Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
MA Tanszersegély és társadalmi munka (2. oldal) Rangot ad a tudás (I. oldal) Értékelték a magyar és szovjet vasutasok munkaversenyét Záhonyban a vándorzászló ti Pontok D ivatba jött a pontozás. Ami a meglepő, olyan területeken, ahol a teljesítmény nem is mérhető egzakt módon. Megyénkben jelenleg a körzeti orvosokat és a művelődési házakat minősítik a pontozásos módszerrel. Mindez a szakembereknek és a laikusoknak egyaránt nehezen érthető. Mindkét területen ugyanis olyan rhunka folyik, melynek minőségét nehéz számokba, pontokba merevíteni. Mert nyilván mulatságos mérce lenne, ha egy orvos munkájának értékét a beadott injekciók számával, az orvos köpenyének tisztaságával próbálnánk mérni. De az se lenne kevésbé furcsa, ha egy művelődési intézmény jó vagy rossz pontjait az határozná meg, hányán gyűltek össze a nyül- tenyésztési ankéton, vagy kiporolták-e a függönyt a színpad előtt. Annál is bosszantóbb ez a pontozósdi, mert mindkét területen pontosan meghatározható kinek-ki- nek a kötelessége. Ezt vagy teljesíti, vagy nem. Ha igen, kapjon munkabért, dicséretet, ha nem, úgy figyelmeztessék, fegyelmezzék, s ha ez is kevés, búcsúzzanak el tőle. Tudunk jó néhány sportágról, ahol pontoznak. Birkózás, műkorcsolya, ökölvívás stb. Itt is sok vita folyik arról, jó vagy nem, de legalább akad néhány fogódzó. Mert az Axel az Axel, a válldo- bás az válldobás. De pontozható az eredményként, ha valaki meggyógyul? Mert az orvos jóvoltából tette? Vagy a gyógyszer segített? De lehet, hogy a szomszéd tanácsa? Vagy ezek nélkül is meggyógyult volna? Vagy tán arra ösztökél a pontozás, hogy kevesebb embert írjon ki? így lesz pont, nem lesz táppénzes? Aztán ki tudja azt mérni, hogy hatott-e a közmű- ve’ő erőfeszítése? Hogy mi hatolt be a fejekbe, s mi hullott ki? Mindez mérhetetlen, az eredmény mindig később lesz érezhető, ha lesz. Márpedig akár az orvosról, akár a közművelődést irányítóról, szervezőről van szó, az ember, a társadalom az eredményt kéri számon. A megelőzést, gyógyítást, az emberséget, a legjobb tudás hasznát. Vagy a másik félnél: a tudat formálását, az érdeklődés és igény felkeltését, annak kielégítését, a művelődő ember szolgálatát. M inderre nincsenek pontok. Az ellenőrzőknek nem pontokat kell osztogatniok, hanem azok között élni, akik fölött felügyeletet, ellenőrzést gyakorolnak. Köztük élni, segíteni őket, a munka közben mérni rátermettséget, tudást, igyekezetei, erőfeszítést, hivatástudatot, felelősséget. Meg kell ismerni őket, nem a pontozólapról, hanem a munkahelyen. Bürget Lajos Jelenleg a gépeket állítják helyükre a helyi és a nyíregyházi tmk-műhely dolgozói. (Császár Csaba felvétele) Harminc szakma legjobb tanulói mérték össze tudásukat, ügyességüket A szakma kiváló tanulója országos versenyen. A SZOT, a KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium közös rendezésében lebonyolított versenyre összesen kilencszáz végzős tanulót hívtak meg. Az egyik ilyen országos versenyt a nyíregyházi 107-es szakmunkásképző intézetben tartották az ország különböző iskoláiból érkezett férfi- és női szabó tanulóknak. Csütörtökön hirdetett eredményt a versenybizottság, melyen értékelték az összesen több mint hatvan résztvevő teljesítményét. A férfiszabók közül a 107-es intézet tanulója nyerte az első helyet: Novák Ferenc. Második Kun Ibolya, a budapesti 51. számú intézet tanulója, 3. Máthé Piroska. Zalaegerszeg. A női szabóknál így alakult a helyezés: 1. Borbély Katalin Hajdúnánás, 2. Czár Lászlóné Kaposvár, 3. Stumpf Mária Sárospatak. A legszebb munka elkészítéséért járó különdíjat Szabó János, a 107-es tanulója kapta. A bíráló bizottság hangsúlyozta, hogy a program lebonyolításával igen elégedettek, ami azért jelentős, mert a 107-es iskola első alkalommal kapott megbízást erre a feladatra. Az elméleti és a gyakorlati versenyen elért pontszámok összesítése alapján a női szabó tanulók első három, a férfiszabök versenyének első és második helyezettje keze’ « meg csütörtökön a szakmunkásvizsgához még hiányzó vizsgafeladatok megoldását. versenye Országos megmozdulás a békéért Tiltakozások az amerikai fegyverkezési tervek ellen Ezekben a napokban gyakran kopogtatott a postás az Országos Béketanácsnál: az enyhülést, annak eddig elért eredményeit féltő levelek, táviratok garmadát hozta Békésből, Hevesből, Hajdú-Bi- harból, Szabolcsból, Budapestről, s hazánk sok más vidékéről. Települések lakói, nagyvállalatok és kisebb szövetkezetek dolgozó közösségei, tanuló fiatalok fogtak tollat azért, hogy véleményt mondjanak, állást foglaljanak a közvéleményünket élénken foglalkoztató kérdésről: a békés egymás mellett élést és az együttműködést veszélyeztető imperialista katonai, politikai és gazdasági kihívásról. Különösen sokakat indított tiltakozásra a nemzetközi nőnap előtti tisztelgés, s a kicsinyeikben a holnapot is dédelgető, teremtő asszonykezek nevüket aláírva hirdették: nemet a fegyverkezésnek! „Mi lányok, feleségek, anyák talán még mélyebben érezzük meg és éljük át azt a veszélyt, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és a NATO-országok rakétatelepítési terve, a SALT—II. szerződés ratifikálásának elodázása nyílt fenyegetést jelent. Tudjuk, hogy aggodalmunk és felháborodásunk közös a közelben, valamint a távolban élő nők százmillióival” — írták többek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi mezőgazdasági főiskolai karának nődolgozói és diáklányai. A levelek, táviratok — köztük a 9-es számú Bánki Dunát Ipari Szakmunkásképző 1500 tanulójának, dolgozójának, valamint Egercsehi lakosságának szavai — is tükrözték azt a széles körű támogatást, amely Magyarországon a Szovjetunió, s a többi szocialista ország leszerelési javaslatait övezi. Az aláírók megbízták az Országos Béketanácsot, hogy — nemzetközi kapcsolatait is felhasználva — tudatosítsa határainkon túl: népünk mély meggyőződéssel kiáll a béke pilléreinek további erősítését, a tömegpusztító fegyverek visszaszorítását, az enyhülés eredményeinek kibontakoztatását szolgáló kezdeményezések mellett. A felhatalmazáshoz ezrek illesztették a biztatást: ebben a mind erőteljesebb nemzetközi összefogást igénylő harcban az OBT maga mögött tudhatja ez e célokért felsorakozott idősek és fiatalok nagy táborát. íl _ Tizenöt éves múltra tekint vissza a határforgalmi munkaverseny a szovjet és a magyar vasutasok között. Félévenként értékelik az eredményeket a Ívovi és a debreceni vasútigazgatóságok gazdasági és szakszervezeti vezetői. Ezúttal Debreceniben március 12-én és 13-án tekintették át a munkaverseny eredményeit, s írták alá az újabb megállapodást a verseny folytatásáról. A Vörös Vándorzászlót minimális pontkülönbséggel a záhonyi üzemfőnökség nyerte el. Eredményei közé tartozik, hogy csökkent a széles nyomtávú szovjet vasúti kocsik tartózkodási ideje, kevesebb volt a késett rakodásért fizetett rubelbér, az átrakásra felkínált árut időben elszállították. A kocsik jobb kihasználásával, a minőségi A záhonyi üzemfőnökség munkáját Kulcsár József vasútigazgató értékeli. munka javításával kevesebb vasúti vagont használtak fel a tervezettnél. A Debreceni Vasúti gazgatóság vándorzászlaját a határforgalmi versenyben jól szerepelt záhonyi állomás és Eperjeske rendező pályaudvar nyerte el. A mostani tárgyaláson — amelyet szovjet részről G. N. Csernovol, a Ívovi vasútigaz- gatóság vezetőhelyettese, magyar részről Kulcsár József debreceni vasútigazgató vezetett — a felek megállapodtak abban, hogy a XII. kongresszus tiszteletére tovább fokozzák a munkaversenyt. Záhonyban március 22-én kommunista műszakot tartanak, amelyen a szovjet vasutasok képviselői is részt vesznek. labb munkakörülmények Tyúkodon Konzervgyár épül Épül a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi új üzeme, és így, a valamikori kendergyárban található korszerűtlen munkakörülmények lassan megszűnnek. A mintegy 2700 négyzetméter alapterületű, Mezőpanel-épület, a maga ésszerűen elhelyezett gyártósoraival, fekete-fehér öltözőjével alkalmas lesz az exportnövelő munka céljaira. Az első építkezési ütem május 1-én ér véget, de mint a gyár vezetői mondják, sosem akarják teljesen késznek nyilvánítani az üzemet, olyanná akarják tenni, hogy mindig a kor követelményeihez lehessen igazítani. A tyukodi üzemben állandó termékszerkezet-váltásról lehet beszélni, mert évente kísérleteznek valami újjal, s a termelés alakulása is sokszor kényszeríti őket váltásra. Jelenleg a konzervipari „holt idő” kitöltésén fáradoznak, vegyes darabos savanyúságot gyártanak. Mivel a „holt idő” nem ritka az életükben, olyan kísérleteket végeznek, olyan lehetőségeken gondolkoznak, melyek alkalmasak lehetnek mindenkor a munka folyamatosságának biztosítására. A burgonya feldolgozásával próbálkoznak, és szeretnének tájjellegű salátákat is készíteni. Idén számos termék előállítását tervezik. Főzelékek, savanyúságok, befőttek, saláták szerepelnek „műsorukon”. Mennyiségi terveik, valamint nyereségük az 1979-es szinten maradnak, bérszínvonalukat két százalékkal akarják növelni. Legfőbb céljuk, hogy termékeikkel a korszerű táplálkozásra késztessék vevőiket, s megfeleljenek az egyre növekvő exportkövetelményeknek, mert gyártmányaik eljutnak a szocialista országokba, sőt a tőkés piacokra is kerül belőlük. S. Z. A csehszlovák kultúra napja Nyíregyházán A Hazafias Népfront megyei bizottságának meghívására, a korábbi jó kapcsolatok felelevenítésére és ápolására Nyíregyházára látogattak a Csehszlovák Kultúra képviselői. Március 13-án tartották meg a megyeszékhelyen a csehszlovák kultúra napját. A nap programja a néhány nappal ezelőtti nemzetközi nőnap jegyében zajlott. A népfront székházában erről a nemzetközi ünnepről tartottak megemlékezést. Részt vettek az ünnepségen a vendégek is. Itt köszöntötték azokat a szabolcs-szatmári lányokat és asszonyokat, akik a népfront különféle bizottságaiban eredményesen tevékenykedtek. Délután a vendégek számoltak be a csehszlovák nők életéről. A találkozón a vendégeket Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd előadás hangzott el „A nők helyzete a szocialista Csehszlovákiában” címmel. A csehszlovák kultúrából egy kiállítás és egy koncert rendezésével adtak ízelítőt a magyar közönségnek. A megyei könyvtárban a Kassai kvartett mutatkozott be a délutáni kamarakoncerten, a könyvtár emeleti olvasótermében pedig csehszlovák fotóművésznők képeiből nyílt kiállítás, melyet Tibor Cho- van, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettese nyitott meg. A két héten át nyitva tartó fotókiállítás képei a szomszédos ország gyermekeinek örömteljes életéből örökítettek meg egy-egy pillanatot. Részlet a fotókiállításból. (Császár Csaba felvétele) Egy első és egy különdíj a szakmunkástanulók || KeletIHagyararszág XXXVII. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 14., péntek |
