deci pálinkát ivott még munkahelyén tavaly jűlius 6-án délelőtt Moga Boldizsár 29 éves szamosszegi lakos, aztán nem mit kedve dolgozni, s úgy határo­zott, hogy hazamegy. Gyalogolni sem akart, s bár jogosítványa nem volt, a kórház udvaráról el­vitt egy motort. Részegen ment vele haza Szamosszegre, de ő is rajtavesztett. A bíróság hat hóna­pi szabadságvesztésre ítélte és másfél évre eltiltotta a járműve­zetéstől. A szabadságvesztés vég ­rehajtását a bíróság két év pró­baidőre felfüggesztette. ’ Valamennyi ítélet jogerős. Szinte hetente számolunk be olyan járművezetőkről, akik itta­san ültek a volán, vagy a motor- kerékpár kormánya mögé, s min-- ’ dig. leírjuk, hogy a jelentős ösz- szegű pénzbüntetés mellett leg­alább egy évre elvesztik jogosít­ványukat is, ám ennek ellenére sem csökken az ittas vézetők szá­ma. Most újabb öt ittas vezetőről lesz szó. Weibli Zoltán 30 éves nyírbátori lakos október 4-én részegen ve­zette kocsiját, s bár balesetet nem okozott, egy igazoltatásnál rajtavesztett. A bíróság 4500 forint büntetést szabott ki rá és egy év­re eltiltotta a járművezetéstől. Hudák Ferenc 43 éves nyírbá­tori lakost szeptember 15-én dél­után igazoltatták, amint segéd- motoros kerékpárjával. Nyírbá­torban közlekedett, s kiderült, hogy mielőtt motorra ült, alapo­san felöltőit a garatra. A bíróság 4000 forintra büntette és egy évre elvette a jogosítványát. Jóval kevesebbet ivott, de azért ittasnak minősítette a vérvétel

Next

/
Thumbnails
Contents