Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

MA Tanszersegély és társadalmi munka (2. oldal) Rangot ad a tudás (I. oldal) Értékelték a magyar és szovjet vasutasok munkaversenyét Záhonyban a vándorzászló ti Pontok D ivatba jött a ponto­zás. Ami a megle­pő, olyan területe­ken, ahol a teljesítmény nem is mérhető egzakt módon. Megyénkben je­lenleg a körzeti orvosokat és a művelődési házakat minősítik a pontozásos módszerrel. Mindez a szakemberek­nek és a laikusoknak egy­aránt nehezen érthető. Mindkét területen ugyan­is olyan rhunka folyik, melynek minőségét nehéz számokba, pontokba me­revíteni. Mert nyilván mulatságos mérce lenne, ha egy orvos munkájának értékét a beadott injekci­ók számával, az orvos kö­penyének tisztaságával próbálnánk mérni. De az se lenne kevésbé furcsa, ha egy művelődési intéz­mény jó vagy rossz pont­jait az határozná meg, há­nyán gyűltek össze a nyül- tenyésztési ankéton, vagy kiporolták-e a függönyt a színpad előtt. Annál is bosszantóbb ez a pontozósdi, mert mind­két területen pontosan meghatározható kinek-ki- nek a kötelessége. Ezt vagy teljesíti, vagy nem. Ha igen, kapjon munka­bért, dicséretet, ha nem, úgy figyelmeztessék, fe­gyelmezzék, s ha ez is ke­vés, búcsúzzanak el tőle. Tudunk jó néhány sportágról, ahol pontoz­nak. Birkózás, műkorcso­lya, ökölvívás stb. Itt is sok vita folyik arról, jó vagy nem, de legalább akad néhány fogódzó. Mert az Axel az Axel, a válldo- bás az válldobás. De pon­tozható az eredményként, ha valaki meggyógyul? Mert az orvos jóvoltából tette? Vagy a gyógyszer segített? De lehet, hogy a szomszéd tanácsa? Vagy ezek nélkül is meggyógyult volna? Vagy tán arra ösz­tökél a pontozás, hogy ke­vesebb embert írjon ki? így lesz pont, nem lesz táppénzes? Aztán ki tudja azt mér­ni, hogy hatott-e a közmű- ve’ő erőfeszítése? Hogy mi hatolt be a fejekbe, s mi hullott ki? Mindez mérhetetlen, az eredmény mindig később lesz érezhe­tő, ha lesz. Márpedig akár az orvosról, akár a közmű­velődést irányítóról, szer­vezőről van szó, az ember, a társadalom az eredményt kéri számon. A megelőzést, gyógyítást, az emberséget, a legjobb tudás hasznát. Vagy a másik félnél: a tu­dat formálását, az érdek­lődés és igény felkeltését, annak kielégítését, a mű­velődő ember szolgálatát. M inderre nincsenek pontok. Az ellenőr­zőknek nem ponto­kat kell osztogatniok, ha­nem azok között élni, akik fölött felügyeletet, ellenőrzést gyakorolnak. Köztük élni, segíteni őket, a munka közben mérni rátermettséget, tudást, igyekezetei, erőfeszítést, hivatástudatot, felelőssé­get. Meg kell ismerni őket, nem a pontozólapról, ha­nem a munkahelyen. Bürget Lajos Jelenleg a gépeket állítják helyükre a helyi és a nyíregyházi tmk-műhely dolgozói. (Császár Csaba felvétele) Harminc szakma legjobb tanulói mérték össze tudásu­kat, ügyességüket A szakma kiváló tanulója országos ver­senyen. A SZOT, a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Munka­ügyi Minisztérium közös ren­dezésében lebonyolított ver­senyre összesen kilencszáz végzős tanulót hívtak meg. Az egyik ilyen országos versenyt a nyíregyházi 107-es szakmunkásképző intézetben tartották az ország különböző iskoláiból érkezett férfi- és női szabó tanulóknak. Csü­törtökön hirdetett eredményt a versenybizottság, melyen értékelték az összesen több mint hatvan résztvevő telje­sítményét. A férfiszabók kö­zül a 107-es intézet tanulója nyerte az első helyet: Novák Ferenc. Második Kun Ibolya, a budapesti 51. számú intézet tanulója, 3. Máthé Piroska. Zalaegerszeg. A női szabók­nál így alakult a helyezés: 1. Borbély Katalin Hajdúnánás, 2. Czár Lászlóné Kaposvár, 3. Stumpf Mária Sárospatak. A legszebb munka elkészítésé­ért járó különdíjat Szabó Já­nos, a 107-es tanulója kapta. A bíráló bizottság hangsú­lyozta, hogy a program lebo­nyolításával igen elégedettek, ami azért jelentős, mert a 107-es iskola első alkalommal kapott megbízást erre a fel­adatra. Az elméleti és a gya­korlati versenyen elért pont­számok összesítése alapján a női szabó tanulók első három, a férfiszabök versenyének el­ső és második helyezettje keze’ « meg csütörtökön a szakmunkásvizsgához még hi­ányzó vizsgafeladatok megol­dását. versenye Országos megmozdulás a békéért Tiltakozások az amerikai fegyverkezési tervek ellen Ezekben a napokban gyak­ran kopogtatott a postás az Országos Béketanácsnál: az enyhülést, annak eddig elért eredményeit féltő levelek, táviratok garmadát hozta Bé­késből, Hevesből, Hajdú-Bi- harból, Szabolcsból, Buda­pestről, s hazánk sok más vi­dékéről. Települések lakói, nagyvállalatok és kisebb szö­vetkezetek dolgozó közössé­gei, tanuló fiatalok fogtak tollat azért, hogy véleményt mondjanak, állást foglaljanak a közvéleményünket élénken foglalkoztató kérdésről: a bé­kés egymás mellett élést és az együttműködést veszélyeztető imperialista katonai, politikai és gazdasági kihívásról. Különösen sokakat indított tiltakozásra a nemzetközi nő­nap előtti tisztelgés, s a kicsi­nyeikben a holnapot is dé­delgető, teremtő asszonyke­zek nevüket aláírva hirdet­ték: nemet a fegyverkezés­nek! „Mi lányok, feleségek, anyák talán még mélyebben érezzük meg és éljük át azt a veszélyt, amelyet az Ameri­kai Egyesült Államok és a NATO-országok rakétatelepí­tési terve, a SALT—II. szer­ződés ratifikálásának elodá­zása nyílt fenyegetést jelent. Tudjuk, hogy aggodalmunk és felháborodásunk közös a közelben, valamint a távol­ban élő nők százmillióival” — írták többek között a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi mezőgazdasági fő­iskolai karának nődolgozói és diáklányai. A levelek, táviratok — köz­tük a 9-es számú Bánki Du­nát Ipari Szakmunkásképző 1500 tanulójának, dolgozójá­nak, valamint Egercsehi la­kosságának szavai — is tük­rözték azt a széles körű tá­mogatást, amely Magyaror­szágon a Szovjetunió, s a töb­bi szocialista ország leszerelé­si javaslatait övezi. Az alá­írók megbízták az Országos Béketanácsot, hogy — nem­zetközi kapcsolatait is fel­használva — tudatosítsa ha­tárainkon túl: népünk mély meggyőződéssel kiáll a béke pilléreinek további erősítését, a tömegpusztító fegyverek visszaszorítását, az enyhülés eredményeinek kibontakoz­tatását szolgáló kezdemé­nyezések mellett. A felhatal­mazáshoz ezrek illesztették a biztatást: ebben a mind erő­teljesebb nemzetközi össze­fogást igénylő harcban az OBT maga mögött tudhatja ez e célokért felsorakozott idősek és fiatalok nagy tá­borát. íl _ Tizenöt éves múltra tekint vissza a határforgalmi mun­kaverseny a szovjet és a ma­gyar vasutasok között. Fél­évenként értékelik az ered­ményeket a Ívovi és a debre­ceni vasútigazgatóságok gaz­dasági és szakszervezeti ve­zetői. Ezúttal Debreceniben március 12-én és 13-án te­kintették át a munkaverseny eredményeit, s írták alá az újabb megállapodást a ver­seny folytatásáról. A Vörös Vándorzászlót mi­nimális pontkülönbséggel a záhonyi üzemfőnökség nyer­te el. Eredményei közé tarto­zik, hogy csökkent a széles nyomtávú szovjet vasúti ko­csik tartózkodási ideje, keve­sebb volt a késett rakodásért fizetett rubelbér, az átrakás­ra felkínált árut időben el­szállították. A kocsik jobb ki­használásával, a minőségi A záhonyi üzemfőnökség munkáját Kulcsár József vasútigazgató értékeli. munka javításával kevesebb vasúti vagont használtak fel a tervezettnél. A Debreceni Vasúti gazgatóság vándorzász­laját a határforgalmi ver­senyben jól szerepelt záhonyi állomás és Eperjeske rendező pályaudvar nyerte el. A mostani tárgyaláson — amelyet szovjet részről G. N. Csernovol, a Ívovi vasútigaz- gatóság vezetőhelyettese, ma­gyar részről Kulcsár József debreceni vasútigazgató ve­zetett — a felek megállapod­tak abban, hogy a XII. kong­resszus tiszteletére tovább fo­kozzák a munkaversenyt. Zá­honyban március 22-én kom­munista műszakot tartanak, amelyen a szovjet vasutasok képviselői is részt vesznek. labb munkakörülmények Tyúkodon Konzervgyár épül Épül a Nyíregyházi Kon­zervgyár tyukodi új üzeme, és így, a valamikori kender­gyárban található korszerűt­len munkakörülmények las­san megszűnnek. A mintegy 2700 négyzetméter alapterü­letű, Mezőpanel-épület, a ma­ga ésszerűen elhelyezett gyártósoraival, fekete-fehér öltözőjével alkalmas lesz az exportnövelő munka céljaira. Az első építkezési ütem má­jus 1-én ér véget, de mint a gyár vezetői mondják, so­sem akarják teljesen kész­nek nyilvánítani az üzemet, olyanná akarják tenni, hogy mindig a kor követelményei­hez lehessen igazítani. A tyukodi üzemben állan­dó termékszerkezet-váltásról lehet beszélni, mert évente kísérleteznek valami újjal, s a termelés alakulása is sok­szor kényszeríti őket váltás­ra. Jelenleg a konzervipari „holt idő” kitöltésén fáradoz­nak, vegyes darabos sava­nyúságot gyártanak. Mivel a „holt idő” nem ritka az éle­tükben, olyan kísérleteket vé­geznek, olyan lehetőségeken gondolkoznak, melyek alkal­masak lehetnek mindenkor a munka folyamatosságának biztosítására. A burgonya feldolgozásával próbálkoz­nak, és szeretnének tájjelle­gű salátákat is készíteni. Idén számos termék előál­lítását tervezik. Főzelékek, savanyúságok, befőttek, salá­ták szerepelnek „műsoru­kon”. Mennyiségi terveik, va­lamint nyereségük az 1979-es szinten maradnak, bérszín­vonalukat két százalékkal akarják növelni. Legfőbb céljuk, hogy termékeikkel a korszerű táplálkozásra kész­tessék vevőiket, s megfelel­jenek az egyre növekvő ex­portkövetelményeknek, mert gyártmányaik eljutnak a szo­cialista országokba, sőt a tő­kés piacokra is kerül belőlük. S. Z. A csehszlovák kultúra napja Nyíregyházán A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának meghívá­sára, a korábbi jó kapcsola­tok felelevenítésére és ápolá­sára Nyíregyházára látogat­tak a Csehszlovák Kultúra képviselői. Március 13-án tar­tották meg a megyeszékhe­lyen a csehszlovák kultúra napját. A nap programja a néhány nappal ezelőtti nemzetközi nőnap jegyében zajlott. A népfront székházában erről a nemzetközi ünnepről tartot­tak megemlékezést. Részt vet­tek az ünnepségen a vendé­gek is. Itt köszöntötték azo­kat a szabolcs-szatmári lá­nyokat és asszonyokat, akik a népfront különféle bizott­ságaiban eredményesen tevé­kenykedtek. Délután a vendégek szá­moltak be a csehszlovák nők életéről. A találkozón a ven­dégeket Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszön­tötte, majd előadás hangzott el „A nők helyzete a szocia­lista Csehszlovákiában” cím­mel. A csehszlovák kultúrából egy kiállítás és egy koncert rendezésével adtak ízelítőt a magyar közönségnek. A me­gyei könyvtárban a Kassai kvartett mutatkozott be a dél­utáni kamarakoncerten, a könyvtár emeleti olvasóter­mében pedig csehszlovák fo­tóművésznők képeiből nyílt kiállítás, melyet Tibor Cho- van, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettese nyitott meg. A két héten át nyitva tartó fotókiállítás képei a szomszédos ország gyerme­keinek örömteljes életéből örökítettek meg egy-egy pil­lanatot. Részlet a fotókiállításból. (Császár Csaba felvétele) Egy első és egy különdíj a szakmunkástanulók || Kelet­IHagyararszág XXXVII. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 14., péntek |

Next

/
Thumbnails
Contents