Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
8 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 25. Méhes Lajos: fl párt politikája a nép akarata A főváros párttagsága a Központi Bizottság kongresz- szusi számadását az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról és az előttünk álló feladatokról egyetértéssel fogadta. A vitában részt vettek pártonkívüliek is. Véleményük egyezik a párttagságéval. Ezért bátran mondhatjuk: a párt politikája a nép akaratának kifejezése — kezdte felszólalását a budapesti pártbizottság első titkára. — A párttagok és a pártonkívüliek elismeréssel szóltak róla: pártunk, miközben következetes munkát végez azért, hogy a változó feltételekhez igazítsa tevékenységét, ragaszkodik politikai fő vonalához, munkastílusának kipróbált, elvi jelentőségű vonásaihoz. Őrködik a néphatalom szilárdságán, érvényesíti a párt vezető szerepét, erősíti a szocializmus építésének platformján a dolgozó nép összefogását. Fejleszti a szocialista társadalom termelőerőit, egész tevékenysége azt szolgálja, hogy a dolgozó emberek élete és munkakörülményei javuljanak, békében és biztonságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista demokrácia, a tudomány és a kultúra eredményei minél szélesebb rétegekhez jussanak el. A főváros kommunistái — együtt a város egész lakosságával — helyeslik a párt és a kormány tevékenységét, amelyet a külpolitikában, a nemzetközi munkásmozgalomban folytat. Ez a politika a magyar nép elemi érdekeire épül, a béke megőrzését szolgálja, következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmushoz, hosszú távra szóló elvi politika. Tartópillérei: a magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlesztése, a Varsói Szerződés szervezetében és aKGST-b’en tömörüli szocialista országok kapcsolatainak erősítése. Ez a politika biztosította népünknek a szocializmus építésének békés feltételeit eddig, és ez fogja biztosítani a jövőben is. A budapesti kommunisták egyöntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede kipróbált politikájának útján haladjon tovább. Az elmúlt négy évben — folytatta — a budapesti ipar 70 ezres létszámcsökkenés mellett 16,6 százalékkal növelte termelését. A gazdaságos termelési és termékszerkezet alakításában — ha ütemével elégedetlenek vagyunk is — az előrelépés a jellemző. Tudatában vagyunk a budapesti pártszervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hiszen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari exportjának a felét. A külkereskedelmi egyensúly javításában tehát meghatározó a budapesti dolgozók szerepe. Nagy öröm számunkra, hogy a világban és hazánkban jelentkező és oly sokszor hangoztatott gondok közepette ebben az ötéves tervben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredményeket értünk el, mint az előző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öt esztendő Budapest történetében, amikor több lakás, óvoda, iskolai tanterem épült, mint most. Sok mindennel gazdagodott a főváros. Természetesen jól tudjuk, sok a gönd is. Ismerve és nem felejtve ezeket, különös örömmel tölt el bennünket, hogy a város pereme, amelyről József Attila oly megrázóan írt. már nem az, ami volt. Szüntelen változásban élnek ma is legnagyobb munkáskerületeink: Angyalföld, Csepel. Újpest, Kőbánya. Folytatódik Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Óbuda korszerűsítése is. Természetesen szeretnénk, ha a város dinamikus fejlődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek vonzáskörzetével együtt, összehangoltan kell fejlődnie. Tudjuk azt is, hogy nekünk, budapestieknek az eddiginél többet kell letennünk a nemzet asztalára ahhoz, hogy városunk tovább gyarapodjon. Méhes Lajos ezután a nemzetközi politikai életben és a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokat elemezte, majd rámutatott: A pártunk kongresszusát előkészítő vitában a párt politikájával való egyetértés mellett a leggyakrabban e politika következetes folytatását szorgalmazták. Ezért volt pártértkezletünik központi gondolata, hogy mit kell tennünk e politika következetesebb végrehajtásáért, amikor a végrehajtás következetességét hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy már nincs szükség tisztázó, építő vitára. Úgy vélem, éppen az egységes cselekvéshez kell világossá tenni, hogy meddig fogadhatunk el valamit, meddig me-® hetünk a tűrésben és hol kezdődik az, ami ellen már tiltakoznunk, harcolnunk kell. Most az elért gazdasági vívmányok, az elért életszínvonal megtartása és megszilárdítása a cél. A jövő megalapozása végett egyet kell érteni azzal, és a pártszervezeteknek azt kell támogatniuk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál az első helyet a termelő beruházások kapják. Egész politikánk következetesebb végrehajtásában elvi és gyakorlati jelentőségű, hogy az elosztás szocialista elve jobban érvényesüljön. Ehhez világos mércére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkateljesítményt honoráló bér- és jövedelempolitika és az értékarányos árrendszer. Az éves bér- fejlesztés többségének a hatékonyabb munkára ösztönzést kell szolgálnia. A minisztériumoktól, a fő- hatösáébktól1' " itt’ "’kétjük. gyorsabban döntsenek a megérett kérdésekről. A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és értelmiségiek értik és helyeslik pártunknak a munkás- paraszt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Hazánk 35 esztendős fejlődésére visz- szatekintve, az egyik legnagyobb változás: a falu és a város közötti különbségek csökkenése, a munkásosztály és a parasztság közeledése, összefonódása. Társadalmunk két alapvető osztálya egyaránt a szocializmust tekinti jelenének és jövőjének. A budapesti dolgozók saját ellátásuk javulásán keresztül is meggyőződtek a párt agrár- politikájának helyességéről. A párt agrárpolitikájának egésze: a termelési érdekeltség, az állami és szövetkezeti szektor meghatározó szerepe, a nagyüzemekre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is egyetértésre talált. Ez így van akkor is, ha kölcsönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörtö- lődés van olykor amiatt, hogy a tsz-melléküzemágakba elmegy a nagyiparból néhány szakember. Méhes Lajos a továbbiakban leszögezte: a vezetők többsége megfelel a rá váró feladatoknak. Mégis indokolt hangsúlyozni, hogy azoknak a kádereknek az előléptetését szorgalmazzuk, akik az átlagosnál többre vállalkoznak. S amikor vállalják a harcot, nem személyes hiúságuk, saját hasznuk, hanem a közösség érdekei vezérlik. Továbbra is harcra kell nevelnünk önmagunkat, a párttagságot, az ifjúságot. ' A párttagság általánosnak tekinthető igénye, hogy hatásosabban küzdj ünk a szocialista társadalomtól idegen jelenségek ellen, hogy mértéktartó szerénység és ésszerű takarékosság érvényesüljön a munkában, a magatartásban, az élet minden területén, ^r- ra sarkallnak bennünket, hogy következetesebben harcoljunk a munka nélküli jövedelemszerzés, a pazarlás, a bürokratizmus, a protekció, a hatalmaskodás ellen. Elismeréssel beszélt párttagságunk arról, hogy menynyi szépet, emberit kaptak a művészetektől. De a pártmunkásokhoz hasonlóan az alkotó művészeknek is számolniuk kell azzal, hogy mind műveltebb, igényesebb és ennek következtében kritikusabb közönséghez szólnak. A ma embere igényli a magas színvonalú művészeti alkotásokat. Azt is elvárja, hogy az alkotások róla, örömeiről. gondjairól, eredményeiről, tennivalóiról szóljanak. Gazdasági, társadalmi, politikai céljainkat elérni csak műveltebb, felelősségüket ismerő és vállaló emberekkel tudjuk. Kedves elvtársak! A mai 50 évesek, az én nemzedékem volt a felszabadulás korszakának ifjúsága. A munkahelyeken főként ez a nemzedék köti össze az 1919-es és a két világháború közötti nemzedékeket a mai 40 évesnél fiatalabbakkal. Kötelességünk, hogy saját’ életutunk, munkánk és harcunk tapasztalataira építve, a nagy öregekhez fűződő személyes élményeinkkel a szívünkben, hittel és meggyőződéssel adjuk tovább a magyar munkásmozgalom hagyományait, győzzük meg a nyomunkba lépő nemzedékeket, hogy érdemes volt küzdeni, érdemes volt a szocializmust társadalmi eszménynek választani. És adjunk annyi bizalmat az ifjúságnak, mint amennyit mi kaptunk az idősebb nemzedéktől. A budapesti kommunisták nevében egyetértek a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, Kádár János elvtárs előadói beszédével és Brutyó János elvtárs jelentésével. A kongresszust előkészítő viták bizonyították, hogy a főváros kommunistái nemcsak hozzászólni, hanem hozzátenni is akarnak a párt politikájához és annak végrehajtásához — mondotta befejezésül Méhes Lajos. Méhes Lajos után Veszprémi István, a szocialista munka hőse, a Tatabányai Szénbányák Vállalat brigádvezető vájára, Komárom megye küldötte emelkedett szólásra. Ezután dr. Grübl Lászlóné, marcali általános iskolai igazgató, Somogy megyei küldött felszólalása következett. A Somogy megyei küldött után Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára, Fejér megye küldötte szólalt fel. Ándrej Kirilenko: Hozzon az új évtized felvirágzást a testvéri Magyarországnak! Ezután Gyenes András elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. A résztvevők nagy tapsa közepette lépett emelvényre Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kedves elvtársak! Barátaim! Küldöttségünk az SZKP Központi Bizottsága nevében, kommunistáink és valameny- nyi szovjet ember nevében forrón köszönti önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának küldötteit, s az önök személyében köszönt minden magyar kommunistát és minden magyar dolgozót. Örömmel adjuk át az MSZMP-nek, az egész magyar népnek Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a magyar nép barátjának, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Leonyid Iljics, aki már többször járt gyönyörű országukban, változatlan testvéri figyelemmel kíséri a magyar kommunisták munkáját és mindennapi gondjait. Nagy érdeklődéssel hallgattuk meg az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet Kádár János elv- társ terjesztett elő, a magyar kommunisták tapasztalt vezetője, hazájának felvirágzásáért, a szocialista közösség országai egységének és együttműködésének, a kommunista világmozgalom összeforrott- sága megszilárdításáért tevékenyen küzdő barátunk és harcostársunk. Sokat beszélhetnénk- qrról; milyen- mé^y; benyomást tesz ránk a nagy és sikeres munka, amelynek eredményeit pártkongresszusuk foglalja össze, valamint a jövőre kitűzött feladataik gazdagsága, amely sokoldalúan feltárul ebben a tartalmas, nagyszerű beszámolóban. Azt emelem ki belőle, ami a legfőbb — azt az optimizmust, amely áthatja kongresszusuk légkörét, a párt és az ország életét. Ennek az optimizmusnak biztos forrásai vannak. Ezek: az MSZMP marxista—leninista politikája, népük áldozatos munkája, a testvéri szocialista országok megbonthatatlan barátsága, kölcsönös támogatása és sokrétű együttműködése. A hetvenes években a szocialista Magyarország jelentős lépést tett a fejlődés útján. Az MSZMP programnyilatkozatában foglaltak megvalósulóban vannak. A mai Magyarországnak igen fejlett ipara és virágzó szövetkezeti mezőgazdasága van. Termékenyen fejlődik országukban a haladó kultúra és tudomány. A mai Magyarország olyan ország, ahol mindenki kibontakoztathatja tehetségét, gyümölcsözően dolgozhat és szabadon élhet. Éppen ez a létező szocializmus, amely maradéktalanul biztosítja a dolgozóknak az emberi jogokat és a szabadságot. Teljesen törvényszerű, hogy az önök pártja a nép általánosan elismert és nagy tekintélyű vezetője. A marxizmus —leninizmus, a proletár- internacionalizmus eszméi, a forradalmár nemzedék dicső hagyományai tovább élnek és fejlődnek a szocialista Magyarország kommunistáinak és valamennyi dolgozójának nagyszerű tetteiben. Különösen nagy öröm ez most, amikor testvérnépeink az egész haladó emberiséggel együtt arra készülnek, hogy ünnepélyesen megemlékezzenek Vlagyimir Iljics Lenin, a forradalmi eszme és cselekvés géniusza születésének 110. évfordulójáról. Lenin neve az új, a szocialista világ jelképe, a lenini eszmék pedig a XX. század legnagyobb hatású eszméi. Elvtársak! Lenin nemegyszer hangsúlyozta. hogy a szocializmus, amikor majd a népek reális életformájává lesz, korántsem válik valamiféle megkövült társadalommá, hanem ellenkezőleg, dinamikusan fejlődik, egyre bonyolultabb feladatokat old meg, leküzdi azokat a fogyatékosságokat és nehézségeket, amelyek előfordulhatnak az olyan gigászi méretű új feladat megoldása . során,, mint ,a kommunista civilizáció megteremtése. - Mi, kommunisták, következetesen a szocialista és a kommunista építés dialektikájának lenini értelmezéséből indulunk ki. Nem titok . — és erről az önök kongresszusán is szó esik —, hogy fejlődésük során a szocialista országok bonyolult problémákkal kerülnek szembe. Gazdasági területen különböző tényezők éreztetik hatásukat, nem utolsósorban a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok. Bizonyos nehézségek jelentek meg az egyes nyersanyagfaj- ■tákból, különösen az energia- hordozókból jelentkező egyre növekvő szükségletek kielégítésében is. Nálunk, a Szovjetunióban, Magyarországon és más testvéri országokban nagy figyelmet szentelnek e rendkívül fontos probléma megoldásának. Többek között Intézkedéseket tesznek a fűtőanyag- és nyersanyagkészletek, valamint a villamos energia észAndrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB János elvtársat. (Kelet-Magyarország telefotó) titkára üdvözli Kádár szerűbb, gazdaságosabb fel- használására, széles körű tudományos kutatások folynak ezen a területen. A Szovjetunió megnövekedett nehézségei ellenére — amelyek azzal függnek össze, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelése mindinkább az ország távoli, keleti körzeteibe tevődik át — gondot fordított és fordít a testvéri szocialista országok energia- szükségletének kielégítésére. Továbbra is magas szinten tartjuk a kőolaj, kőolajtermékek és földgáz szállítását ezekbe az országokba, köztük a Magyar Népköztársaságba. A világpiaci árakhoz viszonyítva továbbra is kedvezményes e fontos termékek ára. A gazdasági problémák megoldásában a szocialista tervgazdálkodás előnyeire támaszkodunk, ami lehetővé teszi a gyártásszakosítás és a. kooperáció fejlesztését hatalmas közösségünk egészében. Kipróbált úton haladunk, amelyet követve a szocialista országok újabb magaslatokat hódítanak meg, biztosíthatják sokoldalú fejlődésüket. Ez az út a szocialista gazdasági integráció. Hathatós eszközünk is van az összes testvéri ország és az egész közösség érdekeit szolgáló kollektív együttműködéshez: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Engedjék meg, hogy emlékeztessek azokra a szavakra amelyeket Brezsnyev elvtár; mondott a Csepel Művekben 1972-ben: „...ha egyesítjük erőfeszítéseinket, erőnk nem egyszerűen párosul, hanem megsokszorozódik”. Ez a gondolat a szocialista országok együttműködésének lényegét fejezi ki. Helyességét közös munkánk minden tapasztala- taigazolja. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság éppen a napokban írta alá a hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programot az 1990- ig terjedő időszakra. Nagyszabású terv ez, amelynek megvalósításával országaink kétségtelenül nagy eredményekkel gazdagodnak. Miközben továbbfejlesztjük és elmélyítjük a szocialista gazdasági integrációt, természetesen nincs szándékunkban lemondani a tőkés államokkal fennálló üzleti kapcsolatokról. A szocialista országok a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének hívei. A szocializmus, a kommunizmus felé haladásunk során felmerülő gazdasági feladatok megoldásának eszközét azonban a testvéri országok mindig saját lehetőségeik egyre teljesebb kihasználásában és a mind szorosabb együttműködésben találták és találják meg. Minden alapunk megvan arra, hogy megelégedéssel állapítsuk meg: az elmúlt évtizedben az együttműködés révén újabb sikereket értünk el és — ami nem kevésbé lényeges — új értékes tapasztalatokat szereztünk ezen a téren. Az európai KGST-tagálla- mok erőfeszítésével megépült a Szövetség gázvezeték. Közös erővel létesült a Vinnyi- ca—Albertirsa villamos távvezeték. A Szovjetunió közreműködésével épül Magyar- országon a nagy teljesítményű paksi atomerőmű. Az érdekelt KGST-országok hamarosan megkezdik a hatalmas hmelnyickiji atomerőmű építését Ukrajnában. Mind nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a villamos energia atomerőművi előállításának, melynek szerepe a továbbiakban egyre nagyobb lesz. Az atomenergetika fejlesztését célzó átfogó program reális bázisának megteremtése érdekében, mint önök is tudják, Volgodonszk városában egy gyáróriás épül, az „Atommas”, amely a test(Folytatás ä 9. oldalon)
