Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

1980. március 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Túlnyomásos műtő A túlnyomásos kamrák gyó­gyászati alkalmazásának a gon­dolatával már a múlt század vé­gén foglalkoztak az orvosok, öt­leteik megvalósítását azonban csak a modern technika tette lehetővé az utóbbi évtizedben. A nagynyomású oxigénálás egyike az orvostudomány új irányzatainak, a túlnyomásos kamrák alkalmazása világszerte most van terjedőben. Különösen olyan esetekben jelentős, amikor a vér vörös vértestei képtelenek az oxigénszállításra. Szívsebé­szeti beavatkozáskor ily módon a lelassuló vérkeringés mellett is fenn lehet tartani a szervezet oxigénellátását. Ugyanez a hatás az agyvérzés és a szívizom­infarktus kezelésében, gyógyítá­sában is szerepet játszhat. A rákgyógykezéíés egyes eseteiben a daganatszövet — besugárzás hatására — tökéletesebbben el­hal a nagynyomású kamrában. Arra is felfigyeltek, hogy szerv- átültetéskor a szövetek hama­rabb tapadnak meg a túlnyo­másos térben, hamarabb áll helyre normális működésük is. A nagynyomású sebészeti mű­tő nagyobb, belső része maga az operációs terem, amelybe a ki­sebb méretű zsilipkamrán ke­resztül lehet bejutni. A kettőt Á nanájok krónikása Grigorij Hodzsev nanáj író re­gényének alapját jó fél évszáza­dos események adták. Abban az időben az Amur-vidék nemzeti­ségi falvaiban élethalálharcot vívtak orosz orvosok a kihalás­ra ítélt helyi lakosság megmen­téséért. A nanájok száma ma meghaladja a 10 ezret és főként az Amur alsó folyásánál, a ha- barovszki és a tengermelléki vi­déken, az Usszuri jobb partján élnek. Grigorij Hodzsev az első nanaj író, akit a Szovjet írószövetség tagjává választottak. A Széles Amur című trilógiáját, az Emo- ron-tó című regényét, a Fegyver — üres tárral című elbeszélés- kötetét és más műveit sok nyelvre lefordították. Hodzsev az első nanáj nyelvű iskolában ta­nult, ezt már a szovjethatalom létrejötte után szervezték, majd egy halászkolhozban dolgozott. Később Leningrádban elvégezte a Herzen pedagógiai főiskolát, azután visszatért szülőföldjére. Most az Emoron-tó című regé­nyének második kötetén dolgo­zik. Ebben felidézi^ hogyan szá­molták fel az Amur folyó men­tén az írástudatlanságot a szovjethatalöm első éveiben. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban 1980-ban ti zenháromezer-hatszáz autó­busz gyártását tervezik. A termelési feladatok mellett a legfontosabb törekvésük hogy az igényekkel lépést tartva új járműtípusokat fejlesszenek ki. (MTI Fotó: Tóth Gyula) hermetikusan csukódó ajtó vá­lasztja el egymástól, ugyanilyen zárja le a bejáratot is. A töké­letesen felszerelt műtőben 3 at­moszféra túlnyomás hozható lét­re az operáció vagy a kezelés tartamára. A kamra ugyanilyen nyomású tiszta oxigénnel is fel­tölthető, ha erre szükség van. A belső hőmérsékletet és a relatív páratartalmat automatika tartja állandó értéken. A zsilipkamrá­ban fokozatosan növelhető vagy csökkenthető a nyomás, asze­rint, hogy a beteg és az orvosok „be”-, vagy „kizsilipezéséről” van-e szó. Napjaink legnagyobb és leg­modernebb nagynyomású műtői Amszterdam, London és Boston kórházaiban találhatók. Vízigényjelzés — automatikusan Eredeti megoldású műszert szerkesztettek a Türkmén SZSZK öntözéstudományi Intézetében annak meghatározására, hogy a különféle mezőgazdasági kultú­rák számára mikor jön a leg­jobbkor az öntözés. A külsejé­ben jelentéktelen műszer tulaj­donképpen mesterséges vízpáro­logtató készülék. A „lelke” egy gomba alakú test, amelynek „gyökere” vízzel töltött henger­ből nedvességet szív föl, és azt a „kalapján” át elpárologtatja. A „gomba” alakját és felületét úgy alakították ki, hogy ponto­san az adott talajjal egyező ütemben párologtassa el a vizet, a csőbe pedig annyi vizet tölte­nek, amennyi a talaj pillanatnyi nedvességi állapotának felel meg. Ismerve az egyes növények vízszükségletét, a mezőgazdá­szok tudják, mennyi víznek kell a talajban lennie. Am azt, hogy ténylegesen mennyi van belőle, a hagyományos módszerben, rendszeres mintavétellel kellett megállapítani, és ennek alapján meghatározni az öntözés idő­pontiát és a víz mennyiségét. Az új eljárásnál erre nincs szük­ség. A műszer — egyszeri beál­lítása után — pontosan jelzi a talaj mindenkori nedvességtar­talmát, hiszen kezdetben azzal megegyezőre állították be. ké­sőbb pedig egyforma mértékben párolog el belőle a víz. Automa­tikus jelzőrendszerrel összekap­csolva a műszer riaszt, ha a ta­laj nedvessége kritikus érték alá esik, s ha kell, más automaták közbejöttével kapcsolja az öntö­zőberendezést is. A kísérletek eredményesnek bizonyultak, a szakemberek vé­leménye szerint az új műszer­nek különösen a forró éghajlatú területeken lesz nagy jelentősé­ge. Fogászati lézer? Amerikai ötlet alapján a münsteri egyetemen azzal kí­sérleteznek, hogyan lehetne a lé­zert a fogkezelésben alkalmazni. Azt már megállapították, hogy lézersugár hatására eltűnnek azok a finom csatornák, ame­lyek a fogzománcot kívülről be­felé átszövik és tetőcserépszerű kristályos szerkezet jön létre. E változásnak az a kedvező köve­telménye, hogy a fogszúvasodást okozó anyagok és mikroorganiz­musok ezen át nem tudnak a fog belsejébe hatolni. Ezenkívül feltételezik, hogy a fogzománc felmelegedése következtében megindul a fogban a szerves anyagok bomlása, és ezzel eltű­nik a baktériumok táptalaja. Ma azonban még nem áll ren­delkezésre olyan lézerrendszer, amely alkalmas lenne a fogke­zelésre. A széndioxidlézer egé­szen bizonyosan nem jó erre a célra. Az általa keltett sugár ugyan csupán néhány ezred mil- liméternyire hatol be a fogba, a lézerimpulzusok teljesítménye és időtartama azonban nem ellen­őrizhető megfelelő módon. Attól is tartanak, hogy a tartós lé­zerbesugárzás a fogat túlságosan felhevíti, az 1000 C-fok körüli hőmérséklet elpusztítja a fogbe­let és a környező fogtartó szöve­teket. A kutatók szerint kevésbé lát­szik utópusztikusnak az a kísér­let, amely arra irányul, hogy a lézersugár segítségével jobban összehegesszék egymással a fo­gat és a tömést. Még aranytö­més esetében is képződnek az idők folyamán rések a tömés és a fogzománc között, mivel az anyagok a hő hatására különbö­ző mértékben tágulnak. Az étel- maradékok megakadnak, a fog­szuvasodás terjedhet. Ez okból új tömésanyagok után kutatnak, amelyek az 1000 C-fok lézer- hőmérsékleten valóban egyesül­nek a fog anyagával. Valószínű, hogy belátható időn belül egy­szerűbbé válik a hidak hegeszté­se is lézerrel. Az Ikarus tervei A vetőmag- és gazdaboltokban növekszik a forgalom, hiszen a fó­lia alá máris el kell vetni a magvakat. Az albertirsai gazdabolt ha­vonta átlagban négyszázezer forintot forgalmaz. A boltban vető­magvak, szakkönyvek, műtrágyák és kertészeti eszközök nagy vá­lasztékban várják a vásárlókat. Idén mintegy tizenhatezer tasak vetőmag és a raktárban egymillió forint értékű fólia, műtrágya és a kiskertekben egyéb szükséges áru várja a vásárlókat. Családi szanatóriumok es üdülök Az egészség erősítését szolgáló gyermekintézményeken kívül — olyan úttörőtáborok és óvodák, ahová gyakorlatilag minden gyermek eljuthat a nyári szün­időben — a Szovjetunióban egy­re népszerűbbekké válnak a szakszervezetek kezelésében lévő családi szanatóriumok és üdü­lők. Ma már több száz ilyen egészségerősítő intézmény van. A családi beutalókért, amelyek 2 —4 személy számára szólnak, vagy csupán értékük 30 százalé­kát kell téríteni (a többit a szakszervezet fizeti), vagy térí­tésmentesen, a társadalombiztosí­tási eszközökből bocsátják a csa­ládok rendelkezésére. Díszfát, díszcserjét elsősorban díszítőértékükért telepítünk. Pi­henést, megnyugvást adó kert nem is lehet meg nélkülük. A tavaly korán beköszöntő tél sok kerti munkát félbeszakított, nemigen volt elég idő díszfate­lepítésre sem. A mostani tavaszi napok alkalmasak az elmaradt munkák elvégzésére. Mielőtt bármibe is fognánk, készítsünk ültetési tervet. Egy kockás papírra méretarányosan felrajzoljuk a telek alaprajzát. Feltüntetjük az esetleg meglévő épületet, kutat, fákat, mindazo­kat a tárgyakat, amelyekhez a telepítésnél alkalmazkodnunk kell. Ezután a rajzon pontosan kijelöljük, megtervezzük az új fák. bokrok helyét. Kerüljük a merev mértani alakzatokat, in­kább igyekezzünk utánozni a természetben kialakult növény­csoportosulásokat. A telek, a nagyobb, összefüggő gyepterület széleire kerüljenek a magasabb díszfák, ezek elé a nagyobb, majd az alacsonyabb díszcserjék. Nagy hiba volna már ültetéskor agyonzsúfolni a kertet. Gondol­junk arra, hogy a fák, bokrok nőnek, s 6—10 esztendő múlva is szükségük van fényre, levegőre. Ezért csak olyan termetű és annyi növényt vásároljunk, te­lepítsünk, amelyek nem növik ki helyüket. Kis üdülőkertekbe illő díszfák ültetési távolsága mint­egy 4—7, a nagyobb termetű cserjéké 2—3 méter, az alacso- nyabbaké pedig 50—80 cm. A fajtákat lehetőleg úgy válo­gassuk meg, hogy egészen őszig legyen virágos közöttük. Egy-egy különlegesen szép virágú, lombú vagy formájú fát, bokrot önálló­an. a teraszról, a pihenőhelyről jól látható helyre telepítsünk. A szükséges dísznövényeket, ha lehetséges, faiskolai lerakatokból vásároljuk. így biztosabb, hogy a kívánt fajtát, szint kapjuk. Lombhullató díszfákból, cserjék­ből most elég nagy a választék. A megvásárolt csemetét gondo­san, csomagolva szállítsuk, ne­hogy a gyökerek kiszáradjanak. Legjobb azonnal ültetni, de ha ez nem lehetséges, felhasználá­sig vermeljük el a növényeket. Tervrajzunk szerint készítsük el az ültetőgödröket. Díszfáknak 80X80X80, a díszcserjéknek 60X 60X40 cm-es gödröket ássunk. Meghálálják a csemeték, ha a visszakerülő földbe érett trá­gyát, műtrágyát is keverünk úgy, hogy azok a gyökerekkel közvetlenül ne érintkezzenek. Az ültetésre kerülő növéhyek gyökereit éles metszőollóval az egészséges részig visszavágjuk, a fák koronáját is alakítjuk. A vezérvesszőt mintegy felére, az oldalvesszőket harmadukra kur­títjuk. A görbe, felesleges, sű­rűn álló részeket a koronából tőből eltávolítjuk. A cserjéken 2—5 vesszőt hagyunk, s ezeket 15—20 cm-re vágjuk vissza. A fákat, cserjéket úgy ültet­jük, hogy gyökereik a gödörben kényelmesen helyezkedjenek el, a gyökérközöket a föld tel­jesen töltse ki. “Ezt többszöri óvatos taposással, alapos be- iszapolással érhetjük el. A dísz­fák — a talaj ülepedése után se kerüljenek mélyebbre, mint ahogyan a faiskolában voltak, a cserjéknek általában kedve­zőbb, ha a vesszők alja 5—10 cm-re a talajba kerül, ültetés után bő vízzel öntözzünk, s a fák, cserjék tövét száraz földdel kupacoljuk fel, vagy trágyával, szalmával, fóliával takarjuk a gyors kiszáradás ellen. Ha a tavasz és a nyár szára­zabb időszakaiban az új ültetést gondosan öntözzük, biztosabb megeredésük. Ne mulasszuk el a károsítók elleni védekezéseket sem. Újabban elterjed az edényes, úgynevezett konténeres növények értékesítése. Ezek valamivel drá­gábbak de tavasztól késő őszig — nyáron is — bármikor ültet­hetek, megeredésük csaknem bi­zonyos, kezdeti fejlődésük is gyorsabb. A megfelelő fajták kiválasztá­sához segítséget ad Tóth Imre: „Lombhullatő díszfák, díszcser­jék a kertben” című könyve, a vásárláshoz, ültetéshez pedig Czáka Saroltát, „Faiskolai áru vásárlása, ültetése” című mun­kája. Metszés és ritkítás a málnásban A málna évelő gyökérzetű és kétéves föld feletti hajtásrend­szerű félcserje. A növekedésére jellemző, hogy hajtásrendszere állandóan megújul. Az előző évi sarjak hozzák a termést a máso­dik évben, és aztán elpusztul­nak. Ezért minden tövön egy- és kétéves hajtásokat találunk. A letermett vesszőket metsző­ollóval vágjuk le a tövekről, le­hetőleg a talaj felszínéhez közel. Minden kiskerttulajdonosnak ja­vasolható, hogy a levágott ré­szeket mielőbb szállítsa ki az ül­tetvények közül és égesse el. A termővesszők levágását cél­szerű egybekapcsolni a málna ritkító metszésével. A málna­fajták minden esztendőben nagyszámú tő- és gyökérsarjat fejlesztenek, ezek egy részét el kell távolítani. Ezzel is a termést befolyásolhatjuk. Ugyanakkor az időben elvégzett ritkítással a tö­vek is szellősebbé, levegősebbé tehetők, ez pedig a leghatáso­A fólia alatti biztonságos — — paprika vagy paradicsom — termesztés fontos feltétele a gon­dos talaj fertőtlenítés. A legna­gyobb veszélyt a második telet' megért lótücskök jelentik, mert csak megfelelő érési táplálkozás után válik e kártevő ivaréretté. A legnagyobb károkat ilyenkor okozza, mivel a talajt járataival összevissza furkálja. A palántá­kat kitúrja a ceruza vastagságú gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. Az ilyen károsított növény elfonnyad, megbámul, és a talajból könnyen kihúzható. A talaj felszínén fu­tó keskeny és kanyargós járata szövevényes és mintegy 1 cm át­mérőjű. A lótücsök a 4—6 cm hosszúságot is elérheti. Barna teste hengeres. Feje és előtor- pajzsa a finom szőröktől selymes fényű. Elülső szárnyai rövidek; a hátsó pár viszont hosszú, hár- tyás szárny. Az elülső lábpár erősen kiszélesedett ásóláb, a hátsó lábszárak pedig belső ol­dalukon tüskézettek. Közép-Csehországban, - a Jizera folyó sziklás földnyelvén maga­sodik Zviretice vára. Kapuján ez olvasható: „Állami vár — szigo­rúan védett műemlék”. A XIV. század első évtizedében épült. Zviretice község tanácsa négy éve a várat „kölcsönbe adta” a fiataloknak. Az ország természeti szépségeit és kulturális öröksé­gét ápoló Brontoszaurusz Mozga­lom tagjai együttműködve az sabb védekezés a gombafertőzé­sek és a rovarkártevők ellen. A nem ritkított, sűrű ültetvé­nyeknél a sarjak alsó, beárnyé­kolt levelei idő előtt elpusztul­nak. Az ilyen legyengült, vagy elpusztult levelek könnyen fer­tőzési gócokká válhatnak. Ter­mészetesen a málna metszésének és ritkításának legfőbb célja a termőfelület szabályozása, ezzel a nagyobb terméshozamok eléré­se, és az ültetvény jó termőké­pességének fenntartása. A ritkí­tó metszés után meghagyott ter­mővesszők számával a málna terméseredményét szabályozzuk. A metszés során a felesleges, új sarjak közül a sérült, erősen fertőzött és gyengén fejlett, vé­kony sarjakat is távolítsuk el. A ritkító metszés során a gyö- kérsarjakat előnyben kell része­síteni a tősarjakkal szemben, mert a gyökérsarjak életképe­sebbek. Ugyancsak előnyben ré­szesíthetjük a közepes átmérőjű A talaj lakó kártevők, s így a lótücsök ellen is jó hatású ké­szítmény a Galition 5 G. Ez a granulátum 5°0 fenitrotiont és malationt, valamint csalogató adalékanyagokat tartalmaz. 60 dkg/100 négyzetméter mennyiség­ben kiszfórva és a talajba 5—6 cm mélységbe bedolgozva igen hatásos a lótücsök ellen, de a cserebogárpajorokat és a bagoly­lepkelárvákat is elpusztítja. Olyan gyakorlati tapasztalatok is vannak, hogy a granulátum a talaj felületére szórva — bedol­gozás nélkül — csalétekként is alkalmazható az első károsodá­sok észlelése esetén. A szerkísér­letek: 80—100 dkg/100 négyzetmé­ter teljes területi kezelésnél, il­letve 30—40 dkg/100 négyzetméter sorkezelésnél — a talajba 5—6 cm mélyen bedolgozva — a drótfér­gek ellen is jó eredményeket ad­tak. A védekezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabá­lyokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Ifjúsági Nemzetközi Természet- védelmi Szövetséggel iskolát nyi­tottak a várban. A gótikus mű­emlék udvarán sátrakat vertek fel a fiatalok, lelkes zoológusok, botanikusok és más természetvé­dők, a még nem romos boltíves termékből pedig tantermeket ala­kítottak ki. Tanulmányozzák a jelentős természeti szépségekkel és ritkaságokkal rendelkező vi­déket. sarjakat, illetve termővesszőket a vékonyabb és túl vastag át- mérőjűekkel szemben, mivel azok rendszerint kevésbé termé­kenyek. Szaporításra is meghagyható néhány sarj. Ez tövenként négynél több lehetőleg ne le­gyen. A beérett és megfásodott sarjakat kora tavasszal választ­hatjuk le az anyatövekről. Ezt lehetőleg úgy végezzük, hogy a gyökérzetet minél kisebb mér­tékben sértsük meg. Á diffenbahia gondozása A diffenbahia Brazíliából szár­mazó leveldisznöveny. Vaskos szarán arasznyi hosszú levelei váltaxozo állásúak, ovális alakú­ak, ep széluek, simák és puna tapintásúak. A leveleit alapszíne sötétzöld, s ezen hat-nyolc mm csontíeher foltok vannax. Sajátos nagy levelei, s jellegze­tes foltjai derűs hangulatot árasztanak a szobában. Azokban a lakásokban díszük legszebben, ahol a hőmérséklet nem süllyed tartósan 12 C-fok alá. Ennél hi­degebb helyiségben nedvdus le­vélnyele és vaskos szára foko­zatosan megpuhul, majd elrot­had. Néha előfordul, hogy levelein sárga, majd narancssarga, átlát­szó közepú foltok jelennek meg, amelyek felületén baktérium- nyálka (Xanthomonas diffen- bachiae) jelenik meg. A foltok később sötétebb barnák lesznek. A levélereken kialakuló foltok az erek és a levéllémez elhalását okozhatják. A baktériumos betegség meg­előzésének az a módja, ha öntö­zéskor nem a levélzetre, hanem „levél alá” öntözünk. Igen ked­vező hatású ha az öntöző vízbe néhány csepp PLANTANT te­szünk, mert így irányítottan tud­juk biztosítani a növények har­monikus tápanyag-utánpótlását. A PLANTAN a makroelemeken kívül, nyomelemeket, Bi vita­mint és növekedésszabályzó hor­monokat is tartalmaz. A PLAN­TAN rendszeres alkalmazása jobb növekedési erőt, egészsé­ges mélyzöld lombozatot ered­ményez. Ha a diffenbahia gyökerei már sűrűn átszőtték a cserép talaját, úgy ültessük át a nö­vényt nagyobb cserépbe. A dif­fenbahia a laza szerkezetű, táp­anyagban gazdag talajokat ked­veli. Igen előnyös a növény szá­mára: a lombföld, marhatrágya- föld és kevés folyami homok ke­veréke. Tapasztalt kertészek a földkeverékhez szaruforgácsot is szoktak adni. Dr. Széles Csaba Á mágneses pólusok vándorlása A földrajzi és a mágneses északi pólusok teljes egybeesése várható 2185-ben (húsz év hibale­hetőség határain belül). Ezt az eseményt Nyikolaj Medvegyev le- ningrádi magnetológus jelezte előre. A tudós számításai külön­böző országok obszervatóriumai­nak csaknem 200 évi megfigyelé­sein alapulnak. Medvegyev tüze­tesen elemezte számos felfedező és tengerjáró hajónaplóit. Az északi mágneses pólus, amely je­lenleg a kanadai szigetcsoport körzetében van, évi hét és fél ki­lométeres, azaz napi 20 méteres átlagsebességgel vándorol az északi földrajzi pólus felé. Talajfertőtlenítés fólia alatt Gótikus iskola Zviretice vára és a sátortábor madártávlatból. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ' KISTERMELŐK-KISKERTEK Ültessünk díszfát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents