Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

■a Kelet­Blagyarorszüg XXXVII. évfolyam, 75. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. március 29. szombat MA Szabolcsi küldöttek Á víztoronytól a kongresszusról a mosógépig (4. oldal) (7. oldal) Vetőgumó Idénykezdet futószalagon a salakon (5. oldal) (12. oldal) II Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról (Rövidített szöveg) A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa jóváhagyja a Központi Bizott­ság beszámolóját a XI. kongresszus óta vég­zett munkáról, valamint a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. Megállapítja, hogy a társadalmi élet alapvető területein az el­múlt öt évben is érvényesült pártunk több mint két évtizede töretlen, egész népünk ér­dekeit szolgáló politikája. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyo­zott, a munkáshatalom, a szocialista nemzeti egység szilárd. A párt betölti vezető szerepét, élvezi a dolgozók bizalmát, cselekvő támoga­tását. Az elért eredmények számottevők. A programnyilatkozatban megfogalmazott cé­lok felé haladva előbbre jutottunk a fejlett szocialista társadalom építésében. Fejlődött a népgazdaság, javultak népünk életkörül­ményei, erősödött szocialista tudata, gyara­podott műveltsége. Pártunk, kormányunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, minden haladó, békeszerető és együttműködésre kész erővel összefogva biztosította a hazai építő­munka külső feltételeit, tevékenyen közre­működött a békéért vívott harcban. A párt a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének és az imperialistaellenes erők összefogásának további szilárdításán mun­kálkodott. A párt XII. kongresszusa hazánk felsza­badulása 35. évfordulójának évében ült ösz- sze. A három és fél évtized alatt megtett út azt bizonyítja, hogy a magyar nép élni tu­dott a történelem adta lehetőséggel. Hazánk, a Magyar Népköztársaság, szabad és függet­len szocialista ország, amelyben a nép élete gyökeresen megváltozott. A következő öt évben a fő feladat, hogy nagy vívmányainkra támaszkodva erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, megala­pozzuk a népgazdaság további fejlődését, megszilárdítsuk az életszínvonal területén elért eredményeket és javítsuk az életkörül­ményeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa megerősíti a párt eddigi poli­tikai irányvonalát. A programnyilatkozatban kitűzött célokkal összhangban jelöli ki a fej­lett szocialista társadalom építésének további tennivalóit. ■ I A nemzetközi helyzet, külpolitikánk Korunkban az emberiség számára sors­döntő a béke megőrzése, egy újabb világhá­ború megakadályozása. Külpolitikánk hazánk érdekeivel össz­hangban, a proletár internacionalizmus elvét követve, segíti a szocializmusért, a társadal­mi haladásért, a békéért vívott harcot. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus nemzetközi pozíciói. A szocia­lista országok nagy sikereket értek el az új társadalom építésében, fejlődött két- és több oldalú együttműködésük, politikájukkal, eredményeikkel jelentős hatást gyakorolnak a világra. A jelenlegi világhelyzetben növek­szik annak szükségessége, hogy jobban össze­hangolják erőfeszítéseiket. Külpolitikájuk egyeztetésében, vívmányaik és a béke vé­delmében kiemelkedő szerepet tölt be a Var­sói Szerződés szervezete. Országaink gazda­sági fejlődésének fontos támasza a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló együttműködés. A kapitalizmus általános válságának tala­ján tovább mélyültek a tőkés világ ellent­mondásai. A reakciós körök fokozzák táma­dásaikat a kommunista és munkásmozgalom­mal s más haladó, demokratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspártok, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek tovább szélesítik és erősítik harcu­kat. Fellépnek a nemzetközi monopóliumok gazdasági és politikai hatalmának korlátozá­sáért, felszámolásáért, a fegyverkezés ellen. Kiállnak a demokratikus jogok védelméért, a gazdasági és szociális helyzet javításáért, a gyökeres társadalmi változásokért. Pártunk, népünk teljes mértékben szolidáris küzdel­mükkel. A gyarmati uralom alól felszabadult né­pek fokozzák erőfeszítéseiket a nemzeti füg­getlenség teljes kivívásáért és megszilárdí­tásáért, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának felszámolásáért, a haladásért. A küzdelem több országban egy­bekapcsolódik a szocialista társadalom meg­teremtését célzó törekvésekkel. Az enyhülési folyamat korszakos jelentő­ségű állomása volt a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet. Az országok közötti kapcsolatok javulá­sát az imperialista erők, a reakciós körök, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igye­keznek megakadályozni. Fokozzák támadá­saikat a társadalmi haladás ellen, növelik a feszültséget, mérgezik a nemzetközi légkört. Arra törekszenek, hogy a maguk javára vál­toztassák meg a katonai erőegyensúlyt. Az emberiség számára különösen súlyos veszélyt jelent a vezető tőkés országok reak­ciós katonai-ipari körei által az utóbbi évek­ben különös erővel szított fegyverkezési haj­sza. Ezt bizonyítja a NATO-országok wash­ingtoni határozata a katonai kiadások foko­zott növeléséről és brüsszeli döntése újabb rakéták telepítéséről egyes nyugat-európai országokba. Aggodalomra ad okot, hogy az Amerikai Egyesült Államok halogatja a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai megállapodás életbe lép­tetését; ez akadályozza, hogy gátat lehessen emelni a fegyverkezési versenynek. A Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség országai a nemzetközi helyzet éle­ződése ellenére sem térnek le a békés egy­más mellett élés útjáról. A hidegháborús irányzatokkal szemben újabb és újabb kez­deményezéseket tesznek az enyhülés ered­ményeinek megőrzésére, a béke védelmére. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy szövetségeseinkkel szorosan együtt­működve biztosítsa építőmunkánk megfelelő külső feltételeit és hozzájáruljon az egyete­mes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Meghatározó jelentőségű feladatunk, hogy erősítsük szövetségünket, barátságun­kat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, hozzájá­ruljunk a Varsói Szerződés szervezetének, vé­delmi erejének tökéletesítéséhez. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovjetellenes po­litikáját, a délkelet-ázsiai és más népek biz­tonságát fenyegető akcióit, amelyek egybees­nek a reakciós körök haladásellenes céljai­val. Ugyanakkor továbbra is készek vagyunk az államközi kapcsolatok fejlesztésére. Né­pünk baráti érzéseket táplál a kínai nép iránt. Azt kívánja, hogy a Kínai Népköztár­saság ismét a haladásért és a békéért vívott harc fontos tényezője legyen. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demokratikus, anti- imperialista törekvéseivel. A kölcsönös szo­lidaritás és érdekek alapján bővítjük kap­csolatainkat a fejlődő országokkal. Támogat­juk az el nem kötelezett országok mozgal­mának imperialistaellenes politikáját, a nem­zetközi feszültség csökkentésére irányuló kez­deményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből, az enyhülés közös érdekéből kiindulva, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Ezt elősegítené, ha ezek az or­szágok nem alkalmaznának hátrányos meg­különböztetést a kereskedelemben, valamint megszüntetnék az indokolatlan aránytalan­ságot a tájékoztatásban és a kulturális érté­kek cseréjében. A Magyar Népköztársaság kormánya fo­lyamatos munkát végez a helsinki záróokmány elveinek érvényesítéséért, az ajánlások meg­valósításáért, a madridi találkozó sikeres megtartásáért. Kész tevőlegesen hozzájárul­ni a közösen elért eredmények megvédésé­hez, a kapcsolatok fejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság fontosnak tart­ja, hogy folytatódjanak a leszerelési tárgya­lások az egyenlő biztonság elve alapján. Fel­lép a fegyverkezési hajsza fokozása, a reak­ciós köröknek a katonai erőegyensúly meg­bontását célzó törekvései ellen. Elítéli a ve­zető imperialista hatalmak agresszív, hideg- háborús lépéseit, a NATO legutóbbi határo­zatait. Támogatja a fegyverkezési verseny megfékezését célzó szovjet javaslatokat, és együtt küzd szövetségeseivel a Varsói Szer­ződés kezdeményezéseinek megvalósításáért. Síkraszáll olyan európai értekezlet összehí­vásáért, amely erősítené az országok közötti bizalmat, eltorlaszolná a hidegháború vissza­térésének útját. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy lehetőségeihez képest hozzájáruljon az emberiség olyan egyetemes gondjainak meg­oldásához, mint a nyersanyag-, az energia- és az élelmiszer-ellátás, a közlekedés - fejleszté­se, a környezet védelme, továbbá a világ kü­lönböző térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és az írástudatlanság leküzdése. Társadalmi és politikai viszonyaink Előrehaladásunknak fontos feltétele, hogy tovább erősödjenek a szocialista társadalmi viszonyok és rendszerünk szilárd gazdasági alapja, a termelőeszközök szocialistá — álla­mi és szövetkezeti — tulajdona. Államunk elismeri és védi a munkával szerzett szemé­lyi tulajdont. A társadalom osztályainak és rétegeinek számaránya az utóbbi években nem módo­sult lényegesen, az egymáshoz való közele­dés irányába ható minőségi változások voltak a meghatározók. A jövőben is arra kell tö­rekedni, hogy az osztályjellegű különbségek csökkenjenek. Ugyanakkor az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordítani az egyes ré­tegeknek a munkamegosztás, az iskolázott­ság, a lakóhely és más tényezők szerint el­térő helyzetére. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét. Döntő mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Erősödött politikai öntudata, fokozódott aktivitása és kezdeményezőkész­sége. A termelőszövetkezeti parasztságot a munka, az elosztás és az életmód jellegében bekövetkezett változások is közelítik "a mun­kásosztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető ér­dekei azonosságának, szoros együttműködésé- sének, közös helytállásának eredményeként tovább erősödött szocialista rendszerünk po­litikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. E szövetség szorosabbra fűzése .egész népünk érdeke. A társadalom fejlődéséből adódó lehető­ség és egyben követelmény, hogy a munká­sok, a termelőszövetkezeti parasztok folya­matosan gyarapítsák politikai, szakmai és kulturális ismereteiket, s ezáltal is csökken­jen a szellemi és a fizikai munka közti kü­lönbség. Az értelmiség tevékeny részese a szocia­lizmus építésének, szorosan kötődik a mun­kásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Szerepe és létszáma a társadalmi fejlődés­sel együtt növekszik. Az értelmiség — isko­lai végzettsége, munkahelye és választott pá­lyája alapján — sok irányban rétegeződött. Szellemi erőforrásainkat hasznosítsuk min­den területen jobban, szervezetten és foko­zottan igényeljük az értelmiség részvételét a szocialista építőmunkában, a közéletben. A termelésben és az igazgatásban foglal­koztatott alkalmazottak nagyobb felelősség­gel és hozzáértéssel végzik munkájukat. Lét­számuk a valóságos szükségletnél gyorsab­ban nőtt, az egyes szakterületek közti meg­oszlásuk is aránytalan. Ezen a munka és a szervezetek ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia vissza­szorításával kell változtatni. A nők a társadalmi élet minden területén, a munkában, a családban, a közéletben be­csülettel teljesítik a feladataikat, kötelezett­ségeiket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik, de még sok a megoldás­ra váró gond. Tovább kell javítani azokat a gazdasági, kulturális, tudati és jogi feltéte­leket, amelyek segítik a nők egyenlő esélyei­nek érvényesülését. Társadalmunk legkisebb, de a jelen és a jövő szempontjából döntő jelentőségű közös­sége a család. Stabilitása különösen fontos a gyermeknevelés szempontjából. Pártunk és államunk támogatja s védi a család intézmé­nyét. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság helyzetére. Ismeri a fiatalok gond­jait és a körükben tapasztalható negatív je­lenségeket is. Szükségesnek tartja, hogy ja­vuljanak a fiatalok nevelésének, pályakez­désének, beilleszkedésének, családalapításá­nak a feltételei. Több lehetőséget kell nyúj­tani a felnövő nemzedék kezdeményezőkész­ségének, új iránti fogékonyságának, öntevé­kenységének kibontakoztatására. Pártunk a lenini nemzetiségi politika ér­vényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. A hazánkban élő nemzetiségek és a szom­szédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhat népeink barátságá­nak és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista megol­dásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak rendezett vi­szonya is. Az állam az alkotmány szellemé­ben szavatolja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működését. Az egyhá­zak tiszteletben tartják államunk törvényeit, támogatják az országépítő munkát. Társadalmi fejlődésünknek nélkülözhetet­len erőforrása szövetségi politikánk megfe­lelő érvényesülése. Rendszeres eszmecserével és meggyőzéssel igyekszünk megnyerni mindenkit az együttes cselekvésnek. Szocia­lista céljaink a dolgozó osztályoknak és ré­tegeknek, a párttagoknak és a pártonkívüli- eknek, a marxistáknak és más világnézetű- eknek, az ateistáknak és a vallásos emberek­nek mind jobban szélesedő összefogásával valósulnak meg. Javult az állami irányító testületek, szer­vek és a tanácsok tevékenysége, korszerűsö­dött az államigazgatás. A megnövekedett kö­vetelmények azonban szükségessé teszik, hogy tovább javítsák munkájukat, gondo­sabban elemezzék a belső és külső társadal­mi, gazdasági folyamatokat és idejében intéz­kedjenek. Az országgyűlés széles körű nyilvános vi­tákra támaszkodva a társadalmi, gazdasági . (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents