Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
Szerencsés jel M ilyen nap lesz holnap? — kérdezte március 14-én este Petőfi a Pilvax kávéházban a körülötte állóktól. — Szerda — válaszolta valaki. — Szerencsés nap — szólt Petőfi —, akkor házasodtam. Amikor az előkészületek közben Jókai botjából, amellyel izgatottan hadonászott, a beléje rejtett tőr senkit meg nem sebezve repült ki, s Bécs felé mutatva szegeződött az ajtóba, többen felkiáltottak: szerencsés jel! Babonásak lettek volna? — Korántsem. Belső izgalmi állapotuk, szorongásuk fejeződött ki csupán abban, hogy biztató jeleket kerestek. Mást pedig, mint apró véletlen tényeket, nem találhattak. Hiszen ki tudhatta közülük előre, hogy tervük sikerrel jár? A fiatalság és vele a város lakosságának jó része mozgósításában bizonyára nem kételkedtek. De Pest-Budán folyvást két ezred katonaság állomásozott, éppen e városok nyugalmát biztosítandó. Mi lesz, ha a majd tízezer katonát kivezénylik a kaszárnyákból? A Gellérthegy tetején ugyan még csak a csillagda épülete szerénykedik (a komor citadella ágyúi csak 1850 óta fenyegetik majd Pestet), de a budai vár ágyúinak torka éppoly kevéssé barátságos. S a hadsereg főparancsnokának ablakai, a Várszínház melletti épületből, éppen Pest felé figyelnek ... Mit lehet itt tenni? Csak egyet: kész helyzet elé állítani a feudális abszolutizmus kormányzati szerveit. Nem kérni kell tőlük, hanem a megvalósított vívmányokat kell elfogadtatni. Petőfi szerint a szabadságjogok legfontosabbika, alapintézménye a sajtószabadság. Az első út tehát nem a kormányzati épületek felé, hanem a legnagyobb nyomda, a Länderer és Heckenast felé vezet. De mi lesz, ha a nyomdász megtagadja követeléseik teljesítését — a Nemzeti dal és a tizenkét pont kinyomtatását? Szakértelmük nyilván nem elégséges ahhoz, hogy a nyomdagépeket működtessék. De miért ne engedne a nyomdász a műhelyét körülvevő tömegeknek? Hiszen a sajtószabadságot mint polgár is óhajtja, s mint lapkiadónak, neki ez a vívmány nagy anyagi fellendülést ígér. Ezért történik tehát, hogy Länderer, átvéve a kéziratokat, fennhangon így szól: nem tudom kinyomtatni, hiányzik róla a cenzor aláírása — majd halkan hozzáteszi: foglaljanak le egy nyomdagépet! S a nyomda alkalmazot- taként tesz eleget a nép óhajának. Közben hasztalan zuhog az eső: nincs senki a jelenlévők közül, aki ezt az első nagy siker után „rossz jelnek” tartaná. A tömeg folyvást gyarapszik. Az egyetemistákhoz mind több „kapatos” (kabátos) ember, városi polgár, céhlegény csatlakozik, s egyre több „gubás”, tehát paraszti viseletű is feltűnik közöttük. A József-napi vásár mindig több napig tart, s az első vásározók már felérkeztek Pestre. Űjabb szerencsés körülmény ez, amely azonban már korántsem véletlen! Eredetileg éppen a vásár csúcspontján, március 19-én készültek fellépni, s a március 13-i bécsi forradalom 14-én megérkező hírére döntöttek úgy: azonnal cselekedni kell. A bécsi forradalom híre a változásokat óhajtókat cselekvésre, a kormányon lévőket bénultságra késztette. Ha a Habsburgok ott Bécsben elbocsátották a kormány első emberét, a gyűlölt Metternichet, Pesten sem lesz tanácsos az ellenállás — vélték az utóbbiak. Annál is inkább, mert a forradalmárok követelései korántsem arra irányulnak, hogy az országot Budáról kormányzó helytartótanács mondjon le (sejtik, hogy annak napjai ugyanis meg vannak számlálva), hanem csupán a sajtószabadság, e megvalósult tény tudomásulvételét, a Nemzetőrség megalakítását, és ai egyetlen Budán őrzött politikai fogoly, Táncsics Mihály író (éppen a cenzúra megkerülése miatt ül börtönben!) szabadon bocsátását követelik. Ekkor már a helytartótanács az, amely, Petőfi szavaival, „reszketni méltóztatik”, s nagy sietve hozzájárul a követelések teljesítéséhez. Történelmileg véletlen, hogy ezekben a sorsdöntő alapokban Pozsonyban együtt ül a rendi országgyűlés. Ez a testület, a pesti forradalom hatására és a nagy francia forradalom példájára, nemzetgyűléssé nyilvánítja magát, s immár nem csupán a kiváltságosok, hanem az egész nemzet képviseletében fogalmazza meg, s rögzíti majd törvényben a tizenkét pontban tömören összefoglalt kívánalmakat. A pesti forradalom híre óriási segítség a változást régóta szorgalmazóknak, a konzervatív-reakciós erőket pedig tehetetlenségre kárhoztatja — kénytelen-kelletlen ők is tudomásul veszik a bekövetkezett változásokat. Ha nem is nyugszanak bele azért mindnyájan. Mert a március 14-i aggodalmak másnap ugyan alaptalanoknak bizonyultak, de hetekkel később már megmutatkoztak az első aggasztó jelek. A hadsereg továbbra is az uralkodónak engedelmeskedett, s az első érzékelhető ellenforradalmi lépések közé tartozott, hogy az udvar még márciusban bizalmi emberét, Jellasicsot nevezte ki horvát bánná. Az olasz forradalom, a prágai és bécsi megmozdulások egyelőre lehetetlenné tették ugyan, hogy az udvar ellenlépéseket tegyen, de a fegyveres összecsapásra számítani lehetett. A pesti sajtó nem szűnt meg hangoztatni, hogy fegyveres ellenforradalmi támadás veszélye várható. A kormány is készült, a nemzet sem maradt készületlen. Először a katonaság összeírását rendelték el, majd másodjára — ahogyan a nóta a kormányzattal azonosított Kossuthról mondta: „Ha még egyszer azt üzeni” — tényleges fegyverbe állását. A márciusi ifjak többsége is, Petőfivel az élen,, a nemzetőrség vagy a honvédség soraiba lépett|Q JA őszétől a nemzet önvédelmi háborúra kény- 1040 szerült- A roppant küzdelemben alulmaradt ugyan, de nem bukott el: leverték. A „küzdelemre, mely világcsoda” (Arany János) újabb, most már politikai küzdelem következett: az elveszettnek visszaszerzéséért, továbbfejlesztéséért. Ennek kudarcai és félmegoldásai még inkább kiemelték, nemcsak az előző, feudális korszak felől értékelve, hanem a későbbi korokból is visszatekintve, a március 15-i győztes forradalom jelentőségét. a. g. MA Fegyelmi, prémiummal (2. oldal) Nincs a borítékban (3. oldal) Csökken a hiánycikklista, gépszemle határidő előtt Szabolcsi üzemek: vállalták, teljesítették Primőr sátorból Az iparvállalatok munkás- Lalkás-építési akciója évek óta ismert. A mezőgazdasági üzemeknél ez ma még nagyon friss hajtása a szociális támogatásnak. A megyében elsőként a Nyírmadai Állami Gazdaságban építenek fizikai dolgozóknak munkáslakást. Az épületek kétszintesek, egy-egy lakás 3 szoba összkomfortos. A gazdaság minden lakásépítőnek 60 ezer forint vissza nem térítendő hitelt ad. öt év alatt Nyírmada egyik szép fekvésű részén 40 lakást építenek meg. Az első nyolc lakás átadása még ebben az évben megtörténik. Vonzó ebben az akcióban, hogy a lakásokhoz kiskert is tartozik majd, zöldség- és virágneveléshez, garázsépítésre. Nyíregyházáról, Nyírbog- dányból és Kisvárdáról érkeztek hírek a kongresszusi munkaversenyben tett felajánlások sikeres teljesítéséről. A Közúti Építő Vállalat kollektívája határidő előtt két héttel fejezte be 105 millió forintot érő gépparkjának téli nagyjavítását. A berendezések gyors és időben karbantartása egyúttal azt is jelentette, hogy a máskor szokásos áprilisi kezdés helyett már két héttel korábban, március közepétől hozzákezdhetnek több nagy fontosságú munkájuk kivitelezéséhez. Kisvárdán, az Öntödei Vállalat gyárában a szocialista brigádok a radiátorgyártás növelését tűzték ki célul vállalásaikban. ígéretet tettek, hogy 420 ezer négyzetméteres tervüket- 5 ezer négyzetméterrel túlteljesítik mégpedig többletmunka és többlet- anyag felhasználása nélkül, a selejt csökkentésével s a technológiai előírások szigorúbb betartásával. Vállalásaikat teljesítették. Az ötezer négyzetméter felületű radiátortermelésüket pedig szociális létesítmények rekonstrukciójához, felújításához ajánlották fel. Egyúttal figyelemre méltó eredményeket könyvelhetnek el a kisvárdaiak az anyagtakarékosságban is. Egy helyi újítással, az öntőformák némi módosításával elérték, hogy az eredeti minőség megtartása mellett munkájuk során összeségében 400 tonnával kevesebb vasat használtak fel a radiátorok készítésekor. Ugyancsak a hiánycikkek listáját csökkentik az idén teljessé vált satucsaládjuk piacra bocsátásával, A négy változatban gyártott termékük érdekessége, hogy korszerű forgórésszel látják el a satukat. A Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyárában a tőkés piacokon legkeresettebb exporttermékük, a vazelin gyártásának növelésére tettek felajánlást a dolgozók. Az eredeti 2200 tonnás tervet 3 ezerre emelték s az esztendő végére ezt 81 tonnával még túl is teljesítették. Eredményeik értékét csak növeli, hogy miközben hozzákezdtek az üzemrész bővítéséhez is, a kivitelezői munka mellett szünet nélkül termeltek a gépi berendezések. a nyírmadai példa Munkáslakás a mezőgazdaságban Termálvízzel fűtött fóliasátrak alatt kétezer csomó retket neveltek a Tiszavasvári Áfésznél. Most ültettek ki 3500 fej salátát, 11 ágy paradicsomot és karalábét. Képünk: Vámos Istvánné és Kiss Józsefné a növényeket gondozza. (Elek Emil felv.) Szandál Hollandiának Cipőexport Szabolcsból Megyénk cipőgyárai és cipőipari szövetkezetei eredményes munkát végezték az eltelt csaiknem egy negyedévben. Az elmúlt hetekben legyártott lábbelik nagy része ezekben a napokban indul útnak a világ különböző országaiba. A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár azt tervezte, hogy az első negyedévben százezer pár cipőt exportál a Szovjetunióba. Eddig kiszállítottak 74 ezer párat. A tervet így is túlteljesítik, mert a hátralevő 26 ezer pár cipőit március 25-re leszállítják a megrendelőiknek. A szerződés értelmében a gyár Lengyelországnak tízezer pár cipőt gyárt az első negyedévben. A gyártás a vége felé közeledik, a közeli napokban a nyíregyházi szállítmány megérkezik a lengyel boltokba. Március második felében a nyíregyháziak 60 ezer pár szandál gyártását kezdik el, NDK megrendelésre. Ugyancsak ebben a hónapban elkezdik a hazai piacra szánt szandálok gyártását is^ A nyírbátori Minőségi Cipőgyár ebben az évben százezer pár cipőt gyárt a Szovjetuniónak. Az első negyedévben naponta 2400 pár cipőt készítenek a szovjet megrendelőknek és a szállítás eddig folyamatos, zökkenőmentes volt. A gyárnak új partnere, pontosabban megrendelője lesz az USA. A közeljövőben kétezer pár kislánykadpőt szállítanak az Egyesült Államokba, abban a reményben, hogy az amerikaiak távlatokban is a megrendelők közé állnak. A nyírbátori gyárban már elkezdték a gyermekszandálok gyártását is, ezek a szandálok megyénk cipőboltjaiba kerülnek a tavasz közepén. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet a közelmúltban az NDK-nak 50 ezer pár, Angliának 5 ezer pár férfi félcipőt szállított. Újdonságnak számít a kanadai megrendelő. Március 10-én 5 ezer pár cipőt Kanadába küldtek a nyíregyháziak. Holland megrendelésre elkezdtek gyártani 25 ezer pár szandált. A szövetkezet idén a Szovjetuniónak százezer pár mokasszint gyárt Eddig tízezer pár mokasszint indítottak útnak a Szovjetunióba. A Rakamazi Cipőipari Szövetkezet az első negyedévre háromezer pár lábbeli gyártását tervezte exportra. Az úgynevezett alapmegrendelésnek eleget tettek, a várt mennyiséget kiszállították az USA-ba, Kanadába és az NSZK-ba. A Német Szövetségi Köztársaság terven felül, pluszként még rendelt 30 ezer pár szandált. A megrendelésnek hamarosan eleget tesznek a rakamaziak. A hazai boltokba elkészítettek a közelmúltban 15 ezer pár lábbelit, ezek egy része a napokban kerül a vásárlók elé. A Nagykállói Cipőipari Szövetkezet március középáré teljesítette első negyedéves tőkés exporttervét. Nem kevesebb mint 760 ezer pár lábbelit szállítottak a nyugati országokba. A Szovjetuniónak az elmúlt hetekben 68 ezer pár cipát gyártottak. A közeli napikban még 22 ezer pár cipőt küldenek a Szovjetunióba és ezzel teljesítik első negyedéves tervüket. (n. 1.) ■a| Keleti: j^pB Magyarország H XXXVII. évfolyam, 63. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 15., szombat
