Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 30. Vegyesboltot épített Öfehértón a Baktalórántháza és Vidéke Áfész. Az üzletet, amely 2 és fél millió forintba került, a tervek szerint április 20-án adják át. (Császár Csaba felvétele) Kollégiumi szemle ’80 A programban: népi iparművészeti kiállítás, ének- és zeneszámok Börze A ki cipőt akar vásárol- { ni, az rendszerint : igen nagy fába vágja . a fejszéjét: hiába roskadoz- ; I nak a sok-sok árutól a cipőboltok pultjai, gyakran ; üres kézzel távozik a vevő. Talán az igények túl nagyok — de ezért „felelős” az ipar is, hiszen a különféle reprezentatív kiállításokon, televíziós árubemutatókon sok szép modellt láthatunk. Elgondolkodtató, hogy ezek közül a szakmai zsűrizés után gyakran azok kerülnek az üzletekbe, melyek valójában nem állnak közel a vásárlók széles tömegeihez. A baj az, hogy a legilletékesebbek: maguk a vevők legtöbbször nem jutnak el a börzékre. Ezért is örültünk annak a háromnapos cipő árubemutatónak, melyet március 26-án nyitott meg a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat és a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat, s ahol öt nagy gyár — az Alföldi, a Duna, a Tisza, a Sabaria, a Szabolcs — és a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet legújabb kollekciójával ismerkedhetnek meg a vásárlók. Minden érdeklődő kérdőívet kap. Ezen arra kell válaszolnia, mely cipőket vásárolna meg szívesen a látottak közül, s milyen alapanyagokból gyártott modelleket keres. $ Korábban volt már hasonló próbálkozás. De a r gyártók nem tudtak mindig j ! teljes kollekciót küldeni a kiállításokra. Ezért a szakmai zsűrizés után nem jutott arra idő, hogy területi bemutatókon a lakosság véleményét is kérjék. A cipő- • szakmában „megtört a jég”. , Jogos igény, hogy a kezde- , ményezést terjesszék ki más ; szakmákra is. Hiszen az ipar ' is jól jár, ha termékei a tö- , megek ízléséhez igazodnak. H. Zs. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ebben az évben hatodik alkalommal rendezi meg a középfokú kollégiumok kulturális szemléjét. Az egynapos rendezvénysorozatnak a korábbi esztendőkben a szervezésben és lebonyolításban érdemeket szerzett tiszalöki Teleki Blanka középiskolai Kollégium adott otthont. Ám az ottani szűkös lehetőségek az egyre nagyobb érdeklődés miatt arra késztették a kollégiumi vezetők munkaközösségét, hogy a szemle színhelyét a megye- székhelyre tegyék át. Döntésük értelmében a rendezésre az egymás tőszomszédságában elhelyezkedő Münnich Ferenc középiskolai Fiúkollégiumot, a 110-es számú ipari szakmunkásképző intézet kollégiumát és az élelmiszeripari szakmunkásképző intézet diákotthonát kérték fel. A seregszemle időpontját április .13- ra tűzték ki. Az igen Sókszínű rendezvénysorozatra a 32 középfokú kollégiumból csak egy nem küldte el nevezését. A kollégiumokban lakó fiatalok a következő műfajokban neveztek: szóló énekesek egy kötelező és egy szabadon választott népdallal, szóló hangszeresek, kis ének- együttesek, kis hangszeregyüttesek, énekkarok, zenekarok két szabadon választott számmal. A megye mintegy ötezer középfokú kollégistájának másik szabad idős tevékenységét, a kézimunkát, a fafaragást, egyéb kézügyességet igénylő tárgyat kiállításon nézheti meg az érdeklődő közönség. A népi iparművészeti alkotások egy részét a nyíregyházi művészeti hetek keretében a városi művelődési központban április 2-től 13- ig állítják ki. Másik részét ugyanebben az időben a Münnich kollégium kiállítótermében tekinthetik meg. Panorámás autóbusszal szállítja a munkahelyekre a dolgozókat februártól a Tisza—Szamos-közi Vízgazdálkodási Társulat. A közel 200 dolgozót foglalkoztató társulat évente 20— 25 millió forint értékű meliorációs munkát és 6—7 millió forint értékű belterületi vízrendezést végez. NÉGYNAPOS ÜNNEPRE KÉSZÜLÜNK Mi kerül az asztalra? Füstök áru és figurális édesség Már hagyomány, hogy tavasszal a húsvéti ünnepek előtt tanácskozásra gyűlnek össze azok a vállalatok, melyek részt vesznék a lakosság alapellátásában. Most négynapos ünnepre készülünk — április 4.: péntek után szabad szombat következik, vasárnap és hétfőn pedig a hús- vétot köszöntjük — s ez nagy feladatot ró a kereskedelemre. Pénteken zárva lesznek, szombaton a szokásos szombati, vasárnap és hétfőn pedig a hagyományos ünnepi nyitvatartás szerint árusítanak a boltok. Az olyan alapvető élelmiszer- cikkek, mint a kenyér és a tej április 4-én, majd vasárnap és hétfőn az erre kijelölt vendéglátóhelyeken kaphatók lesznek. A hagyományos egyeztető értekezletet a napokban tartották meg Nyíregyházán. Ezen többek közt elhangzott, hogy a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat — amely tavaly is lelkiismeretesen gondoskodott a lakosságról — üzemeiben pénteken még dolgoznak. Szombaton délben fejeződik be a műszak, de este 5 óráig ügyeletet tartanak, s várják a pótrendeléseket. E célra Nyíregyházán 30 mázsa kenyeret tartalékolnak. A megyeszékhelyre és környékére 220 mázsa kalácsot szállítanak, melyet szerdán kezdenek el árusítani az üzletekben. Sőt, szombaton még 26 mázsa frissen sült kalács is pultra kerül Szabolcs „fővárosában”. Kenyérből Nyíregyházára és környékére 600 mázsát szállítanak ki szombaton. Mivel húsvétkor sok helyen divat a töltött hús, szárnyas és a fasírt készítése, ezért a szokásos napi mennyiségen felül 200 ezer töltelékbe való zsemlét is sütnek a vállalat üzemeiben. Készül még 12 ezer tortakarika — köztük diós és kakaós —, ezer piskótalap, 5 mázsa teasütemény és 40 mázsa beigli — kétszer annyi diós, mint eddig. A sütőiparhoz hasonlóan a Nyíregyházi Tejipari Vállalat is szervez inspekciót. így ha csütörtök délután, illetve szombaton dél körül elfogy valamelyik üzletben a tej, akkor az utórendelések alapján még szállítanak árut a boltokba. Tejből, tejszínből, vajból, tejfölből lesz elegendő. Sajtból nem ígérnek korlátlan mennyiséget és választékot, kivéve a trappistát. A Zöldért tájékoztatása szerint burgonya, vöröshagyma, leveszöldség igény szerinti mennyiségben k^rül az üzletekbe. A káposztafélékből nagyobb mennyiséget tettek félre az ünnepekre. Tartalékoltak hasáb és szálas savanyú káposztát is: ebből 150—200 mázsa lesz kapható megyénkben. A keresett primőr áruk Csong- rád, illetve Szolnok megyéből érkeznek. Ez alkalommal 10 ezer fej saláta. 10 ezer csomó retek, 10 ezer darab hegyes, erős paprika, 4 ezer tölteni való paprika és 20 mázsa uborka kerül a szabolcsiak asztalára. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 750 mázsa füstölt áruval: főleg sonkafélékkel, lapockákkal, kolbászokkal kéNem véletlen, hogy világszerte újra kezd divat lenni a gyógynövényekből nyert kivonatok — mint természetes gyógyszerek — használata. Nemcsak azért, mert sok esetben különösebb receptú- rák nélkül — például teafőzet formájában — fejtik ki hatásukat, hanem bizonyos takarékossági szempontok is közrejátszanak. A szintetikus anyagok előállítása ugyanis sok esetben költségesebbb. Az igénytelen kamilla teafőzete például ma már szinte nélkülözhetetlen a házipatikákban, a fodor- és borsmenta teakeveréke kitűnő gyomor- ideg-nyugtató, megfázás ellen véd a hárstea, hajnövesztő hatású anyagot tartalmaz a bojtorjángyökér és így tovább. A gyógynövénygyűjtés és -termelés kezd fellendülni Szabolcs-Szatmár megyében is, hiszen a táj klímája különösen alkalmas erre a célra. Néhány növény csakis itt érzi jól magát, illetve itt tudja „megtermelni” a szükséges hatóanyagokat. A Herbária az átvételi árakat egyrészt a reászül az ünnepekre. Nyíregyháza tartalékkeretből további 60 mázsa füstölt árut kap, melyek más megyékből érkeznek. A Hunniacoop Vállalat elegendő tyúk- és csirkehúst ígér, kevés pulyka is lesz, kacsa, liba nem, máj és zúza pedig csak kis tételben kerül a boltokba. A szokásosnál kevesebb lesz a hal. Nyíregyházán két helyen: a Halért, illetve az Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet szakboltjában árusítják, kis mennyiségben és választékban. Banán és narancs, ami még az érlelőben van, az mind pultra kerül — igaz, nem nagy mennyiségben. Citrom lesz elegendő, a keresett figurális édességek pedig korlátlan mennyiségben kaphatók — ígéri a Fűszért Vállalat. (házi) lis munkához, másrészt a kereslet-kínálat szerint igyekszik kialakítani, de szerződésekkel is biztosítja a szükséges mennyiség megtermelését, illetve szedését. A jó néhány „szelíd” mellett legalább hatvanféle vadon termő gyógynövényt gyűjtenek a megyében. Az áfész-felvásárlók közvetítésével az elmúlt évben a vadon termő gyógynövényekből egy és háromnegyed millió, a termeltetettből pedig egymillió forint értékűt vett át Szabolcs-Szatmár megyében a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat. Ez az érték — hiszen a magyar gyógynövény külföldön is keresett — megfelelő módon manipulálva, feldolgozva, csomagolva — megközelítőleg egymillió dollár bevételt jelenthet a népgazdaságnak. A jelenleg is menő borsos menta mellett a sláger most a két éve köztermelésbe vett mórmályva. Ez a növény egy ötven négyzetméter területről nyol-tízezer forint bruttó bevételt is hoz a termelőnek. Hasonlóan jól jövedelmez a festőmályva, a körömvirág. Tavaly kevés volt a mákgubó, mert visszaesett a termelés. A Kezdődik a nyárfarügyszüret Szelídítik a vadon termő gyógynövényeket Dárius kincse is kevés volt... Elítélték a rakamazi csaló főkönyvelőt Amikor elterjedt a híre Ra- kamazon, hogy Sum Ferencnét, a helyi takarékszövetkezet 47 éves főkönyvelőjét sikkasztásért letartóztatták, a község egész lakossága megdöbbent, mert senki nem értette: miért veszi el más pénzét az, aki átlagon felül keres, akinek ugyancsak jól kereső szövetkezeti elnök férje volt, s egyetlen gyermekük is túl van már azon a koron, amikor költeni kell rá. A megdöbbenés csak néhány napig tartott, utána ugyanis egyre többen mondogatták: bizony, bizony ahogy Sumék éltek, ahhoz Dárius kincse is kevés lett volna. Ekkor kezdték emlegetni a névnapokon rendezett lucullusi lakomákat, a herendi porcelánnál kezdődő ajándékokat, s a megdöbbenést egy felismerés váltotta fel: miért is nem tűnt fel korábban az ismerősöknek, hogy ilyen életformához a mégoly magas fizetések is kevésnek bizonyulhatnak. Sum Ferencné 1958-ban lett a rakamazi takarékszövetkezet dolgozója, s 1964-től főkönyvelővé léptették elő. Átlagon felüli munkájáért többször is kitüntették. széoen gyarapodott fizetése is. de ahogy nőtt a jövedelme, úgy nőtt az étvágya is: a soknál is többet akart. Az utóbbi években munkájában is egyre több volt a hiba. s bár a revizorok hanyagságára gondoltak, utólag valószínűnek látszik, hogy szándékosan teremtett olyan káoszt a papírmunkában, hogy ne fedezhessék fel visszaéléseit. Sumné néhány éve jó barátságot alakított ki egy gazdag tokaji házaspárral, akiknek közel egymillió forintjuk volt a rakamazi takarékszövetkezetben. Amikor a takarékosság új formájaként bevezették a takaréklevelet, Sumné rábeszélte őket, hogy betétkönyveik helyett váltsanak takaréklevelet, illetve részjegyet, mert így nem 5, hanem 6, illetve 7 százalék kamatot kapnak. A házaspár megörült az ötletnek, s átadták a betétkönyveket Sumnénak, hogy tegye át a pénzt 7 százalékos kamatot hozó részjegyekbe. Sumné összesen 900 ezer forintról szóló részjegyet adott át a házaspárnak, akik a jó kamat reményében megnyugodva tették el értékesnek hitt papírjaikat. A férfi egy idő múlva elment a takarékszövetkezetbe, s mivel Sumnét nem találta, az elnökhöz fordult, hogy szeretne kiváltani 100 ezer forintot. Az elnök ránézett a részjegyre, s finoman úgy intézte el a dolgot, hogy erre ő nem tud fizetni, jöjjön a kedves ügyfél akkor, amikor a főkönyvelő is otthon van. A pénz gazdája ekkor már sejtette, hogy valami baj van, s néhány nap múlva — amikor megtalálta Sumnét — gyanúja méginkább igazolódott. Asz asszony ugyanis különféle hazugságokkal próbálta halogatni az általa rég elköltött pénz kifizetését. Három hónap is eltelt, mire Sumné — ekkor már félt a feljelentéstől — megtalálta a megoldást. Egy üres nyomtatványt Íratott alá beosztottjával, s egy rokona nevére átutalási megbízást állított ki, mintha annak betétje megszűnt volna, ezért jár neki az egymillió. A rokont megkérte, hogy utazzon be vele Nyíregyházára. az OTP-be, mert a szövetkezetnek kell a pénz. de ehhez az ő aláírása is szükséges. A rokon — mit sem sejtve a csalásról aláírta az okmányt, felvették az egymilliót, és Sumné még aznap este elment Tokajba a pénzzel, hogy elszámoljon ismerőseivel. Hosszú számolgatások, kamat- számítások után Sumné 870 ezret fizetett ki, s megkanta érte a 900 ezerről szóló fiktív részjegyet, amit természetesen megsemmisített. Még egy papírt is készítettek, amelyben rögzítették, hogy semmilyen követelésük sincs egymással szemben. Sumné nemcsak tokaji ismerősei pénzét költötte el. hanem rokonait is becsapta. Férjének testvére 200 ezret adott oda, hogy jól kamatozó részjegyet kap -m. a sógora 125 ezréből is elköltött 60 ezret, egy másik közeli rokon is fiktív részjegyeket kapott 152 ezer forintról. Az évekre visszanyúló vizsgálat kiderítette, hogy még 1975- ben felvettek az OTP-től 550 ezer forintot és ez az összeg sem került a takarékpénztár kasszájába. Mivel azonban nem tudták bizonyítani. hogy ezt a pénzt is Sumné költötte el, így ezért nem lehetett felelősségre vonni. Megúszta a 152 ezer forintos tételt is. mert rokona nem tett ellene feljelentést, a magánindítvány hiánya viszont büntethetőséget kizáró ok. Kiderült az is, hogy Sumné 150 dollárt is vásárolt. így az üzletszerűen elkövetett különösen nagy kárt okozó csaláson, a folytatólagosan elkövetett, pontosan meg nem határozható számú magánokirat-hamisításon kívül devizagazdálkodás megsértésének vétsége miatt is ítélkezett felette a nyíregyházi megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa. Ezért a bűncselekményért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, Sumné majdnem a maximumot kapta: 7 év börtönre ítélték, öt évre eltiltották a közügyektől és 200 ezer forint vagyonelkobzást rendeltek el. A károsultak természetesen megkapják pénzüket a takarékszövetkezettől. hisz az felelős volt dolgozójáért. A takarékszövetkezet pedig oolgári peres úton kérheti Sumnétól kára megtérítését. Ezért tartotta fenn 60 napig a bíróság a bűnügyi zárlatot a lefoglalt 790 ezer forintra és a körülbelül félmilliót érő vagyonra. Sumnéra Példás büntetést szabott ki a bíróság. Figyelembe vették betegségét — emiatt zárult le ilyen hosszú idő után ügye —. s azt. hogy 790 ezer forint kár megtérült. Súlyosbító körülményként vette viszont fisve- lembe a bíróság az üzletszerűséget. s azt. hogy Sumnénak. mmt főkönyvelőnek elsőrendű kötelessége lett volna a társadalmi tulajdon védelme, továbbá. hogy csalássorozatát beosztásával visszaélve követte el. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette. Sumné és vértnip enyhítéséit fp'iPppezett. M^c^dfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt. Balogh József vadon termők közül még tart a fagyöngyszezon, nem sokára lehet szedni a nyárfarügyet. Az idén nagyobb meny- nyiséget vesznek át fehér- mályva-, feketenadálytő- és gyermekláncfű-gyökérből. Ez utóbbit levelesen is. Kevesen tudják, hogy értékes gyógyszert és vitamint vonnak ki a diógerezdből. Ezt is kár eldobni, különösen érdemes összegyűjteni ott, ahol nagy mennyiségben foglalkoznak diótisztítással. Speciálisan szabolcsi „termék” az akácvirág, a napraforgószirom és a bodzavirág. Néhány vadon termő gyógynövényt a kipusztulás veszélye fenyeget. Például a gyomorerősítő hatású unicumba, vagy gyomorkeserűbe használt feketeürömből valamikor tízholdszámra lehetett találni a Tisza menti árterületeken. Néhány, eddig vadon termett növény „megszelidítésével” éppen ezért a Herbária állandó jellegű kísérleteket végez. A szántóföldi termesztésre alkalmas magot aztán átadja a termelőknek. Tóth Árpád
