Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 23. Szabolcs-Szatmár az első Kórus- találkozó Záhonyban ( Ismét fesztiválra készü- \ lödnek megyénk munkásI / és ifjúmunkás . kórusai. Záhonyban április 26—27- én rendezik meg a már hagyományokkal rendelkező kórusfesztivált. ' Az idei versengést és bemutatkozást megelőzően a SZOT és a KÖT A — a Kórusok Országos Tanácsa — pályázatot hirdetett olyan munkás- és ifjúmunkás kórusok számára, melyet üzemek tartanak fenn. A beérkezett nevezések alapján Szabolcs- Szatmár lett az első, szak- I munkásokból, szakmunkástanulókból, illetve tszfiatalokból álló kórusail val. J Az idei záhonyi feszti- I vál április 26-án, délután J háromkor kezdődik tíz / énekkar bemutatkozásáI val. Fellépnek a következő együttesek: a 107-es számú szakmunkásképző \ intézet női kara, az egész- / ségügyi szakiskola leány- l kara, a mátészalkai Baross ) László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet vegyes kara, a 110-es számú nyíregyházi ipari szakmunkásképző intézet fiú- I kara, a Nyíregyházi Kon( zervgyár vegyes kara, a piricsei Egyesült Erő Tsz vegyes kara, a Fehérgyar- / mati Ruházati Szövetkezet ( leánykara, a záhonyi \ MÁV szakszervezeti mű- j velődési ház vegyes kara, í a KPVDSZ művelődési \ ház női kara, valamint a j Móricz Zsigmond Művelődési ház ifjúmunkás kórusa Nyíregyházáról. A második hangversenyen hallhatják a szak- l emberek és az érdeklődő ) közönség az említett pá- / lyázatra nevezett kóruso- \ kát: a Vulkán és a 111. ] sz. szakmunkásképző ini' tézet Vasöntő ifjúmunkás ! vegyes karát Kisvárdáról, \ Nyíregyházáról a Mezőgép / vállalat ifjúmunkás ve- í gyes karát, Csengerből a \ cipőüzem ifjúmunkás ve- ! gyes karát, Nyírbátorból a f cipőgyár és a 140-es szak- \ munkásképző intézet ifjú- 1 munkás vegyes karát, Ti- / szavasváriból az Alkaloida és a 115-ös számú szak- j munkásképző intézet ifjú- / munkás vegyes karát, Ho- I dászról a mátészalkai bú- \ torgyár és a Béke Tsz if- / júmunkás kórusát, Nyír- / meggyesről a MOM és a ! Petőfi Tsz ifjúmunkás ka- \ marakórusát, valamint a 8. ( együttest, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház munkás dalkörét Nyíregy- I házáról. A hét pályázó, il- j letve a nyolcadik együttes \ bemutatkozása 10 órakor / kezdődik. Délután 2 órakor lépnek közönség elé a következő kórusok: Nyíregyházáról a vakok és gyengénlátók Landini kamarakórusa, a szamossályi művelődési ház női kamarakórusa, a nyíregyházi élelmiszeripari szakmunkásképző intézet kórusa, a mándoki művelődési ház és a tsz vegyes kara, a nagyecsedi művelődési ház és a Rákóczi Tsz / vegyes kara, valamint a \ nyírcsaholyi Vörös Csillag I Tsz vegyes kara. Ebben az évben 320 ezer női ruhát varrnak tőkés megrendelésre a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben. Képünk: nagy gondot fordítanak a minőségre, ha kell többször is átnézik az elkészített modelleket a meósok. Megyénkben megközelítően 90 ezer hatvan év fölötti, tehát az idős korosztályhoz sorolható ember él. Ez a népesség mintegy 15 százaléka. Növekvő számuk sürgetően veti fel a gondoskodást. Á számok beszélnek Felelősség az idősekért Kezdeményezés a fehérgyarmati járásban A járási székhelyvárosban és valamennyi községben portáról portára jártak a tanácsi megbízottak. Felmérték: hol, milyen körülmények között és hányán élnek azok, akik életkora előrehaladott, hatvanon felüli. A járásban 5849, Fehérgyarmaton 852 főt írtak össze. A községekben 765 olyan személyt találtak, akinek sorsa komoly problémákkal teli. Segélyre 24-en szorulnak, öregek napközijére 24-en jogosultak, 194 viszont már a házigondozást kell, hogy kap- ' ja, hiszen nem tud magáról gondoskodni. Szociális étkeztetésre jogosult 293, sürgős szociális otthoni elhelyezés 43 esetben indokolt. A városi felmérés adatai még részletesebbek. Amint mondták: tendenciájuk érvényes a járás egészére. Ebből kiderül: 60 és 70 között van az idősek fele, 70 és 80 között a negyven százaléka, a többi 80 fölötti. Jövedelemmegoszlásuk is elgondolkoztató. Olyan, aki 1500 forint fölött kap ha- ■vonta alig az öregek felét teszi ki, negyven százalékuk 800 és 1500 forint közötti jövedelemmel rendelkezik, másfél százalékuk 800 forint alatt kap, a többinek semmilyen jövedelme nincs. Csupán ezek szemrevételezése is mutatja: nem egyszerűen szociálpolitikai támogatásról kell beszélni, hanem átfogó, társadalmi intézkedésekről. Á mai segítség A felmérést megelőzően is ismert volt a járás idős embereinek helyzete, ha nem is a jelenlegi alapossággal. Ennek megfelelően jó néhány intézkedés született, s nem egy helyen komoly segítséget kapnak a rászorulók. Szántó Lajosné egészségügyi tanácsos, aki 32 éve foglalkozik a járásban a szociálpolitikával erről így beszél. — Csupán Fehérgyarmaton évente 1,2 millió forint anyagi támogatást juttatunk. A községek lehetőségeikhez és a szükségletekhez mérten segítik az idős ambereket. A községekben 30, a városban 9 társadalmi házibeteg-gondozó működik. Rajtuk kívül 13 hivatásos is van. Fontos, hogy az óvodák, de az ÁFÉSZ-ét- termek is bekapcsolódtak az ebédeltetésbe, ami igen sokak gondját oldja meg. Mindenütt megoldottuk a rendszeres orvosi vizsgálatot a napköziben, a városban ezt társadalmi munkában végzik az orvosok. Szeretném hozzátenni, a társadalmi házigondozók létszáma tetszés szerint bővíthető, általában az öregek gondozását anyagi nehézségek nem gátolják. Mind a megyei, mind a községi tanácsok ebben a kérdésben nagyvonalúak. A több mint hatezer idős ember tehát a közfigyelem előterében van. A legjobban rászorulók napi gondjai is orvoslásra találnak. De mindez vajon elég-e? Nem csak állami feladat A tanácsi segítség mellett szép példái vannak annak, hogy szomszédok, úttörők is segítséget nyújtanak. Akad arra is számos precedens, hogy a gyermekek vállalják idős szüleik segítését. De minden nem általános. Sajnos igen gyakori, hogy még közelben élő fiatal családok is elfeledkeznek szüléikről, akik ezt nagyon szégyellik, s csak hosszas faggatózás után szólnak róla. Sok esetben kell kezdeményezni szülőtartási pert is. A községekben nem annyira, de a városban az is előfordul, hogy a szomszéd sem érdeklődik, s így nagyon rászorulók esnek ki a társadalmi figyelemből. — A házigondozás segít — mondja Szántóné —, de az idős embernek ennél többre is szüksége lenne. Jó szóra, néha társaságra, sőt, adott esetben olyan feladatra, ami fontosságát, szükségességét bizonyítja. Ez a dolog nehezebbik része. Itt nem egyszerűen szervezésről van szó, hanem szeretetteljes gondoskodásról. Sok a tanulság Akinek nincs senkije A fehérgyarmati járásban, beleértve a várost is, mintegy száz olyan egyedülálló, javarészt magatehetetlen férfi és nő él, akiknek a házi gondozás vagy a társadalmi figyelem már kevés. Ezek mind szociális otthoni elhelyezésre szorulnának. Ez viszont szinte teljesen reménytelen. — Ma olyan a helyzet — mondja egy idősek sorsát vizsgáló tanácsi dolgozó —, hogy a kihalásos rendszer van érvényben. Van abban valami embertelen, hogy egy öreg arra vár, hogy egy másik meghaljon, s ő a helyére kerüljön. v A most elkészült felmérés nyomán a fehérgyarmati járásban részletes tervet dolgoznak ki, hogy a tapasztalatok és lehetőségek maximális felhasználásával orvosolják a legsürgősebb gondokat. Tetemes részt vállal ebből az egészségügy más területe is, hiszen a krónikus kórházi ágyak létesítése is egy lépés a megoldás felé. Felkutatják azokat, akik munkájuk mellett önként vállalnak gondozói feladatot. Levonják azokat a tanulságokat, amelyek nemcsak a fehérgyarmati járás, hanem más területek számára is hasznosak. Ezek között a legfontosabb: az idős emberek száma állandóan növekszik. Sorsuk, öreg napjaik boldogsága, nyugalmuk és egészségük nem egyszerűen hivatali ügy, hanem ennél több. Általános társadalmi felelősségvállalás kérdése, amikor is megvan a család, a lakóközösség, a település minden életerős tagjának emberi, szeretettől vezérelt kötelessége. Bürget Lajos mmtaponta több százan Imi ülnek be és néznek végig egy-egy filmet a nyíregyházi Krúdy filmszínházban. Keve- - sen gondolnak arra, hogy ki kezeli a vetítőgépet. A gépházban két 70 milliméteres és a 35 milliméteres vetítők egyik üzemeltetője Széles Mihály. Huszonhat éve dolgozik a vállalatnál, tőle tudtuk meg, hogy egy játékfilm általában hat tekercs, mintegy 320 méter hosszúságú. Egy orsóra 5—600 méter filmet lehet feltekerni, s ezeket menet közben kell cserélni, befűzni. A néző, amikor az egyik gép átvált és a másik kezdi el a vetítést, ebből semmit sem vesz észre, mivel a filmvégek mágneses csíkkal vannak ellátva, s a gép automatikusan vált át. (Elek Emil felvétele) Játékok — házilag A tavaszi nagytakarítás után jelenleg az ősztől tavaszig, kitaposott pázsitot u|te£ff tik újra Nyíregyháza parkjaiban, közterületein a kertészeti vállalat dolgozói. Az új idényre való felkészülés még tavaly elkezdődött. Ősszel 80 ezer kétnyári palántát telepítettek — köztük árvácskát, kéknefelejcset, százszorszépet —, de ezek egyötödét kitaposták, illetve más károkozók áldozataivá váltak. Április végén, május elején kezdik meg kiültetni az egynyári virágokat. Olyan egynyári növényekkel díszítik parkjainkat az idén, melyek mutatósak, olcsók és jól alkalmazkodnak a város csapadékszegény viszonyaihoz. A tervek szerint 80—85 ezer kerül ki például a napimádó gasaniából, portulácskából, verbénából, lobéliából és az eddig is ismert virágok közül: petúniából, salviából, begóniából. Nyíregyháza díszparkjaiba úgynevezett szőnyegnövényeket — mint az irisene — is telepítenek. A különböző színű ágyások variálásával szép formákat lehet kialakítani. Tervezik ezt a Kossuth, a Tanácsköztársaság téren és a Malinovszkij-szobor körül. A MÁV nyíregyházi körzeti üzemfőnökség villamos- mozdony-javító műhelyében Ráti László és Király János V—42-es mozdony főtartóját köti be. (G. B.) Nagy gondot jelent, hogy évről évre igen magas összegre, xúg. ^„parkrongáláa. jESZt tendőnként mintegy másfél millió forint érték semmisül meg. Letördelik a fákat, megrongálják a padokat, a kis palántákat kitépdesik, kitapossák a földből. Nemcsak az az érték megy veszendőbe, amennyibe a megrongált tárgyak kerültek, de kiadást jelent az újraültetés és az új palánták nevelése. Sokszor áldozatul esnek a vandalizmusnak a játékok is. Április 1-től megszűnik a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat. Az ingatlankezelő köztisztasági részlegével egyesülve, közterületfenntartó vállalat néven alakul újjá. A dolgozók száma 500-ra emelkedik, a hagyományos feladatok mellett foglalkozik majd többek között út- takarítással, szemétszállítással. szeméttelep-kezeléssel, intézmények, kirakatok takarításával, berendezésével, csatornatisztítással is. Mivel átkerül mintegy 20 szemétszállító, illetve locsolóautó, egy. új 40 személyes tmk-műhelyt is létre kell hozni, ahol a karbantartás, javítás mellett foglalkoznak majd a járművek vizsgára történő előkészítésével is. Télen a vállalat műhelyeiben felújították a játszótéri berendezéseket, kerti padokat. Már április 4. előtt minden pad, játék végleges helyére kerül a parkokban. Tavaly ősszel úgynevezett amerikai mintájú, rögzített padokat helyeztek el a Tanácsköztársaság téren — ebből még többre van szükség. Az ismert játékok mellett újak felszerelését is tervezik a megyeszékhelyen. A Sza- muely-lakótelepen például 37 féle játék kap helyet. A hagyományos hinta, műanyag csúszda, libikóka mellett lesz például óriás sakk, indián híd is. A fából készült köztéri Játékokat a vállalat asztalosműhelyében készítik. A második fél évtől a fémjátékok ■ gyártását is megkezdik a leendő tmk-műhelvben. (h) Szőnyegnövények a díszparkokban
