Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
6 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 25. Kádár János elvtárs előadói beszéde II szocialista tudat fejlesztéséért A marxizmus—leninizmus elméletével felfegyverzett, a dialektikus materializmus világnézetét valló és tudományos módszerével dolgozó pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindig a szocialista építés nélkülözhetetlen feltételének tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Pártunk a XI. kongresszust követően az éleződő nemzetközi ideológiai harc viszonyai és a hazai építőmunka bonyolultabb feltételei közepette is eredményesen irányította és szervezte az ideológiai és a kulturális tevékenységet. Gyarapodott a szocialista módon élő és dolgozó közösségeknek és állampolgároknak a száma. Társadalmunkban mély gyökeret eresztett és széles körben elterjedt a tudományos szocializmus eszméje, a marxizmus—leninizmus világnézete. Az emberek gondolkodását, cselekedetét, népünk politikai, erkölcsi, tudati állapotát társadalmunk anyagi, szellemi felemelkedése, a szocialista fejlődés határozza meg. A párt ideológiai tevékenységének, szellemi életünk fejlődésének, a tudományos munka, a közoktatás, a művelődés, az irodalom és a művészetek területén elért eredményeknek jelentős hatásuk van társadalmunkra. Népünk gondolkodását és tetteit növekvő felelősségérzet hatja át, túlnyomó többsége reálisan ítéli meg társadalmi fejlettségünk jelenlegi szintjét, megbecsüli vívmányainkat, bízik abban, hogy közös erőfeszítéssel le tudjuk küzdeni a fejlődés útján mutatkozó nehézségeket, meg tudjuk valósítani szocialista: céljainkat. * Az ideológia, a közgondolkodás helyzetének számbavétele megköveteli, hogy folyamatában szemléljük társadalmunk eszmei-tudati-er- kölcsi állapotának fejlődését, teljes valóságban lássuk mai arculatát, és kritikusan értékeljük pártunk jelenlegi ideológiai tevékenységét. Ennek érdekében Kádár János áttekintette azokat a történelmi eseményeket, amelyek az elmúlt 35 évben nagy változásokat eredményeztek népünk gondolkodásában. Társadalmunk általános tudati fejlődésének, népünk politikai érettségének örvendetes tényeit megállapítva látnunk kell azt is, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti, nemzetközi méretekben folyó éles ideológiai és politikai harcnak nálunk is van bizonyos hatása. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb fejlődési szinten, a nagyobb követelmények hatásaként, a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolultabb és ne- hézebb feladatainak láttán társadalmunk egyes, szűkebb csoportjaiban elbizonytalanodás is tapasztalható. Nincs okunk elhallgatni, hogy a marxizmus—leninizmus elterjedése, hegemon helyzetének kivívása ellenére léteznek még, időnként felerősödnek és hatnak nálunk nacionalista, kozmopolita, revizionista, ultraradikális és más, káros, ellenséges nézetek. Az eszméinktől idegen, a nép ügyének kárt okozó né- -zetek ellen fokozni kell az Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a beszámolási időszakban is arra törekedett, hogy a magyar munkásosztály forradalmi élcsapatához, a dolgozó nép pártjához méltóan teljesítse kötelezettségeit. A párt szervezetei és tagjai odaadóan és eredményesen dolgoztak a XI. kongresszus határozataiideológiai harcot, s ahogy pártunk mindig is tette, határozottan le kell leplezni őket. Társadalmunk mai tudati állapotát alapvetően a népünk gondolkodásában végbement pozitív változások határozzák meg. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy ez a folyamat nem volt ellentmondásoktól mentes, és ma sem az. A mi gyakorlati tapasztalataink is igazolják azt a régi marxista igazságot, hogy a társadalom tudata, az emberek gondolkodása lassabban fejlődik, mint ahogy az élet- körülmények változnak. Ezt azonban nem tekinthetjük mentségnek társadalmi gyakorlatunk következetlenségeire, nevelőmunkánk gyengeségeire és arra sem, hogy ideológiai tevékenységünkben számos kérdésre még nem tudtunk kielégítő választ adni. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése is nagyobb követelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. A szocializmus építésében minőségileg új és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. Ez megkívánja, hogy az eszmei, politikai, erkölcsi követelmények mércéjét is emeljük magasabbra. Az eszmei, ideológiai munka, a propaganda és az agitáció tartson lépést a növekvő igényekkel, legyen fogékonyabb az új problémák iránt, ■ zárkózzék fel a gazdasági és a kulturális építésben előttünk álló nagy feladatokhoz. A figyelmet a társadalom fejlődésének szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a rhunka becsületének növelésére, a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a közösségi szellem erősítésére, a szocialista'bazafiségy a proletár internacionalizmus elmélyítésére, az ideológiailag káros, a szocialista rendszerrel szemben ellenséges, a szocialista elvekkel szemben álló, maradi nézetek leküzdésére. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és a saját keze munkájával teremtette meg. A társadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudása, ereje legjavát nyújtva odaadóan dolgozzék. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. A személyes boldogulásnak, az egyéni óhajok, tervek megvalósításának is egyetlen biztos alapja van: a közérdek felismerése, tudomásul vétele és érvényesülésének elősegítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. A közérdekben összegeződik és fejeződik ki minden tisztességes, jogos emberi igény és törekvés, amit a párt politikájában megfogalmaz és képvisel. Ha a közérdek érvényesül, az ország előbbre jut a fejlődés útján, az állampolgár nem csalatkozhat sem munkájában, sem jövőjében. Ideológiai munkánknak elő kell segítenie, hogy társadalnak megvalósításáért. A párt irányította és szervezte a szocialista építőmunkát, nőtt szervezeti ereje és akcióképessége, fejlődött munkastílusa. A párt vezető szerepe érvényesül. A marxizmus—leninizmus tudományos elméletére támaszkodva és a társadalom valóságos helyzetémunkban megvalósuljon a közélet és a magánélet harmonikus egysége. Míg azok a társadalmak, amelyeknek alapja az embernek ember által való kizsákmányolása, tagjaikat a pénzért való embertelen hajszára kényszerítik, és ezáltal eleve elidegenítik egymástól, addig a mi társadalmunk a közös munkára, a közös .érdekre, egymás támogatására, az együttes érvényesülés előmozdítására épül. A társadalmi tevékenység minden területén jelen vannak azok a párttagok és pártonkívüliek, akik a szocializmus magas eszmei, erkölcsi követelményei szerint dolgoznak és élnek. Segítsük elő, hogy példájuk minél szélesebb körben követőkre találjon. Az egyének szűkebb és tágabb környezetükben, munka- és lakóhelyükön hozzájárulnak a közösség formálásához, ugyanakkor a közösség is alakítja tagjainak magatartását és gazdagítja gondolkodását. Fokozott figyelmet érdemelnek a szocialista együttélés, az emberi kapcsolatok elemi normái: egymás munkájának megbecsülése, a segítőkészség, a kölcsönös tisztelet és figyelmesség. Hatalmas erőforrás, építőmunkánk nagy lendítő ereje a szocialista haza szeretete és a proletár internacionalizmus. Ezért ideológiai munkánkban a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani népünk hazafiságá- nak és internacionalizmusának elmélyítésére. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk és népünk érdekeinek szolgálatától. Kádár Janos^ ezek" után á minden területre egyformán érvényes közös feladatok mellett felhívta a figyelmet azokra a sajátos tennivalókra, amelyek a tudományos kutatásban, a közoktatásban, a művelődésben és a művészeti életben jelentkeznek. Az ideológiai és kulturális munka fokozott követelményeket támaszt a párt-, a társadalmi szervek irányító munkájával szemben. Az irányításnak elő kell mozdítania, hogy ideológiai és kulturális tevékenységünk fokozódó mértékben segítse szocialista előrehaladásunkat. A párt támogatja, ösztönzi az önálló, alkotó gondolkodást, bízik az ideológiai, kulturális területen tevékenykedő értelmiségiekben, igényli közreműködésüket a társadalmi feladatok megoldásában, és nagyra értékeli, hogy túlnyomó többségük belső meggyőződésből egyetért politikai céljainkkal és módszereinkkel. Pártunk a jövőben is támogatja a tudományos kutató és a művészi alkotómunka szabadságát. Ez teszi lehetővé, hogy mind a tudományban, mind a művészetben a múlt és a jelen folyamatait, az egyén és a közösség problémáit mélyen feltáró alkotások szülessenek. Eddigi tapasztalataink megalapozzák bizalmunkat, hogy a magyar szellemi élet képviselőinek túlnyomó többsége felelősen tud élni az alkotói szabadsággal, s azt népünk javára, a szocializmus ügyének segítésére használja. bői kiindulva a nép véleményét és javaslatait figyelembe véve a párt jelöli ki a szocializmus építésének fő irányát és fő feladatait. Pártunk ezután is mindenekelőtt az eszmei ráhatással, az érvelés módszerével, politikai irányító és szervező munkával, a tömegek mozgósításával tölti be vezető szerepét. A párt saját tevékenységét a nép szolgálatának tekinti, irányít, de nem utasítgat; vezet, de nem uralkodik, elítéli a hatalommal való legkisebb visszaélést is. Pártunk vezető szerepének érvényesülésében meghatározó jelentőségű, hogy eszmeipolitikai és szervezeti egysége szilárd, a Központi Bizottság és a párttagság ösz- szeforrott. A párt és a dolgozó tömegek kapcsolata a korábbinál nehezebb körülmények között is kiállta a próbát. A párt bízik a tömegekben, a tömegek követik a pártot. Méltán nevezhetjük ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép közös akaratából született nagy vívmányunknak. A párt és a tömegek egysége és közös cselekvése a szocializmus sikeres építésének legfőbb záloga hazánkban. A Központi Bizottság jelenti a kongresszusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt belső élete egészségesen fejlődött, taglétszáma növekedett, szervezettsége erősödött, jelentősen emelkedett a párttagság eszmei, politikai, szakmai és általános műveltsége. A pártnak öt évvel ezelőtt, a XI. kongresszus idején 754 ezer tagja volt, 1979. december 31-én pedig kereken 812 ezer. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pártunk egyéni elbírálás alapján azokat vegye fel soraiba, akik meggyőződéses hívei, cselekvő részesei a szocialista társadalom építésének, tevékenyek a közéletben, vállalják a közösség önzetlen szolgálatát, s a szocialista normák szerint élnek. A párttagok soraiban növekedjék a termelésben közvetlenül részt vevők, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya, és országosan á munkások, a szövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók legyenek többségben. A pártban helyük van azoknak az" értelmiségieknek és alkalmazottaknak, akik munkájukkal, magatartásukkal tanúsítják, hogy érdemesek a párttag megtisztelő címére. Javítsuk a párt építést a kommunista értelmiség természetes utánpótlását jelentő egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Az ország előtt álló nagy feladatok megoldása, a politika következetes megvalósítása azt igényli, hogy még többet tegyünk a párt eszmei, politikai, cselekvési, szervezeti egységének magasabb színvonalra emeléséért. Az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárdság, a gyakorlati munkában pedig a rugalmasság a helyes kommunista magatartás. Ügyelnünk kell rá, hogy politikánk időálló, változatlan alapelvei csorbítatlanul érvényesüljenek, azokat senki — se a dogmatizmus, se a revizio- nizmus irányában — el ne torzíthassa. Azt sem engedjük meg, hogy korábbi helyes döntéseinjc, állásfoglalásaink dogmává váljanak. Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövőben is kezdeményezően kell fellépnünk mindenben, amiben a nép, az ország érdeke az általános előrehaladás végett változtatásokat igényel, így fogjuk fel politikánk fő vonalának folyamatosságát; azt kell megőriznünk és továbbfejlesztenünk, ami az ország haladását segíti, a népet eredményesen szolgálta. Az MSZMP KB első titkára ezek után kiemelte, hogy pártunkban érvényesülnek a demokratikus centralizmus elvei, a pártélet lenini normái, majd a határozatok végrehajtásának jobb megszervezéséről és ellenőrzéséről, a pártdemokrácia és a párt munkastílusának fejlesztéséről szólt. Nem szabad megengedni, hogy bárki is önkényesen, saját szája íze szerint értelmezze a párt határozatait. A végrehajtásban nem mindig érvényesül megfelelően a személyes felelősség. A párttagság, a közvélemény részéről jogos az a bírálat, amely hiányolja a dolgozó tömegek által is célravezetőnek tartott párthatározatok következetesebb végrehajtását. A jövőben még inkább olyan szellemnek és munkastílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden odatartozó kis és nagy kérdést, mely a párt, az ország, a nép életét érinti. A párt minden tagja érezze kötelességének, hogy nézeteit, véleményét, álláspontját a párt fórumain fejtse ki. A párttagok viszont minden esetben kapjanak választ kérdéseikre és tájékoztatást javaslataik sorsáról. A pártdemokrácia érvényesülése nélkülözhetetlen feltétele munkánk kritikus és önkritikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztség- viselőit, tagjait a hibáktól, a tévedésektől, az önelégültségtől. Pártunkban a bírálat és önbírálat helyzete a fejlődés ellenére sem minden tekintetben megnyugtató. Szóban elismerik ugyan a szükségességüket, de a valóságban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gyakorlati érvényesítésében, a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldásában sok munka és nagy felelősség hárul a káderekre, a társadalmi élet különböző területein dolgozó vezetőkre. A vezetők többsége megfelelően látja el feladatát, képes arra, hogy a magasabb követelményekhez igazodva dolgozzék. Akit hazánkban a bizalom vezető posztra állított — akár párttag, akár pártonkívüli — annak tudása legjavát nyújtva. odaadással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügvét. Meg kell felelnie a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. A döntő a feladatra való alkalmasság. A pártnak kötelessége a „ néppel szemben, -hogy-a -derítésre megérett káderügyeket — a közösség érdekét szem előtt tartva — idejében megoldja. Az a helyes és igazságos, hogy aki nem tud a magasabb követelmények szerint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban. A stabilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni lehet; akik politikailag szilárdak, de nem merevek; akik szakmailag hozzáértők és széles látókörűek, kezdeményezők, de nem kapkodok; fegyelmezettek, ezt másoktól ig megkövetelik, ugyanakkor tisztelik és figyelembe veszik mások véleményét, és saját gyengeségeikkel is szembe tudnak nézni: példamutatóan élnek és dolgoznak, akiket mindezért munkatársaik, a közösség tisztelete övez. Minden tisztségben ilven vezetőkre van szükség. Itt az ideje annak is. how bátrabban léotesse- nek elő fiatalokat, olyanokat. akik már a mi rendszerünkben születtek, és váltak hozzáértő, vezetésre alkalmas felnőtté. Pártunk történelmi múltjához és küldetéséhez híven a jövőben is teljesíti kötelességét: szolgálja a magyar nép érdekét, a szocializmus ügyét. Pártunknak ma súlya, szavának hitele van. Fontos, hogy minden párttag szavának is tettekkel alátámasztott hitele legyen, a párt minden tagja példamutatóan teljesítse kötelességét, éljen jogaival, és hiánytalanul tartsa meg a párt- és állami fegyelmet; erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kommunista szerénység és a tettrekészség. Pártunk, amely része a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatait, internacionalista elveinket követve aktív nemzetközi tevékenységet folytatott. Kivette részét a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott közös harcból, lehetőségeivel összhangban hozzájárult a világot átfogó marxista—leninista mozgalom egységének erősítéséhez, és maga is erőt merített nemzetközi mozgalmunk tapasztalataiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befolyását a világban. A spanyol, a ni- caraguai, a hondurasi, a mexikói, az iráni és több más kommunista párt kivívta legalitását. Üj pártok jöttek létre, gyarapodott a testvérpártok taglétszáma, nőtt tömegbefolyásuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris testvérpártjainknak, a világ kommunista és munkáspártjainak a küzdelmével. Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, saját maguk dolgozzák ki és valósítják meg politikájukat. Ez növeli minden párt felelősségét a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásában, a szolidaritás erősítésében, egymás tapasztalatainak tanulmányozásában és abban, hogy fejlessze együttműködését a közös célokért vívott küzdelemben. Pártunk következetesén azt az álláspontot képviseli, hogy a mozgalmunkban felvetődő eltérő nézeteket elvszerű, türelmes eszmecserékben kell tisztázni, annak szem előtt tartásával, hogy az segítse a pártok összefogását, növelje a mozgalom erejét, hozzájáruljon a marxizmus— leninizmus tudományos elméletének gazdagításához. Pártunk nemzetközi tevékenységének vezérlő gondolata a jövőben is az lesz, hogy a marxizmus—leninizmus elvi alapjain az együttes fellépések, a közös akciók, a két- és több oldalú kapcsolatok erősítése révén tovább szilárduljon mozgalmunk egysége. Pártunk megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásainak, amelyek lehetőséget adnak az alkotó vélemény- és tapasztalatcserére, a helyzet együttes elemzésére, az álláspontok egyeztetésére és a közös fellépések összehangolására. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harc megköveteli a marxizmus—leninizmus alapvető tanításainak védelmét, az egységbontás elleni határozott fellépést. Pártunk következetesen harcol az álforradalmi tendenciák, a marxizmus —leninizmus jobboldali és álbaloldali torzításai, a szaka- dár törekvések ellen. Szem- beszállunk az antikommu- nizmussal és a szovjetellenes-1 ség régi és új megjelenési formáival. Határozottan elutasítjuk a maoizmust, mint gyökerében antimarxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalista, szovjetellenes elemekkel, vezérpárttörekvé- sekkel. Kezdetben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelmezőjeként az imperializmus elleni küzdelem következetes harcosának tüntette fel magát. Azóta a kínai vezetők politikájában mind nyíltabban előtérbe került a hegemóniára való törekvés, a szovjetellenesség, az imperialistákkal való együttműködés. Pártunk a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpárttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ különböző térségeiben működő 78 testvérpárt küldötteivel folytattunk hasznos kétoldalú megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi jelentőségű tapasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival; az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasztalatcserék igen értékesek számunkra. A kölcsönös szolida(Folytatás a 7. oldalon) II párt munkája, pártunk nemzetközi tevékenysége
