Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

1980. március 5. KELET-MAGYARORSZÁG olvasóink leveleiből Postabontás Alkohol Levélíróink, akik alkoho­lista férjük, vagy környeze­tükben élő személyek gyógykezeltetésével kap­csolatosan kérik segítségün­ket, általában nem írják meg a nevüket, vagy arra kérnek bennünket: intéz­kedésünknél mellőzzük ne­vüket. Félnek a alkoholista személy bosszújától, harag­jától, pedig nem is tudják, milyen hasznosan cseleked­nek, hiszen egy káros szen­vedély rabságában élő em­bert próbálnak megmente­ni. De nemcsak őket, ha­nem környezetüket is, hi­szen legtöbbször, majdnem mindig a család — beleért­ve az apró gyermekeket is — a szenvedő alanyai az italozás káros hatásának. Az alkoholizmus gyógyít­ható, de visszaeséssel fe­nyegető betegség. Gyógyke­zelése társadalmi közremű­ködést igénylő, nehezen szervezhető orvosi feladat, melyet adminisztratív esz­közökkel is biztosítani kell. Ez nálunk megoldott. Az egészségügyi miniszter a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatal elnökével egyetértés­ben irányelveket adott ki, az alkoholisták gondozásá­ról és gyógykezeléséről. A betegség, a gyógykeze­lésnek több fokozatú, egy­másra épülő rendszerét kö­veteli. A gyógykezelést kér­heti maga a beteg, az alko­holista személy, ez az egy­szerűbb eset, nehezebb, de még mindig előnyös, ha nem saját kezdeményezésé­re indul ugyan meg a keze­lés, de önként vállalja a gondozást. A harmadik fo­kozat a kötelező gondozás és gyógykezelés és a kényszer­elvonó kezelés. A gondozásba vételt vagy elvonókezelést az alkoholis­ta házastársa, egyeneságbe­li rokona, vagy más érde­kelt személy, illetve bár­mely állami szerv kérheti. Kezdeményezői lehetnek mindazok, akiket az alko­holista személy magatartá­sa — alkoholizmusából ere­dően — veszélyeztet, illetve súlyosan zavar. Az eljárás megindítását szóban és írásban lehet kérni. Természetesen min­den ilyen bejelentést az il­letékesek kivizsgálnak, és a valóságról meggyőződve ha­tározatba foglalják intéz­kedésüket, melyben megad­ják a lehetőséget az alkoho­listának, hogy „önként” vállalhassa a gyógykezelést. Az alkoholizmus társadal­mi veszélyességére való te­kintettel, a kötelező gon­dozással és gyógykezeléssel kapcsolatos eljárást bizo­nyos esetekben hivatalból is el kell rendelni. Vagyis, ha az egészségügyi hatóságnak a tudomására jut, hogy az alkoholista személyt gondo­zásba kell venni, megindít­ják az eljárást hivatalból. Bizony, ennek különösen nagy jelentősége van, mert ez azt jelenti, hogy elég, ha a feleség, a családtag, is­merős, szomszéd elpana­szolja illetékes helyen, hogy milyen gondjuk van, a ta­nács egészségügyi osztályá­nak akkor is intézkednie kell. Ez a tehetetlenség és a közömbösség megszün­tetésének egy igen lényeges eszköze. Soltész Agnes SZÜLÖK ISKOLÁJA A jármi—paposi általános iskola „Üj matekot tanulunk” címmel előadást szervezett a közelmúltban, nekünk szü­lőknek. Az iskola igazgatója és a szaktanár vezetésével egy matematika órát néztünk végig. Láttuk, hogyan hasz­nálják a gyerekek a logikai játékot, a színes rudakat és sok más eszközt. Ismerked­tünk a halmazokkal, játékos, gondolkodtató feladatok megoldásával. A foglalkozás befejezésekor néhány szülő már be is kapcsolódott a halmazok képzésébe. Mi szü­lők mind a huszonnyolcán, kissé szorongtunk az óra ele­jén: mennyit is tudunk ma­gunkévá tenni az idegen fo­galmakból. Távozáskor vi­szont megkönnyebülve érez­tük: megértjük mi is az új matekot, ha van, aki megér­tesse velünk. Szívesen ott leszünk máskor is a foglal­kozásokon. Viga István Jármi, Kölcsey utca 8. szám alatti lakos Áramszünet Az újságban már sok­szor találkoztam a TITÁSZ nyíregyházi kirendeltségének értesítésével, melyben közlik, hogy a munkájuk miatti áramszünetre mikor, és a város melyik pontján lakók számíthatnak. Sajnos, ezt a nagykállói kirendeltség min­dig elmulasztja. így csak meglepődve taDasztaljuk, hogy nincs áram. így volt ez február 18-án és még két napon, amikor is órákig szü­netelt az áramszolgáltatás. Azt hiszem, nem kell külö­nösebben magyarázni, hogy a hűtőszekrényben megrom­lott az étel, és nem tudtunk masni, vasalni ezeken a na­pokon, és mindez váratlanul ért bennünket. Nem kérünk egyebet, mint egy kis figyel­mességet. Meszesén Mihályné Nagykálló, Csillag út 11/B. SZEMETES VÄRÖ Nyíregyházán a Vöröshad­sereg utcán — a kórházzal szemben — egy masszív au­tóbuszváró helyiséget építet­tek. Sajnos, gyakorlati hasz­na még sincs. Az építmény szemetes, piszkos. Takarítá­sáról sem gondoskodnak az illetékesek, de a legfőbb baj az, hogy a városlakók sem becsülik meg, a széltől, hi­degtől védelmet nyújtó épü­letet. Egyesek mellékhelyi­ségnek tekintik a váróhelyi­séget, így a legcudarabb idő­ben sincs kedve serikinek sem e fedél alá húzódni. Tamás Zoltán Nyíregyháza, Budai Nagy Antal u. 13. szám alatti lakos ELÄLLJÄK az utat Nyíregyházán a megyei kórházzal szemben van egy nagyon szép ABC-áruház. Ezzel átellenben minden reg­gel megállnak az arra járó tehergépkocsik, hogy vezető­ik bevásárlásaikat elintézzék. Ez nem baj, de az már igen, hogy nem az úttesten állnak meg az óriási kocsik, hanem a gyalogosok számára kiala­kított úton. „Jóvoltukból” te­hát a gyalogosok a sarat ta­poshatják, és kerülgethetik a darus kocsikat, pótkocsis te­herautókat. T. Z. nyíregyházi lakos TÖBB PAD KELLENE — Na legények, ezeket a szép, rögzített padokat ti sem fogjátok „átrendezni...” Egyetértő örömmel látjuk, hogy végre megoldódik a vá­ros központjában — a Ta­nácsköztársaság téren — a nyári padokkal kapcsolatos probléma. A város illetéke­seinek intézkedésére rögzí­tett padok kerültek a nagy­forgalmú térre. Ezt az idő­szerű intézkedést, különösen mi nyugdíjas, idős emberek tudjuk kellően értékelni — megszűnik a mozgatható pa­dok széthurcolása. — Kö­szönjük! Némi kétségünk mégis van: az eddig négy he­lyen kitett rögzített padok nem látszanak elegendőnek. Ismerve a nyári forgalmat, főleg a Rákóczi utca irányá­ba tartó út mentén kellene még néhány padot — nyáron árnyékos helynek számító részen — rögzíteni. Több nyugdíjas nevében: A. B. nyíregyházi lakos FÜGGÖNY Mátészalkán a hatvanas évek végén, az elsők között kapott lakást — az állomás melletti tizenhatból — Létai László MÁV-nyugdíjas. A közelmúltban hallottam tőle, hogy a lakásokba sötétítő függönyöket szerelnek fel, de csak a ténylegesen dolgozók lakásába, a négy nyugdíjasé­ba nem, pedig az ő lakásuk is a MÁV tulajdona. Lehet, egy rendelet merev alkalma­zása miatt különböztetik meg a nyugdíjasokat? El­gondolkodtató! Beszélünk, írunk a nyugdíjasok megse­gítéséről, évente a munkahe­lyek egy-egy délutánt szen­telnek nekik. A hétköznapok gondjaiban meg olykor ma­gukra maradnak. Zsoldos Barnabás mátészalkai lakos VONATON Mátészalkáról utaztam Debrecenbe. A vasúti kocsi­ban sokan voltunk, ám az egyik sarokban egy vasutas hortyogott, csizmás lábát a szemközti ülésen pihentetve. A meleg kocsiban megolvadt hóié a csizmáról az ülésre csordogált. Jött a kalauz — mokány, fekete fiatalember volt — ás kezelte a jegyeket. Amikor elérkezett a kollegá­jához, udvariasan felrázta: „elnézést kollega, de a csiz­máját szíveskedjék levenni az ülésről, önnek is tudnia kell, hogy ez szabálytalan.” „Na menj a...” — hangzott a borízű válasz. A fiatal ka­lauz nem akart vitát provo­kálni, ezért ment a dolgára. Kollegája felállt, nagyot nyújtózott, véreses szemek­kel körbenézett, majd re­kedt hangon megszólalt: „de felnyílt a csipájuk ezeknek a cigányoknak!” Egyetértést várva körülhordozta tekinte­tét a kocsiban, de osodák- csodája, senki nem bóloga­tott egyetértőén. Karacs S. Béla nyírbélteki lakos Szerkesztői üzenetek Gulyás Ferenc székelyi, Kovács József balsai, Oláh Gyula tákosi, Dicsó Mihály­né újkenézi, Sipeki András újdombrádi, Korbács Lász- lóné kisvárdai lakosoknak levélben válaszoltunk. Bartha Sándorné kisvár­dai, Csetenyák Jánosné bá­torligeti, Baranyi János nyíregyházi, Varga István mérki, Kiss Sándor keme- csei, Takács Ferenc ajaki, Papp Károly kántorjánosi, Papp Elek csengeri, Matol- csi Istvánná hodászi, Rinyu Károlyné mátészalkai, Szappanos Andrásné keme- csei, Vaszkó Györgyné ma- gyi, Apáti Ferenc paposi, Jónás László győrteleki, Hajdú András nyíregyházi, Gábor Lajos szamostatár- falvi, Váli Árpád tiszaszal- kai, Chriszt Aladár nyír­egyházi, Ványi István bal- kányi, és Tóth Béla berke- szi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Mészáros Józsefné tisza- eszlári lakos kedves köszö­nő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Bőnyei József szatmár- csekei olvasónkat az OTP megyei Igazgatósága tájé­koztatta, hogy az érvényben lévő hitelezési feltételeik szerint lakásvásárláshoz nagyobb összegű lakásvá­sárlási hitelt az üresen ál­ló családi ház ^vásárlásához adhatnak. E konstrukció feltételei szerint az illetékes tanács elnöke által elfoga­dott, legalább hat hónapja Üresen álló családi ház vá­sárolható meg, amennyiben arra a tanács végrehajtó bi­zottsága a vevőt kijelölte. Ebben az esetben a vételár 90%-áig terjedő, maximum 50 000 Ft összegű kölcsönt tud nyújtani az OTP, amennyiben az évi adó­alapja a 100 ezer forintot nem haladja meg, s a hite­lezés egyéb feltételei ' is megvannak. Kótay Imréné gulácsi le­vélírónk kérése jogos, a gyermekgondozási segélyt megkapja. Török Jánosné jánkmaj- tisi olvasónkat a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetsége többek közt arról is tájékoztatta, hogy a termelőszövetkezeteknek közgyűlési határozat alap­ján lehetőségük volt arra, hogy a jogszabály hatályba lépését megelőzően a 25, 40, 50 munkában töltött évet elért ténylegesen állomány­ban lévő tagok részére úgy­nevezett visszamenőleges jubileumi jutalmat fizesse­nek. CSUKLÓS AUTÓBUSZOK NYÍRSZŐLŐSRE „A nyírszőlősi busz” cím­mel január 16-án megjelent észrevételre közöljük, hogy Nyírszőlősön a csuklós autó­busz közlekedtetésének aka­dálya egyrészt az volt, hogy az autóbusz fordulásához al­kalmas út hiányzott. Ez 1979. december végére elkészült ugyan, de a behajtó faágak miatt nem lehetett üzembe helyezni. 1980. január folya­mán a fák ágait levágták, így ez az akadály is megszűnt. Ezt követően azért nem köz­lekednek csuklós autóbuszok, mert időközben ezeket más vonalra irányítottuk. A zsúfoltság megszüntetése ér­dekében rásegítő járatokat közlekedtettünk. (1980 január 18-tól február 6-ig mintegy 35 volt ezeknek a száma.) A rendkívüli időjárás miatt ja­nuár 14-én voltak járatkima­radások. Vállalatunk a kö­zeljövőben csuklós autóbu­szokat vásárol és így Nyír­szőlősre is nagyobb befogadó- képességű kocsikat tudunk közlekedtetni. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza JUBILEUMI JUTALOM, fagyszabadsAg, KÜLÖNÉLÉSI PÓTLÉK Jogászunk válaszol Szász János nyírbátori olvasónk érdeklődik,' hogy 1948. október 16-tól 1956. november 10-ig tartó termelőszö­vetkezeti tagsági viszonyát figyelembe lehet-e venni a 25 éves jubileumi jutalomhoz szükséges munkaviszony meg­állapításánál. A munkaviszonyban töltött idő számításának szabá­lyait a 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet 10—16. §-a tar­talmazza. E rendelet szerint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagként töltött éveket akkor lehet munkaviszony­ban töltött időnek tekinteni, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe veszik. A munkaviszonyban töltött idő igazolása a munkavállaló kötelessége. Ezért le­vélírónknak előbb erről kell meggyőződnie, hogy a jelzett időben biztosított volt-e vagy sem. Erre vonatkozó igazo­lást a termelőszövetkezettől, vagy a társadalombiztosítási igazgatóságtól szerezheti be. Az utóbbihoz írásbeli kérel­mében jelölje meg a termelőszövetkezet pontos nevét, cí­mét és a tagsági viszony időtartalmát. Az igazolást a társa­dalombiztosítási igazgatóságon beszerezhető 10,— Ft-os okmánybélyeggel ellátott formanyomtatványon kell kérni. Ádám Miklós nagyecsedi olvasónk betanított munkás­ként dolgozik az egyik építőipari vállalatnál. írja, hogy a téli időszakban ai vállalat nem tudott munkát adni, ezért téli munkaszünetre küldték. Kérdése: a fagyszüneti sza­badság idejére milyen mértékű díjazás illeti meg? A téli fagyszüneti díj mértékét a többször módosított és kiegészített 15/1971. (V. 22.) ÉVM—MüM sz. együttes rendelet szabályozza. E rendelet értelmében a fagyszüneti díj mértéke, szakképzettségi fokozattól függően, a téli munkaszünet időtartamára érvényes munkaidő-beosztás szerint kieső munkaórákra számítva, szakmunkásoknál óránként hét, betanított munkásoknál hat, míg segédmun­kásoknál öt forint. Az építőipari dolgozók munkaidő-be­osztása egyenlőtlen, illetve eltérő. Amennyiben a> téli mun­kaidő-beosztás tehát heti negyven óra, erre az időre levél­írónkat megilleti beosztásánál fogva az óránkénti hat fo­rint. Mocsár János nyírbátori levélírónk érdeklődik, hogy külöriélési pótlék megilleti-e őt és munkatársait, miután munkáltatójuk munkavégzésre Budapestre rendelte őket. A kirendelés több hetet vesz igénybe és a munkáltató napi 31,— Ft élelmezési költséget folyósít. Állandó munkahelyre alkalmazott dolgozó az Mt. 35. § (3) bekezdése értelmében köteles ideiglenesen munkát végezni állandó munkahelyén kívül és más munkáltatónál is. Az állandó munkahelyen kívül elrendelt munkavégzés valószínű tartalmáról a dolgozót tájékoztatni kell. Ez az időtartam általában naptári évenként három hónapnál hosszabb nem lehet. A kirendelés miatt felmerült többlet- költséget a munkáltató köteles fedezni, ami lehet például: utazási, élelmezési többletköltség (napi díj) és szálláskölt­ség. Különélési pótlék változó munkahelyre alkalmazott építőipari dolgozókat illeti meg, abban az esetben, ha ál­landó lakóhelyére naponta visszatérni nem tud, vagy be­járás esetén állandó lakóhelyétől legalább napi tizennégy órát tölt távol. Az építés területén dolgozó építőipari dol­gozókat a 31,— Ft élelmezési költségkiegészítés (napi díj) nem illeti meg. Mikola József kisari levélírónk panaszolja, hogy a múlt hónapban nem kapta meg a jövedelempótlékot, mert a termelőszövetkezet nem tudott munkát adni, és így nem teljesítette a kötelezően előírt munkanapokat. Levélírónkat tájékoztatjuk, hogy a termelőszövetke­zeti tagokat a 140,— Ft-os kiegészítés akkor illeti meg, ha a tárgyhónapban 18 tízórás munkanapot teljesítették. A termelőszövetkezetnek mindent meg kell tennie annak ér­dekében, hogy tagjainak munkát biztosítson. Előfordulhat mégis, hogy különösen téli hónapokban ennek a kívána­lomnak nem tud ai termelőszövetkezet eleget tenni. Elő­fordulhat tehát, hogy emiatt a tag sem tudja az említett juttatásra feljogosító feltételeket megszerezni. Ha levél­írónk úgy érzi, hogy a tsz tudott volna munkát biztosítani, de valamilyen ok miatt ezt elmulasztotta, forduljon á szö­vetkezet döntőbizottságához. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents