Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

1980. február 9. KELET-MAGYARORSZÁG 9 A XI. kongresszus határo­zatainak végrehajtása során jó politikai légkörben, a párt vezető szerepének, tömegkap­csolatának erősödése köze­pette okos és szép célok tel­jesítésére sikerült mozgósí­tani a város lelkes lakosait, dolgozóit. Felül a százezren / Nem csupán számbelileg emelkedett jelentősen a vá­ros lakossága, 'hanem kedve­ző az a társadalmi átrétegző- dés is, aminek az utóbbi években lehettünk részesei, szemtanúi. A dinamikusan fejlődő város lakossága — a természetes szaporulat és a közigazgatási határok válto­zása miatt — fél évtized alatt 22,4 százalékkal nőtt, s ma már eléri a 110 ezer főt. Üjabb beruházásokkal és intenzív fejlesztéssel a város gazdasága méginkáhb ipari jellegűvé vált. Ma már Nyír­egyházán dolgozik a megye ipari foglalkoztatottjainak egyh armada és. itt található az ipari állóeszközöknek csaknem a fele! Fontos ered­mény: tovább bővült az álla­mi tulajdon minden gazdasá­gi ágazatban. Egységesen szö­vetkezeti tulajdonba és kor­szerűbb művelésbe került a szakszövetkezeti földterület. Ezzel megteremtődtek a ke­retek itt is a korszerű, nagy­üzemi termeléshez. A társadalmi átrétegződést jelzi, hogy emelkedő tenden­ciát mutat az iparban, az építőiparban, a kereskede­lemben, a szállításban foglal­koztatottak aránya. Még erő­teljesebb növekedés fedezhető fel a szolgáltatások bővülése, az egészségügyi és kulturális intézmények szerepének nö­vekedése nyomán. Szabolcs- Szatmár megye székhelyén jelenleg 68 ezer munkahely van, ennek háromnegyed ré­szét nyíregyháziak töltik be. Az eltartottak száma utóbb csőikként, míg az igénybeve­hető munkaerő-tartalék je­lentéktelenné vált. Munkás a fórumon Nyíregyháza társadalmának változatlanul a munkásság a T örténetének és fejlődésének több SZEMPONTBÓL IS FONTOS SZAKASZAT ÉLTE ÁT NYÍREGYHÁZA 1975 ÉS 1980 KÖZÖTT. EZ A FÉL ÉVTIZED SZABOLCS-SZATMÁR ME­GYE SZÉKHELYVÁROSÁBAN IS A KORÁBBI­AKNÁL NEHEZEBB ÉS BONYOLULTABB FEL­ADATOKAT TÁMASZTOTT A LAKOSSÁG ELÉ AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN. A NEM IS OLYAN RÉGEN MÉG MEZŐVÁROSI JELLEGŰ TELEPÜLÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI, GAZ­DASÁGI SZEREPE TOVÁBB ERŐSÖDÖTT, MELYNEK RÉVÉN MA MÁR NYÍREGYHÁZÁT A MAGYAR NAGYVAROSOK SORÁBAN TART­JÁK SZÁMON. A VÁROS ERŐSÖDÉSE NEHÉZ, SZORGALMAS MUNKA EREDMÉNYE, MELY­NEK NYOMÁN ÜJABB IGÉNYEK ÉS ÜJABB FESZÜLTSÉGEK IS KELETKEZNEK. AZ EL­MÚLT 5 ÉV ALATT MÉG JOBBAN ÖSSZEKO- VÁCSOLÖDOTT VÁROSKÖZÖSSÉG A HOLNA­POKRA IS GARANCIA: NYÍREGYHÁZA LAKO­SAI MEGBIRKÓZNAK AZ ÜJABB FELADA­TOKKAL. legfontosabb, a meghatározó tényezője. Ez nem csupán számbeli fölényt jelent, ha­nem mindinkább aktív rész­vételt a fontos döntésekben* a közéletben, és cselekvő pél­damutatást a helytállásban. Az urbanizációs folyamat egyik leglényegesebb jele a mun kástömegek városi beil­leszkedése, amely az utóbbi néhány esztendőben felgyor­sult. A munkássá válást nem­csak a munkahelyi eredmé­nyek, a munkafegyelem szi- lárdulása, hanem az is mu­tatja, hogy a fiatal munkás­osztály részt kért a társadal­mi és a tömegmegmozdulá­sokból, hallatja szavát a kü­lönböző nyilvános fórumokon, tetteivel bizonyítja ragaszko­dását a szűkebb pátriához. A város, fiatal munkássága fo­kozottan érdeklődik a mun­kahely eredményei, gondjai iránt, beleszól a termelés dol­gaiba, támogatja a hasz­nos műnk a verseny-kezdemé­nyezéseket. A városban élő dolgozó pa­rasztokról most már elmond­hatjuk: szocialista szövetke­zeti parasztsága van Nyír­egyházának. A szocialista szö­vetkezeti tulajdon erősödése azonban még sok gondot ad, hiszen parasztságunk korösz- szetétele igen magas, sok a nyugdíjas, a járadékos, a kül­területekén szértszórtan élő. Támogatásuk, felkarolásuk közös érdek, hiszen jelentős részt vállalnak közös munká­jukkal a városellátásiból, s ezt igen élénk háztáji mun­kával is segítik. Megfigyelhe­tő az is, hogy mind többen helyezkednek el a mezőgaz­daság gépesített ágazataiban és évről évre növekszik a vá­ros új lakónegyedeiben élő, fiatal termelőszövetkezeti dol­gozók száma. „Együtt Nyíregyházáért Nyíregyházán. Jelenlétük érezhetően enyhíti a szolgál­tatási gondokat mind a bel­városban, mind a peremterü­leteken. Dicséretes, ahogy a kisiparosok többsége részt kér és vállal a társadalmi mun­kából, a városfejlesztés gond­jából. Látszólag rendkívül hetero­gén, bonyolult összetételű Nyíregyháza 110 ezer lakosa s a gondok is nagy eltérést mutatnak a városcentrumtól a borbányai vagy a nyírsző­lős! mellékutcákig. Az el­múlt évek mégis azt bizo­nyítják, hogy fontos kérdé­sekben egységes akar és tud lenni ez a városközösség. Az évek óta „Együtt Nyír­egyházáért” mozgalom kere­tében a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek, idősek és fiatalok növekvő felelősséggel, egyre szerve­zettebben veszik ki részüket a társadalmi munkaakciók­ból, s ajánlják fel keresetü­ket olyan társadalmi gondok megoldására, melyekre — ép­pen a gyors léptű fejlődés- miatt — már nincs elegendő pénze a városnak. Felsőfokú központ ii Az iparosítással párhuza­mosan egyre több felsőfokú végzettséggel rendelkező mű­szaki, közgazdász dolgozik a városban. Hagyományosan magas az értelmiségen belül a pedagógusok aránya — lé­vén Nyíregyháza iskolavá­ros. örvendetesen emelkedik az itt dolgozó orvosok száma is. A különféle területen te­vékenykedő értelmiségiek túl­nyomó többsége aktívan vesz részt a város életében, bizo­nyítván ezzel is, hogy elköte­lezett, helyesli és támogatja a párt politikáját. Jelentős számú — csaknem ezer — kisiparos található Mert a városiasodás nem­csak örömökkel, hanem gon­dokkal is jár. Nyíregyháza felsőfokú központi szerepkö­rét jelenleg — a mind ma­gasabb igények miatt — csak nagy erőfeszítések árán s így is csak akadozva tudja be­tölteni; több fronton jelent­kezik a szűk keresztmetszet s az új ellentmondások felol­dása nem megy máról hol­napra. Az ilyenfajta lépés- hátrány mindennapos Nyír­egyházán. Bár a város, az ál­lam teherbíró képessége vé­ges, mégis bízvást tekinthe­tünk előre. Ha a hiányzó mil­liókat nem is lehet mindig pótolni, a Nyíregyházán nap­ról napra formálódó, erősödő városközösség — melyben megtalálni a kommunistákat és a pártonkívülieket, a Ha­zafias Népfront aktivistáit éppúgy, mint a tömegszerve­zetek képviselőit — ez a vá­rosközösség képes újabb aka­dályok leküzdésére is. Nyíregyháza két pártértekezlet között 1975-1980 Erősödő városközösség Reális célokért j# A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára készülvén ma dél- előtt ül össze a nyíregyházi városi ß pártértekezlet. Hét és fél ezer kom- Zty*\JJLLI m un ista képviseletében 270 küldött vonja meg az elmúlt öt esztendő mérlegét és rögzíti a legalapve­tőbb feladaítokat. Valójában a pártértekezlet küldöttjei és a meghívott vendégek az immár 110 ezer lakosú megye- székhely főbb társadalmi kérdéseiről tárgyalnak, hiszen pártunk politikája a szűkebb pátriában is az egész lakos­ság javát szolgálja. Küzdelmes évek után végül is szép eredményeket ösz- szegezhetnek Nyíregyháza kommunistái. A párt XI. kong­resszusa, a legutóbbi megyei és városa pártértekezletek ha­tározatait túlnyomórészt sikerült teljesíteni. Ennek nyo­mán továbbfejlődött városunk ipara, mezőgazdasága, kor­szerűsödött kereskedelme, javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátása, előbbre léptünk a kulturális életben. Sikereink fő forrása pártunk töretlen, következetes politi­kája, mely a társadalmi valóságból indul ki és reális cé­lokat tűz a dolgozó emberek elé. Ezért van olyan sok lel­kes támogatója ennek a politikának városunkban is. Az utóbbi években nemcsak a gazdasági életben sikerült előbbre jutnunk: tovább szélesedett hazánkban, városunk­ban a szocialista demokrácia, ami újabb alkotó erőket sza­badított fel, serkentett a szocialista építésiben való aktív részvételre. Nyíregyháza nemcsak lélekszámban gyarapodott az or­szágos átlagnál jobban. A város sok tekintetben még ma is fiatal ipara mind több bizonyítékát adja a nyíregyházi munkásság, a műszaki értelmiség tehetségének, szorgalmá­nak. A gyárakban erősödő törzsgárdák, a termelés mind felkészültebb irányítói termékeikkel állják a versenyt a hazai és a külföldi piacokon is. Mezőgazdaságunkról min­den túlzás nélkül mondhatjuk, hogy történelmi állomáshoz érkezett a legutóbbi pártértekezlet óta: Nyíregyházán is megteremtődtek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás feltéte­lei, magasabb osztályba léptek a szakszövetkezetek, általá­nossá vált a szocialista tulajdonviszony. A közismerten, is­kolaváros Nyíregyházán javultak az oktató-nevelő munka feltételei; pedagógusaink munkája színvonalasabb, mint öt évvel ezelőtt. Az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételeit jelentős áldozatok árán sikerült javítani és ma már végre elmondhatjuk, hogy megszűnt városunkban a krónikus orvoshiány. Nemcsak látványnak szép az, amit a városfejlesztésben mutatott fel az utóbbi fél évtized során Nyíregyháza. Egy tudatos, nagy körültekintéssel, kellő társadalmi kontroll mellett kialakított várospolitika gyümölcse érett be a leg­utóbbi pártértekezlet óta. A korábbi években megalapozott városépítő munka nyomán vehette birtokába csaknem húszezer ember Jósavárost; felüljárók épültek, megszépült a városkapu, óvodák, iskolák, kulturális létesítmények ké­szültek, előbbre jutottunk a közművesítésben. Megkezdő­dött a belváros rekonstrukciója, Nyíregyháza központjában munkáslakóoegyed épült, folytatódik az állomás környéki városkapu beépítése. Ezek egyszersmind azt is jelentik, hogy omlanak le a már-már rogyadozó félben levő öreg épületek, helyükben teljesen új városkép formálódik. Mindezek együttesen eredményezték, hogy — az elsők kö­zött a magyar városok sorában — Nyíregyháza kiérdemel­te a Magyar Urbanisztikai Társaság megtisztelő kitünte­tését, a Hild-érmet. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az állam­tól kapott jelentős anyagi eszközöket Nyíregyháza lakossá­ga társadalmi munkával is igyekezett viszonozni. Soha nem tapasztalt összefogás tanúi lehettünk az elmúlt évek­ben: az „Együtt Nyíregyházáért” őszi munkaakciók jelen­tős mértékben járultak hozzá a hiányzó milliók pótlásá­hoz, a városközösség összekovácsolásához. Nöyeli eredményeink értékét, hogy azokat a korábbi­aknál nehezebb gazdasági körülmények között sikerült tel­jesítenünk. A termelési feltételek — az ismert külső és belső okok miatt —. lényegesen nehezebbekké váltak, s nekünk is a megváltozott körülményekhez kellett igazítani egész tevékenységünket. A városi pártértekezletet megelőző alapszervezeti tag­gyűléseken éppúgy, mint a kongresszusi irányelvek vitá­jában tapasztalni lehetett: városunk kommunistái, a mun­kások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek nem értéke­lik túl eredményeinket, de azok birtokában változatlan lendülettel, felelősséggel akarnak munkálkodni a jövőben. Nem tűzhetünk magunk elé túlzott célokat a városépítés­ben, de szerényebb keretek között is szép eredményeket lehet elérni fegyelmezettebb munkával, nagyobb takaré­kossággal, az erők még jobb összefogásával. Üj követel­mények teljesítésére magasabb szinten, szervezett munká­val vállalkQZhatunk. Ennék széliemében készít ma mérle­get Nyíregyháza párttagsága. Erről tájékoztatjuk a város lakosságát a következő oldalakon. Miiközben köszönetét mondunk mindenkinek, aki részt vállalt az elmúlt években közös munkánkból, egyúttal kér­jük: a jövőben is osztozzanak gondjainkban, örömeinkben. Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents