Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
1980. február 9. KELET-MAGYARORSZÁG If magasabb követelményekkel MOZGÓLÉPCSŐ ÉS HIÁNYCIKKEK Ml VOND POLCOKON? KISKER hálózati alapterület alakulása Száz plusz kettő Túlterhelt boltok Piackutatás és partnerek Nyíregyháza kereskedelmi ellátása a város gazdasági, társadalmi változásával együtt fejlődött. A kiskereskedelmi áruforgalom a legutóbbi pártértekezlet óta 72 százalékkal emelkedett s 1979-ben már megközelítette a 4 mil- liárdot. Javult az alapellátás a város kereskedelmében, ugyanakkor tény, hogy egyes cikkekből nem tudták kielégíteni a jelentkező igényeket, gyakorta gondok voltak a választékkal is. Visszatérő problémák jelentkeztek a húsellátásban, sajnos, még a kereten kívüli árukból is kevesebb volt a boltokban a lehetségesnél. Jelentősen változott az elmúlt években az áruforgalom belső struktúrája. Csaknem megduplázódott a ve- gyesiparrikk-forgalom; az élelmiszerek értékesítése 71 százalékkal haladja meg az 1974. évit; a ruházati cikkek forgalma 51, a vendéglátás értékesítése 55 százalékkal nőtt. Sajnos, különösen az utóbbi két évben gyakorta hiány mutatkozott egyes tartós fonégyzetméternyi alapterülettel bővült s ma már meghaladja a 80 ezer négyzetmétert. Szépséghibája mindennek, hogy a fejlesztésben nem érvényesült kellően az átgondolt irányítás, s ez gyakran kényszermegoldásokat eredményezett. A.vállalati erőforrásból és a kapcsolódó beruházásokból megvalósított fejlesztések döntően a város- központra és az új lakótelepekre koncentrálódtak. Sajnos, az indokoltnál és a leA nyíregyházi Búza téri ABC gyasztási cikkekből, bútorokból, a lakásépítéssel összefüggő árukból. Mezőgazdasági kisgépekből sem sikerült mindenkor teljesíteni a vásárlók kérését. Ez kétségtelenül összefügg az ipari termelés hiányosságaival, de az ellátást szervező kereskedelmi munka színvonala is elmaradt a kívánt szinttől. Igaz viszont, hogy Nyíregyháza lényegesen nagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, mint a hasonló megyei székhelyek. Városunkban a közel 110 ezer lakos mellett még további 150—200 ezer lakos áruellátásával is számolni keli. Például Nyíregyházán bonyolódik a megye ruházati forgalmának 42 százaléka. A vonzáskörzethez igazodó kereskedelmi hálózat még a IV. ötéves tervben alakult ki Nyíregyházán s nyugton állíthatjuk: ez a hálózat fejlett. Ekkor épültek meg a mozgólépcsős áruházak, szaporodtak az új városnegyedben a boltok. Az utóbbi pártértekezlet óta további jelentős hálózatfejlesztés történt a megyeszékhelyen. A kereskedelmi hálózat újabb 16 ezer hetségesnél is szerényebb mértékben javult csupán a külterületek ellátása, aminek következtében arányeltolódások keletkeztek. A fejlesztés során jelentkező hibák nyomán továbbra is egyenetlen a hálózat leterheltsége. A javulás ellenére is gyakorta van még gond az udvarias, a figyelmes kiszolgálással. A Nyíregyházán működő 7 nagykereskedelmi raktárház, leraikat munkája meghatározó az egész megye ellátásában. Az árualapok előteremtését célzó intézkedéseik, a helyi árualapok fokozottabb bekapcsolása, a partneri kapcsolatok javítása, alapterületnövelésük jelentősen hozzájárult az ellátás színvonalának megtartásához, lehetséges javításához. Tény viszont, hogy a terméks'zerkezet-vál- tás, a gyakorta mutatkozó hiánycikkek szorosabb együttműködést sürgetnek a piackutató munkában. A vendéglátás színvonala — feltétele — lényegesen elmarad attól a szinttől, mint amit egy százezres városnak nyújtania illik. Bár javultak a munkahelyi élelmezés feltételei, fejlődött a gyermek- élelmezés, a kereskedelmi vendéglátásban, egyre több feszültség mutatkozik. Egyebek között megoldatlan a Jó- saváros és a külterületek vendéglátói gondja, általában kevés a fiatalok szórakozási igényét kielégítő étterem, vendéglátóhely. ‘ Az idegenforgalom fogadási feltételei némileg javultak, bővült a szálláshelyek száma is, de csúcsidő- szakban itt is tapasztalni ellátási gondokat, különösen a mind nagyabb vonzerővel rendelkező Sóstón. A jövőben a város szerepkörének megfelelő forgalom árualaphátteréről kell gondoskodni. Ennek során nagyobb figyelmet szükséges fordítani a mind gyakrabban tapasztalható termékszerkezet-változásra, a fogyasztási szokás módosulására Ez korszerűbb piackutató munkát, nagyobb rugalmasságot követel a kereskedelem irányítóitól. A fejlesztéseknél a nagy alapterületű, korszerű egységek létrehozása a cél; jobban ki kell használni a meglevő kapacitásokat, javítani á vásárlási körülményeket. A városfejlesztés igényeivel összhangban a helyi erőforrások kiegészítésére nagyobb mértékben indokolt felhasználni a termelő és a megyén kívüli szervek közreműködését, kielégítvén ezáltal a differenciált ellátás követelményét is. Változatlan feladat a vendéglátásban a tömegétkeztetés feltételeinek javítása: e téren nagyobb rugalmasságra van szükség. Átszervezés, koncentrálás a mezőkön Élelem a városnak Termelőszövetkezeteink új körülmények között öt éve‘Nyíregyházán még négy termelőszövetkezet és nyolc szakszövetkezet működött. A legutóbbi megyei pártértekezlet egyik fontos feladatként határozta meg a szakszövetkezet továbbfejlesztését. Ennek teljesítése során Nyíregyháza mezőgazdasága igen nagy változáson ment át. Megfelelő előkészítés után, nagy körültekintés és alapos mérlegelés nyomán kezdődött meg a városkörnyéki szakszövetkezetek átszervezése, továbbfejlesztése. Az 1977- ben elkezdődött nagy munka a nyolc szakszövetkezet fejlesztését a két jól működő termelőszövetkezetre alapozta. E munkával párhuzamosan — a még jobb gazdálkodási feltételek megteremtésére — a város mezőgazdaságának koncentrálására is sor került. Így a nyírSzőlősi Jókai — a szakszövetkezetekkel egy időben — egyesült a Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, majd 1979. január elsején pedig a császárszállási Üj Alkotmány és a Dó’zsa Tsz tagsága mondta ki a döntő szót az egyesülésről s ezáltal jött létre a Béke Termelőszövetkezet. Az átszervezések, az egyesülések megvalósítása politikailag és gazdaságilag is megfelelő volt. Ezt mutatja, hogy a tagság körében jó a hangulat, a szakszövetkezeti tagok beilleszkedése viszonylag zökkenőmentes volt, a közös munkában a vártnál lényegesen magasabb számban vesznek részt; felismerték, hogy egyéni boldogulásuk biztonságosabb a nagyobb közösségben. Nyíregyházán jelenleg 4 mezőgazdasági termelőszövetkezet és városi központtal egy halászati tsz működik. A területi koncentráció következtében a mezőgazdasági terület 80,6 százalékán gazdálkodó tsz-ek átlagos üzemnagysága 3865 ha; az összes termőföld aranykorona-értéke hektáronként 15,2, ami megfelel a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek, követelményeinek. (Csak összehasonlításiként : 1974-ben az üzemi területnagyság átlagosan 1530 ha volt termelőszövetkezetenként, ezen belül a szak- szövetkezetek átlagos üzemnagysága még a 650 ha-t sem érte el.) A szántóterületek hasznosítása áltálában megfelel a helyi adottságoknak és a termesztési hagyományoknak, de a teljes igazsághoz tartozik: ezt a hasznosítást még mindig az extenzív viszonyok jellemzik, de még így is lehet gazdaságosabban termelni. A városellátás szempontjából is elgondolkodtató, hogy az utóbbi években csökkent a gyümölcstermő terület, ráadásul a meglevő is korszerűtlen, régi telepítés. A nagyüzemi zöldségterület csupán 308 hektár, aminek a szerkezete és a választéka sem megfelelő. Gond az is, hogy a rét- és legelőterületek csökkenését nem követte intenzív gyepgazdálkodás. E gondok mellett azonban öröm, hogy a javuló gazdálkodás eredményeként csaknem minden növényféleség átlagtermése nőtt. A kenyér- gabona hozamai a tervidőszakban átlag 10 százalékkal növekedtek s még az aszályos idő ellenére is alig maradtak el a tervezett szinttől. Még nagyobb mértékben — 22 százalékkal — nőttek a takarmánygabonák átlagai. Különösen jelentős a kukorica 69 százalékos termésnövekedése. Szép siker, hogy a napraforgó átlagtermése megkétszereződött, a burgonya átlagtermése is csaknem megduplázódott. fejlődése: itt a létszám ötszörösére nőtt s tavaly már tízszer több export bárányt értékesítettek, mint 1974-ben. A szövetkezeti közös vagyon öt év alatt negyed milliárd fölé emelkedett a város tsz-eiben, míg az összes üzemi termelés 30 százalékkal haladja meg a tervidőszak kezdetén felmutatott eredményt. A tervezett 54 helyett 75 millió bruttó jövedelemmel számoltak 1979-ben a város termelőszövetkezetei. A mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak a közösből származó jövedelme 23,4 százalékkal nőtt. Sajnos, a mezőgazdasági beruházások elmaradtak a pénzügyi lehetőségektől. Ennek egyik fő oka a késedelmes indítás, másfelől a hiányos előkészítés. Bár a termelőszövetkezetek eredményei az elmúlt évek során — mint az elmondottakból is kitűnik — javultak, a sízakszövetkezetek felvétele, a tagoltság, a szétszórtság, a talajerőpótlás elmulasztása a tartalékalap fokozottabb Almafeldolgózás a Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaságában A földterület művelési ágak szerinti megoszlása %-banA terméseredmények fokozásához nagy segítséget nyújtottak a különféle termelési rendszerek, melyekben Nyíregyháza termelőszövetkezetei 6350 ha területtel érdekeltek! Állattenyésztés tekintetében változó a kép. A sertés- állomány 38 százalékkal növekedett, amit a Ságvári Tsz szakosított telepének a működése biztosított. Sajnos, az egész tervidőszak alatt csaknem stagnál a szarvasmarha- ágazat. Bár az egy tehénre jutó tejtermelés több, mint 30 százalékkal nőtt, még így is elmarad a tervezettől. Kiemelkedő viszont a juhtartás igénybevételére késztette közös gazdaságainkat. Éppen ezért a legsürgetőbb feladat a földterületek alkalmassá tétele a nagyüzemi gazdálkodásra. Rendezni szükséges a zilált földviszonyokat, nagyarányú meliorációs munkára van szükség. Jobb együttműködésre van szükség a tsz-ek és az ipari, a kereskedelmi vállalatok között. A városellátás javítására növelni szükséges a zöldség vetésterületét, fejleszteni indokolt a fóliás termesztést. Az állattenyésztés területén rekonstrukcióval célszerű növelni a sertésférőhelyeket; feltétlenül indokolt a tejhozam fokozása, a juhtenyésztésben a dinamikus fejlesztés megtartása összhangban a szövetkezet érdekével, a háztáji gazdálkodást ezután is kiemelten keli kezelni. Az e téren nyújtott támogatás egyszerre hasznos a szövetkezeti tagnak és áldásos a városellátásra. Szövetkezeteinknek következetes szociálpolitikai tevékenységet szükséges folytatniuk a munkaerő megtartására, a fiatalítás érdekében, mert a város közelségének hatását csak így tudják ellensúlyozni. Mindezek a feladatok feltételezik a vezetés színvonalának további javítását, erősítését. NYÍREGYHÁZA 1975—1980
