Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

1980. február 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Útvesztő Oláh János Nyírtét, Ady Endre utca 2. szám alatti lakos sokat kilincselt a hi­vatalokban azért, hogy a tő­szomszédja által a lakása tövébe épített sertésólat és szennyvízgödröt áthelyez­zék. Ezeket ugyanis sza­bálytalanul építette a szom­széd, és zavarják Oláhékat, ingatlanukat rongálják. Ezt megállapította tavaly nyá­ron a községi tanács is, egyben kötelezték a szom­szédot az építmények áthe­lyezésére. A nyíregyházi já­rási hivatal műszaki osztá­lya is helyben hagyta, sőt később sürgették a határo­zat végrehajtását is. A szomszéd azonban egyetlen hivatalos felszólí­tásra sem cselekedett. A községi tanács tehetetlensé­ge (vagy inkább szemet hunyása) késztette arra Oláh Jánost, hogy szerkesz­tőségünktől kérjen segítsé- get. Ugye ezután ismét bejár­ta az apagyi tanács útvesz­tőit. Az 1979. december el­sején kelt levelükben a ta­nács illetékes ügyintézője és a Szakigazgatási szerv veze­tője helyett a levelet aláíró személy a következőkről tá­jékoztatott bennünket: „.. .Közlöm, hogy Oláh Já­nos Nyírtét Ady Endre út 2. sz. alatti lakos panaszá­val kapcsolatosan az intéz­kedés megtörtént. A mel­léképület, a szennyvízgödör megszüntetését elrendeltük, melyet K ... Gy... meg is szüntetett. A határozat vég­rehajtását ellenőriztem, és megállapítottam, hogy a sertést (?) ellenkező oldalra áttelepítette, a szennyvíz­gödröt pedig megszüntette.” Bízva a fenti levél igazá­ban panaszosunkat szoká­sunk szerint erről értesítet­tük. Napok múlva azonban újabb jelzést kaptunk: a községi tanács leveléből — ami az átépítésre vonatko­zik — egy szó sem igaz. Er­re a járási hivatal segítsé­gét kértük. Műszaki embe­rük rövidesen a helyszínen vizsgálatot tartott. Megál­lapította: „ ... az Apagyi Közös Községi Tanács V. B. szakigazgatási szervének 1979. december 1-én kelt átiratában foglaltak nem felelnek meg a valóságnak.” Az ügyhöz még annyit: a községi tanács most újabb határozatot hozott, újabb határidővel, és pénzbírságot szabott ki a szabálytalansá­got elkövető szomszédra. Reméljük, most már si­kerül végére járnunk az ügynek, a járási hivatal is segít ebben. Mi szintén szemmel tartjuk az ügyet, egyrészt mert Oláh János és vele együtt élő édesanyja egyébként is gyámolításra szorulnak, másrészt mert a községi tanács iránti bizal­munk megrendült, félreve­zető tájékoztatásuk miatt. Ezt egyetlen hivatal sem engedheti meg magának. Ott ahol emberek gondjait, bajait kell intézni, és vala­kit azért állítottak a poszt­jára, hogy ezeket képvisel­je, nem szabad ilyennek előfordulnia. Az ügyinté­zőknek nem ügyfeleket, ha­nem ügyeket kell elintézni­ük, mégpedig felelősen, lel­kiismeretesen. Soltész Ágnes KÖSZÖNŐ SOROK Hétéves unokánk mozgás- képtelen, majd két évig mi nagyszülők gondoztuk. Mi­után intézeti gyógykezelésre van szüksége, a mándoki egészségügyi gyermekotthon­ban helyeztük el. Unokánk elvált szülők gyermeke, s ilyenkor marad a nagyszülő, akinek szeretete határtalan. Havonta látogatjuk, eseten­ként haza is hozzuk, szereti az embereket, igényli a kö­zösséget. Szomorúságunk mellett vigasztaló, hogy a magatehetetlen gyermek, a többi kis beteggel egy olyan intézetben van, amelyre ér­demes odafigyelni. Látogatá­saink alkalmával tapasztal­juk az ott dolgozók áldozat- készségét, sokszor emberfe­letti munkáját, erőfeszítései­ket, amit a gyerekekért tesz­nek, vállalnak. Ök a gyógyí­tó munkának egy különleges területét látják el. Munkáju­kat elismerés övezi, megér­demlik, és az intézet is a tár­sadalom mindennemű támo­gatását. Siska Mihály Nyíregyháza, Arany János utca 21. szám KÉSVE KAPJÁK Nyíregyházán a Vasvári Pál utcában lakók az újságot úgyszólván mindennap késve kapják meg. Történik ez az­óta, mióta kézbesítőcsere tör­tént. Korábban ugyanis ilyen nem fordult elő, most meg­esik az is, hogy egyáltalán nem érkezik meg az előfize­tőkhöz az újság. B. I. Nyíregyháza, Vasvári Pál utcai lakos NEM JÖTT A MŰVÉSZNŐ ... A Nyírbélteki ÁFÉSZ Pe­tőfi Szocialista Brigádja 1980. január 25-én zenés műsort szervezett a helyi művelődési házban. A bevételt — 3920,— Ft-ot — a nyírbélteki óvodá­nak ajánlották fel, játékok és egyéb felszerelési tárgyak vá­sárlására. Szép kezdeménye­zés volt. A közönségnek azon­ban a műsor csalódást oko­zott. Erről nem az ÁFÉSZ te­het. Fővárosi művészeket hív­tak vendégszereplésre, meg­felelő tiszteletdíjért. Öles pla­kátok hirdették a neves mű­vészek — köztük Lehoczky Zsuzsa — fellépését. Ám az előadás napján érkezett a távirat: a művésznő nem jö­het. A néző tehát nem azt kapta, amit ígértek neki, és egyáltalán az egész műsor! Ügy tűnik az „alkalmi cso­portosulás” (nyugodtan me­rem nevezni haknibrigád­nak) tagjai elfelejtették, hogy már nem az ötvenes éveket írjuk. Azóta a falu is előre lépett. Egyesek mégis azt hi­szik, hogy falura minden jó. Ezt nem én állapítottam meg, hanem a közönség, akiket az évek óta magas szinten mű­ködő pávakör, az országos szinten is tekintélyt paran­csoló ci.terazenekar, az ének­és zenekultúrára is igényes­nek nevelt. Összességében: dicséretes, követendő a Pe­tőfi Szocialista Brigád kez­deményezése, akarása, de jó lenne, ha az illetékesek arra is odafigyelnének, hogy kö­zönségük mit kap a pén­zéért. Karacs S. Béla Nyírbéltekről MEGCSONKÍTJÁK... — Hisz ez is környezetvé­delem ... nyírunk, met­szünk ... Harmadik esztendeje, hogy a házam elé ültetett jegenye­juhar fákról a kertészeti vál­lalat emberei ilyenkor tavasz közeledtén 2,5—3 méter hosz- szú gallyakat fűrészelnek le, vagy míg észre nem veszem, a teljes koronát távolítják el. Ezt semmi sem indokolja, ugyanis a villanyvezeték a túloldalon van. A fákat én vettem és ültettem, rendsze­resen gondozom őket, locso­lom, műtrágyázom és lomb- trágyával is növésre serken­tem, és gyönyörködöm benne, az utcabeliekkel együtt. A környezetvédelemről manap­ság sokat beszélünk, miért kell a levegőszűrő, port lekö­tő, nyáron árnyékot adó fákat megcsonkítani, válogatás nél­kül? Trembácz László Nyíregyháza, Vörösmarty utca 3. szám alatti lakos PRIVÁT VÁRÓ? Nyíregyházán, a Tünde ut­cában — a SZÁÉV telepe előtt — van egy autóbusz- váró helyiség, amely a reggeli órákban soha sincs nyitva, il­letve kora délután már be­zárják. Ügy tűnik, mintha csak egyesek kiváltsága len­ne az, hogy az építményben az eső, vagy a szél elől meg­húzódjanak. A SZÁÉV portá­sát már többször kértük, nyissa ki az ajtót — hiszen február elsején is vagy ti­zenöten álltunk az esőben — nem volt hajlandó, mondván, ezt a vállalat dolgozóinak építette. Van ilyen, hiszen a papírgyár is épített váróhe­lyiséget, önzetlenül a város­nak, azt mindenki használ­hatja a nap bármelyik sza­kában. Tóth István Nyíregyháza, Kéményseprő utca 29. szám alatti lakos „ÚJÍTÁS” Az önkiszolgálás újabb tí­pusával ismerkedhetnek a vá­sárlók az ÉKV 23. számú ABC- áruházában. A kifli és a zsemle újszerű árusításáról van szó. A szép kivitelezésű üvegtartályból válogathatnak a vásárlók. így a kenyérrész­leg előtt csökkent a zsúfolt­ság, viszont a higiénia szabá­lyainak ellentmond, hogy mi­közben a péksüteményt válo­gatják a vásárlók, jóval töb­bet fogdosnak össze, mint amennyit megvesznek. így nem egyértelmű az öröm az új, modernnek mondott ki­szolgálás iránt. A pénztáros­nak is több lett a dolga — itt most nagyobb a zsúfoltság mint korábban — a péksüte­mények számolgatása miatt. Amennyit nyert, annyit ve­szített is az üzlet az újítá­son. K. I. nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Badnyák László tunyog- matolcsi, Papp Józsefné varsánygyürei, Mécséi Sán­dorné nyíregyházi, Ruszin Sándorné mátészalkai, Fo­dor Mihály nyíregyházi, Nagy István rétközberencsi, Török Jánosné jánkmajtisi, Kozák László kántorjánosi, Kosztyu Jánosné komorói, Révész Dezsőné tuzséri, Kántor József kéki, Kriza- novszki Andrásné nyíregy­házi, Száméi János nyírbá­tori, Kiss Andrásné kántor­jánosi, Fráter Miklósné nagyhalászi lakosoknak le­vélben válaszoltunk. Marcsics József bátorlige­ti, Motruk Miklósné nyír­bátori, Bőnyei József szat- márcsekei, Máté Jánosné vajai, Majorszki Lajosné nyíregyházi, Csekk József leveleki, Dózsa Sándorné nyíregyházi, Kótay Imréné gulácsi, Gábor Lajos nyír­bátori, Sági Lajos botpalá- di, Nagy Károlyné ibrányi, Tóth lllésné jándi, Szobosz- lai Pál nagykállói, id. Lu­kács Béla buji, Tarr Mi­hály ibrányi, Nagy Béláné szabolcsveresmarti, özv. Bá­nóczi Endréné csengeri, és Szabó Béláné fehérgyarma­ti lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Leskovics József ajaki lakos öregségi nyugdíj alapját képező havi átlag- keresetét a társadalombiz­tosítási igazgatóság nyugdíj­osztálya felülvizsgálja, s az eredményről határozattal értesítik levélírónkat. Tiszalök-Kisfás tanyáról érkezett bejelentésre, a me­gyei tanács művelődésügyi osztály intézkedett. Mécséi Sándorné nyír­egyházi lakost tájékoztat­tuk, hogy a pótszabadság megállapításánál az ipari tanulóként eltöltött időt is figyelembe kell venni. „ Vaja községből érkezett észrevételt, a községi tanács gyámügyi előadója kivizs­gálta, a levélben szereplő kiskorúak sorsa megnyug­tató módon rendeződött. TÖRMELÉK Kótaj községben a Kossuth utcára nyíló, s az állomásig vezető út felújításra szorul. Tudomásunk szerint a MÁV- ra vár ez a feladat. A közel­múltban örömmel láttuk, hogy törmeléket hordanak az útra. Végre a törődés első je­le— gondoltuk, de téved­tünk, mert a törmelék, me­lyet nem egyengettek el, csak bosszúságot okoz. Meg­reked miatta a csapadékvíz, elönti a közeli járdát, és csak a kerítések miatt nem mossa a házak falát. A közlekedés pedig még rosszabb, lehetet­lenebb. N. K. kótaji lakos ÁRAK Epedezve nézem a nyíregy­házi AUTÖKER-szaküzlet- ben a személygépkocsihoz va­ló égőkészletet. Már egy hete nézem. Mert csak nézni le­het, dé megvásárolni nem. Mindennap érdeklődöm, és az eladók mindennap udvaria­san közük: „Igén kéféhi Van, de nem tudunk adni, mert még nincs meg az új ára.” Szorgalmasan járok tovább­ra is mindennap az üzletbe és kérdezem: van-e már ár? És közben szurkolok azért, hogy az igazoltatásnál a bün­tetésnek se legyen még új B. D. Nyíregyháza, Jósaváros Hozzátartozói nyugellátások Kelemen Józsefné nyírtassi olvasónk a közelmúltban férjét elvesztette. Érdeklődik, hogy özvegyi nyugdíjra szá­mot tarhat-e, ő ugyanis soha nem dolgozott, így férje ha­lálával egyik napról a másikra jövedelem nélkül maradt. Levélírónkhoz hasonlóan sokan kértek felvilágosítást a hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatosan. A nyíregy­házi társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjétől kapott tájékoztatás alapján, a következőkben ezekről lesz szó. Annak az elismeréséből, hogy a nyugdíj, a jogszerző családtagjainak a tartását is szolgálja, következik, hogy a nyugdíjra jogosult eltartó jogán a túlélő hozzátartozókat nyugdíj illeti meg. Az elhalt hozzátartozói közül nyugellá­tást az özvegy, az elvált nő, a férfi élettársa, a férj, az ár­va és a szülő kaphat. A társadalombiztosítási törvény két­féle özvegyi nyugdíjat ismer: ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíjat. Kinek jár ideiglenes özvegyi nyugdíj? A férj halálától számított egy éven át, vagyis az ideiglenes nyugdíjra — az általános feltételektől függően — a férjével együtt élt min­den feleség jogosult. A személyi feltétel ebben az esetben csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíjat igénylő az elhaltnak törvényes felesége volt és vele együtt élt. Jogo­sult lehet eme nyugdíjra az elvált és a külön élő feleség is. Joguk azonban külön feltételhez van kötve. Az elvált, to­vábbá a férjtől egy évnél hosszabb ideje külön élő nő ideig­lenes özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha férjétől annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részé­re a bíróság tartásdíjat állapított meg. Állandó özvegyi nyugdíj egy éven túl abban az eset­ben illeti meg a feleséget, ha férjének halálakor az 55. élet­évét betöltötte, (mezőgazdasági szövetkezeti tagság figye­lembevétele esetén 1979-ben 56 év) vagy rokkant volt, vagy pedig a férj jogán árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Állandó özvegyi nyug­díj jár a feleségnek akkor is, ha az ismertetett feltételek valamelyike a férj halálától számított 15 éven belül követ­kezik be. Az elvált nő, továbbá a férjétől egy évnél hosszabb ide­je külön élt feleség állandó özvegyi nyugdíjat akkor kap­hat, ha a férjétől, annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy ha elvált, a külön élő nő tartásra való érdemtelensé­gét a bíróság nem állapította meg. Tartásdíj hiányában az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság további feltétele, ha a férj a külön éléstől számított 15 éven belül meghalt és ezen időn belül az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei bekövetkeztek. Élettársi kapcsolat alapján özvegyi nyugdíjat csak nő kaphat. Ennek előfeltétele, mind az ideiglenes, mind az ál­landó özvegyi nyugdíjra jogosultságnál az, hogy az özvegyi nyugdíjat igénylő nő az élettársával, annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született,, vagy pedig legalább 10 év óta megszakítás nélkül együtt éltek. Az a nő azonban, aki az említett együttélési idő,- vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban, vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült, élettársa után özve­gyi nyugdíjat nem kaphat. A férj ideiglenes özvegyi nyugdíjat nem kaphat. Ál­landó özvegyi nyugdíjat az általános feltételek fennállása esetén is csak akkor, ha munkaképtelen, és a feleség ha­lálát megelőző egy év óta a saját háztartásában túlnyomó részben eltartotta, vagy a bíróság a férj részére tartásdíjat állapított meg. Az a nő, akinek a férje a házasság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt már betöltötte, az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor kaphat öz­vegyi nyugdíjat, ha a házasságból, vagy pedig a korábbi együttélésből gyermek származott, vagy a házasság megkö­tése óta legalább öt éve megszakítás nélkül együtt éltek. Nem előfeltétele azonban az özvegyi nyugdíj jogosultság­nak az öt évi házastársi együttélés, ha a férj 60. életévének betöltése előtt kötött házasságát felbontották és a volt há­zastársak közül a férj a 60. életévének a betöltése után újabb házasságot kötött. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege ipari szolgálati idő alapján 1980. január 1-től havi 1360,— Ft, mezőgazda- sági szövetkezeti tagság figyelembevételével havi 1270,— Ft, és kisiparosként, magánkereskedőként szerzett idő fi­gyelembevételével havi 1220,— Ft. Végkielégítés annak jár, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szű­nik meg. Ezt a nyugdíjfolyósító szerv kérelem alapján ál­lapítja meg. A kérelem előterjesztése határidőhöz kötött. Mégpedig az újabb házasságkötéstől számított egy év alatt kell kérnie az özvegynek. A végkielégítés összege az özve­gyi nyugdíj egy évi összegével egyenlő. A korhatár betöl­tése után házasságot kötő állandó nyugdíjas, az állandó öz­vegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett, mint nyugdíjas is kérheti a végkielégítést. (s. á.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents