Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

1980. március 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Papírgyártás Gyakorlaton Az Asztalos János Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben földmérő szakembereket is ké­peznek. Az idén mintegy harminc fiatal végez a szakközépiskolá­ban. A képen: szakmai gyakor­laton a III. éves földmérő tago­zatos diákok. (MTI fotó: Király Krisztina.) Fiatalok táplálkozása A nyugatnémet Max Planck intézet munkatársai megvizsgál­ták tízezer tanuló — fiú és lány — táplálkozását, valamint 20 ezer további, 20 év alatti korú fiatal reggeli, illetve tízórai étkezését és aggasztó jelenségekre bukkan­tak. A nyugatnémet ifjúság je­lentős része csupán szalma­krumplin, fagylalton és Coca- Colán él. A nyugatnémet háztartásokban egyébként általában egyoldalú az étlap és túl sok szénhidrát szere­pel benne. A tanulóifjúság emellett túl kevés B- és C-vita- mint fogyaszt, a fehérje- és kal­ciumellátása is hiányos. Annál több zsiradékot és rengeteg édes­séget fogyaszt. A nyugatnémet tanulók 20 százaléka reggeli nél­kül megy iskolába. A gyerme­keknek és a felnőtteknek egy­aránt be kellene tartaniuk a háromszori fő- és a kétszeri köz­benső étkezés rendjét, mégpedig olyképp, hogy a reggeli legalább 25, a tízórai 10, az ebéd 30, az Automatikus berendezés az allergia elleni harcban Naponta több mint száz külön­böző vegyi anyagot lehet kipró­bálni a maga nemében egyedül­álló Receptor nevű berendezés segítségével. A berendezés a ve­gyi anyagoknak az élő szerveze­tekre gyakorolt hatásával foglal­kozó tudományos kutatóintézet­ben készült, Moszkvában. A Receptorban a vizsgált anyag egy kis darab sima izomszövettel lép reakcióba. Ez a szövet bioló­giailag igen aktív és funkcionális tulajdonságai segítségével szá­mos. a szervezet számára nem kívánatos jelenség tárható fel, többek között az allergiaérzé­kenység is. A sima izomszövet görcsösen összehúzódik> ha túlsá­gosan nagy mennyiségű hiszta- min éri. Hisztamin pedig akkor keletkezik, ha a szervezetbe al­lergiát okozó anyag kerül. Tehát, hogyha az izomdarabka összehú­zódott, az azt jelenti, hogy a vizs­gált anyag nincs hatással a hisz- taminra, ha viszont változatlanul maradt, akkor a vegyületre úgy kell tekinteni, mint egy remény- teljes hisztaminsemlegesítő gyógy­szer alapanyagára. A Receptorral vizsgálható ezen­kívül a radioaktív anyagoknak, áz elektromos áramnak, a mág­neses térnek az emberi szerve­zetre gyakorolt hatása is. A világ papírszükséglete egyre nő. Amerikai szakemberek úgy vélik, megtalálták az ideális nö­vényt a papírgyártáshoz. A ke- naf rekordidő: 120 nap alatt 3 méter magasra nő, és rosttartal­ma a fenyőfáénak kétszerese. A probléma egy élősködő, amelyet előbb le kell győzni, hogy a ke- nafbokor termelése iparilag kifi­zetődő legyen. Más kutatók a szintetikus anya­gok területén keresik a megol­dást. Japán kutatók kidolgozták a teljes egészében polisztirol- gyanta mikroszálaiból készült pa­pírpép gyártását. Amennyiben ezt 20—30 százalékban farostpéppel keverik, egészen kiváló minőségű és a fából készültnél jóval ol­csóbb papírt nyernek. Az Egyesült Államokban és Angliában is kísérleteznek mű­anyag gyantákkal a hagyomá­nyos keményítők és enyvező anyagok pótlására. A műanyag gyanta erősebb kötése lehetővé teszi, hogy a papírgépek nagyobb sebességgel termeljenek, ami gyorsítja és olcsóbbá teszi a ter­melést. A fogyasztók körében nagy nép­szerűségnek örvend a Fejér és Komárom megyei Tejipari Válla­lat mazsolás és vaníliás krémtú­rója. A BNV-díjas termékből na­ponta 80—100 mázsát készítenek a székesfehérvári tejüzemben és az ország csaknem valamennyi me­gyéjébe szállítják. (MTI fotó. — Szabó Imre.) A Gyöngyös melletti Gagarin Hőerőművet a szomszédos külszí­ni fejtés, a Mátra-aljai Szénbányák Thorez üzeme látja el szénnel. A bányából a tervek szerint ebben az évben hétmillió tonna szén ke­rül ki, de vállalták, hogy ezt 120 ezer tonnával túlteljesítik. Képün­kön: a Gagarin Hőerőmű 200 mW-os blokkjának vezérlőter­me. (MTI fotó: Danis Barna.) __________________________________________ Á permetlékészítés általános szabályai A növényvédelmi munkák el­végzését két fő szakaszra oszt­hatjuk. Rügyfakadás előtti és lombos állapotban végzendő. A védekezést mindig kellő időben, megfelelő anyaggal és módon kell elvégezni. E munkák elhanyago­lása több évre is károsan hathat. A permetlé készítését mindig kúttól távol végezzük. Vigyáz­zunk arra, hogy gyerekek, házi­állatok ne legyenek a közelben. A keveréket mindenkor az elő­írásoknak megfelelő módon, mennyiségben és sorrendben ké­szítsük. — Az olajos szereket a víz fo­kozatos hozzáadásával, folyama­tos keverés közben hígítsuk fel. Soha ne az olajos szert öntsük a vízbe, mert akkor az olaj ki­válik. — Az idegmérget mindig előbb külön edényben, csomómentes péppé keverjük el és csak azután töltsük a szükséges mennyiségű léhez. — A kristályos vas-, réz- és cinkgálicot használat előtt oldjuk fel hideg vízben. — A mészarzenátot külön edényben keverjük el — a mész- kénléből, vagy a bordódéból ki­vett oldatban — és utána állandó keverés közben töltsük a többi permetezőiéhez. A bordódé készítése. A legis­mertebb növényvédő szerek egyi­ke a bordódé. Rézgálicoldat és mésztej. Egy kilogramm rézgáli- cot 50 liter vízben feloldunk és lassan, állandó keverés közben hozzáöntjük 50 liter mésztejhez. Enyhén lúgos kémhatásúnak kell lennie, a savanyú ugyanis meg­perzseli a leveleket. Permetezés­nél használjunk védőruhát és ha szükséges, védőszemüveget (ál­arcot), védőkalapot, kesztyűt és, gumicsizmát. Mészkénlé főzése. A mészkénlé főzéséhez 2:1 súlyrészarányban van a finom kénpor és az ége­tett mész. Szükséges még 10 Áz almafák kéregelhalásos megbetegedése Az utóbbi években több alma­gyümölcsösben észlelték az alma kéreg- és ágelhalásos betegségé­nek tüneteit. A gyors ütemben megindult vizsgálatok azt bizo­nyították, hogy a beteg részeken több kórokozó gomba is előskö- dik: így pl. az almatermésüek fizalospórás betegsége — tudo­mányos nevén sphaeropsis ma- lorum. Ha ezt a kórokozót ész­leljük a gyümölcsösben, úgy fo* kozott gondot fordítsunk a fertő­zött részek eltávolítására, majd elégetésére, valamint a gondos sebkezelésre. A szakszerűen vég­zett sebkezelést mindig kövesse santaros seblezárás. Ennek a ké­szítménynek speciális anyagai meggátolják más kórokozók új- rafertőzését a sebfelületen. Krónikus ágelhalások előidézői lehetnek a gombák közül a nek- tria fajok is, így: a nectria cin- nabarina és a nectria galligena. Előfordulhat az is, hogy az al­matermésüek facidiellás rákbe­tegsége súlyos elhalásokat, vesz- sző- és gallypusztulást okozhat. Az idősebb t'ákat a pezikulás ké­regnekrózis sanyargatja. Mivel igen sok különböző fejlődésme­netű, biológiájú kórokozó együt­tes fellépéséről lehet szó — a kéregelhalásos megbetegedések­nél —, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a sebkezelésekre, a kondicionális agrotechnika meg­teremtésére, a jó talajművelésre és a gondos gyomirtásra. Eddigi tapasztalataink szerint azok az almaültetvények kerül­ték ki, illetve senyvedték el a legkisebb fertőzéseket, ahol rend­szeresen rézTartalmú készítmé­nyekkel, pl. bordóilével perme­teztek — rügypattanástól zöld- bimbós állapotig — az elmúlt években. A szakszerűen elkészí­tet bordódé gyengén lúgos kém­hatású — 1 kg rézgálic, 50 dkg égetett- vagy 1,5 kg szalonnás mészből készül — lebegő szem­cséi 3—4 mikron nagyságúak, így egyenletes, filmszerű bevonatot tudnak képezni a megvédendő növényeken. A rézkészítmények az oldott rézionok által mérge­zett víz útján fejtik ki gombaölő hatásukat. Dr. Széles Csaba súlyrész víz. Az égetett meszet zománcozott edényben, vagy vas- üstben 3,3 liter vízzel oltjuk. A 10 literre fokozatos vízhozzáadás­sal egészítjük ki. A keveréket lassan forralni kezdjük és kicsi­nyenként beleszórjuk a 2 kg kenport. Nagyon óvatosan kell dolgozni, mert a folyadék erősen habzik. 40—50 percig kell a forralást vé­gezni. Az elpárolgó vizet állan­dóan pótolni kell. A kén feloldá­sakor, illetve a habzás megszűn­tekor a főzést befejezzük. Az így nyert sötétbarna folyadékot né­hány óráig állni hagyjuk, azután leszűrjük. A permetlé főzésekor védő- szemüveg használata kötelező. Az erősen habzó folyadék bőrre ke­rülve maró hatású. Á szopós nyulak gondozása A kisnyulak szeme 8—9 napra kinyílik, a fiókák 3—4 hetes kor­ban kezdenek kimászni a fészek­ből. Ettől kezdve mindig legyen apró szemes takarmány az anya előtt, mert a kicsik is ezt kezdik rágcsálni. Később már az almot is turkálják. A ketrec mindig tiszta legyen, cseréljük naponta az almot. A tisztán tartott alom­ra szórjunk néhány szál lucernát, vagy réti szénát, hogy a kicsik az anyával együtt azt kóstolgassák, ezáltal a szénás rácsot is hama­rabb megtalálják. Rácsos padoza tú ketrecekben alomra természe­tesen nincsen szükség. Választási teendők: a kicsik 4—6 hétig szopnak. Ha a nyulak rendszeresen esznek, túljutva az első vedlésen és fogzáson, elvá­laszthatók. Az elválasztás több napi gondos munkát igényel. Mindig az anyát távolítjuk el a ketrécből, a kicsinyek maradja­nak az anya ketrecében, mert ott jobban fejlődnek. Kezdetben rö- videbb, a következő napokban pedig már hosszabb időre és így a kicsinyek folyamatosan rászok­nak az önálló evésre. Elválasztás után több -abrakot, lágy eleséget és jó minőségű szénát kapjanak. Folyamatosan biztosítani kell ré­szükre a friss ivóvizet és a nya­lósót. A szakszerű nyúltartás és a tenyésztői odafigyelés mindenkor meghozza a termelők részére a pluszjövedelmet. Mikulás András Megelőző védekezés az őszibarack-levélfodrosodás ellen Az utóbbi években minden ta­vasszal visszatérő problémát je­lent megyénk házikerti ősziba­rackosaiban a tafrinás levélfod- rosodás erős kártétele. A beteg­ségre jellemző, hogy a kórokozó áttelelése az őszibarackfák kér­gén vagy az összeszáradt és a vázágakra, vesszőkre tapadt le­veleken telel át. Kártételéhez rendkívül kedvez a hűvös, csa­padékos tavaszi időjárás. A tüne­tek megjelenése rügyfakadás után a fiatal levélkezdeményeken, len­cseszem nagyságú piros foltok formájában már láthatók. Később a kifejlett levelek a csúcs felöl vagy a *iőér mentén megvasta­godnak. összeráncosodnak, majd lehullanak. Tekintettel az elmúlt évi erős kártételre, mindenütt ríagy meny- nyiségü fertőző anyag telelt át. Tehát a tavaszi induló fertőzé­sek egyik feltétele maximálisan biztosított. A tünetek megjelené­se már csak a március végi, áp­rilisi időjárástól függ. A védeke­zés csak akkor lesz eredményes, ha megtudjuk előzni a betegség fellépését. Ennek egyik mód­ja a rügypattanás előtt végrehaj­tott, rezes lemosó permetezés (pl. 0,3 százalékos rézoxiklorid). Rügyfakadás után — az ősziba­rack rézérzékenysége miatt — a réztartalmú készítmények helyett az Orthocid, Zineb, Dithane M—45 stb. készítmények többszöri hasz­nálatát javasoljuk. Tehát az eredményes védeke­zéshez az idejében végrehajtott megelőző permetezések szüksége­sek. Ellenkező esetben a tünetek intenzív megjelenésekor már gyakori permetezések sem állít­hatják meg a fertőzést. Keresztesi István uzsonna és a vacsora 10 száza­lékát tegye ki a napi szükség­letnek. A tanulók egészséges reggeli­jében kellene lennie állati erede­tű fehérjének (tejnek vagy to­jásnak), felvágottnak, kenyérnek vagy zabpehelynek és egy kevés 'gyümölcslének. Általában nem szabad hiányozniuk az étrendből a legfontosabb tápanyagoknak (hús, hal, tojás, felvágott), vala­mint a „kísérő” tejnek, a sajtnak, a zöldségnek, de a gyümölcs­nek, a kenyérnek és a burgonyá­nak sem. E megállapítások ná­lunk is érvényesek! A_ Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben a tanulók a négyéves képzés után érettségi bizonyítványt kapnak, ezel a cipőiparban technológust művezetői, se­gédművezetői állást tölthetnek be. Tömegtakarmány-termesztés fontossága Megyénk nagyüzemeinek ter­melési értéke és árbevételüknek jelentős hányada — gazdaságon­ként változóan — az állattenyész­tésből származik. Minden nagy­üzemben meg kell teremteni a meglevő állatlétszám minőségi tömegtakarmányának maradékta­lan biztosítását. A szénafélék vonatkozásában elsősorban a kultúrfüvekből ké­szített réti széna és a lucernából, illetve vörösheréből készült pil­langós széna jön számításba. Ezenkívül az egész évi folya­matos és'egyenletes tömegtakar­mány biztosítása érdekében hal­latlanul nagy jelentősége van a kifogástalan minőségben elkészí­tett silónak. Ez utóbbi az abrak- takarékos tejtermelés egyik alap­ja. Az Állami Gazdaságok Szak- szolgálati Állomása, áz OTAF ál­tal kijelölt megyei takarmány­vizsgáló laboratórium. Ennek kapcsán 1976-tól az állami gazda­ságok igényein túl a megyében működő mg. tsz-eknek is végez takarmányvizsgálatot. 1979. év­ben is több mint 1200 darab szé­na- és silómintát vizsgáltunk meg. A vizsgálati eredmények sajnos nem a legkedvezőbb képet mu­tatják, megyénk tömegtakar- mány-helyzetéről. Ebben objek­tív és szubjektív dolgok játszot­tak közre. Objektív oldal az 1979. évi igen csapadékos és napfény­szegény tavasz és nyár eleje. Szubjektív oldal részben az üze­mek takarmánybetakarító gép­sorainak nem megfelelő műszaki színvonala és ellátottsága, to­vábbá a lucernakultúrák és siló­kukoricák kemizálási hiányossá­gai. A lucernaszénák és silók mi­nősítésénél azt tapasztaltuk, hogy azok általában gyomosak. Lu­cernában főleg a kora tavaszi pásztortáska-fertőzés a jellemző. Az álló lucernák gyomirtása igen jól megoldható, a talaj kötöttsé­gétől függően ősszel vagy korán tavasszal a lucerna nyugalmi ál­lapotában 2 kg/ha Hungazin DT + 2 kg/ha Etazin megfelelő gyomirtó hatást biztosít a külön­böző egynyári, egyszikű és két­szikű gyomok ellen. A permetezés kivitelezésénél igen nagy súlyt kell helyezni a pontosságra és a túlfedések el­kerülésére. Az esetleges túlfedé- seknél az utóvetemeny károsodá­sával kell számolni. 1978. december 13-án utasítás lépett érvénybe a „takarékos ab­rakfelhasználás üzemi ellenőrzé­séről”. Az utasítás kimondja, hogy tejtermelésnél 4000 kg'év fe­letti hozam esetén 50 dkg, és 4000 kg.ev hozam alatti tejterme­lés eseten 4U dkg, szarvasmarha- hizlalásban a szárazdarás hízlalá- si technológiában 1 kg élősúly erőállítására 5,5 kg abrak hasz­nálható fel. E rendelkezéssel kí­vánnak gátat vetni az abrakta­karmánnyal való ésszerűtlen, pa­zarló gazdálkodásnak. Az abraktakarmányok csökken­tését csak a tömegtakarmányok minőségének javításával tudjuk pótolni. E kérdés taglalásánál el­sősorban a silókukorica fontos­ságát kell kihangsúlyozni, mivel a jó minőségű, megfelelő száraz­anyag-tartalmú siló a legjobb ab- rakoótló takarmányunk. Általános tapasztalatunk, hogy a silókukoricák, illetve silók a legritkább esetben érik el a kí- vánotos 32—35 százalékos száraz­anyag-tartalmat. Legtöbb esetben a szárazanyag-tartalom 17—19 százalék között van. Igen erős a silók gyomfertőzöttsége, mely rontja takarmányértéküket. A magas nedvességű silókban az energiaszint alacsony, az etethe­tő mennyiség korlátozott, a nyers rostnak pedig nemcsak a rész­aránya kevés, hanem egy része oldható szénhidrátokká alakul át. Megítélésünk szerint, a siló az az ágazat, ahol az üzem egyik évről a másikra látványos ered­ményeket tud elérni. Ennek alap- feltétele, hogy a silókukoricát ne mostoha növényként kezeljék. Általános gyakorlat, hogy a leg­rosszabb területekre (vízállás stb.) megkésve és minimális gyomirtással vetik, illetve ter­mesztik. Fajtamegválasztásnál szempont, hogy a vetésterületet ne egy faj­tával vessük be. Törekedni kell az alacsony FAO-számú hibridek vetésére, mert a kései érésű ku­koricák augusztus, szeptember hónapban törrténő silózáskor ál­talában nem érik el a kívánatos szárazanyag-tartalmat. Ajánlható fajták BEMA DC 240, BEMA DC 250. MV 26-os. E fajtáknál az ootimális növényszám 75—85 000 tő/ha. VEGYSZERES GYOMIRTÁS A silókukorica-táblák elsősor­ban az őszi búza és az őszi árpa előveteményeként jönnek számí­tásba. Ezért olyan készítménye­ket és kombinációkat célszerű al­kalmazni, melyek egyéves ha­tásúak. Ilyen vonatkozásban van döntő jelentősége a Satecid 65 WP készítménynek, melyből preemergensen 6—7 kg'ha-t kell kipérmetezni. A Satecid elsősor­ban az egyszikű gyomokat írtja, ezért indokolt az egynyári két­szikűek ellen 2,5 kg ha Malorán- nal kombinálni. Egyéves gyomir­tó hatás esetén a preemergens kemikáliák kiválasztásánál lehe­tőség szerint mellőzzük a triazin hatóanyagú gyomirtó szereket. Tegyük ezt azért, mert abban az esetben, ha a táblánk gyomo- sodni kezd, a gyomok fiatal stá­diumában, a posztemergensen adott 4—5 kg ha Buvinol 50 WP 4- 5 1 ha Agropon kitűnő gyom­irtó hatást biztosít. Silózás előtt győződjünk meg a silókukoricánk szárazanyag-szá­zalékáról. Ezt szakszolgálati ál­lomásunk minden megyében mű­ködő nagyüzemnek térítés nél­kül elvégzi. A silókukorica nö­vény esetében 27 százalék száraz­anyag-tartalom elegendő mennyi­ségű szénhidrátot tartalmaz n tejsavas biológiai tartósításhoz. Alacsony szárazanyag-tarta­lommal még a könnyen sílózhato silókukorica megfelelő tejsavas erjedését sem lehet elérni. Ne a mindenáron való nagy hozamok­ra törekedjünk, hanem a megfe­lelő szárazanyag-tartalmú, nagy energiát magába foglaló silóké­szítés legyen fő célunk. A meny- nyiség nem pótolja a minőséget! Igen fontos technológiai kérdés még a megfelelő szecskaméret. Ennek optimális hosszúsága 2—3 cm. A jó minőség elérésében — a szárazanyag megfelelő szir.Me mellett — fontos az elkészített siló gyors és teljes légtelenítése, az anyag tisztasága és a felesle­ges nedvesség elvezetése vagy felszivatása. Dr. Fodor Tamás ÜJD0NSÁ60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents