Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 4. HOL KEZDJEN A GYERMEK? A hatévesek beíratása Mit kell tudni az ősszel első osztályba lépő gyermekek beiratásáról? Kik kezdhetik előbb az iskolát és kik kérhetnek egyéves halasztást? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a megyei tanács művelődésügyi osztályán. Plakát az óvodában Március 1-től 15-ig kell beíratni az iskolába az ősszel tanköteles korba lépő gyermekeket. A beiratás pontos napját a helyi tanácsok határozzák meg és arról a helyileg szokásos módon értesítik a szülőket. Az óvodákban tájékoztató plakátok fogadják a szülőket, amelyből megtudhatják, gyermekük melyik iskolai körzethez tartozik, hol kell beíratni és milyen napokon. Utcai plakátok is tájékoztatják a szülőket a beiratás tudnivalóiról. A gyermekek beiratása a szülők, illetve a gondviselők kötelessége. Közismert ugyan, a művelődési szakemberek mégis emlékezetbe idézik, hogy tanköteles az a kisgyermek, aki 6. életévét ez év szeptember 1-ig betölti. Azok a szülők is kérhetik, hogy gyermekük már az 1980—81-es tanévben megkezdje iskolai tanulmányait, akiknek a gyermeke szeptember 1-én még nem tölti be a 6. életévét. A szeptemberben született gyermekek iskolai felvételéről — az iskolaérettségi vizsgálatok alapján — az iskolaigazgatók döntenek. A megyei tapasztalatok szerint a szülők többsége nem akarja a kívántnál előbb iskolába küldeni a gyermekét. Ennek ellenére le ■ hetőség van arra is, hogy az októberben született gyermekek is — ha az iskolaérettségi vizsgálatok kedvezőek — megkezdhessék ősszel az első osztályt, de ezekben az esetekben a megyei tanács művelődési osztálya hozza meg döntését, az ő címükre kell eljuttatni a kérést. Mikor iskolaérett? A gyermekek iskolai behatásánál szükséges két okmány: a szülő személyi igazolványa és a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Egyébként a család bármelyik tagja megkeresheti az iskolát a szükséges iratokkal. A megyében a szeptemberben első osztályba lépő kisgyermekek 77,9 százaléka jár óvodába, míg elég magas számban — a tanácsok, iskolák szervezésében — 20,5 százalékuk iskolaelőkészítő tanfolyamok után kerül iskolába. A szakemberek akkor tekintik iskolaérettnek a gyer- meket, ha testileg, lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nem ártalmára, hanem előnyére válik. Ennek elbírálásában nagy szerepe van a megyében is az iskolai érettséget megállapító bizottságoknak, melyek tagjai pedagógusok, orvosok, esetenként gyógypedagógusok, pszichológusok is. ök tesznek javaslatot — ha ez szükségessé válik — a differenciált iskolakezdésre, esetleg az egyéves iskolahalasztásra. A döntés az iskola igazgatóját illeti meg. A megyében évente 2000— 2200 gyermek kerül gyógypedagógiai vagy kisegítő iskolákba. Kilenc korrekciós osztály is működik a megye iskoláiban, 150—200 gyermekkel, ahol főként a beszédhibák és kisebb rendellenességek teszik szükségessé az árnyaltabb foglalkozást, hogy a felzárkóztatás után a gyermekek a rendes általános iskolai osztályokban folytathassák tanulásukat. A megyei tanács művelődési osztályának szakemberei a korrekciós osztályok bővítését is tervezik, ha ez szükségessé válik az új kiselsősök eredményesebb iskolakezdése érdekében. Feledékenyek figyelmébe Végül egy figyelmeztetés a feledékenyebb szülőknek: az a cél, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki a behatásból. Ha ezt a kötelezettségüket a szülők elmulasztják, a felszólítás ellenére, három napon belül nem pótolják, az iskolák hivatalból beírják a gyermeket. A szülők ellen viszont szabálysértési eljárást kezdeményeznek. (P) MIT MOND AZ ORVOS? Dohányzás és terhesség A dohányfüstnek több mint ezer alkotórésze van, közülük a legveszélyesebb a szén- monoxid, a nikotin és a cya- midok. Amikor a terhes kismalma rágyújt, mindannyiszor magzata is részesül a dohányzás „örömeiből”. Pedig nem kérik ki véleményét, hiába tiltakozik szaporább szívműködéssel, magzatmoz- gásokkal. Dohányzó terhes nők gyakrabban vetélnek el és a koraszülés veszélye növekszik. Kihordott terhességek után is kisebb súlyú gyermekeik születnek. Az alacsony születési súly pedig az újszülöttek ellenállóképes^- ségét, további fejlődését jelentősen befolyásolja. Angliában 17 000 gyermeket vizsgáltak meg 7 és 11 éves korukban. Megállapították, hogy a terhesség negyedik hónapja után. is napi 10 cigarettánál többet fogyasztó anyák gyermekei kisebbek voltak, de értelmi fejlettségük is elmaradt. Egy finn kutatócsoport kiderítette: a terhességük alatt dohányzó anyák gyermekeinek halálozása is nagyobb. Gyakoribbak a légúti megbetegedései, sőt a bőrbetegségei is, mint a nem dohányzó anyák gyermekeinél. Az apák dohányzása is ártalmas lehet a magzatra. Erős dohányzás esetén csökken a szexuális tevékenység, gátolt a spermiumok fejlődése, kóros alakok fordulnak elő. Az erősen dohányzó apák utódai között a vele született rendellenességek háromszor gyakoribbak, sőt a halvaszülés is több. A passzív dohányzás is ártalmas lehet, hiszen a dohányfüstös helyiségben a szénmonoxdd koncentrációja hússzor nagyabb lehet, mint egyébként. Egyes országokban a dohányzás a munkahelyeken, ha ott terhes nők dolgoznak, minden körülmények között tilos. A dohányzás veszélyeit lassan megismerjük. Mindenekelőtt a terhesség alatt, a keletkező új élet számára kell biztosítani az ártalmas külső hatások elkerülését. Hiszen az anyák születendő gyermekükért is felelősek. Dr. Bodnár Lóránt szülész-nőgyógyász Idén szeptembertől új, négy tantermes iskolában tanulhatnak az általános iskolások Győrteleken. Az új létesítményt 4,1 milliós beruházásból a Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet Nyirán János brigádja építi. (Gaál Béla felvétele) Beatrice „ Ri cse-riosenbeatri cse...” harsog a kórus, kezek lendültek magasba, ráng a test, topog a láb, felhődül a „top- rook” — koncertet ad a Beatrice együttes. Telt ház a nagytkálíói művelődési központban. Ahűl üres széket látni, azok gazdái a színpad előtt tömörülnek. Megfelelően topis szerelés, ki meredt tekintetek, hunyt pillák, kivörösödött arcok, ordításra látott szájak. Lehetnek vagy hetven-n.yolcvanan a színpad előtt. Közéjük nyomakodva figyelek egy srácot magam mellett. (Jómagam is átveszem ötkéntelen a ritmust, ami nem nehéz, hiszen f ülemtől húsz centire bőg a hangszóró — megmozdul a lábam, veri a taktust.) A srác eltorzult arccal liheg a fülembe, nyomaksziik a színpad felé. Felcsapja a karjait, hátraveti fejét, lobog a haja, nyakában lánc esőmen. Aztán valaki meglöki véletlenül, de alaposan. A fiú vonásai meglepő hirtelenséggel helyre rendeződnek. Hátranéz. Teljesen hétköznapi szemrehányás van tekintetében, nyoma sincs az előbbi, őszintének tűnt extázásnak. Csak egy pillanat az egész. Aztán újra vált a kép. Térdre rogy társaival együtt, akárcsak a zenekar, s arcára újra kiül a műrévüiet, mint a többiekére. A színpadon az énekes csaknem lenyeli a mikrofont, őrjöngve hergeli a közönséget, melynek nagyobb része nyugodtan ül a helyén, élvezi a valóban jó zenét, valamint a színpad előtti forgatagot. S ez így megy két órán át. A jól megtermett rendőr ösz- szehúzott szemmel figyel oldalról, néma méltatlankodós- sal. A fiúk és lányok még jobban bepörögnek, repül egy dzseki, kiliheg két tini a sűrűből, lerogynak a székire, helyükre nyomban újak sodródnak. Látszólag egy lázas rockkoncerten vagyunk. Valójában szertartáson, ahol hatvan-nyolcvan fiatal (többségük egyébként Nyíregyházáról jött ki, de vannak itt Debrecenből, Miskolcról is a Beatrice kedvéért!) kitombolja, rekedtre ordítja, lefárasztja magát. Aztán másnap reggel beül az iskolapadba, odaáll a munkapad mellé, és van miről „szövegelni” hetekig. (tamavölgyi) Járműtolvajok a bíróság elölt Unokatestvére Riga motorja tetszett meg Mocsár Károly 19 éves nagycserkeszi lakosnak, s amikor egyik délután meglátta a motort a nagycserkeszi bisztró előtt, elcsente. Természetesen nem rnert a lopott motorral közlekedni, mert félt, hogy unokatestvére felismeri, így aztán otthon nekilátott a jármű „átalakításához”. Leszerelte róla a világítást, megrongálta a sárhányót, a pedálról lehúzta a gumiburkolatot, szóval jól elcsúfította a Rigát, de a rendőrség így is megtalálta nála a lopott járművet. A Nyíregyházi Járásbíróság a motortolvaj Mocsárt hat hónapi szabadság vesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Banczik József 19 éves nyíregyházi lakos — akit fiatalkorúként lopásért már elítéltek — tavaly nyáron Rozsnétszőlő közelében egy Jawa Mustang motorkerékpárt lopott el, s ha megelégszik vele, valószínű, büntetlenül megúszhatta volna a dolgot, mert a Jawa tulajdonosa nem jelentkezett. Banczik azonban nem elégedett meg egy masinával, október 27-én késő este Nyíregyházán, a Debreceni út egyik háza elől is elvitt egy Sámson motorkerékpárt Körülbelül három hét telt el, amikor Banczik megtudta, hogy a rendőrség keresd a motort, s hogy meg ne találják nála, visszavitte a lopás szímhélyéne. Tetteire így is fény derült, s a Nyíregyházi Járásbíróság két rendbeli kisebb értékre elkövetett lopás vétségéért 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s elrendelte a korábban kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Mindkét ítélet jogerős. fi KÉPERNYŐ HTlíIl Mintha tévéjáték-mini- fesztivál lett volna a múlt hét végén: ritkán fordul elő, hogy három napon belül négy ilyen magyar produkciót mutassanak be. Aminek, persze, csak örülni lehet, csakúgy, mint annak, hogy mindegyik nemesebb irodalmi „alapanyagból”, művészi igényességgel készült. A kivitelezés és az eredmény természetesen más kérdés, ám ennek — az én megítélésem szerint — fogyatékosságai jobbára nem vonhatók az egyes tévéstábok tagjainak (főleg a rendezőknek, dramaturgoknak) a nyakába. Például a remek alapötletre, a mértéktelen asszo- nyi önzés megérdemelt ön- veszejtésbe fordulására épített Aldo Nicolaj parodisz- tikus komédiájából készített tévéjáték, a Holtodiglan ... elfáradását és kifulladását az első harmad után. Pedig az egyetlen jól megírt szerepben, az „istenátka” végzet asszonyáéban elsodróan brillírozó Bánsági Ildikó mindent megtett ennek az elkerülése érdekében. Csakhát ettől kezdve ő jóval ritkábban volt színen, s férfipartnerei (Gáspár Sándor és Sztankay István), az egyébként szabályos szerelmi háromszögtörténet szereplői pedig alig megírt, arcnélküli figuráikat „saját erőből” nehezen gazdagíthatták a fokozatosan ellaposodott dialógusok is az idő előtt sejthetett végkifejlet során. A régi magyar irodalom színpadra állítását, képernyőre vitelét különösen kedvelő (eléggé ritka rendezői tulajdonság!) Horváth Jenő ezúttal 18. századi bővérű farsangi komédiát dolgozott fel képér-' nyőre, igen szórakoztató módon, de nem egy zavaró momentummal. A Bakhus c. tévéjáték, az egykori iskoladráma az egymással és a földi emberekkel egyformán emberi módon bratyizó, gyarlóságokban bővelkedő görög-latin mitológiai istenek (itt Jupiter és Bakhus) viszálykodásának, s egyben a mitológiának a paródiája, — 18. századi (falusi) környezetben. Tehát a történetet már akkor is „modernesítették”. Ezt a mostani feldolgozást a korhű helyszínek megtartásával a statisztéria jelmezeinek a mai viseletekre emlékeztető darabjaival toldotta meg, néhány szövegbeli „korszerűsítés” mellett. Sándor Iván tévéjátéka, A párbaj közös nevezőre alig hozható kettősséget mutatott, mondanivalóban, stílusban (különösen a színésziben) egyaránt. A valóságos történelmi személyiség, Prágay János, az elbukott 48-as szabadságharc ezredese nagyon is reálisan gondolkodik a nemzeti sorskérdésekről a darabban: a lebíró hit, az illúziók helyett a valóságos esélyekkel számol, a helyes számítás hiányában látja a szabadságharc bukásának fő okát. Mégis romantikus hősként ismerhettük meg. Tragédiája valódi dráma volt, mert sorsát éppen az pecsételte meg — a nagyhatalmak erőjátékai és az Egyesült Államok belpolitikai ügyletei miatt —, ami ellen küzdött: a kilátástalan kalandvállalás. De a történet kifejtése és túlromantizáltnak, helyenként erősen patetikusnak hatott. A közkatonáknak még annyi szerepük sem volt a darabban, mint a görög sorstragédiák kórusának, hiszen senki sem kérdezte őket vagy beszélt róluk, senki sem szólalt meg közülük. Az említett stíluskettősség legjobb példája Szabó Sándor (USA külügyi államtitkár) és Darvas - Iván (angol, követi nagyszerű; szövegben-já- tékban realista jelenetei voltak. Ezek jelezték azt az utat, amelyet talán érdemesebb lett volna követni. Merkovszky Pál Kemény igazságokat mondanak ki Erdélyi Sándor szombaton elhangzott rádió játékának, Az az egyetlen pillanat-nak szereplői. Egy vegyi üzemben bekövetkezett — három halálos áldozattal járó — robbanás nyomán megindult nyomozás az a szál, amelyen a rádiójáték cselekménye halad. A vizsgálatot vezető rendőrtiszt azt keresi, hogy mi történt a ro'bbanás előtti egyetlen pillanatban, mi az a cselekedet vagy mulasztás, ami közvetlenül oka a robbanásnak, vagy ahogy a jogi formula szól: ami közvetlen okozati összefüggésben van vele. Ennek a vizsgálatnak a során hangzanak el az előbb már jelzett igazságok a termelés emberi vonatkozásairól. Egyáltalán azokról a kárhoztatandó • munkakörülményekről, amelyek nem is egy üzemre jellemzőek, de amelyek között mégis termelnek, mert a népgazdaságnak múlhatatlanul szüksége van azokra a gyártmányokra, addig is, amíg a rekonstrukcióra pénzt tudnak adni. Ilyen körülmények között dolgozni egy veszélyes üzemben munkásnak és a helyi vezetőnek sokszorozott veszély, de százszoros, ezerszeres felelősség is mindkettőjüknek. A rádiójáték szerzője nagyon jó ötlettel „nem engedi meg” a nyomozást vezetőnek, hogy közvetlen okozati összefüggésre derítsen fényt, mert akkor egyedi esetté, szinte magándrámává szűkülne, tompulna a darab. Emígy pedig módja van megmutatni a szélesebb összefüggéseket és a mélyben rejtőző gazdasági, társadalmi okokat, olykor a gazdaságpolitikai indítékokat. A hallgató figyelmét rabul ejtő párbeszédekben esik szó szinte mindarról, ami — az üzemekben és a felső vezetésben — ebben az iparágban feszítő gond, bajokkal járó megoldatlanság, de azt hiszem, nem csupán itt. Mégis indokolt a rádiójáték befejezése: Tömör Árpád üzemvezető mérnök, akit lelki válságba sodort részint a tragikus kimenetelű baleset, részint a vizsgálat, kikeveredik ebből a válságból, s vállalja nemcsak a felrobbant üzem rekonstrukciójának vezetését és a termelés beindítását, hanem — igaz, hosz- szas, de meggyőző érvelésre — egy új, korszerű gyár építésének, termelésének megszervezését is. Mindkét döntésének hitele van a hallgató előtt, mert úgy írta meg előzményeit — vívódását, gyötrődését, kétségeit — a szerző, hogy az elhatározás logikája és igazsága világos. Akkor becsüljük meg valójában és méltóan az ipari termelés mártírjait, a megállapítható felelősök megbüntetése mellett, akkor mondhatjuk, hogy nem haltak meg hiába, ha megszüntetjük, kizárjuk az ilyen tragikus esetek okait. Penitenciaként, vezeklés- ként pedig építeni kell, nem pedig csupán virágot vinni a sírokra lelkiismeretünk megnyugtatására. Seregi István
