Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

1980. március 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Beutaló Levélírónk, T. J.-né sze­mélyes élményéről szá­molt be, egy kicsit vissza­pillantva múltjára és az­zal összefüggésben mond­ta el, mit jelentett neki az, hogy tavaly a gyárból elküldték üdülni. Négy gyermeket nevelt fel, iskoláztatott, kiháza­sított. Igaz, férjével együtt élték át e nehéz éveket, de így sem volt könnyű. Amint a gyerekek elhagy­ták a szülői házat, ő is munkát vállalt. Ekkor már negyvenhét éves volt, de nyugdíjat akart, nehogy majdan a gyere­kekre szoruljon. Nem volt tehát fiatal, amikor megismerkedett a gyárral, a szalaggal, a munkásélettel. Bevallja, eleinte nem volt könnyű, sokszor gondolta, abba­hagyja, de erős volt az akarata. Érdemes volt ki­tartania, most már csak egy éve van a nyugdíjig, eddig többször kapott ju­talmat, elismerést, leg­utóbb a gyár kiváló dol­gozója lett. Ezek mind örömteli pillanatok vol­tak, amint az is, amikor életében először elküldték nyaralni. Mit jelentett ez T. J.-né- nek? Tanyasi lévén, soha­sem látott hegyeket, nem látta a Balatont, csak fil­men, meg a televízióban. A fővárosban is mindösz- sze egyszer járt, mikor férjét vitte a kórházba. Tavaly, amikor felkínál­ták neki az üdülőjegyet, először türelmesen meg­hallgatta a szakszervezeti bizalmit, aztán a maga szókimondó modorában mondott egyet... De csak nem hagytak neki békét, szólt a művezető, a bri­gádvezető, a munkatársak is, hogy próbálja meg, mi­lyen jó egy kis pihenés. Amikor visszajött a nyaralásból, nem győzte dicsérni, milyen jó volt, még maradt volna szíve­sen, akár vissza is men­ne, és hálás volt mind­azoknak, akik erre biztat­ták. Alighogy megérezte T. J.-né a nyaralás ízét, már­is megjött a kedve. Sokan vannak ezzel így. A szak- szervezeti bizottságok a megmondhatói, hogy míg korábban rá kellett be­szélni az embereket a be­utalóra, ma tízszer any- nyian szeretnének nyaral­ni, mint amennyi beutaló van. De azért ma is akad­nak, akik úgy vélik, hogy jó, ha az ember tartalé­kolja a „rendes évit” vá­ratlan eseményekre, és elaprózva veszik ki a sza­badságukat. Pedig a szer­vezetnek kell a pihenés. Nagyon kell az a két hét a fizikai munkásoknak, akiknek egy része még mindig sajnálja önmagá­tól a pihenést. Okét is rá kellene beszélni a nyara­lásra, — mint T. J.-nével tette az agilis szakszerve­zeti bizalmi. Azokat, akik még nem jutottak el ad­dig, hogy üdülőjegyet kér­jenek, pedig az egész évi fárasztó fizikai munka után szükségük van a pi­henésre, a megújulásra. Soltész Ágnes BIZTONSÁGOSABB LENNE Örömmel vettük, amikor megkaptuk az iskolabuszt, és a kemecsei, nyírbogdányi, kéki, székelyi diákok ennek jóvoltából kényelmesen jut­hatnak el naponta a deme- cseri gimnáziumba. Az igé­nyek úgy hozták, hogy az is­kolabuszból egyúttal helyi­járat is lett, amely alkal­mazkodik a vonatok menet­rendjéhez, így senkinek sem kell 3—4 km-t gyalogolnia, elvisz bennünket a demecse- ri busz a kéki vasútállomás­tól 100 méterre lévő hídig. Nagy könnyebbséget jelent ez nekünk, igaz, ezt a „szí­vességet” nem vehetjük min­dig biztosra, pedig mi sze­retnénk, ha a Volán autóbu­sza rendszeresen vállalkozna erre. Nem kellene öregnek, fiatalnak annyit rohannia, és attól tartania, hogy lekési a vonatot. Horsai Ede, Kék, Kölcsey utca 17. szám alatti lakos FÉNYÁR A szokástól eltérően néma közvilágítás hiányosságára, hanem annak túlzott mérté­kére hívom fel az illetékesek figyelmét. Lakásunk mögött a Szántó Kovács János és a Kert utca közötti részen március 7-én kapcsolták be a közvilágítási lámpákat. 'Megszámoltam: a hat oszlo­pon összesen 28 nagy telje­sítményű égőt helyeztek el. Esténként olyan fényárban úszik a két utca közötti par­kolóhely, hogy túlzás nélkül állíthatom, akár olvasni, vagy kézimunkázni is lehet­ne mellette. Véleményem szerint szerényebben is meg lehetett volna oldani itt a közvilágítást. Némedi Varga Gyula, Nyíregyháza, Szántó Kovács János utca 6. szám TAKARÍTANI KELLENE Nyíregyházán, az Arany János utca 1—3—5. számú házak előtti járda gyakran szemetes. Egyrészt, mert nem takarítják rendszeresen, más­részt vannak, akik nem is vigyáznak a rendre. E házak elől indul néhány autóbusz, no nem menetrend szerinti, városi forgalmat bonyolító, hanem egyik-másik munka­hely autóbuszai itt veszik fel dolgozóikat, s a várakozás ideje alatt bizony földre ke­rül gyakorta az elfogyasztott reggeli csomagolópapírja, né­hány cigarettacsikk, meg napraforgómag is ott ékte­lenkedik jó ideig a modern lakások ablakai alatt. Job­ban kellene vigyázni a rend­re, és takarítani is gyakrab­ban lehetne. Z. L., Arany János utcai lakos „MINEK NEVEZZELEK?” No nem arra a női ideált oly szépen leíró Petőfi-vers- re gondolok, hanem arra a bontott csirkére, amit márci­us 7-én Nyíregyházán, a Kun Béla utcai ÁFÉSZ-boltban vásároltam. Amellett, hogy a csirkéből nem távolították el a fogyasztásra alkalmatlan részeket, nem tudtam eldön­teni, hogy milyen baromfi­félét is vettem, ugyanis a teste csirkére vallott, de két pulykalábat csomagoltak mellé. Kedvenc csemegém a csirkeláb, de ez most vala­hogy nem esett olyan jól, mint máskor. Hadházi Pál, Nyíregyháza, Vasvári Pál utca 70. szám FILMSZAKADÁS? — Jól összegabalyodtunk ... ez­zel az új masinával. (Kiss Ernő rajza) A mozilátogatók nevében panaszkodom. Jánkmajtis község egy új mozigépet ka­pott örömünkre, sajnos azon­ban minden egyes vetítés al­kalmával bosszankodunk is. Még egyetlen filmet sem nézhettünk végig üzemzavar nélkül. Legutóbb, március 9- én a legérdekesebb résznél kellett a mozihelyiséget ott­hagynunk, se kép, se hang nem volt. Nem tudjuk, hogy a mozigép, netán a film, vagy a hozzánemértés bosz- szantja fel minduntalan a szórakozást áhító közönsé­get? ... Biró Attila, Jánkmajtis, Arany János utca 46. szám alatti lakos KOCSMA A PARKBAN Nyíregyháza egyik leg­szebb parkja, a gyerekek paradicsoma lehetne a Ben­czúr téri, ha a Jereván kert­helyiség, épületével együtt méltó módon beilleszkedne ebbe a környezetbe. Ma ez korántsincs így. Télen kifeje­zetten kocsmaként működik, környéke tele részegekkel, magatehetetlen, ittas embe­rekkel. Ez bizony nincs a legjobb nevelő hatással, pe­dig a szomszédban egy óvoda van, közelben pedig több is­kola, no meg a Benczúr té­ren át jutnak el sokan a Déli lakótelepre. Az erre ha­ladók gyakran megbotrán- koznak a részegek brutalitá­sán. Nyáron sem sokkal kü­lönb a helyzet, a kerthelyi­ségbe ilyenkor néhány csa­lád a fagylalt kedvéért ugyan „bemerészkedik”, de a kocsmajelleg a meghatározó, és befolyásolja az egész tér hangulatát. Változtatni kel­lene rajta... Makó Mihály, nyíregyházi lakos HIÁNYCIKKEK Az ételkonzervek nálunk is közkedveltek, hiszen ízlete­sek és megkönnyítik a házi­asszonyok munkáját. Mosta­nában sajnos az 5/4-es és 5/8- os üveges ételkonzervek vá­lasztéka hiányos. Például nincs sertés- és marhapör­költ. Hiányzik az 5/4-es na- turtök-, karfiol-, meggybe­főtt, pedig ezek is kereset­tek. Tavaly június óta szin­te teljesen eltűntek az üzle­tekből. Papp Pál, Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 2. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Csabai Istvánná nyír­egyházi, Rozinka Antalné ajaki, Lakatos Sándor kál- mánházi, id. Kocsis Sán­dor tunyogmatolcsi, Olasz Ilona nyírpilisi, Mikola József tiszaeszlári, Lizák Györgyné géberjéni lako­soknak levélben válaszol­tunk. Szikszai György nagy- cserkeszi, Apáti Miklósné ópályi, D. Mihály nyír­egyházi, Báthori Jánosné balsai, Magyari Jenő lenin- városi, Ésik Sándor tor- nyospálcai, Nagy Sándor dombrádi, özv. Gulácsi Sándorné ibrányi, Tóth Lajos tiszalöki, Balogh Gyuláné varsánygyürei, Oláhné Szilágyi Mária nagyhalászi, Tóth Zoltán győrteleki, Kondor Ele­mér tiszabecsi, Batta Jó- zsefné nyíregyházi, Blu- nyánszki Imre nyírteleki, Kupecz Sándor ófehértói, Horváth László tiszaesz­lári, Szilágyi Miklósné gyulaházi, Dobos László fényeslitkei, özv. Nagy Istvánná nyírkarászi, Tóth Lászlóné nagyszekeresi, Zsurkai András nyírtassi, Szűcs József nyírteleki, Gábor Ferenc mátészalkai, T. István nyíregyházi, és Horváth Miklósné bakta- lórántházi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Kontág Sándor nyírma- dai olvasónk a termelő- szövetkezet döntőbizottsá­gának határozata ellen ke­resettel élhet a munkaügyi bírósághoz. A keresetet a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül be kell nyújtania, mert egyébként a döntőbizott­ság határozata jogerőssé válik. Matolcsy Lajos sóstóhe­gyi olvasónkat a nyíregy­házi társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztá­lya többek közt arról is tájékoztatta, hogy tovább- dolgozásra ösztönző nyug­díjpótlék annak jár, aki öregségi nyugdíjra jogo­sultságának a megszerzése után — a nyugdíj megál­lapítása nélkül — munka- viszonyban, vagy szövet­kezeti tagként legalábh egy évet munkában töltött. Munkában töltött idő szá­mításánál szolgálati idő­nek azt a tartamát kell fi­gyelembe venni, amely alatt az igénylő munka­ideje, a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt elérte, és mun­kabért kapott. Az ösztön­ző nyugdíjpótlék mértéke — a termelésben és a for­galomban, valamint a la­kosság ellátásával kapcso­latban álló fizikai munka­körben munkában töltött minden év után az öreg­ségi nyugdíj hét, egyéb munkakörökben három százaléka. BlpMNNMMM «§§ < \ i' {• .w, * S l« M? 4 *• A VÁRÓHELYISÉG MINDENKIÉ Február 6-án „Privát váró” címmel szóvátették, hogy a Tünde utcai autóbuszváró helyiséget vállalatunk kisa­játította. Közöljük, hogy a te­lepünk előtt lévő' építmény kulccsal sohasem volt bezár­va. Az ajtó, nphezen nyitha­tó, de a váróhelyiséget bárki,’ bármikor igénybe veheti. Sajnos a panaszos — Tóth István — nem a vállalatunk portásával beszélhetett, ide­gen személytől kaphatta a téves információt. Intézked­tünk, hogy a váróhelyiség aj­taja könnyen nyitható legyen. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat KÉSŐN „Késve kapják” címmel a február 6-i Fórum rovatban szóvá tették, hogy Nyíregyhá­zán a Vasvári Pál utcában, az újságkézbesítés sokszor ké­sik. Utólag nem tudtuk meg­állapítani, hogy ez mikor és milyen, gyakorisággal történt meg. 1979. szeptember else­jén kézbesítőcsiere történt, melyre az előző kézbesítő munkaviszonyának megszün­tetése miatt került sor. Eddig hasonló, általános érvényű panasz a kézbesítő körzetéből nem érkezett. A panasz két­ségtelenül e kézbesítőre vo­natkozik, aki a múlt év szep­tember 1-től kézbesít ebben a körzetben. A cikkben közöl­tek megszüntetése iránt in­tézkedtünk. Megyei postahivatal, Nyíregyháza Jogászunk válaszol A fizetett szabadság kiadása — Gyes idejére járó bérkiegészítés — Ki fizeti a bérkiegészítést? — Jár-e tanulmányi szabadság? — Munka- viszony megszűnése a gyes ideje alatt Kis Ferencné vásárosnaményi levélírónk a szülési sza­badság megkezdése előtt szeretné az évi rendes szabadsá­gát igénybe venni. A munkáltató azonban három részlet­ben kívánja kiadni. Helyes-e ez így? — kérdezte levél­írónk. A szabadság kiadásának rendjét az Mtv. 53. paragra­fusa, valamint a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet sza­bályozza. Ennek értelmében a szabadság kiadásának idő­pontját ai munkáltató határozza meg. Az időpont meghatá­rozásánál azonban a dolgozó kívánságát lehetőleg figye­lembe kell venni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ettől eltérni csak akadályoztatás esetén lehet. A szabadság megkezdése előtt — eltérő szabályozás hiá­nyában — egy hónappal azelőtt a dolgozót arról értesíteni kell. Ezt követően a kiadás időpontját a munkáltató egy­oldalúan nem változtathatja meg. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. Olvasónk tehát a szülési szabadság megkezdése előtt az évi rendes szabadságának kiadását nem követelheti, de a tárgyévben arra igényt tarthat és kettőnél több részlet­ben nem köteles a szabadság kiadását elfogadni. Mórán Géza nyírpazonyi lakos 1980. január 2-ig dol­gozott az egyik vállalatnál. Ezt követően január 10-én új munkáltatónál létesített munkaviszonyt. A korábbi mun­káltatója a munkabér-kiegészítést nem folyósította számá­ra, az új munkáltatója viszont annak kifizetését megta­gadta. Kérdése az, hogy melyik munkáltató köteles az ösz- szesen 290 forint munkabér-kiegészítést részére kifizetni. Közbenjárásunk alapján a régi munkáltató korábbi ál­láspontját megváltoztatta, és, a munkabér-kiegészítést ol­vasónknak azóta kifizette. Ez a gyakorlat felel meg a munkabér-kiegészítésre vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak. Farkas József nyírbátori olvasónk ebben az évben technikusi minősítő, vizsgát tesz. Kérdése az, hogy a vizs­gára való felkészülés címén milyen mértékű tanulmányi szabadság illeti meg. A továbbtanuló dolgozók szabadidő­kedvezményével és tanulmányi szabadságával a 9/1978. MüM sz. rendelet foglalkozik. Ez a rendelet a minősítő vizsgákra való felkészülés címén tanulmányi szabadságot nem ír elő, tehát az jogszerűen nem illeti meg. Tanulmá­nyi szabadidő-kedvezmény is csak akkor illeti meg, ha a munkáltatóval ezt a tanulmányi szerződésben kikötötték. Kozák Lászlóné nyíribronyi levélírónk arra kér vá­laszt, hogy az újszülött harmadik gyermeke után miért nem illeti meg a 290 Ft bérkiegészítés a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára. A munkabérek, valamint az egyéb ellátások kiegészí­téséről • külön rendelet intézkedik. E rendelet értelmében a gyermekgondozási segélyen lévő anya részére a gyer­mekgondozási segélyt 290 forinttal megemelt összegben kell folyósítani. Ez a bérkiegészítés a dolgozó anyát és nem a gyermeket illeti meg. 1979. VII. 1-től a családi pótlékot 130 forint kiegészítéssel kell folyósítani. Olvasónk a csa­ládi pótlékot nem a saját, hanem az apa jogán kapja, ezért a munkáltatójától a gyermekek után kiegészítésben nem részesülhet. [26/1979. (VII. 21.) MT sz. rend. 16. §.] M. J.-né fehérgyarmati olvasónk 1970-ben határozott időre létesített munkaviszonyt 1975. január 7-én gyermek- gondozási szabadságot vett igénybe. Ezt követően január 16-án a munkáltató megküldte munkakönyvét. 1977-ben ismét gyermeket szült. Kérdése az, hogy a gyermekgondo­zási segély leteltét követően milyen lehetősége van a ko­rábbi munkahelyének ’ elfoglalására, illetve milyen jog­alappal küldte ki a munkáltató a munkakönyvét. További kérdése az, hogy milyen időtartamra köthető határozott időre munkaszerződés, illetve a két gyermek után mennyi alapszabadság illeti meg. A határozott időre létesített munkaviszony annak az időnek az elteltével megszűnik, amelyre kötötték. A mun­kakönyvének megküldése is — ami egyébként ném kifo­gásolható — arra utal, hogy a munkáltató újabb munka- viszonyt létesíteni nem kívánt és erre kötelezni csak úgy mint az újra alkalmazásra nem lehet. A gyermekgondozási (szabadság) segély 1—1 éves idő­tartamára csak akkor illetné meg az alapszabadság, ha munkaviszonnyal rendelkezne. A határozott időre létesí­tett munkaviszony időtartamát és annak megújítását jog­szabály nem korlátozza. Munkaviszonyból eredő igény — egyes esetektől eltekintve — három év alatt elévül, ezért az ismételt szerződéskötés jogszerűségével öt év után fog­lalkozni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents