Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 29. Büntet a tanács Kölcsey esetek, amelyekből másutt is okulhatnak A községi tanácsok hatás­körét, bírságolási jogkörét jelentősen bővítette az 1979. július 1-én hatályba lépett új szabálysértési törvény. A jog­szabály célja az eredménye- sébb államigazgatási tevé­kenység, s a megelőzés. Ezért büntetést helyez kilátásba az államigazgatási szervek mun­káját akadályozó, valamint a társadalmi együttélés szabá­lyait sértő személyek ellen. Egyben olyan eljárási rendet állapít meg, amely biztosítja a szabálysértési ügyek gyors intézését. Kukoricát loptak... A közelmúltban a Kölesei Nagyközségi Közös Tanács vb szakigazgatási szervénél tar­tott az ügyészség vizsgálatot a szabálysértésekkel kapcso­latban. Hogy mennyire „érde­mes” szabálysértéseket elkö­vetni, annak az alábbi esetek­ben szereplő elkövetők a megmondhatói. A fehérgyarmati városi-já­rási rendőrkapitányság tulaj­don elleni lopás szabálysérté­se miatt tett feljelentést a 29 éves alkalmi munkás Orgo- ván László és a 20 éves vál­lalati segédmunkás, Berki Sándor kispaládi lakosokkal szemben, mert 1979, októbe­rében a kispaládi határból Kis Jenő háztáji földjéről 400 forint értékű kukoricát lop­tak. A tettenéréssel a kár megtérült, de a kölesei sza­bálysértési előadó Orgován Lászlót 2000 forint, Berki Sándort 2400 forint pénzbír­sággal sújtotta. Kontárkodás, szénakár Bejelentés alapján, kontár­kodás miatt indult eljárás Medvés Aladár kölesei lakos ellen. Az eljárás során megál­lapították, hogy Medvés 1979 tavaszától saját fűrészgépével kisipari engedély, vagy mű­ködési engedély nélkül rend­szeresen végzett a lakosság részére bérfűrészelést. Jól jö­vedelmezett ez a tevékenység, hiszen így nem kellett adóznia. A szabálysértési hatóság Med­vés Aladárt 4000 forint pénz­bírsággal sújtotta, s egyben felhívta az elkövető figyel­mét arra is, hogy amennyiben a jövőben tovább kontárko- dik, újabb pénzbírság mellett a munkaeszközt is el fogják kobozni. A kölesei tsz főmezőgazdá­szának és főállattenyésztőjé­nek volt a feladata a tsz son- kádi szérűjén a frissen rakott kazal hőmérsékletének rend­szeres ellenőriztetése az ön­gyulladás megakadályozása végett. Miután a kazal belse­jében arősen megemelkedett hőmérséklet ellenére sem ra­katták szét a felelős vezetők a szénakazlat, az 1979 júniusá­ban begyulladt. A nagyobb károkozás bekövetkezését a tűzoltóság akadályozta meg. Feljelentésük alapján tűzren­dészet! szabálysértés miatt a főállattenyésztőt 3500 forint, a főmezőgazdászt 3000 forint pénzbírsággal sújtották. Rossz kávé, pénztárkönyv A Száraz Zsigmondné által vezetett kölesei italboltba két férfi „vendég” érkezett, akik italt és feketét rendeltek. Az italboltvezető nő akkor cso­dálkozott el, amikor a kávét vizsgálni kezdték, majd be­mutatkoztak, hogy kereske­delmi ellenőrök. A gyors el­lenőrzés során több szabály­talanságot állapítottak meg. A rossz minőségű kávé bolti készleten kívüli volt, így a vendégeket megkárosították. Azt is megállapították, hogy az italosüvegeken az árjegy­zék nincs feltüntetve és a pénztárkönyv vezetése is hiá­nyos volt. Feljelentés alapján az italbolt vezetőjét a vásár­lók megkárosítása, bizonylati fegyelem megsértése és árak ellenőrzésének akadályozása miatt 5000 forint pénzbírság­gal sújtotta a kölesei szabály­sértési hatóság. Reméljük, hogy a fenti ese­tekből mások is levonják a megfelelő tanulságot. Dr. Kovács László városi-járási vezető ügyész ÁZ IDÉN IS MEGHIRDETTÉK Tisztaságot a munkahelyeken A munkahelyek kulturál­tabbá tétele végett a tavalyi­hoz hasonlóan ez évben is meghirdette a SZOT a „Ren­det, tisztaságot a munkahe­lyeken május 1-re” elnevezé­sű akciót. Az ágazati-iparági szakszer­vezetek tisztasági versenyt hirdetnek meg a vállalatok, szövetkezetek és intézmények számára. Ám a szakszervezeti szervek nemcsak a verseny meghirdetésében, hanem fel­tételeinek megteremtésében, szervezésében, értékelésében vállalnak jelentős szerepet. A SZOT munkavédelmi osztá­lyának állásfoglalása szerint a május 1-re összpontosított munka nem tekinthető kam­pányfeladatnak. Az alapvető cél a folyamatos rend és tisz­taság. Számos konkrét tennivalót, ajánlást kapott a SZOT-tól a munkahelyi szakszervezet. Ezeket kell adaptálni a mun­kahelyeken. Nyilván minden termelő­üzemben igény, hogy legye­nek tiszták és jó állapotban a gépek, berendezések, jármű­vek, szerszámok, egyéni vé­dőfelszerelések. Az idény­munkát végző gépek karban­tartása és helyes tárolása. A járművek állapota, a munka­helyek belső úthálózata, KRESZ-jelzései mindenütt a biztonságot szolgálják. Cél a fáradt olaj összegyűjtése és hasznosításának szorgalma­zása. Legyen a munkahelyeken alapvető igény, követelmény, hogy a gépek, berendezések között keletkezett hulladékot rendszeresen összegyűjtsék és azok újrahasznpsít.ásáí'a..töre kedjenek. Fordítsanak na­gyobb figyelmet a munkahe­lyeken a raktárak, pincék, padlások rendben tartására, alkalmankénti lomtalanításá­ra. Munkavédelmi és tűzvé­delmi kérdés, hogy az udva­rok, közlekedőfolyosók, átjá­rók, lépcsőlejáratok stb. tisz­ták legyenek. Elsősorban a dolgozók közérzetét meghatá­rozó yiszont az öltözők, mos­dók, munkásszállások, mun­kásszállító eszközök tisztasá­ga. A munkahelyen kívül gondoskodjanak a felesleges­sé vált göngyöleghalmazok el­tüntetéséről, a vízlevezető ár­kok tisztításáról, üdítő zöldte­rületek kialakításáról, fásítá­sáról, virágok ültetéséről és azok folyamatos gondozásá­ról, ápolásáról. Az akció közel sem teljes felsorolásából is jól kitűnik, hogy olyan tennivalókról van szó, amelyek pénzt, beruházást nem igényelnek. Csupán az eddiginél nagyobb figyelmet és munkaion túli áldozatvál­lalást! (O) 4 négy rózsaszínű süldő majd csak el nem tö­rik a jó kondíciótól. Játékos, fürge ugrásokkal rohangálnak a középső ud­varon. András sógor nézi még kis ideig az állatokat. Akkor a görcsös nyelű ostorral su­hintva elkiálja magát: — Helyre te! Ólra, koci te! A süldők délelőtti „koco­gása” után a gazda betolja a sertésól csukáját. Az os­tort szegre akasztja az egyik szulápnál, utána tenyerét összecsapkodja. — Jó kis pénz van ben­nük, sógor, hogy látod? — De nem igazában kíváncsi a feleletre. Tovább mondja a magáét. — Jó a téesz- nyugdíj, a háztáji, az udvari kert haszna. Megélhetnénk ketten nyugodtan az asz- szonnyal. De van ma határa az igénynek? Most ez, most az, most ilyen, most olyan. Én pedig soha nem szeret­tem hátul maradni. Nem is akarok, míg kezem, lábam bírom. Autó ugyan már nem kell, fiataloknak való. Ámbár ugyan venni éppen megvehetem volna eddig is... Két bicikli A takaros, tiszta ház előtt mintha hirtelen eszébe jut­na valami. Csak fekete ka­lapos fejével int, menjek utána. A gazdasági kamraajtót nyitja (mert van bizony külön konyhai és gazdasági kamra). S mondja, nézzek körül. Látom a valamivel tele vagy valamitől már üres zsákokat, kosarakat, kézi szerszámokat, köteleket, szinte már múzeumba való régebbi dolgokat; két ke­rékpárt: az egyik akár a boltba is megfelelő, új, fé­nyesen ragyogó tiszta, a má­sik kopott. Mindez így lát­szatra nem sokat mond a városi ember szemében. — No, látod a két biciklit is, sógorkám? — mondja derült tekintettel András. — Látom. Csak nem tu­dom, mi volna bennük az érdekes? Kis nevetés. — Akkor tudjadj hogy mindkettő másra való. Nézek a sógorra és várom, mire akar kilyukadni. — Egyik biciklivel hor­dom a tápot vagy a háztáji földhöz megyek. Erre még jó. De arra már nem, sógor­kám, hogy boltba, tanács­hoz, meg egyáltalán a köz­séggé járjak vele. Egy ko­pott biciklivel. Azt már nem! Ezen túl vagyok. Azért vettem a másikat. Asztalos Bálint SZOLGÁLTATÁS Az Irodagéptechnikai Vállalat 7. számú területi üzem nyír­egyházi szervizében Tomaskovits István lakossági és közü­leti szolgáltatásként táska- és asztali írógépet javít. (Császár Csaba felvétele) Totóka Lapjuk február 26-i szá­mában Totóka címmel azt ki­fogásolták, hogy az állomá­son és a 2-es számú postahi­vatalnál, valamint egyes tra­fikokban hét végén nem lehet totószelvényt kapni. Ezt kö­vetően az OTP megyei igaz­gatósága kivizsgálta az esetet. Az utóbbi időben váratlan felfutás volt a szelvényforga­lomban, mivel jó nyeremé­nyek voltak ez évben. A totó­szelvényhiány csupán a pos­tai ellátásra vezethető vissza. Igaz, ez a fogadókat nem vi­gasztalja. Az ugrásszerű emelkedést egy-egy esetben időben nem tudja követni a nyomdai kapacitás. Ilyen esetben biankószelvényekkel pótolják a hiányzó mennyisé­get. OTP megyei igazgatóság Feszített tempóban tanulnak Óra gyorsírásból Elsajátítják a szilárd alapokat Ritka madarak génbankja Létrejött hazánk második túzokrezervátuma, a ritka madarak dunántúli génbank­ja a Fejér megyei Sárréten, ahol ősi környezetükben él­nek, fészkelnek a nagytestű, védett madarak. Számuk az utóbbi években megnőtt, s jelenleg már hatvan fölött van. Védelmükre, s egy­ben a jellegzetes sárréti táj valamint az értékes madár­világ óvására együttműködési megállapodást kötött a Ma­gyar Madártani Egyesület Fe­jér megyei csoportja és a te­rületen gazdálkodó Sárszent- mihályi Állami Gazdaság. A megállapodás célja, hogy ösz- szehangolja a természet-, il­letve madárvédelem, vala­mint a mezőgazdasági gaz­dálkodás érdekeit, továbbra is megfelelő körülményeket biztosítson az értékes túzoké- állomány gyarapodásához. A gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat nyíregyházi központi javítóüzemének dol­gozói a nyíregyházi malom, s a keverőüzem karbantartási és kapacitásbővítési munkáit végzik a helyszínen, illetve a műhelyekben. Batta László a D—40-cs típusú darálót javít­ja. (Császár Csaba felvétele) Kint már leszáll a tél végi szürkület, mikor késő délután újra benépesülnek-az iskola­padok Nyíregyházán a gyors- és gépíró iskolában. A nappa­li tagozatos lányok helyét he­ti három alkalommal dolgo­zó nők foglalják el, akik többsége a gyereknevelés, a munka és a háztartás gondjai mellett önszántából határozta el, hogy tanulni kezd. Nyolcán lemorzsolódtak — Az I. A. osztály 52-es létszámmal indult tavaly szeptemberben — tájékoztat Rákosi Jánosné osztályfőnök. — Fél év alatt nyolcán mor­zsolódtak le. Volt aki beteg­ség, mások családi okok miatt hagyták abba, néhányan pe­dig nem bírtak lépést tarta­ni, ugyanis feszített tempóban haladunk a tananyaggal. Két év alatt három tárgyat: magyart, gyors- és gépírást tanulnak az esti tagozatosak. Legtöbben — köztük Viz- nyiczki Lászlóné, a tanárkép­ző főiskola hivatalsegéde — a gyorsírást tartja legnehezebb­nek : Több száz jelet, rövidítést kell elsajátítanunk, s ez nem gyerekjáték. Egyébként a tu­dás és a gyorsaság ebből a tantárgyból attól függ, hogy ki mennyit gyakorol. Nekem vacsorától este 10—11-ig jut időm erre. Gyesről iskolapadba Török Lászlóné, a Elekter- fém szövetkezet gépíró admi­nisztrátora gyermekgondozá­si segélyen van, úgy vállalko­zott a tanulásra. — Nyolc, általánost végez­tem,-meg egy gépíró .tanfolya­mot évekkel ezelőtt. Jelenleg kétezer forint a fizetésem. Ez kevés, bár a férjem jól ke­res, szakmunkás a gumigyár­ban. Nagy kiadásaink lesz­nek, ugyanis rövidesen beköl­tözünk az egyik piramisház­ba a Rákóczi utcán. Be kell rendezni a lakást. — Nagyon komolyan ve­szem az iskolát. Sokan azt hiszik, milyen könnyű ne­kem, hiszen gyesen vagyok. Pedig csak. akkor jut időm.a gyakorlásra, ha a kislányom alszik. Az iskola legidősebb nö­vendéke a 47 éves Farkas Imréné. Az ő gyerekei már kirepültek a családi fészek­ből.­— Fiatal koromban polgá­riba jártam, s akkor egész másképp tanultuk a magyart, mint most. Nekem ez a tárgy megy a legnehezebben. Vagy tíz éve egyszer már beirat­koztam ebbe az iskolába. Ak­kor fizikai munkakörben dol­goztam, s közben három gye­reket neveltem egyedül. — Farkas Imréné délutá­nonként egyenest munkahe­lyéről, a Nyíregyházi Kon­zervgyárból igyekszik az is­kolába. — Gépkönyvelő vagyok, s úgy számítok, hogy ha meg­kapom a bizonyítványt, ma­gasabb fizetési kategóriába kerülök. A gyárban szó nél­kül aláírták a jelentkezési la­pomat. Tanulmányi szabadsá­got is adtak, de nem volt rá szükség. Elképzelhető, hogy amint befejezem az iskolát, új beosztásba helyeznek. Amikor hátrány a tudás Viznyiczki Lászlónét is se­gítik a tanulásban. — Az osztályvezető felaján­lotta a tanárképzőn, hogy egy selejtes írógépet vigyek haza, s gyakoroljak rajta. Mióta otthon van a masina, már nem félek a gépírástól. So­kat jelent, hogy esténként gyakorolhatok. — Nekem sajnos nincs ott­hon írógépem — kapcsolódik a beszélgetésbe Törökné —, de mivel korábban már elvé­geztem egy gépíró tanfolya­mot, már ismertem a .tárgy alapjait. Igen ám, de ez a tudás itt mégis hátrányt je­lentett. Megszoktam, hogy két ujjal pötyögtetek — i.tt pedig tíz ujjal írunk és va­kon: azaz nem szabad gépe­lés közben a billentyűket nézni. Az esti tagozatosokat szinte kivétel nélkül segíti a tanu­lásban a munkahelye. Ellen­kező esetben inkább munka­helyet változtatnak, de meg­szerzik a bizonyítványt. A tempó gyors, s a -két év végé­re — bár nem lesznek perfekt gyors- és gépírók, de — el­sajátítják a szakma szilárd alapjait. h. zs. Prométheusz mondája Kisfilmek gyermekeknek Szép program várja febru­ár 29-én azokat a mátészal­kai gyerekeket, akik tanóra-, illetve napközis beosztásuk miatt részt tudnak venni a városi klubkönyvtár isme­retterjesztő rendezvényén. El­sőként a „Hellas istenei” cí­mű kisfilmet mutatják be, melyből a gyermekek megis­merkedhetnek a görögség hit­világának kialakulásával, a különféle mitológiai alakok­kal, istenekkel, félistenekkel. A kisfilm — melyet bizonyá­ra másutt is nagy érdeklődés­sel fogadnának az általános iskolások — főképp az embe­rek számára a tüzet megszer­ző, tehát az istenek ellen lá­zadó Prométheusz mondáját dolgozza fel. Legendás időkbe vezeti kis nézőit a másik kis­film is: „Az agyag művésze­te”. Ebből a több évezred előtti művészetekről, elsősor­ban az újkőkor maradványai­ról kapnak összefoglalót a gyerekek. Az utóbbi kisfilm az „Évezredek művészete” című ismeretterjesztő sorozat egyik darabja. RvT^hangI

Next

/
Thumbnails
Contents