Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 20. Megállapodások aláírásával Befejeződtek a szovjet— nicaraguai tárgyalások „Nagy pillanatokat élünk át most, hogy elérkeztünk nemzeti küzdelmünk csúcspontjára" Kommentár Változások délen L assan már öt éve, hogy Vietnamban győztek a hazafias erők, s a déli országrész felszabadult. A párt és a kormányzat most a gazdasági nehézségek leküzdésére, a társadalom és a gazdaság átalakítására, a közrend és a politikai biztonság megerősítésére fordítja a legnagyobb figyelmet a déli tartományokban. A Thieu-rezsim é.» az amerikaiak lesújtó örökséget hagytak maguk után. Lomb- talanított dzsungelek, fölégetett falvak képezték ennek a hagyatéknak a látható jegyeit, ám talán ennél is súlyosabb károsodás érte a társadalmat. Ho 9i Minh városban, az egykori Saigonban még a felszabadulást követő hónapokban is százezerszám ténferegtek az utcán a világ legősibb foglalkozását űző fiatal nők. Többségüket a kényszer hajtotta az utcára: földjükről elűzött parasztok hozzátartozóiként, a hadműveletek térségéből kitelepítve alig maradt más választásuk. Munkaalkalom a férfiaknak sem kínálkozott. Ha csak nem az ázsiai városok utcaképéhez szorosan hozzátartozó koldusok vagy alkalmi árusok áradatát szaporították. Morálisan is megfertőződött Vietnam déli fele: a korrupció és a feketézés hozzátartozott a mindennapi élethez. Az egykori hírhedt feketepiacon, a saigoni „Black”-en a háború idején jó pénzért akár tankot is vásárolhatott bárki. Az amerikai szállítmányokat ugyanis kirakodás előtt „megvámolták” az élelmes kereskedők. Ilyen körülmények között érthető, hogy Hanoi a rendet, a megfelelő közbiztonságot és a gazdasági élet normalizálását tűzte ki célul. Mint a napokban Ho Si Minh városban tartott tanácskozáson megállapították, a VKP irányításával lényeges változások történtek az eltelt fél évtized alatt. A munkanélküliek sok milliós táborát sikerült csökkenteni. Az úgynevezett új gazdasági egységek — a leendő közös mezőgazdasági termelés sejtjei — nyomban a fel- szabadulás után létrejöttek. A munkanélküliek tízezrei mellett a Thieu-rezsim hajdani kiszolgálói, az átnevelt tisztek és az egykori prostituáltak is nagy számban találtak így emberi megélhetést. Nyilvánvaló, hogy az átne- velés nem ment — nem is mehetett — egy csapásra. Ahol nem használt a jó szó, a meggyőzés, ott keményebb eszközökhöz folyamodtak. Bizonyos korrupt elemek például a felszabadulást követően is visszamaradtak hivatalaikban, tőlük később váltak meg. Akik pedig a köz- biztonságot súlyosabban veszélyeztették, azokkal szemben a törvény szigorát alkalmazták. A sokat szenvedett indokínai ország természetesen még ma is érzi a három évtizedes háború következményeit. Kína szüntelen fenyegetése miatt Vietnam erőit megosztja védelmi képességének fokozása és a gazdasági nehézségek leküzdése között. A Ho Si Minh városban tartott tanácskozás azt tükrözi, hogy a párt és a kormány céljai a déli országrészben is kedvező fogadtatásra találtak. Ez pedig a jövőbeni lendületesebb fejlesztésnek, a mező- gazdaság és az ipar hatékonyabb működésének egyik fontos záloga. Moszkvában szerdán véget értek a hivatalos tárgyalások a Szovjetunió és Nicaragua küldöttsége között. A kétoldalú kapcsolatok témáján kívül megvitatták a nemzetközi kérdések néhány időszerű problémáját. Szó volt a tárgyalásokon az SZKP és a Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front kapcsolatairól is. A baráti légkörű, a kölcsönös megértés jegyében végbement tárgyalások befejeztével több közös okmányt írtak alá. Az első az SZKP és a Sandinista Front kapcsolatainak tervére vonatkozik: ezt az SZKP részéről Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára írta alá, a Sandinista Front megbízásából Henry Ruiz, a front országos vezetőségének tagja. Az államközi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan több megállapodást kötöttek meg a moszkvai tárgyalásokon. Aláírták a két ország kereskedelmi megállapodását, s azt a két jegyzőkönyvet, amelynek értelmében kölcsöNagyszabású országos tanácskozást rendeztek szerdán Moszkvában a kolhozok képviselői számára. A tanácskozás a kolhozmozgalom továbbfejlesztésének időszerű problémáit, a termelés növelésének kérdéseit vitatja meg. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a tanácskozáshoz a Központi Bizottság nevében küldött üzenösen kereskedelmi képviseletet létesítenek. Ugyancsak aláírták az áruszállítási jegyzőkönyvet, egyezmény született a gazdasági és műszaki, illetve kulturális és tudományos együttműködésről. A két küldöttség most konzuli megállapodást is kötött, emellett aláírták azt az egyezményt is, amely a két ország közötti légiforgalom megteremtéséről szól. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány szerdán a Kremlben ebédet adott a nicaraguai párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden szovjet részről jelen volt Andre j Gromiko, Andrej Kirilenko, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Borisz Ponomarjov és Pjotr Gyemicsev, a PB póttagjai és több más vezető személyiség. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden beszédet mondott Andrej Kirilenko. Tomas Borge belügyminiszter, a Sandinista Front országos vezetőségének tagja válaszolt a beszédre. netében méltatja a kolhozoknak az elmúlt fél évszázad alatt megtett útját és rámutat, hogy a kolhozok, valamint a szovjet mezőgazdaság egésze előtt most igen nagy feladatok állnak. A feladatok: a gabonatermesztés nagyarányú növelését, az állattenyésztés fejlesztését, a hús- és tejtermelés bővítését és a takarmánygazdálkodás korszerűsítését irányozzák elő. Ezt mondotta első nyilatkozatában Robert Mugabe. A Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) a r'hodesiai választásokon megszerezte az afrikai lakosság számára fenntartott 80 parlamenti hely abszolút többségét, s lord Soames brit főkormányzó a párt vezetőjét, Mugabét bízta meg a független Zimbabwe első kormányának megalakításával. A hír kétségkívül szenzációszámba ment szerte a világon, még ha számítani is lehetett a hazafiak átütő sikerére. Afrika országai kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadták a ZANU diadalát, az utolsó előtti „fehér végvár” összeomlását a kontinensen. Velük ünnepeltek a világ haladó erői, amelyek évtizedeken át ugyancsak felemelték szavukat a fajüldöző rezsim ellen. S természetesen, ünnepelték a nagy pillanatot a délkelet-afrikai ország lakói, akik 90 éven át szenvedtek a fehértelepesek terrorjától. Rhodesia — a múlt Afrika újabb — immár ötvenedik — állama zárhat le egy szörnyű, viharos korszakot történetében. Itt is tovatűnik a múlt, amelyet a Rhodesia név jelképez — Sir Cecil Rhodes iszonyú hagyatéka. Az angol üzletember-politiörömünnep a fővárosban, Salisburyben. (Fotó: UPI— MTI—KS) kus 1890-ben sajátította ki ezt a területet. A róla elnevezett ország 1923-ban lett a brit korona gyarmata. A mérhetetlenül gazdag Rhodesia megtartása érdekében London az utolsó pillanatig megtett mindent: Észak-Rhodesia, Nyasszaföld és Dél-Rho- desia egyesítésével 1953. szeptember 3-án létre hozta a Veszély Dél-Afrika felől: „Halló, Pretoria! Mi már készen állunk ..(A Pravda karikatúrája) Közép-afrikai Államszövetséget. A kontinensen a második világháború után megizmosodott függetlenségi törekvések szele azonban ezt a neokolo- nialista tákolmányt is elérte: az államszövetség 1963. december 31-én feloszlott. Észak-Rhodesia helyén megalakult a független Zambia, Nyasszaföldön pedig az önálló Malawi. Dél-Rhodesiában is tervezték a függetlenség kihirdetését, ám a fehértelepesek vezetője, Ian Smith 1965 elején az afrikai történelem legkülönösebb puccsá- val megakadályozta ezt. Egyoldalúan bejelentette az ország elszakadását a gyarmat- tartó Angliától. Úton a jelenbe Az ENSZ tagállamai — 107:2 arányban — határozatban ítélték el Smith önkényes lépését, s évről évre sík- raszálltak a valódi függetlenség mellett, Rhodesiában időközben megerősödtek a felszabadító mozgalmak. A ZANU és a Zimbabwe Afrikai Népi Unió, a ZAPU 1972 decemberében gerillaháborút hirdetett, majd küzdelmük összehangolására 1976-ban a Zimbabwe Hazafias Frontban egyesült. Harcukhoz nagy ösztönzést adott, hogy Rhodesia tőszomszédságában ösz- szeomlott a portugál gyarmatbirodalom két erős oszlopa — Angola és Mozambik elnyerte függetlenségét. Ian Smith, a fajüldöző rezsim feje ennek ellenére ekkor kürtölte világgá, hogy Rhodesiában még „ezer évig nem lesz többségi uralom”^ Nyugati pártfogói nyomásé-" ra 1979 tavaszán is csak látszatengedményekre hajlott: átadta a hatalmat Muzorewa püspöknek, de a „főnök” ő maradt. A gerillaháború ekkor már az ország területének több mint 90 százalékára kiterjedt, s nyilvánvaló volt, hogy a hazafiak teljes győzelme csupán idő kérdése. Nagy- Britannia konzervatív kormánya, hogy mentse a menthetőt, sürgősen összehívta a londoni konferenciát. Tavaly ősszel ült tárgyalóasztalhoz lord Carrington brit külügyminiszter elnökletével Muzorewa, Smith, valamint a Zimbabwe Hazafias Front két vezetője, Nkomo és Mugabe. Hosszú-hosszú tanácskozás után megszületett a kompromisszumos Rhodesia-megál- lapodás, amelynek értelmében visszaállították az ország gyarmati státusát, és február végére kiírták a választásokat. Cél: ■ r I r ■ ■■ ff a békés jovo Ezek eredményeként a ZANU 57, a Zimbabwe Hazafias Front másik szárnya, a Joshua Nkomo vezette ZAPU pedig 20 képviselői helyet szerzett a parlamentben. Muzorewa püspök, a fajüldözőkkel szorosan együttműködő volt rttöm§iterélnőJ£"ví“'- szont csúfos vereséget szenvedett: az őt támogató brit adminisztráció, a helyi nagytőke és a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság minden erőfeszítése ellenére mindössze három mandátumhoz jutott. A „menteni a menthetőt” brit terv tehát visszájára fordult, és ez csak növeli a rho- desia választások eredményeinek a jelentőségét. A haladó erők diadalmaskodtak. Mugabe 23 fős kormányában 17 tárcát a ZANU, négyet a ZAPU kapott meg, a fehér kisebbség két posztot birtokol, Muzorewa hívei egyet sem. A kormányfő, aki egyben a hadügyminiszter is, nemzeti megbékélést, békét és nyugalmat hirdet. A független Zimbabwe előtt álló feladatok megoldásában saját párthívein kívül elsősorban a testvér ZAPU-ra épít, de számít a többi politikai erő együttműködésére is. Hogy a puccsveszélyt elhárítsa, felkérte Peter Walls altábornagyot, a volt fehér vezetésű hadsereg főparancsnokát, hogy vállalja az új fegyveres erők irányítását. Azok megnyugtatására, akik a választási eredmények láttán megriadtak, lord Soames brit főkormányzót és a nemzetközösségi ellenőrző erőket 2—3 hónapos maradásra bírta. „Meggyőződéses szocialisták vagyunk, de elveinket összhangba kell hoznunk a zimbabwei valósággal, az ország történelmi múltjával, hagyományaival és sajátos feltételeivel” — nyilatkozta az amerikai Time magazinnak az új miniszterelnök. S ha ehhez még hozzátesszük Nkomo szavait, értjük meg igazán, milyen . nagy felelősség hárul az új Zimbabwe első vezetőire: „Éveken át szenvedtünk, elnyomtak bennünket, megfosztottak emberi méltóságunktól, és nem élvezhettük országunk gyümölcseit. Az ország előtt álló legnagyobb feladat az, hogy a tűzszünetet a többségi uralom alatt tartós békévé változtassa.” K. M. Rómában a*olasz parlament a kormányválságról tanácskozott. A képen (középen) Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt vezetője, a kormányfői cím várományosa. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Csak nálunk kaphatók a kukoricából készült termékek! KUKORICA liszt 9,— Ft/kg. KUKORICA gríz 10— Ft/kg. „TRUDI” málna-, citrom-, eper-, narancsízesítésben 6,80 Ft/csom. Sós, mogyorós ízesítésben 5,80 Ft/csom. Megvásárolhatók az Élelmiszer Kisker. Vállalat ABC-áruházaiban és nagyobb önkiszolgáló boltjaiban. (2155) Kolhoztanácskozás Moszkvában Gy. D. ZIMBABWE Ország születik
